Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » Muzeális készülékek-alkatrészek restaurálása
Témaindító: Kutyuli, idő: Márc 29, 2008
Témakörök:
Lehetséges, bár nagyobb feszültség esik rajta, én 5W-ost tennék oda.
Nincs két db 300 ohmos 2W-os ellenállásod, amit párhuzamosan tudsz kapcsolni?
Vagy a 120-ashoz sorba egy 30 ohm/2W? Ugyanis ez az ellenállás biztosítja azt, hogy ne menjen tönkre az EZ80 a töltőkondenzátor feltöltésébe a bekapcsoláskor, illetve csökkenti a töltőkondenzátor miatti áramcsúcsokat. Tehát lefele ne módosítsd! upd: a 180 ohmos ellenállással ha párhuzamosan kapcsolsz egy 900 ohmost (2W), akkor is az eredő 150 ohm. Tehát lehet variálni, tessék elektrotechnikával gondolkodni, és számolni A hozzászólás módosítva: Dec 13, 2013
A toroid neve a "tórusz" nevű téridom alakjára hajaz, függetlenúl az anyagától pl. az "O" gyűrű is tórusz.
A hozzászólás módosítva: Dec 13, 2013
Köszönöm az információt. Utánanéztem a számolás dolognak, tényleg nem mindegy, hogy milyen értékű az ellenállás. Párhuzamosan nem tudom megoldani, mert nem volt a kívánt értékű ellenállás, tehát sorosan oldom meg, 120 + 33 Ohm, a 120 Ohmos tényleges ellenállása a műszer szerint 117 Ohm, így lesz 150 Ohm.
A rádiókban lévő trafó egyébként leválasztó trafó is?
Már attól függ, melyikben. A Badacsonyban levő biztos, hogy nem. Csak rá kell nézni a rajzra. Ha kell ilyesmi, de nincs meg, szólj!
Nem a Badacsonyéra gondoltam, hanem amelyekre a feszültség egyenesen van bekötve, ellenben a Badacsony.
Mondjuk a sokak által ismert Pacsirta olyan, hogy normális trafó van benne. Ahol U-s csövek vannak, ott is autótrafó van, vagy még az se. Ilyen a Néprádió. A 60-as évek rádióiban már biztosan normális a trafó, mert már egységes volt a hálózat.
Szívesen, ügyesen oldottad meg 1-2 ohm nem számít, de a 30 ohm mínusz már sok lenne.
Akkor lényegében a 60 években terjedt el a leválasztó (normális) trafó?
Holnap bekötöm az ellenállásokat, de félek, hogy trafóhibás lesz a Badacsony rádió.
Igen, bár létezett előbb is. Nem volt egységes a villamos hálózat, volt egyenáram is. Emiatt nem lehetett trafót alkalmazni.
Most olvasom valamelyik villanyszerelési portálon a következőt:
"Háztartásokban ritkán találkozunk ezzel az érintésvédelmi módszerrel és az leválasztó transzformátorral. Felhasználásuk inkább szerviz, és az ipar különböző területein jellemző." Akkor a rádiókra ez nem igaz?
De az már a villanyszerelés témaköre, külön kezelendő. Egy bármilyen készüléknél van jelentősége, ahol egyrészt külön feszültség kell, esetünkben anód-, illetve fűtés. Másrészt egy rádiónál vannak megérinthető fémrészek, mint a csatlakozók hátul. Egy háztartásban -az iparban meg főleg- megengedhetetlen a leválasztás, kellenek védőeszközök. Jó példa a kórházak műtője, ahol szigetelt csillagpontú a hálózat. Ha az egyik vezető a földdel csatlakozik, még nem lesz földzárlat. Ott az állandó üzemnek kell mennie, nem állhat le.
Akkor a 60-as évek előtt rádióknál honnal lehet tudni, hogy leválasztó trafóval működik? Nyilván a kapcsolási rajzból mint például a Badacsonyé is, amely közvetlenül a hálózatról kapja a tápot az anód. Ezen kívül, ahol nem közvetlen a hálózattal van kötve?
