Sziasztok!
Ez lehet hogy kicsit bugyuta kérdés lesz: A laptopok táegységének a végén a noti felöli csatlakozó előtt van egy bumszli. MI van abban?
POnt ott lett kontakthibás a vezeték és ki kellene vágnom. Gondolom ettől még működni fog, valami szűrő lehet benne, csak nem tudom mire számíthatok utána.

Egy ferrit henger a szigetelésre húzva . Semmi baj nem lesz ha kivágod onnan . Valószínűleg a táp által termelt nagyfrekvenciás zavarokat csillapítja .

Sziasztok!
A rajzon látható 6,3Vot, és -50V-ot előállító megoldás működik? Van a rajzon hiba? (Leszámítva, hogy elég trehány.)

Nem tudom hol találtad, de igencsak trehány, hiányos. Keress valami használhatót.18V-ból, még feszültség kétszerezővel sem lesz 50V (graetz+puffer).

Szia!
Ott nem 30+12V van?

13+23V-os trafóm van. A feszültségértékeknek nem kell feltétlenül egyezniük. A lényeg, hogy valami hasonlót építek.

Építsd meg, aztán számolj be a tapasztalataidról!

Kérem a szakértők segítségét
Megépítettem egy itt talált LM350 -re épített tápot. Tökéletesen működik. szabályoz (24V bemenőből kihoz 1.3V-31V -ot).
Rámértem a kimenő ágra és azt tapasztaltam, hogy kb 51V váltó fesz. is jelen van. Ez normális, vagy valami bibi van a rendszerben?
A kapcsolást mellékelem.
Köszi előre is.

Szia!
Hogyan mérted ezt az 51V-ot? Milyen műszerrel?

Egy egyszerű kis műszerrel, a kijövő + és - kapcson.

Multiméter (AC, DC, Ellenállás, Dióda). Egyenfesz -hez DC állásban, majd ugyanazzal a bekötéssel AC állásban.

AC állásban kössél sorba a műszerrel valamilyen közepes kapacitású (100-500nF) és a mérendő feszültségre alkalmas kondit. Egyébként hamis eredményt kapsz. Komolyabb műszereknél már nem szükséges, de a kisebbek csalnak.

Így, még egyszer megnézve a 'légypiszkot', valóban! Azzal együtt 'foche'.

Hello! Ez így teljes mértékben nem jó. Ha egy trafó tekercsén már egy hídegyenirányító van, akkor arra már másikat nem tehetsz, ha a két egyenirányított oldalnak van közös pontja. Mint pld. esetedben a GND.
De nézd meg! Ha a trafó 12V-os tekercsén, a B2 bizti oldalán pozitív feszültség van, akkor az a -50V első egyenirányítója levezeti a GND-re. A 12V másik felén, pedig negatív feszültség van. Ezt viszont a 6,3V-os egység egyenirányító diódája vezeti le a GND-re. Már is kész a totál zárlat. üdv!

Akkor másképp oldom meg.

Külön, elválasztott szekunder tekercsekkel oldd meg.

Végül is el tudom választani, nem kell megbontanom a trafót. Az nem baj, hogy egymáson van a két tekercs? Konkrétan egy kis ruszki hiperszil, a képeltérítő fokozatban van ilyen. ( Nem bontottam, kaptam.)

Nem baj, az a lényeg, hogy ne tudjon az áram úgy folyni, ahogyan nem szeretnéd. Az viszont baj, hogy eltérítő trafót használsz, mert nem biztonságosak hálózati üzemhez, ráadásul a primer tekercsük túl sok menetet tartalmaz és nagy az ellenállása.

Sziasztok!
Talán ideillő a kérdésem. Egy 2...3 V-tól 50 V-id folyamatosan szabályozható kapcs. üzemű tápot építenék aminek a túláram védelme le kell, hogy tiltsa a tápot. Nem elég az én célom szerint stabilizálni, vagy lecsökkenteni a max. áramot.
Az LM2576HV-adj táp-IC-t néztem ki a mellékelt, alapkapcsolás saját "áttervezésű" változatával és a negatív ágba tett áramfigyeléssel. Utóbbit a 60 V-s tápfesz. miatt tartom járhatónak. A letiltást és ennek törlését az LM258-ból kreált hibajel erősítő és hiszterézises komparátorra bíznám.
Mivel nem napi gyakorlatom a tápegység tervezés, különösen nem a komparátoroké, abban kérnék segítséget, hogy ez az áramkör rendben van-e így, vagy valamit kellene módosítani? (Nem egy másik jobb, vagy rosszabb áramkört keresek, hanem ennek a biztos működését szeretném tisztázni, mielőtt a panel maratást elkezdeném.)

Sziasztok!
Olyan tápegységet szeretnék építeni, amely 230V-ból 5V és 150-200mA leadására képes, és sorba lehet kötni más fogyasztóval (kompakt fénycső, hagyományos izzó), ha ez lehetséges. Lámpakapcsolóba szeretnék egy egyszerű áramkört úgy, hogy csak a lámpa felkapcsolásakor kapcsoljon be, és ne kelljen külön kábelt odavezetni.
Segítségetek előre s köszönöm!

Ledet akarsz tenni a kapcsolóba?

Akkor lehetséges, ha a fogyasztó felvesz ekkora áramot (35-40W-os).

Akkor tegyuk fel, hogy egy 100 wattos hagyomanyos izzorol beszelunk. Erre valamilyen kapcsolast kaphatok?

Elsőbb csak egy ledet, később talán egy mikroprocesszort is.

