A kevesebb vastag jobb, mert kisebb a bennmaradó légbuborék esélye, ami rontja a szigetelés minőségét.

Éppen most olvasgatom a BME-s Nagyfeszültségű Technika könyvet, és bizony óriási különbség van a vékony fóliák és a vastag lemezek közt. Egy vékonyabb fóliának nagyságrenddel is nagyobb az átütési szilárdsága, mint egy vastag lemeznek. Ez persze csak az átütési szilárdság, a veszteségnek semmi köze a vastagsághoz, a koronázásnak szintén.

Szia! Ez érdekes, vajon több vékony esetében ezek úgymond összeadódnak? A probléma az, hogy 0,15-ös PE fóliához tudok a legkönnyebben hozzájutni. Praktiker webshopban láttam 0,8-as PET fóliát, de egy 60nF 30KV kondenzátor ebből min. 20EFt lenne. Sík kondenzátor tömböt készítenék mindenképp.
Tudnál egy részletes leírást adni a szekunder gyantázásáról? (Forgatás, száradás...) Érdemes a menetemelkedéssel variálni, hogy a menetek közötti hézagba jobban belemenjen a gyanta?

Szerintem külön külön kell 1 réteggel megcsinálni, ahogy a gyári nagy kondikat is szokás. A legjobb lenne olajjal kiönteni.
A szekundert le lehet kenni pl epoxyval, de nagyon vigyázni kell ne legyen nagyobb légbuborék, szóval kenni kell és forgatni közben egyenletes sebességgel. Egy vékony réteg kell csak.

Én azért tennék több rétegben a fegyverzetek közé a vékonyabból, mivel a hajlítás, nyúlás, apró sérülések miatt a fólia biztos nem azonos vastagságú mindenhol, így a több réteg úgymond statisztikailag is véd a hibák és inhomogenitás ellen. A régebbi kondiknál nem láttam ebből eredő problémát.
Nem próbálkoztál a feltekerésen kívül más elkészítéssel? Egy téglalap alakú kondenzátort nyilván egyszerűbb lenne oldalról összeszorítani, és még nagyobb áramra lenne képes a fegyverzetek párhuzamosított kivezetése miatt.

Poliészter gyantám van, egy réteg belülre, egy kívülre, majd a tekercselés után is csak egy réteg rá? Arra gondoltam, hogy a szekunder két végénél valamilyen kis tompa végű csavart ragasztanék az első réteg gyanta fölé, amivel egyszerűen lehet csatlakozni a szekunder kivezetésekre. Mennyire jelentene ez problémát?

Én most olajjal kiöntött kondit készítek. Tekercselés előtt nem kell gyantázni csak utána. Csavart semmi esetre sem szabad odarakni. Bár ez függ attól is, mekkora az egésznek a mérete. Nagyobbak esetén nagyon figyelni kell a szekunder térerőeloszlására.

A honlapod szerint tekercselés előtt is ajánlott lakkozni a PVC csövet. Most egy nagyobbat készítek 160-as csőből.
Én úgy raknám össze a kondenzátort, hogy 4db felfelé álló szögvasból készítek egy tartót, ezek közé lehet pakolni a feldarabolt fólia lemezeket. Amikor minden egymáson van, akkor a két oldalához lehet hajtani az alufólia kivezetéseket, amikkel együtt össze lehet szorítani az egészet két közrefogó vaslemezzel, így az alu-/drót/ kivezetés is megoldva. Amúgy elméletileg egy enyhén gömb felületű lemezzel összepréselve légbuborék sem maradhat benne. Milyen olajat ajánlasz, ami nem kifejezetten nagyfeszhez való, de olcsó?

Igaz, régebben tettem rá 1 réteget, ha túl karcos volt, de ez nem fontos, csak ha tényleg nagyon sok beütődés van rajta. Trafóolajat használok, igaz vizes, de ez is megteszi a korona ellen.

Ha igaz szintetikus motorolaj is használható?
Melyik szekundert javasolnád: 160-as cső 70cm vagy 200-as 60cm tekerccsel? 0,475-ös huzallal, 1,5-2,5KW teljesítményen. Ne gyantázzam le a csövet tekercselés előtt is?

Minden jól szigetelő folyadék alkalmas. Persze nem árt, ha nem gyullad fel az egész 1 szikrától. Arra kell ügyelni, a fegyverzetek közé csak minimális mennyiség kerüljön, magyarul legyen jó erősen összeszorítva, mert ott melegedni fog a nagyfreki miatt.
2kW-ra 200-as cső az nagyon nagy, én 110-es csövet ajánlok, még ez is rövidebb lesz valószínű mint a szikrahossz. Nálam 110-es, 560mm magas 0,4mm-es huzallal tekert cső ad 2 mot-os meghajtással 1méteres szikrát. 160-as csővel ez jóval alacsonyabb lenne, pedig már itt is eléggé próbára teszi a primerköri védelmet, és geometriát (Link)

