Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » Túlfeszültségvédő
Témaindító: Parázs Gábor, idő: Jún 6, 2007
Témakörök:
Üdvözlök mindenkit az oldalon!
Nekem is az a véleményem hogy a természet egyik legnagyobb energiát felszabadító jelenségét a villámot csak néhány esetben sikerül kivédeni. Főleg házilag nehéz ügy. VISZONT!!! Nekem nem is ez a problémám hanem az hogy készülékeink akkor sincsenek biztonságban ha már túlvagyunk egy egy viharon és azzal járó villámláson. Másnap is jöhet gond. Ha pl, egy hálózati trafó ami mondjuk pár utcával arrébb van tőlünk villámot kap mondjuk nem tul közelről a hálózaton keresztül. Ez is lehet egy időzített bomba, a készülékeinkre a háztartásban. Mi történik ha egyik pillanatról a másikra csak 240v hejett 70 vagy 90 volt jön le a hálózaton. Vagy esetleg felfele szökik a feszültség mert tönkrement szigetelése a trafónak. A kapcsolóüzemű tápjaink a szg, monitorban a led tv-ben a szg-tápban és még sorolhatnám szinte azonnal tönkremennek. NOS EZ MEGTÖRTÉNT AZ ISMERETSÉGEMBEN. Ha esetleg valakinek lenne egy olyan kapcsolása vagy ötlete egy kapcsolásra ami feszültség ingadozás ellen véd. Pontosabban arra gondoltam ha a hálózat feszültsége eltér egy bizonyos %-ban az előírttól akkor egyszerűen leold és kész. Köszönöm hogy elolvastál!
Üdv
Ez a jelenség nálunk is előfordul sajnos elég gyakran, igaz hogy itt az oszlopra lazán felfüggesztett vezeték jelenti a problémát és ha nagyobb erővel fúj a szél szinte mindig összecsapja a kábeleket, ilyenkor elég érdekes feszültségek jönnek ki a falból. Személy szerint ilyenkor egy szünetmentes tápot javaslok, ugyanis az figyeli a hálózatot és ha a feszültség magasabb ill alacsonyabb az előírtnál akkor leválasztja a hálózatot és akkuról pótolja a kimaradó pár percet, nekem eddig bevált. Ha építeni szeretnél egy hasonlót akkor szerintem ezeknek a tápegységeknek tanulmányozd a felépítését ami valljuk be eléggé összetett ha csak a védelmi szerepeket betöltő részeket is nézzük és elfelejtjük a töltő részét és az invertert. Még annyit hozzátennék, hogy szerintem a számítógép/TV védelmére nem létezik megbízhatóbb védelem, mint hogy kihúzzuk a falból a dugót arra az időre amíg el nem csendesedik az ég. A villám erejét nem szabad lebecsülni és egyik védelem sem lesz 100%-os. Persze aki nem teheti meg hogy kikapcsolja a gépet vagy bármi mást annak marad a védelem és a reménykedés hogy nem üt be a baj... A hozzászólás módosítva: Júl 5, 2013
Tökéletesen egyet értek, a legtökéletesebb védelem az áramtalanítás. Azt szeretném megtudni T, Gyimate, Hogy mekkora teljesítményű fogyasztás van rá kötve önnél a szünetmentes táp után?
Jelenleg csak egy számítógépet kötöttem rá, igaz, hogy annak nagyobb a fogyasztása is, csúcsokban monitorral együtt 350W-ot fogyaszt. A szünetmentes ami nekem van egy 600VA-es típus, persze léteznek ennél nagyobbak is de azok sokkalta drágábbak. Az enyémet egy lomtalanítás alkalmával szereztem mivel a relék elöregedtek és nem húztak be tökéletesen. Mellesleg ha csak a védelem a fontos és nem szükséges árammal ellátni a fogyasztót akkor sokkal nagyobb teljesítményt is elviselnek illetve át is lehet alakítani őket nagyobb terhelhetőségre.
Nos sajnos az én elképzelésemhez kevés a szünetmentes táp. Bár annak még nem néztem utána hogy egy szünetmentes tápnak a feszültség figyelő részét tudnám e használni.
Egy egész háztartást szeretnék levédeni olyan módon, ha villámlik akkor eltávolítok mindent az aljzatokból ami veszélyeztetett. DE VISZONT,,,, a bejövő hálózatot átvezetném egy mágneskapcsolón amit egy elektronikának kellene leoldani abban az esetben ha a hálózati fesz 240v-jától mondjuk eltér a feszültség egy 5-10%-ot. Persze ez utóbbi beállítható lenne. A probléma ott kezdődik hogy nem csak akkor kellene oldani az elektronikának ha nő a feszültség hanem akkor is ha csökken a meghatározott %-os arányban. Ha valakinek ehhez van valami ötlete akkor kérem jelezze. Előre is köszönöm a segítséget mindenkinek akinek ötlete akad a dologhoz!