Hello! A megoldás, egy söntszabályzó lehet, mint ahogy látod. Te csak annyi áramra számíthatsz, amennyit a fogyasztód fogyaszt. A tranyó, ha nincs terhelés rajta, 3,2W-ot disszipál itt. Tehát hűteni kell. A diódák helyett alkalmazhatsz híd-egyenirányítót is. Kényesebb áramkörhöz (PIC) lehet utána tenni egy 5V-os stabit.
De azért ez a "soros ötlet" amit kieszeltél, nem annyira fényes, mint elsőre látszik. üdv!

Kaptam havertól néhány trafót, de igazából gőzöm sincs melyik a ki illetve a bemenete. Hogyan tudom ezt eldönteni?Én kérek elnézést a s... képért.
TELKOM
TELCZA
TS-20 7

Sziasztok, kaptam egy könyvet (Ferenczi Ödön: Tápegységek amatőröknek) és a 183. oldalon a 3.4.10-es bekezdésben találtam egy tápegységet, ami meg szeretnék építeni. Olvastam, hogy úgy érik el a 0 voltos kimenetet, hogy egy segédfeszültséget is igénybe vesznek. Itt elakadtam. A nagyon egyszerű soros, hibajel erősítővel ellátott kapcsolást még értem, és számítási képletek is vannak hozzá (Bővebben: Link) de ehhez már nem találtam semmit, a könyvben sem írnak képleteket, és azt sem tudom hogy hogyan fogjak neki keresni. Azért kellenek a képletek, hogy megértsem a működését, hogy mi miért van és hogy miért annyi az értéke. Valaki el tudna igazítani? Köszönöm előre is.

Hello!
- A T4 és T5 tranzisztor, egy differenciális erősítő fokozat. Vagy is a két tranzisztor kollektor áramát, a két bázis közötti feszültség differencia vezérli.
- Az összehasonlítás alapja, a referencia feszültség, amit a ZP5,1V-os zéner állít elő. A referencia, a 0V-hoz képest -5,1V. A differenciál erősítő ehhez a feszültséghez hasonlítja hozzá a T5 bázisában található 1kohm-on eső feszültséget.

Vagy is amíg a szabályozás ki nem lép tartományából, ezen az ellenálláson, mindig a referencia feszültség mérhető.

- Mindenek előtt, a rajzban van egy hiba. Hiányzik egy kötési pont jelölése a T2 bázis és a 10kohm között!

- Mivel a referencia feszültség pozitív pontja és így a T4 bázisa is a 0V potenciálján van, a T5 bázisfeszültsége is mindig 0V mérhető. (Természetesen, ha az erősítő fokozat offszet hibafeszültségét nem vesszük figyelembe.)
- Ha az 1kohm-on a feszültség nő, T5 jobban nyit, és ezzel csökken kollektor feszültsége. Az zárja a T2-T3 végfokozatot. Ekkor a kimeneti feszültség csökken, és így a potméteren keresztül az 1kohm feszültsége is. (És természetesen ha csökken a feszültség, ez fordítva is igaz.)
- Mivel az 1kohm-on mindig 5,1V mérhető az ellenálláson állandó 5,1mA áram fog folyni. De ugyan ez az áram folyik át, a P1 potméteren is. Ha potméter rövidzár állapotában van, akkor a kimenő feszültség 0V lesz, hiszen mint tudjuk a T5 bázisa mindig ezen a 0V virtuális feszültségen van. Ha a potméter maximális állásában van, akkor a táp kimenőfeszültsége azonos lesz a potméteren eső feszültséggel. Mivel tudjuk, hogy a potin is 5,1mA folyik állandóan át, a kimeneti feszültség Uki=P1*IP1=4,7k*5,1mA=24V. (A tranyó bázisáramátnak hatását ismét figyelmen kívül hagyva.)
- A referencia feszültséget a táp 0V-os kimenetéhez képest állítjuk elő a zénerrel, melynek előtét ellenállása a 220ohm.
- A kimenti fokozat darlington emitterkövető kapcsolású. Ennek feszültségerősítése egyszeres, áramerősítése viszont tetemes, hiszen a két tranyó bétájának szorzata lesz. A végfokozat bázisáramát, a T1 J-fet-ből és a 220ohm-ból kialakított áramgenerátor biztosítja. Ez az áram fogja kinyitni a végfokozatot, és zárja le T5, ha kollektorárama folyik.
Ha a diffrenciáló erősítőben nincs meg az egyensúlyi helyzet, a zéner feszültsége a magasabb, akkor T4 kinyit. Az 560ohm-on nő a feszültség, és az zárja T5 tranzisztort. Ha T5 zár, nem szívja el az áramgenerátor áramát, és a végfokozat nyit. Ezzel helyre állítja az egyensúlyi helyzetet. A zéner feszültsége megint azonos lesz az 1kohm-on eső feszültséggel.
- Szélsőséges esetben az 560ohm-on folyó áram, vagy a T4 kollektorába folyna,vagy a T5 kollektorába. Ennek az áramnak kell nagyobbnak lenni, mint amit a T1 szolgáltat. Akkor a T5 el képes szívni a T1 által szolgáltatott áramot.
Talán így jobban érthető a szabályozás. (Véletlenül elküldtem, ezért szakadt meg a mondanivaló) üdv!

Köszönöm a válaszokat Még csak egy kérdésem van. Nincs olyan trafóm amit a rajzban használnak (25/2A és 7 volt). Ami van, az 29 és 9 voltot ad ki, 2.3 és 2.7 amperen. Használhatom-e a kapcsolást módosítás nélkül, vagy pár ellenállás értékét újra kellene számolnom?