Ahogy írod, a rajzból kiderül. Ezen kívül szerintem nincs más.
Ennyi? Akkor ahol a trafóra (primer) megy a 0 és a fázis az leválasztó trafó. Ezért nem lehet földelni a rádiókat - kettős szigetelés? Ebben az esetben az áramütés veszélye nem áll fenn, ha feszültség alatt "bütykölöm" a készüléket?
Ahol van normális trafó, ott lehet földelni, illetve a normális(van ilyen?!) AM vételhez ajánlott. Ami aggasztó lehet ilyen készüléknél, az pont a trafó szigetelése. Érdemes bevizsgálni, 2MegaOhm felett kell lenni a szigetelésnek, legalább 1000V-al kell vizsgálni.
Már a 20-as éve végétől, mikor megjelentek a közvetett izzítású csövek, alkalmaztak leválasztós hálózati trafót, mert már lehetett váltóárammal izzítani. Nem csak a hálózatok milyensége, hanem a kiváltható fűtőtelep, de főleg az anódpótlók megoldásai szükségessé tették, meg olcsóbb volt a hálózati üzem, nem beszélve, hogy nagyobb anódfeszültséggel nagyobb erősítést ehet elérni.
Idézet: „megengedhetetlen a leválasztás” Megengedhetetlen a leválasztás??? Inkább elengedhetetlen, nem? Idézet: „Akkor ahol a trafóra (primer) megy a 0 és a fázis az leválasztó trafó.” Ez így nem igaz!!! Vigyázz! A leválasztás még nem ez, hanem az, hogy különálló primer és szekunder tekercse van a trafónak, egymástól galvanikusan szigetelve! Amúgy a "leválasztó trafó" egyfajta szűkebb terminus technicus, ugyanis az (többnyire) azonos be- és kimenő feszültségű, a különös gonddal kialakított elszigetelésű trafókat nevezik így, ahol a transzformálás helyett az elszigetelésen van a hangsúly. A hozzászólás módosítva: Dec 15, 2013
A trafónélküli készüléknél is van földelés, de kizárólag kondenzátoron keresztül. Ennek szigetelési épségét nagy gonddal kell ellenőrizni. Különben akár az egyenirányító cső is bánhatja, bár ha jó a biztosíték, akkor talán megvédi.
Azt honnan tudom meg, hogy egy adott rádiónak a trafója leválasztó trafó-e vagy nem. Szemre, ahogyan néztem az interneten, hasonló kivitelűek.
Ha neked hasonló szemre, vegyél szemüveget
Az autotrafó hálózati tekercse és a "szekunder" tekercse közös. Ohm-mérővel méricskélve kideríthető. De a rádiók csövezéséhez is igazodik, hiszen pl. a Badacsony E-sorozatú, párhuzamos fűtésű csöveinek leválasztott fűtőkör kell, mégis, az anódkör közös lehet a hálózattal, a trafón azért vannak leágazások, hogy a különböző hálózatokhoz lehessen illeszteni. Azt mindenképpen nézd meg, hogy milyen feszültségekre van méretezve a trafó (megfelelő kapcsrajz, Kádár-könyv, internet), hogy megfelelő leágazásra tudj kapcsolni és le ne égesd, illetve nehogy magas legyen az anódfesz: a szűrőkondik átüthetnek. Az egyes tekercskivezetések helyzete és az ohm-mérés eredménye segít a sorrend felállításában. A vashoz legközelebbi a kezdet. A fűtőkörben akkor van nagyméretű ellenállás, ha soros fűtésű a rádió (U-sorozat, pl. UCH21), ilyenkor a fűtést közvetlenül a hálózatból veszi (a legkisebb lehetséges feszültség figyelembe vételével), a felesleget ellenálláson elfűtve, az autotrafó ilyenkor csak az anódfesz kialakítását szolgálja. Régebbi rádiókon többnyire a legkisebb feszültséghez igazították az anódfeszültséget (110V) - ilyen pl. a 313-as Néprádió -, tehát az autotrafó a lefele transzformáláshoz szolgált (220V-ról). De a Badacsonynak már magas az anódfeszültsége, ezért itt az autotrafó feltranszformálást szolgálja. ha kell. A külön, párhuzamos fűtés miatt is lehetséges ez, de ehhez külön fűtőtekercsek kellenek és nincs nagy fűtőellenállás. Azért is legyél nagyon körültekintő, az áramütés veszélyén túl, hogy az autotrafó önmaga nem nagy teljesítményű, mert a teljesítmény nagy részét a hálózatból közvetlenül veszi, ezért rosszul kapcsolva hamarabb leéghet! Mindenképpen be kell azonosítani a fűtőtekercseket, ezeken is ellenőrizni lehet, hogy a hálózati bekötés megfelelő. Persze megfelelő terheléssel lesz a feszültség az előírt. Itt a csövek összáramfogyasztása és a fűtőfeszültség segít, hogy esetleg mekkora műterheléssel lehet tesztelni (ohm-törvény ). A hozzászólás módosítva: Dec 15, 2013
Köszöntök mindenkit!
