Amit én találtam, mert nekem is felkeltette a figyelmem a szinkron egyenrángatás, az fázistolós teljeshidas kapcsoláshoz volt kitalálva (meg áramduplázónak volt kialakítva, de ez mellékes).
De a legfontosabb, hogy nem a kimeneti feszültség kapcsolgatja az egyenirányító FET-eket (amíg kicsi ez a feszültség addig a huzat nyitja ki a gate-t?), hanem külön, a hidat hajtó áramkörről szinkronban meghajtott impulzustrafó! Így a kimeneti feszültséggel szinkronban kapcsolt az egyenirányítás is, négyszögjellel tolva, így mikor a főtrafón megjelenik az áram, addigra szélesre tárt source-drain út várja a megfelelő FET-en . Na, így tényleg kicsi lesz a veszteség.

A FET jól van benne, kiforrasztottam, megmértem 480mV a nyitófeszültsége.Ennek ellenére működés közben 6V esik rajta, bár lehet ez így nem jó mérés egy sima multival, de tény hogy kb.15V váltakozó megy be és 7V egyen jön ki.

Átnéztem azt a rajzot.. - ha a Q6 body dióda vezetne, lenne táp rögtön, amiről nyitót kapna a negatív drainű FET (reverz) és söntölné a diódát..- amikor meg vált a polaritás a másik FET ( Q3) nyit ki a Q4-ről, lehúzza a tekercs bal felét.

Köss be helyette egy diódát provizóre és rögtön kiderül a turpisság... ahogy a pici rajzon pirossal van betéve.

Nem a huzat, hanem a body dióda ad tápot, ill. vezet....
Már többször leírtam: inverz üzemben, drain negatív, source pozitív, ki kell nyitni a fetet is és a diódát " lesöntöli".

Azt még nem tudom, konkrétan mit egyenirányítasz, de ha elég nagy a terhelés és pl. 50 % körül van a kitöltés, akkor egy sima egyutas egyenirányítótól ne várj sokat..
Esetleg átlagolódhat a fesz és persze nem lesz 15 voltos impulzusokból terhelhető 15 V DC..
A diódás próbát megcsináltad?
Ha minden oké lenne és jóval nagyobb feszültséggel, akkor schottky diódával lenne pl. 15 volt, a kapcsolással meg 15,4..15,5.

Igen betettem két BY500-at, a helyzet változatlan.Így is 6V-ot mérek a diódákon.
Egy IR2153-as rezonáns van az elején, aminek minimális holtideje van.

Terhelésnek egy 12V/21W-os izzó van betéve, közvetlen a szekunderre kötve teljes fénnyel világít, shcottky-val egyenirányítva 13.5V-14V körüli a fesz.

Még annyi, hogy ha leveszem a 15V-os tápot akkor is működik (a diódák miatt), de kicsit kevesebb a fényereje az izzónak, tovább esik a fesz 1-2V-ot. Azaz a FET nem sok mindent csinál.

Próbából ráakasztottam egy 12V/100W-os izzót, és a kimenő fesz. gyakorlatilag nem változott, azaz a terhelést bírja.

Akkor nem értem.. ha schottkyval 14 volt jön ki, mi a gondod? arra "telepítsd" rá a fetes áramkört és meg kéne nézni valahogy, mekkora nyitófeszt kap a Q5-től.. az egy elvileg 11 voltot adó emitterkövető és a 3205-öt vidáman nyitná..
HA ott minden rendben van.
A 15 voltot ne vedd le, mert megszűnik a gate táplálása.
Sokat különben se várj, mert ez a kapcsolás is csak arra jó, hogy ne a diódákon disszipálódjon 1.5A x 0.9-1 voltnyi meleg, hanem a nyitott feten a negyedrésze, mondjuk..

Na, a 100 wattos izzónál már viszont megéri...7-8 amper az más.. meg a watt, meleg spórolása is.. szkópod nincs?

írtam inkább mail-t, ne offoljam szét a topicot

Ismerve már a távlati elképzelésedet ( 50 A...), kétutas szinkront megpróbálhatsz..
Dupla szekunder tekercs kell középkivezetéssel, kb. 60 % rézkeresztmetszettel a rezonáns tápodhoz.