Nagyon jól néz ki ez a kisebbik tekercsed is. Az egyik régebbi leírásod alapján néztem a szükséges átmérőt, aszerint a 150-es a minimum erre a teljesítményre, de ha arra gondolsz az átmérővel a magasság is növekszik. Sajnos a huzalból csak kb. 1,2kg van, de a 160-asra 70cm-re biztos elég, amivel az arány is be lesz tartva nagyjából.
Megkérdezhetem, hogy milyen szikraközt használtál ehhez a tekercshez, mennyi kb. a BPS? 5-6 éve én is építettem egy hasonló tekercset, de 25-30cm -nél nagyobb szikrát nem sikerült elérni, mondjuk a rezonancia probléma is visszavezethető a nem megfelelő szikraköz frekvenciára.

Van egy ilyen arányosság, amit igazából máig nem értek, hogy számít-e vagy sem, de elnézve több kialakítást, nem igazán lényeges az átmérő:hossz arány. Az csak azért fontos, hogy ne legyen túl nagy a térerő a primer és a tetőkapacitás közti térben. Ellenkező esetben rögtön a primerre fog szikrázni. Láttam 11:1-es arányú tekercset is, igaz az soros meghajtású Bővebben: Link.
A szikraköz Bővebben: Link 1333bps-t tud maximum, de a felénél nemigen kell több, ARSG. A szikraköznek nincs frekvenciája, csak bps. Persze ebből is számolható frekvencia, csak minek. Az, hogy nem produkál nagy szikrát számos más oka lehet.

Szerbusztok.
Tegnap sikerült beindítani a mini tesla tekercset. Mivel az előzőnél rengeteget forrasztottam ki és be, ezért késztetem egy újat. És szeretném megköszönni mindenkinek, aki segített a cél érdekében.
Üdv.
http://www.youtube.com/watch?v=1CY9G-P0DFY

Üdv.
Ahogy látom, elsőre elfogadható hatásfokkal működik. Tápnak zselés(v. szavas) akksit, vagy egy 10-12V-s masszív trafó 20-30 ezer µF-s pufferel. Ezek után érdemes más típusú tesla meghajtásokat(kicsit komolyabb)kipróbálni.

Szerbusz.
Itt még a tetőkapacitáson változtatok szerintem akkor is lesz némi változás. És persze most már jöhetnek más, mondjuk csöves tesla építése. De csak az érinthető verziók.
Üdv.

Hello! Lehetséges, hogy az átmérő-hossz arány azért lehet nagymértékben változó, mivel úgy egyezik meg a huzalhossz a negyed hullámhosszal. Szerintem nagyobb részben számít a hullámhossz figyelembevétele, mint az esetleges 1:5, 1:7 arány...
Viszont kiindulási alapként a teljesítménytől függő átmérő jogos.

Ha betartom a szekundertől való kezdő távolságot, akkor mennyit számít, hogy a primer menetek mennyire vannak egymáshoz közel? Mármint csatolás és szekunder felületi szikrák szempontjából. Ha szigetelve van, akkor tekerhetem olyan szorosan, amennyire csak lehet?

Az arány sok dolgot meghatároz, igazából a szekundernek minden geometriai paramétere lényeges, az arány csak ezeknek egy általánosabb figyelembevétele.
A primer menetek közt nincs értelme nagy távolságot tartani, mert csak az első pár menet lesz így is csak mágnesesen csatolva a szekunderhez. A primer menetszám pedig függ a meghajtó táp feszültség/áram arányától, és a szikraköztől. Pl. mikrosütőtrafók esetén nagy áram/kis feszültség miatt nagyon nagy primer oldali kondenzátor kell, emiatt kis menetszámú lesz a primer tekercs adott rezonancia frekvencián. Na meg egyben ez illeszti is a kondenzátort a táphoz, ha AC meghajtásról van szó. Mert nyilván egy frekvenciát ki lehet hozni 1nF-os kondival is, meg 100nF-os kondival is, ha a primert arányosan változtatjuk. Szerencsére a primer oldal sima rezgőkörként funkcionál, igaz a szikraközt nem igazán lehet modellezni, de a normál rezgőköri paraméterek megmaradnak, pl ha nagy a primer tekercs, az javítja a jósági tényezőt. Igazából a normál 2 tekercses tesla eldöcög akkor is ha valami nincs jól megválasztva, az impulzusidők a primer oldalon inkább a soros (vagy hívhatnám akár elektromos) meghajtásnál fontosak, de ott nagyon.

Hello! A tartó fadoboz építésénél láttam, hogy a primer közelében nem használtál csavarokat. A kérdésem, hogy mennyire gond, ha van 4-8 csavar a közelében, a külső körívnél? A mágneses tér miatti melegedés, vagy a primer induktivitására való hatás miatt nem kívánatosak ott, vagy talán a kisülések miatt?