Üdv,
Ennek több megoldása is létezik, használhatsz mikrokontrollert, vagy egyszerű komparátorokat. A helyedben én úgy kezdenék hozzá a dologhoz, hogy szereznék egy kis teljesítményű hálózati transzformátort, mondjuk 230/12V-osat és ezzel dolgoznák, így kevésbé veszélyes, mint közvetlen a hálózati feszültséget figyelni. Nem tudom, hogy mennyire vagy otthon az elektronikában ezért jó lenne tudni, hogy inkább valami kész megoldásra lenne szükséged vagy szeretnél vele magad megküzdeni... Mellesleg ha tudsz szerezni egy UPS-t akkor annak az elektronikájával megtudod oldani a problémát, viszont ez elég drága mulatság.
Érdekes és egyben nagyon izgalmas a túlfeszültségvédők kérdése.
Néhányan írtátok fentebb, hogy ilyet nem barkácsolunk! Valahol jogos, de nem kell feltétlen B fokozattól nekiállni. Sokat olvastam már a témában, sokan sok féleképpen fogalmazták már meg a kívánalmakat. Szerintem hobbi oldalról nem esélytelen a feladat, főleg a "D" finom védelemben. "A" fokozat: szolgáltató végzi a trafónál, légvezetéknél "B" fokozat: szikraköz, mely villám/túlfeszültség-levezetőként funkciónál. A fázisvezetőn, nullvezetőn megemelkedett feszültséget a föld felé levezeti. "C" fokozat: varisztor. Ilyet használnak a PC tápokban is megszaladás ellen. Nem rég egy ilyen mentette meg a gépet. Igaz, hogy a varisztor teljesen összesült és úgy is maradt. A táp így be sem indult addig amíg a varisztort ki nem forrasztottam (természetesen újat vissza lehet forrasztani és olyan lesz, mint a gyári). Tudomásom szerint a "C" fokozatú varisztort fázis-nulla közé kell tenni. Ha a két vezető között nagyobb a fesz, mint a megszólási feszültség (pl. 250V), akkor vezet, tehát zárlatot generál. Ez a zárlati áram megemeli a vezetékhálózat "B" fokozat felől nézett feszültséget és a "B" fokozat is "megszólal", levezeti a feszültséget. A lépcsőzetes védelemnél először a finomabb szólal meg, a feszültséget a védett oldalnak megfelelő feszültségre korlázotta, majd ez indítja a dúrvább fokozatot. A "B" és "C" fokozat között azért kell min. 15m vezeték vagy kis hely esetén induktivitás, hogy a dúrva védelmet adó szikraköz gyújtási feszültsége hamar kialakulhasson. A "D" fokozat a szupresszor dióda. Ezt a készülékeke szokták beépíteni ill. elvileg aljzatokba is. A hestore-on nézve egész kis feszültségekre is lehet kapni. Mivel itt főként egyenáramú eszközök vannak, +/- közé szokás betenni, ami megfogja a megemelkedett feszültséget. Ha jól láttam a hestore adatlapjában, vannak sávos szupresszor diódák is, amik adott feszültség alatt és felett is megszülalnak, tehát tényleg csak a működési tartomány közelében engedik át a feszültséget (ezügyben kiigazítást várok, ha rosszúl írom!) A finom fokozatot tovább is lehet finomitani pl. zener diódával. A lépcsőzetes kiépítés tehát nagyon fontos. D fokozat a C-t, C a B-t indítja be. Ha profin csinálja az ember, adott vezetékellenállásra számolt megszólalási feszültséget is érdemes belevenni, hogy a görbén felfutó feszültség minél előbb beindítsa az előtte lévő dúrvább fokozatot. A dúrvább fokozatok megszólási ideje lassabb, mint a finomabb fokozatoké, cserébe nagyobb energiák elvezetésére szolgálnak. Ezért fontos, hogy a finom fokozatot ne terheljük túl, még tűréshatárán belül szólaljon meg a dúrvább védelem és tehermentesítse azt. Varisztorok mellé elvileg hővédelmet is szoktak tenni. Nem tudom a D-be szoktak-e. Egy szemléletes kép: Bővebben: Link Nem kizárt, az ismereteim néhol pontatlanok, ha így van, kellő magyarázattal szívesen veszem a kiigazítást. Belátható, hogy a zeneres, szupresszor diódás történet erősen ajánlott féltettebb áramköreink védelmére. Mikrovezérlős adatbuszok, stb biztosítására. A drága túlfeszültségvédő hosszabbítós elosztókban sincs más, csak néhány varisztor meg jobb esetben szupresszor dióda. A telefonvonalat, KOAX, ethernet csatlakozót tartalmazó elosztók is csak ilyeneken keresztül védik le az adott eszközt. Mivel 100 Ft nagyságrendű alkatrészekről beszélünk, kibontva egy ilyen eloszót, magunk is elkészíthetjük. Szerintem. Mindezek mellett érdekelne viszont egy közös ötletelés hogyan lehetne megvalósítani D, esetleg C szintű védelmet hobbi szinten. Nyílván ezek alapján megoldható, de mi az az egészséges szint amit érdemes megütni. Nem hiszem, hogy az ethetnet minden tüskéjét szupresszorral kellene védeni. Aztán egy 12V-os áramkörnél a szupresszor elé érdemes-e még zenerrel játszani? Én csak az elméletet szedtem fel, ezért érdekelne olyan valaki beszámolója aki _gyakorlatban_ is képben van. A hozzászólás módosítva: Júl 8, 2013
Sziasztok!