Az egyenirányítás hatásfokát hozzávetőlegesen le tudod ellenőrizni, ill. különbséget tenni, ha hűtőbordán sorbakötsz "egy " schottkyt ( párhuzamosan 2-3 db..) és ( két párhuzamos ) 3205-öt, természetesen úgy, hogy a body dióda vezessen, aztán átfolyatsz akkumulátorból 50 ampert valamilyen "kerítésdrót" ellenálláson keresztül.
Itt már mérhetsz multival és első körben mekkora a difi... aztán "menet közben" akár 9 voltos elemről kinyitod a FET-et is és úgy meglátod, mekkora a változás a diódán, vagyis Uds mennyi lesz.
Hőfokfüggő az egész mérés, eltérések lehetnek, de a diódán kb. 1 volt fog esni, nyitott FET-tel pedig 0,6-0,9 volt ( 25 és 170 fok között... .. )
Nyilván addig "melegítsd " az egészet, ameddig engeded a hőfokot, akkor kapsz reális képet, mi éri meg jobban.
Részleteket majd, ha kéred.

Mértem egy 3205-öt 5 és 10 amperrel, feljebb gyilkolászd te...
5 A : dióda 753 mV, FET rányitva ( Ugs 10V ) 41 mV,
10 A : dióda 770 mV, Fet rányitva ( Ugs 10V ) 71 mV.
50 ampernél, azaz kímélőben 25+25-nél jóval több lesz Uds, de még akkor is nagy lesz a különbség wattban.

Szia!
Megépítettem a korábban említett tápot. Üresjáratban tökéletesen működik, de ha megterhelem lecsökken a feszültség. 2A terhelés mellett már csak 4,3V-ot mérek a kimeneten az 5V helyett.
Hogyan lehetne orvosolni ezt a problémát?
Konkrétan a képen látható kapcsolás került megépítésre. A C4, R3, D2 abból a tápból lett kitermelve, amelyből a trafó származik, az összes többi alkatrész a rajz alapján került beépítésre.

Van pár kérdés.. amiból kivetted a trafót, vajon hány kHz-en ment és tényleg tudta-e a 3 ampert...(olcsó 5v 3A ).. az IC 100 kHz-en megy.
A két paralel dióda schottky? Nem látom a típusukat.
A c8-as elkót cseréld le 1000 mikrósra, hátha hoz vmit... a 10 uH drótja elég vastag a 3 A-hez?
Ha semmi se használ, próbálj 1 menetet hozzáfűzni a szekunderhez, jó menetiránnyal... L méréssel hidegen meglátod... + 2-4 uH...
Végül kérdezd meg "emmzolee"-t, rajz jobb alsó sarkában... mik voltak a tapasztalai.

Ferci, kösz a sok segítséget még egyszer
Találtam egy jó kis Ic-t, de még annyira új technológia, hogy nem nagyon találtam sehol.
IR1169

Ja, hát a 18. oldal érdekel téged..

Sziasztok. TDA7294-es végfokot meg lehetne hajtani olyan kapcsolóüzemű táppal aminek a trafója áttekercseletlen pc atx ei33? Nem az autós megoldás érdekel. Köszi.

Én ezzel szemeztem: IR11682.
És van egy jó FET választó leírás:

Induktivitásméréssel kapcsolatosan lenne kérdésem:

Lorylaci itt azt írta, hogy mi hogyan mérhető. Csak azt nem értem, ha én szimmetrikus tápot építenék bifiláris szekunderrel és még hozzá segédágakkal is (mondjuk alacsonyabb 20Voltokkal) Akkor az összeset fel kéne tekerni és úgy méricskélni? Ha valami nem jó akkor utánna szétszedni és állítani légrésen? Vagy ti hogy szoktátok beállítani ezt? Valamint még egy kérdés lenne: hogy bármilyen vezetékkel (de a végleges menetszámmal) kell kísérletezni) vagy azzal a kanóccal ami a tekercselésre vár? Van köze az eredményekhez? Meg mondom őszintén nem lenne kedvem feltekerni az összes vastag huzalt az adott menetszámokkal majd a végén szétszedni és átfabrikálni.

Vékony próbavezetékkel mondjuk 1 szál valami mással nem jó méricskélni?

Honnan tudom, hogy mennyi érték lesz jó? Például Ge Lee azt írta, hogy szórásinak 10uH kell de ez az Ő magjához E55 kell vagy az összeshez ennyinek kell lennie?