Nem melegszenek nagyon. A primer induktivitásba nem szól nagyon bele ilyen frekvencián. A részleges letörés miatt, meg ha valami oknál fogva oda csap a szikra, akár teljesen más helyen is felgyújthatja a fát. Lehet használni csavart, csak ki kell árnyékolni védőgyűrűvel. Mondjuk a facsavar az tényleg elég gáz, ha mindenképp kell, akkor először bele kell csavarni a helyére, majd kiszedni, és legalább a végén lévő hegyes csúcsot leköszörülni kicsit, és úgy visszahajtani.

A védőgyűrűtől van valamilyen zóna, ahonnan biztos "elvonzza" a szikrát, hogy a dobozba ne csapjon bele? Amennyire láttam képeken elég kiszámíthatatlan a szikra, nem is értem nagyon, hogy tud egyszerre pl. 70cm-es és 150cm-es távra csapni, vagy ez csak a szem lassúsága miatt látszik így? Egyébként a csavarok pont a védőgyűrű alatt találhatók úgy 10cm-el 8db körben a gyűrű alatt.

Ezért probléma a villámvédelem is, nehéz precízen meghatározni a védett zónát. A szikra elég váratlan helyekre is elmehet, érdemes megnézni lassítva ezt a videót, ahol én is csak a mostani feltöltés után lassítva láttam ezeket a ravasz szikrákat: Bővebben: Link (érdemes 0.25-ös sebességgel végignézni, több ilyen problémás szikrát is látni).
Gyakorlatilag teljesen megkerüli a védőgyűrűt, néha még az állványban lejebb lévő kondi kivezetésébe csap. Egyszer volt csak probléma ebből, 1 mot átütött egy ilyen szikra miatt.
Nagyobb tekercseknél a legjobb, ha jó közel van a gyűrű a primerhez, és a képből is látható, hogy csak kicsit szabad megemelni, nálam úgy néz ki túl magasan volt. Az egész állványt pedig vagy fémdobozba tenni, vagy fémhálóval körbekeríteni (esetleg fém rudak).

Szépen megkerüli a szekunder tekercs körüli térerőt

Egész jól ment ennek ellenére védő szikraközök nélkül

Egy udvaron mekkora körben képes zavart kelteni, TV-t, rádiót elnyomni? Milyen távolságba célszerű minimum helyezni az elektronikai cuccokat, laptopot stb. a védelmük érdekében? Gondolom a fényképeződ nem volt faraday kalitkában és 3-4 méterről már bátran használod?

Egy biztos, a hálózat felé mindenképpen kell egy jó szűrő! A szűrővel ellátott szabályzódobozzal táplált 4 motos tesla a pincében épp hogy csak zavarta a tv-t (kábeltv), de a szűrés nélküli kis 350W-os soros kialakítás teljesen hazavágta a tv-t, de még a wifit is.
Mikor kint volt, sosem néztem, mekkora a zavar, de azt tudom, hogy a kis SSTC amit csináltam, már 2 méterről kiakasztotta a térerőmérőt, ami van bent az egyetemen. Szóval amíg te teslázol, addig más nem fog se tv-t nézni se rádiózni.
Volt hogy lefagyott a fényképezőm a közelében, a szabályzódobozomban 1 tranzisztor meghalt, de legutóbb egy pár millió forintos kamerával videózták a 2 motos tekercsemet kb 4 méterről, az túlélte
De ettől függetlenül semmi garancia, hogy ha te odamész fotózni, nem fog az első pillanatban tönkremenni a fényképeződ. Mindent távolra kell tenni, és ha nem is ketrecbe tenni, de árnyékolni, lemezzel, vagy hálóval.

Lassan, de biztosan az enyém is készül. Inkább az itthoni cuccok miatt aggódok, amik viszonylag a közelében lennének és amiatt, hogy túl feltűnő lesz a szomszédok körében... A kamerát/mobilt mindenképpen egy vas kalitkába zárnám.

A szomszédoknak meg kell mondani, hogy te az ő általuk hajtógázokkal lerombolt ózonréteget próbálod újra felépíteni, és még hálával is kellene tartozniuk ezért

Tanultabb szomszédokat meg a termelt nitrogénoxidok kémiai átalakulásával lehetne zsibbasztani, rávilágítva a talaj műtrágyázási lehetőségeire

Ennek a használatát érdemes megfontolni, sok helyen jól jöhet:
Bővebben: Link

Szerbusztok.
Szeretnék segítséget kérni az ügyben hogy szeretnék egy másik tekercset építeni (csak tekercs a 12V mini teslához) A jelenlegi L3 60 átmérőn 1400 menet 1.5 mm vastag rézhuzalból az L1 és L2 egy 95mm átmérőjű hengeren van. Arra Gondoltam hogy 50mm átmérőn kb 1700-1800 menet lenne az L3 és az L1 L2 meg egy 80mm átmérőn helyezkedne el vagy kicsit kisebben. Mi a véleményetek?
Üdv.