Eddig csak olvasgattam itt, aztán regisztráltam, de még bennem a frász, mert kevéske vagyok az itteniek többségéhez. Egy kérdéssel kezdeném, lehet, hogy nem ide kellene írni, akkor legyetek szívesek, tegyétek át, ahová illik. Guberáltam 2 műszert: 1 db HDA-1 és 1 db HDV-1 típusút. Helyből egyik sem megy, feszmérőnek úgy néz ki, le van égve az egyik előtétje, (forgótekercs nem szakadt, ohmmérőre is kitér), ampermérő nem megy, de nem szakadt, de mindkettő banánhüvelyei rettentő rozsdásak. Azt hiszem, ezek már szinte muzeálisak. Mit lehet velük tenni, esetleg gyűjtőnek kellene-e? Kidobni nem fogom, inkább a szekrényre, ha a család engedi. Van valakinek ötlete, vagy mégis kuka, mert nem ér semmit? Kösz: Robi
Persze, hogy elengedhetetlen, arra is gondoltam. Visszagondolva: tényleg van kondi a földelőcsati és az alváz között az ilyen készülékeknél. Amit meg nem értettem: Orion 520A rádiómnál van gyárilag a trafó primerje előtt egy(vagy kettő) 4.7 nF-os kondi a testre kötve. Ezt miért így csinálták? A célja még rendben van, zavarszűrés miatt, de lehetett volna a szekunderre kötni, az eir. cső anód felőli végére, mint azt mások tették.
A szekunder oldali szűrés kevésbé hatékony a hálózat felőli zavarok szűrésében.
De még fontosabb indokokat olvastam erről: a szekunder oldali anódfeszültség többnyire nagyobb, mint a primer oldali, tehát jobban terheli a kondi szigetelését - illetve nagyobb fesztűrésű példány kell. Ha a hálózati feszültség felugrik, akkor az a szekunder oldalon nagyobb ugrással jelentkezik, még nagyobb terhelést róva a szigetelésre. Ebből adódik a másik, hogy a korabeli alkatrészek, főleg a kondenzátorok, viszonylag drágák voltak, és ennek ellenére nem túl megbízhatók - főleg az olcsóbbak (papírszigetelés, papírtokban, szurkozva...). Könnyebben tönkrementek. A primer oldalon egy zárlatos, vagy átvezető kondenzátor legfeljebb elfüstöl, vagy kiveri a biztosítékot. Mindez a szekunder oldalon túlterhelheti a trafót, le is égetheti. Jóval nagyobb kárt csinál. Vékonyabb a szekunder tekercs huzalja - nagyobb az ellenállása, így még a szekunder zárlat sem biztos, hogy a primer oldalon akkora áramot okoz, ami időben kiégeti a biztosítékot a primer körben. Viszont pápá drága trafó... Hát ezért
Igaz, ezekre nem gondoltam.
|
Bejelentkezés
Hirdetés |