Egy kis segítséget szeretnék kérni! Moeller SPC-E-280-as túlfeszűltségvédőt szeretnék bekötni meglévő 230V-os áramvédővel ellátott hálózatba,ehez szertnék bekötési rajzot,de sehol sem találok megfelelőt,ebben tudna nekem valaki segíteni? Vagy elég ha megírja valaki a helyes bekötést! Az 1-ik túlfeszvédő tetejére adok fázist,a másikra nullát,alul áthidalom és bekötöm a földelésbe? Mindegy hogy honnan kap fázist és nullát,vagy áramvédő elöl kell levenni? Előre is köszönöm!!
Sziasztok!
Van egy ilyen szikraközöm és arra lennék kíváncsi, hogy ezt hogy kell bekötni, illetve milyen tulajdonságokkal rendelkezik. Hálózati feszültségen alkalmazható? Esetleg egy tipikus bekötést ha valaki tud küldeni azt megköszönném.
Ezt leginkább telefonoknál használhatják , amit belinkeltél , mellette volt a blesko.pdf adatlapja, láthatod dc230V-nál működik, ez biztosan bekapcsol hálózati fesznél.
Ha mondjuk 800-1000V lenne , és utána még 1-2 fokozat működne tökéletes lenne. Régebben volt fent hirdetésben (nálam is) hálózati zavarszűrő , amit ki lehet egészíteni VDR és SUPRESSOR túlfesz levezetőkkel , de be is építheted pl pc tápba (a zavarszűrő után) . Amúgy a 10KA levezető áram rendben lenne , de megérdemel még egy fokozatot VDR és utána még egy fokozat és 2-3 supressor dióda . Nyilván akkor már nem 100Ft kategória lesz , de legalább működik megfelelően. Egy nagy értékű TV vagy számítógép megérdemli , bár magyar szokás szerint a magyar ember nem áldoz a biztonságtechnikára, és a villámvédelemre míg pórul nem jár ... A hozzászólás módosítva: Ápr 15, 2014
Köszönöm szépen a választ. Az adatlapot én is megtaláltam mellette, viszont találtam benne egy olyan ábrát amit csatoltam(szinusz hullám 1. kép), ez engedett következtetni arra hogy ez váltakozó feszültség esetén is hatásos lehet. A második gyanús jel az impulse breakdown(600V). Viszont az 50Hz-es szinusz hullám nem biztos hogy impulzusszerűnek minősül így a maga 325V körüli csúcsfeszültségével lehet hogy levágná ha csak bárhuzamosan beraknám a fázis és a föl vagy a fázis és a 0 közé.
A képek alapján 230 V-os hálózaton legalább kettő db-ot kell sorbakötni. Nem erre készült. !!!
A szikraközök a gyújtófeszültség elérésekor áthúznak és amíg az égőfeszültség alá csökken a feszültség, átengednek. A 20 A korlátot a hálózaton nagyon könnyen túllépik és a robbanás nehezen elkerülhető. A telefonos hálózat eléggé nagy belső ellenállású ahhoz, hogy ilyen zárlati áramok csak a villámcsapás körzetében fordulhassanak elő.
Értem. Nem villámcsapás ellene szeretném védeni az eszközöket, hanem csak a hálózati pillanatnyi túlfeszültség ellen. Igazából az a terv, hogy van egy szünetmentes táp és ahhoz kellene egy túlfeszültség levezető is hogy a hálózati feszültséget egy biztonságos tartományban tudjam tartani.
A jobb szünetmentes tápok tartalmaznak túlfeszültség védőt. A még jobbak a hálózati feszültség túlzott eltérése esetén automatikusan kompenzálnak (szinten tartanak). Az ennél is jobb online szünetmenteseken túl csak stabil feszültség fordulhat elő.
