Ez majdnem olyan muris, mint a bunsen-égőből készített "elektroncső"
Gondolom nem a nagy meredekségéről meg a kis áthatásáról híres ez a darab, nagy erősítést ne várjunk tőle

Szerintem ezek bemutató eszközök. Házilag készített elektroncsőtől tudom hogy nem kell olyan paramétereket várni, mint egy gyáritól, kísérletezni viszont jó vele. Amúgy gondolj bele, az első elektroncsöveket sem különleges emisszió fokozó katódokkal építették, hanem egyszerű szénszálas izzóból. Hamarosan könnyű lesz ilyesféle kísérleteket végezni a középhullámú sávokban, egyre kevesebb az AM adás, nincs szükség akkora szelektivitásra.

Persze, csak kacarászok, nem semmi ilyet megcsinálni, szép munka.

Valahol van nekem egy filmecském (ha megvan még), amiben egy francia emberke van bemutatva, aki saját maga készít elektroncsöveket, szép nagy gépekkel és sok kézimunkával. Mondjuk ő már nem annyira barkács, hanem már-már ipari kategória.
Annak idején a csöveket jórészt kézileg csinálták, főleg a háború előtt. Egyenként méricskélték, csomagolták.

Nekem most más jutott az eszembe, és még üveg se kell hozzá, sem szivattyú

Azt a filmet szerintem én is láttam. Olyan kék aljú triódákat készített, nem?

Igen én is valami hasonlóra gondoltam kísérleti eszköznek. Lenne felszerelve az aljára 6-8db érintkező mint ennek van és arra lehetne rápakolgatni tetszés szerint különböző elemeket.
Ez után jönne rá a búra, de gondolom a befőttes üveg már csak azért is nem jó mert nem kerek a teteje és lehet, hogy összeroppantaná a vákuum.
Na meg a vákuum kézi kiszivattyúzása is kérdéses. Nem tudom, esetleg a hűtőgép kompresszor fordítva mire képes?

Ha hiszed ha nem én is hűtőgép kompresszoron gondolkodom. Hát teljes vákuumot biztos nem lehet vele csinálni, de meg kell próbálni.

A hűtőkompresszor ide kevés. Azzal talán gázkisülőcsövet lehetne csinálni. Bár lehet, hogy kettőt-hármat egymás után kötve lenne csak arra is jó, de többre nem. És sokáig nem fogják bírni, mert annak a hűtőközege és kenése is a hűtőfolyadék.
Komolyabb vákuumot speciálisabb szivattyúval lehet csinálni. Nem lehetetlen beszerezni, csak drága. A vákuum-álló szigetelőanyag sem piskóta ez olyan, ami nem akar elpárologni.

Igen ez az köszönöm a többiek nevében is.
Ez se rossz:Bővebben: Link

Ha érdekel, itt van magyarul ; Bővebben: Link

Tudja valaki, hogy a 46 másodpercnél látható jobboldal elektroncső milyen típus?

Azon is gondolkodtam, hogy talán még az izzó katódos csöveket meg lehet hajtani váltóárammal is.
De ott van pl. Tesla aki több millió voltos hideg katódos csövekkel kísérletezett, ő hogy oldotta meg? Egyáltalán egyenirányított-e vagy, hogy mentek azok a katódsugár csövek?

Azért ez a több millió voltos cső egy kicsit túlzás, nem?

4, illetve 18 Millió voltosról tudok. Volt nagyobb is neki de azzal titokzatoskodott.
De ezek, hideg katódos csövek voltak. A kérdés az, hogy mivel hajtotta őket, egyen vagy váltóárammal?

A váltófeszültséget lehet transzformálni, tehát nyilván váltóval dolgozott.

Hello!
Erre az uborkás üvegre gondoltál?

Nyilván, tudom, hogy Tesla transzformátorral állította elő a szükséges feszültséget. Más millió voltos kategóriában szóba se kerülhetne.
De egyenirányította-e? Sőt még olyasmiről is van tudomásom hogy voltak higanygőzös egyenirányítói. De vajon ezek alkalmasak lehettek-e rá?

Igen, köszi szépen az infót. A Veszprémi meló-diák irodában láttam egy ilyet, de nem tudtam leolvasni a típusszámot.

De ugyan miért egyenirányította volna? Több millió volthoz elképesztően nagy méretű csövekre van szükség, de nézz utána internetes források között, hátha van valami infó róla.

Időközben sikerült fellelnem egy igazi kincsesbányát, ahol rengeteg féle cső van. Vásároltam is egy EM80-as csövet. Illetve még 1-2 típust kísérleti célokra.
Már csak az alapkapcsolást kéne összeállítani neki valahogy. Próbaképpen azt gondoltam, hogy a 230V-ot egyenirányítom.
A fűtőfeszültség mennyire kritikus az elektroncsöveknél általában? Mondjuk 6,3V, helyett 5 vagy 6V mit befolyásolna? De főleg a nagyobb fűtő feszültségeknél lennék bajban ahol 27-40V kell.

EM80-hoz bármelyik ősi rádió hálózati trafó megfelel (ezeken ott van a fűtőfesz. is), amennyiben még hosszasabban élni szeretnél, akkor felejtsd el a hálózati 230V közvetlen egyenirányítását!

