Sokféle készült belőle, különböző gyártókkal, kialakításokkal, keleten-nyugaton...
Úgyhogy nem tudok többet
Egy kis infó.

Hopp, mit sikerült keríteni... ? Ma ez csodaszámba megy.
Még akkor gyártották, amikor a Medve ereje teljében volt...

Az orosz medvére gondoltál? Hol kerítetted, az Usszuri tajgán, Vlagyivosztok felé, félúton? Mert a mi 'Medvéink' még elég aprók voltak akkoriban.

Természetesen, da...

Jó napot.
Véletlenül a tkercsadatok nincsennek meg ?

Miért menne ez sima Orosz cső semmi extra !

Én nagyon nehezen akadtam rá, az volt a nehéz...

Van egy P-508-as lengyel elektroncső vizsgálóm, de sajna semmi leírásom és kapcs. rajzom nincs hozzá. Szeretném működőképessé tenni, Amit mindjárt észrevettem, hogy az egyik panelon egy ellenállás úgy melegedett, hogy megszakadt és kiolvadt a panelból. Szeretném tudni, mi lehet az oka és milyen értékű? Mellékelek egy képet egy másik mérő ugyanazon paneljáról, melyen a baloldali legalsó és utolsó barna ellenállás a szóban forgó. A képen nem látszik az értéke, csak az, hogy 1W-os. Ha valaki tud segíteni ezen dolgokban, köszönettel venném.

Keresd meg a szakadás pontot (vagy csak egy mérhető szakaszt), mérj, és arányíts. Tégy 2W-ost a helyére. Visszarajzolni csak azt a részt?

Köszi, az a baj, hogy ez egy kicsi de cementbevonatú ellenállás, és nem olyan ami a képen van. A cementet meg nem nagyon tudom lekaparni, mert jön gondolom a réteg is. De azért megpróbálom, köszi a segítséget.
Most már rajzot sikerült találnom de azon meg csak pozíciószámok vannak, a leírás meg nincs meg. Ezt a csiszolásos dolgot megpróbálom még csak az a baj, hogy a két végén vastagabb és a csiszolás szempontjából nem nagyon jó.

Csiszold, finom papíron, vagy kövön. Csak egy-egy keskeny sávot, keresztbe, hogy mérhető hossz maradjon.

Sziasztok!
Tanácsot szeretnék kérni. Igazából én azon gondolkodom, hogy készítenék házilag különböző kialakítású elektroncsöveket, katódsugárcsöveket.
Igazából az ötlet valami hasonló készülék lenne: sparkmuseum.com
De vannak problémáim:
1. Nem tudom pontosan milyen nyomáson üzemelnek a csövek.
2. Hogy tudnám elkerülni a röntgensugárzást és esetlegesen a szemre káros UV sugárzást?
Gondolom ezek a vákuum tartománytól és esetleg a feszültségtől is függenek?
3. Búrának egyenlőre befőttes üveget gondoltam, nem tudom, hogy bírná a szükséges vákuumot?

Készített-e már esetleg valaki hasonlót, vagy gondolkodott-e már ilyenen?

Illetve még egy kérdés, ha mondjuk egyenárammal hajtanék meg fénycsövet, megfelelő előtéttel.
Akkor lehetne-e mágneses térrel eltéríteni az elektronokat úgy, hogy egy bizonyos ponton intenzívebben találja el a fluoreszkáló réteget?

Ez szerintem felejtős, elég komoly gépek kellenek, 10^-1Pa vákum van. A fűtéshez nem jó egy mezei fűtőszál, itt nagyon egyedi anyagokról beszélünk, és házi körülmények között lehetetlen értelmes dolgot készíteni, ami még működni is fog.
De ha érdekel itt és a kapcsolódó linkek között találsz pár jó videót, de ezek mind audiocélú csövek.

ad 1. Elektron csövekből többféle típus létezik, mindegyiknek megvan a saját gyártástechnikája. A leggyakrabban használt csövek, (gondolom erre gondolsz) a vákum csövek. Ezek jó (többé kevésbé lineáris) működéséhez igen nagy vákum szükséges. Ez egyben a technológia legérzékenyebb pontja.

ad 2.Ha a búrában tökéletes vákum lenne, akkor az elektronoknak nincs lehetőségük gáz atomokkal ütközni, és ezért nem keletkezik UV sugárzás. A röntgen sugárzás előállításához igen nagy (100 - 150 kV) anódfeszültségre van szükség az elektronok megfelelő sebességének eléréséhez. Ha ezt nem éred el, akkor röntgen sugárzás sem fog keletkezni.

ad 3. Egy elektroncső búrája 2 - 300 fokos, vagy melegebb is lehet, a teljesítménytől függően, a befőttes üveggel meglehet gondjaid lesznek.
Ahhoz, hogy az elektronokat látható mődon terelni tudjad, először koncentrált elektron sugarat kell előállítanod, ahogy a katódsugár csövekben, és a képcsövekben teszik. A fénycsövekben ilyen elektróda rendszer nincs is, és a fény előállítása az elektronok, és a fénycsőben levő töltőgáz atomjainak gerjesztéséből keletkezik. Ezt a rendszertelen elektronsugárzást a fénypor alakítja látható fénnyé.