Idáig azt kísérletezgettem hogy feltekertem primernek 10 menetet vékony drótból és szekundernek mondjuk 2-t. Kijött valami 6uH ha össze zártam akkor meg 1uH.

Olvastam hogy szépen lehordtak.Most már úgy gondolom van benne igazság.Mit nem lehet azon érteni amit leírnak,és azt mondják úgy kell csinálni.Természetesen minden menetet fel kell tekerni ami a kapcsolásban szerepel.Máskülömben nem lesz meg az adott szórt induktivitás.A szórt és mágneses induktivitást igen légréssel állítjuk be.Ha a kiszámoltad a menetszámot,az adott,nem kell letekerni,rátekerni,légréssel kell beállítani.Honnan tudod a jó értéket?Hát leírták,10uH.Ez mindegy milyen vas,akkor is annyinak kell lenni,legfeljebb kisebb vas kevesebb kivehető teljesítmény.A vas tekerésének a kivitelezése nagyban függ a várható uH-től.Laza,szoros,mégszorosabb.Úgy látom nem tudod hogy kell kivitelezni a 10uH-it.A primert,és a szekundert,a csévén minimális átfedéssel tekerjed.A primert ne tekerd a tulsó végéig,hanem álj meg Kb a kétharmadánál,onnan tekerd vissza.A szek szinrén zenész.Így jónak kell lenni.

Ezt "amit leírtak az úgy van" inkább hagyjuk... nem akarom ismételgetni magam.
Dara, én azért kérdezek rá mert nem tudok valamit, és az akkori hozzászóló kérdésére a válaszmegoldás hasonló, de nem ugyan az mint az enyém. És igen ime megint felmerül bennem ezek után egy kérdés, sikerül megzavarni.
Mit keres toroidon cséve? Most akkor elvben a toroidot is mielőtt körbe érnék kb kétharmadánál, induljak vissza és közbe fonjam közé a szekundereket?

Ja és előre bocsi mindenkitől ha ezt általános hatodikba nem tanultam meg, hogy a toroid 2/3-ad az ugyan az mint a csévés 2/3-ad.

Yes.A thoroidon ua.

Okéj. Vettem.

Most már mosolygok,(vagy nevetek )Igen a thoroidon is úgy méretezed.A tekercseket szét,vagy összéb húzod egymástól úgy változik a uH-ri.

Kísérletezned kell! Használhatsz vékonyabb, használt drótot, de a számított menetszámokat használd. Elég primert és a fő szekundert feltekerni. Szerintem először tekerd meg úgy, hogy a toroid egyik felén a primer, a másikon a szekunder. Így megméred milyen induktivitás értékeket kapsz. A szórt induktivitást a tekercsek közelítésével, átfedésével csökkentheted, távolítással növelheted. Persze a végleges tekercs nem pont olyan lesz, de már lehet valami elképzelésed róla milyen irányba kell elindulni.

Jah.Hát nem ezt mondom?Vagy nyitni kéne egy oskolát trafó tekerésből?(lehet) nagyon kezdőknek.

Szerezz UTP kábelt (pl. CAT5), biztos találsz "kukázva" is pár méteres darabokat. Ebben vannak egyenként szigetelt , vékony réz vezetékek. Ezzel jól lehet a mérésekhez tekerni, elég merev, újra felhasználható, ingyen van, nem kell csévetest mert szigetelt, a keresztmetszete is ideális ehhez a frekihez (0.5mm)...stb.

A toroid gyűrűn könnyen csúszik, egy induktivitás mérőt ráakasztva és a tekercseket tologatva folyamatosan látod hogy változik a szórt induktivitás. Kis áramsűrűséggel tesztelni is jó, de a szigetelés nem hőálló. Áramváltók tekercseléséhez a legjobb