Mint írtam ne egyenirányítsd a hálózati feszültséget mert életveszélyes. Használj leválasztó trafót, aztán egyenirányítsd.Szerezz be egy régi csöves készülék hálózati trafóját, használd azt. Ha cső típusa E... valami akkor 6,3 voltos. Ettől egy picit lefelé lehet eltérni (aláfűtés, így az élettartam is növekszik) felfelé viszont nem tanácsos, mert hamar elég a fűtőszál. Ha túlfűtöd rossz lesz a cső emissziója, és a cső tönkremegy.

Itt egy táp rajza:
Bővebben: Link
A kondenzátor megfelelő feszültségű legyen mert felrobban.

Azt, hogy Tesla mit csinált és hogyan, azt csak ő tudta.
Az sejthető, hogy a rezgésekre és a rezonanciára koncentrált és olyan megoldásokra,
amiket azóta kiradíroztak a Maxwell-egyenletekből (köszike, Heaviside bácsi).

Amúgy Tesla ismerte a plazmaegyenirányítást. Ennek az az elve, hogy megfelelő módon kialakított kisülésben az elektronok csak az egyik irányba szeretnek szaladni, vissza nem.
Állítólag a Wardenclyffe-tornyon a tetőkapacitást így táplálta, azaz nagyfrekvenciás pulzáló egyenárammal.

Tesla az áramnak más formáit is kikísérletezte, számára a feszültség volt fontos, az áram - mondjuk úgy az amper-áram - neki a veszteség volt.
Csinált olyan Tesla-tekercset, aminek nem volt szigetelve a huzala, mégse ütött át, pedig millió voltokkal üzemelt. Tudott az öreg, na

Ha most élne, ki tudja, milyen korszakalkotó dolgokat találna fel... nagyon meghaladta a korát.

Hol az a kincsesbánya?

Egyébként neked elég lesz egy 150-170 Voltos kimeneti váltófeszültségű trafó (szorozd meg gyökkettővel és megkapod a csúcsfeszültséget), ugyanis az EM80 elmegy váltóárammal is Ő maga egyenirányítja, de nem ez a lényeg, hanem az, hogy a csövet az ellenkező polaritású feszültség nem teszi tönkre, mint a tranzisztort. Visszafele nem folyik át rajta áram.

A fűtésre ügyelj! Alá ne fűtsd, mert tönkremegy, fölé se, mert akkor is! 6 és 6,5 V között maradj.

Vagy fogsz egy 42 V kimeneti feszültségű trafót és építesz rá egy négyszerezőt az anódfeszültséghez. 200 V-os diódák tökéletesek lesznek hozzá és 1-2 µF-os nemlektrolit kondik, 150 V-osak. Így egyenáram lesz a kimenet, megfelelő feszültséggel.
Az EM80-nak nincs nagy anódárama.

De ott az elektroncso.hu cikkének a végén egy step-up konverter 555-tel. Neked tökéletesen jó és 12-V-ról megy, azaz akksiról is megy, meg egy könnyen beszerezhető, biztonságos tápról is.
Én egy kiszuperált PC-tápot javallok, annak van teljesítménye is és van 12 V-ja is, zárlatvédett. Csak az 5 V-os részét terheld meg mondjuk 1 A-rel, hogy stabil legyen a 12 V-os rész.
Egy EM84-et ilyen kis step-up táppal beépítettem már számítógépbe is, és üzemel, mint HDD- visszajelző! Pont annak a cikknek a leírása alapján építettem, kicsit módosítva. Közzé is tettem egy másik topicban, keress rá a nevemre és az EM84 szóra. Több bejegyzésem is van, mert kicsit módosítanom kellett, meg infót hozzáfűzni, tehát ne az első találatnál ragadj le!

Legyél kreatív!

Az aláfűtés sem jó a közvetett fűtésű csöveknek! Tönkremegy a katód!
A túlfűtéstől sem az izzószál szakad el ezeknél (az az U-sorozatú csöveket jobban fenyegeti), hanem a bárium elpárolog a katódról és emisszióvesztett lesz!

A rajzodon a második kondi se legyen nagyobb, mint 50 uF!! A túl nagy töltőáram kinyírja az EZ80-at! Pláne a trafónak se jó, mert vékony a huzalja.

Igen, a kincsesbánya. Édesapám egyik régi-régi ismerőséről kiderült, hogy csöves rádiókkal, erősítőkkel foglalkozik. Már egy pár évtizede gyűjti és javítja őket.
Ha esetleg szükséged lenne valamire keress meg privátban és ha úgy adódik akkor rákérdezek nála.

Nézegettem a cikket és akkor tulajdonképpen a 12V-ból a Lorentz erő segítségével lesz 220V?

Illetve, még az is érdekes, hogy a varázsszemet erősítésre is fel lehet használni. Na majd holnap szétnézek mit találok itthon, talán van egy régi csöves rádió tápegységem is.

Köszönöm a lehetőséget, szólok, ha kell valami, bár nekem is vannak vackaim
Akkor neked minden irányból van kincsesbányád, mert ott a szakember, aki válaszol a kérdéseidre

Itt nem a Lorentz erőlködik, hanem a Lenz bácsi törvénye szorgoskodik

Jó építgetést! És vigyázz az árammal, mert az tudja a fizikát