Az ultraibolya sugárzással nem kell foglalkoznod, mert az üvegbura kiszűri azt.

Mondjuk első kísérletnek valami hasonlóra gondoltam:Link
Vagy egy másik:Crookes_tube
Ezek mondjuk hideg katódos csövek. Ezek esetleg elkészíthetőek lennének?

A linken található csövek vákum csövek, gyakorlatilag röntgen csövek, még ha kezdetlegesek is. Ezek működéséhez kell a nagyfeszültségű tápegység, ami igen nagy energiát is igényel.
Csak számold ki, hogy mekkora teljesítmény szükséges 100 - 150 kV, néhány mA eléréséhez.
Olyan angy sugárkoncentráció nincs, (nincs is szükség rá) mint a hatódsugár csöveknél, a képet is egy fém lap árnyéka adja.
Elkészítésénél problémás a szükséges magas vákum elérése, használatánál, működésre bírásánál a nagyteljesítményű nagyfeszültség előállítása. A háztartási teljesítmény soványka lesz.

Az elsőt lehet is kereskedelmi forgalomban kapni:Link
Egy kis szikrainduktor hajtja.

A TV képcsöveknél nincs semmi ami elvezeti a fluoreszkáló képernyőről a sztatikus feszültséget? Mert a becsapódó elektronoktól egy idő után feltöltődik. Hogy van ez megoldva?

Ööö, nem nagyon akarok belevauzni, de a röntgensugárzáshoz elég 10-15 kV is. Csak ez még lágy sugárzás. A 100 kV már erősen kemény röntgen.
Azért 2-300 fokos búrahőmérséklet adócsövekben talán, de ezt a magas hőfokot határértéknek adják meg, nem üzeminek.

Az elektronokat mágnessel eltérítheti, látható is, ha odateszi, azon a részen fényesebb lesz a fénypor.

Egy nagyon vékony "vezetőréteg" van felgőzölve a fényporral együtt. Mikorampereket kell csak elvezetni, ahhoz meg megohmok is elegendőek, nem kell különösebben jó vezetés.
De feltöltődik a képcső, ha megfogod, serceg.

Az első link első kísérlete egy EM80-as varázsszem csővel megvalósítható, csak össze kell fókuszolni a sugarat, amire van benne elektróda, csak megfelelő negatív fesz kell rá. Üzemi feszültség 250 V. Régi csöves rádiók trafójáról mehetne. A negatív rácsfeszültséget meg katódellenállással is előállíthatod, a rácsot meg kösd a földpontra.

A Crookes-cső a képen meg lehet akár nagyvákuumos cső is, de nem muszáj! A képen sem az van. Elég, ha akkora a vákuum, hogy egy stabil, de már gyengülő gázkisülés kialakul (ilyen cső "rendes" elektroncsőnek már nagyon gázos lenne!), abban a csőben úgy is az demonstrálható, hogy miként világít a pozitív oszlop és hogy a mozgékony elektronok elrepülhetnek az anód mellett, gerjesztve az üveget zölden.

Ja azt akartam még írni, hogy üvegtechnikusi képzettség kéne a cső készítéséhez és eszközök, ez a truváj, nem a kilovoltok. Meg egy megfelelő vákuumszivattyú se árt, olyan nem kell, ami elektroncső-minőségű vákuumot tud. És érdemes az elektródák és az üveg anyagára figyelni, hogy ne törjön szét a melegedéstől. Az anyagok gázossága, vagy nagy parciális nyomása nem érdekes, nem elektroncsövet akarsz gyártani.

Viszont drága mulatság lesz, és nem a nagyfeszültség előállítása. Bár üvegtechnikussal beszélj róla.

Az ilyen Crookes-csőhöz nem kellenek 100 kV-ok, elég pár 1000 vagy 10-20 kV, vákuumtól, elektródatávolságtól függ. Ilyet meg egy CRT monitor vagy tévé sorkimenőtrafó is tud, úgymond fillérekért, ilyen kapcsolások hemzsegnek a neten.

Ebben a csőben sincs nagyvákuum (világít benne a gáz is), a fölötte levő képen láthatóban inkább.

Ha én csináltatnám, akkor egy kisfeszültségű izzólámpa alját és a belét használnám fel, a búrát nem tőből, csak nyakból levágva, ezt beépítve a Crookes-cső végébe (az eredeti foglalat állna ki), a másik csővég marad a hagyományos máltaikeresztes. Így izzókatódos cső lenne, a katód egy elöl zárt, hátul nyitott fémhenger lehetne, az izzószálat beledugva hátulról. Így a fényét le lehet árnyékolni.
Kisebb feszültség elég lenne az eletronemisszióhoz, bár azért nem lehetne nagyon kicsi sem, mert messze az anód, meg ugye az üveget is gerjeszteni kell.

Viszont az izzókatódos cső nem tartalmazhat levegőt, csak kevés nemesgázt. A hidegkatódosnak mindegy, mi a gázmaradvány.