Gyűrűmag esetén mégis milyen légrést akarsz állítani vagy szét akarod fűrészelni? Amire gondolsz az a szórás, vagy másképpen a tekercsek egymáshoz képesti csatolása. Ezt viszont nem kell állítgatni, annyi amennyi, és nem írtam sehol hogy annak 10uH-nek kell lenni. Azt írtam hogy az enyémben annyi, vagyis kicsi, emiatt nincsen drasztikus feszültségesése a tápnak terheléskor.
A tekercselés módjában három megoldás különül el: szoros, normál, és laza csatolás, de ezekről már kellett hogy lássál legalább egy egy képet is. A szoros csatolás úgy néz ki (lásd pwm tápok (flyback, PC táp stb.)), hogy feltekerik a primer felét, utána a szekundereket, majd a legvégén a primer másik felét, tehát a primer egy szendvicsként fogja közre a szekundert. A gyakorlatban ezzel kb. 4-5uH szórási induktivitás lesz, átlagos méretű (3-4cm-es) magok esetében. Aztán van a normál csatolás, ahol fel van tekerve a primer, rá a szekunder(ek), ezzel a megoldással 8-12uH körüli szórás lesz. És végül van a laza csatolás, ahol az adott mag lehetőségeihez mérten egymástól külön helyezkedik el a primer és a szekunder. Ha a mag, a hely engedi, akkor ez a távolság egy adott tartományon belül változtatható, tehát változtatható a szórási induktivitás mértéke. Nyilván bármeddig nem, mert a két tekercsnek a magon kell maradni, tehát nem lehetnek egy kilométerre egymástól. Ebben az esetben az értékek az nx10uH tartományba esnek.

Ha építettél volna már 50Hz-es hagyományos trafós hegesztőt, akkor annál láttad volna hogy annak a működése pl. a tekercsek szórásán alapul (hagyományos, nem elektronikus stb. szabályozás esetén). Ha egy ilyen trafó szoros vagy normál csatolással van megtekerve, akkor használhatatlan lesz, mert az üresjárati feszültségéhez képest a terhelt feszültség (ívfeszültség) csak alig csökken, ezért nem lehet vele hegeszteni mert a nagyon nagy kialakuló áram miatt elvágja az anyagot. A másik véglet amikor a láncszem (nevezhetjük akár gyűrűnek is) típusú mag egyik felére fel van tekerve a primer, a másikra meg a szekunder. Ekkor sem tudunk hegeszteni vele, mert ebben az esetben a nagyon nagy szórási induktivitás miatt akkora feszültségesése lesz, hogy nagyon kicsi lesz a kialakuló íváram, nem lesz képes normálisan leolvasztani az elektródát.
Tehát kell a kettő között egy optimális megoldást találni, a szórás megfelelő értékével.

A tápod esetében a normál szórás a jó, csak itt számolni kell azzal hogy a félvezető nem egy 3mm átmérőjű rézdrót, tehát a kialakuló túláramot kevésbé fogja tolerálni, még a rövid idejű tüskék esetében is. Ezért nem árt hozzá egy normális védelmet csinálni.

Csináltam egy mérést egy gyűrűvel.. biztos nem a te tápodhoz valók az adatok, de gyakorlati iránymutatásnak megfelel.
A 3 menetes rövidrezárt "szekunder" az üres részről primerközépig betolva folyamatosan változtatja a szórt induktivitás értéket.
Az arányokat nézd csak...
Hozzáteszem még: nagyobb szekunder, pl. 4 menet az abszolút értékeket lejjebb húzza.
Ha szőrözni akarunk, még az sem mindegy, hogy a menetvégek ráfekszenek-e a vasra, tehát egy "teljesen zárt" menet lesz vagy fél, 2/3... - 1-2 %-ot jelent ( az áthúzott "1 szál drót" nem teljesen igaz..)
A kompromisszum pedig rád tartozik:nagyobb szórás, kicsit kevesebb teljesítményátvitel - a mértékét ne kérdezd.

Ketté van roppantva. Így van minimális légrés. Egyenlőre most azt nem bántom. Elmegyek az Elimatit-ba veszek szigetelést, majd azzal igyekszem minél lejjebbi értékűre megtekerni (ahogy írtad 8-10uH) Ha kell 5x szétszedem és vissza. Most két napig úgyis itthon leszek.

Köszi a választ, és neked is ferci ! Nagyon jó ez a példa (kísérlet) amit csináltál, jól szemlélteti az árba.

Na megyek megveszem, szerintem estefelé jelentkezem mi újság.

Néha azért "frissíthetnél", mekkora frekin, menetszámokkal, stb. mit akarsz csinálni..
Mindenkit nehéz követni..