Köszönöm a kimerítő válaszokat!

Ez az EM80-as varázsszem nagyon színpatikus nekem. Egy EM4 varázsszemem lenne is itthon, talán azzal is lehetne kezdeni valamit.
Ezeket gondolom egyenirányított 230V-ról meg tudnám hajtani, megfelelő érintésvédelmi szabályok betartása mellet?

Illetve van egy 14" monokróm monitorból egy sorkimenő transzformátorom, további kísérletezéshez. De nem tudom, hogy pontosan mi az a maximális feszültség ami terhelés nélkül kijöhet belőle? Vannak itthon 18kV, 20mA-es diódáim és jó lenne ha nem tenné tönkre őket.

Szia, már én is gondolkodtam ilyen kísérleteken. Egy jó tanács. A hálózati 230 voltot nehogy egyenirányítsd és úgy használd fel, mert életveszélyes. Használj leválasztó trafót.
Egy megfigyelés: a töltőceruzákba való 0,5 mm-es grafit rúd 8 voltnál felizzik, úgy hogy olvasni lehet a fényénél. Viszont levegőn 1-2 perc alatt elég. Én a te helyedben ezt használnám először izzó katódnak. Viszont házilag csak közvetlen fűtésű elektroncsöveket lehet csinálni, szerintem.

Az tudtátok, hogy létezik olyan elektroncső hogy monóda? Más néven égő hiszen a triódában három elektróda van, az égőben csak egy, a katód (izzószál) így ő monóda.

Sőt, van nullóda is, radarokban használták, az adókimenetet zárta rövidre, mikor a vevőrész figyelt a visszavert jelre.

A rotring grafit nem jó, mert kötőanyag van benne, ami az elpárolgásával agyoncsapja a vákuumot! Csakis nem párolgó katódanyag jöhet szóba! Vagy talán semleges gázban kéne kiizzítani, de kérdés, mennyire lesz törékenyebb és eléggé megszabadítható-e a gázképző komponensektől?

Vannak angol nyelvű csőgyártási anyagismertetők a neten, sok okosság van bennük.
Electron Tube Design, RCA, 1963
Electron Tubes (Volume I), RCA, 1949
Electron Tubes (Volume II), RCA, 1949
Materials and Techniques for Electron Tubes, Walter Kohl, 1960
Materials Technology for Vacuum Tubes, Walter Kohl, 1951
The Oxide-Coated Cathode G. Herrmann & S. Wagener, 1951 Volume 1
The Oxide-Coated Cathode G. Herrmann & S. Wagener, 1951 Volume 2

Mindig tanul valamit az ember, a rotring hegy csak tipp volt.

Upsz, nem neked írtam a választ, de a második fele főleg neked szól: kukkantsd meg.

Az EM80 azért jobb, mert hosszú fénylő vonalat ad, az EM4 picikét.
Valahol láttam is egy cikket/képet/leírást EM80-nal, ami a mágneses tér kimutatására való felhasználást mutatta. De most nem találom
Egy kis rúd alakú kézikészüléket képzelj el, aminek az egyik végén bemegy a delej, a másik felébe van bedugva a cső. Mint egy detektor. A rudat (ami szigetelő cső) fogod.

Upd:
A sorkimenőtrafó jó, 8-10 kV kijöhet belőle, bár a monokróm monitornak kevesebb utángyorsítás elegendő volt. Nagyképernyős színestévét keress, abban 20-25 kV-os sorkimenőt is találhatsz. De ha nagyon elszánt vagy és meg tudod oldani, és nem egyenirányítóval egybeépített trafót találsz ("malomkerekes" - régebbi tévékben ilyen volt, magyar típusokat keress), akkor kétszerezőt is építhetsz. Csak nagyon kell ügyelni a szigetelésre és a nem éles sarkokra! Minden szép nagyívűen gömbölyű és nem koronázik
Sok-sok dióda kell hozzá, vagy eleve nagyfeszültségű csöves egyenirányító és sok nagyfeszültségű kondenzátor. Az ilyen méretezése nem egyszerű, kapcsolástól függően az első kondin akár a csúcsfeszültség kétszerese is megjelenhet, tehát ha mondjuk 20 kV a bemenőd csúcsban, akkor a kondin 40 kV lesz! Na, oldd meg a szigetelés
A HQ Video-nál lehet venni 15 kV-os kis tárcsakondikat, nem olcsó, legalább 2, de inkább 3 sorba és ilyen kettesekből-hármasokból párhuzamosan többet, hogy növeld a kapacitást és csökkentsd a veszteségek hatását.

Ezt a cikket én is láttam, valamelyik régebbi Ezermesterben van.

Megvan az EM80-as mágnesestér-kimutató cikk, legalábbis egy verzió: Mágneses tér érzékelő. Kicsit lejjebb van, a szöveg második harmada végén. A táplálás lehet a cikk végén taglaltak szerint, úgy biztonságosabb.

Szia, valami hasonlóra gondolsz amúgy:Bővebben: Link