Ezekhez képest a telefonos szikraköz "kőbalta".
Nekem egy 1000 éves UP-selec típusú, véleményem szerint stand by szünetmentesem van.Szerintem ebbe nincs túlfeszültség védelem. Ezért szeretnék valami olyat ami levégja ilyenkor a tüskéket. Nem reteszelő védelmet(nyilván nem lenne praktikus egy biztosítékot cserélgetni).
Az UP-Selec valóban korlátozott védelmet nyújt. A telefon szikraköz meg a nemkívánt "reteszelő védelmet". Lehet kapni többféle túlfeszültségvédő... elosztókat, egyéb eszközöket. Kisebb impulzusok ellen nem védenek, nagyobbaknál meg saját tönkremenetelükkel védik meg a drágább eszközöket. Ha ennyire félted a dolgaidat, tegyél be hálózati túlfeszültség elleni védelmet!
OBO túlfesz. védő (Kisebb impulzusok ellen nem védenek, nagyobbaknál meg saját tönkremenetelükkel védik meg a drágább eszközöket.)
Én igazából csak elméletből kérdezősködök, illetve vettem ezt a szikraközt és érdekel, hogy mire képes. Esetleg egy olyan kapcsolásban amit csatoltam, megvédene a nagyfeszültségű tüskéktől? Úgy működne mint az AC.PNG csatolmányomban?
Sziasztok!
Igaz nem villámvédelem, és nem hálózati feszültség de túlfesz védelem. Szóval van egy régi motorom, 6V-os rendszerű. Semmi fesz szabályzó és egy delejezés után ez bizony problémát jelent. (előtte meg az volt a gond hogy sötétbe nem látok csak ha pörgetem). Erre szeretnék egy, lehetőleg egyszerű túlfesz védelmet. Az egyik lehetőség amire gondoltam hogy sorba kötök pár diódát, amik adott feszültség felett nyitnak és így elfűtik a felesleget. Ezt kipróbáltam, de sajnos már jó 1V-al a nyitási küszöb felett elkezd növekedni az ellenállásuk. Ami megint nem jó, mert a fényszórónak minden watt számít. A másik amire gondoltam pár darab 7,5v-os zener dióda. Viszont ilyennel még nem dolgoztam. Ebben tudnátok segíteni? Legalább 4A-t jó lenne ha el tudna fűteni a ketyere. Ehhez legalább 3 zener kellene. Ezeket köthetem párhuzamosan? Valamint mekkora és milyen ellenállást kellene a zenerek és a test közé tennem amik képesek hosszú távon is elfűteni? És a keletkezett hőt hogy érdemes a doboz oldalára átvinni? TO220-as tokozású diódákkal ez egyszerű volt, de az a megoldás nem valami jó. És a másik kérdés még ezzel kapcsolatban: Graetz híd után érdemes kötni a zenereket vagy mehet a váltóáramra? Vagy elég lenne ha csak az egyik periódus lenne korlátozva? Na és amivel nem vagyok teljesen tisztában. Egy 6V-os égő kb hány V-ot bír tartósan? 7,5V még nem sok neki, ugye? A hozzászólás módosítva: Júl 3, 2014
Sziasztok!
Szerintetek egy ilyen túlfeszültség levezetöt el lehetne adni? (akár ebay-en) És ha igen körülbelül mennyi lehet az az ár? Köszönöm elöre. A hozzászólás módosítva: Ápr 1, 2016
Sziasztok!
Mi a helyzet ha egy távoli villámcsapás agyonüti pl a PC-met? (vagy a félmilkás TVt, stb) Lakásbiztosítás van. (és érvényes ilyesmire) Szó nélkül bemondásra kifizetik az új PC árát? Vagy csak ha túlfeszvédős hosszabbítóra volt dugva ? Vagy kijönnek bevizsgálni hogy boltban vett védelem-e, mert a saját építésűt nem fogadják el..? A hozzászólás módosítva: Máj 6, 2017
Miért nem ott kérdezed, ahol a biztositást megkötötted????
Mert ott csak egy ügyintéző van aki nem ért a témához, csak a szöveget tudja felolvasni, és szóban bármire "igen érvényes"-t tud mondani...
Engem viszont a gyakorlati tapasztalatok érdekelnek. Nálatok mi és hogy történt. Vagy még soha senkinél nem tett kárt a túlfeszültség a tökéletes védelem miatt..?
Hivatalos szakvélemény kell róla, ami leírja, hogy a készülék a villámcsapás miatt hibásodott meg vagy ment tönkre. A szervízben kapott számlát, kifizeti a biztosító. Ha gazdaságtalan javítani, akkor ajánlatot ad a biztosító kártérítés címen. Ez az átlagos ügymenet, de ettől eltérhetnek a biztosítók. A trükk inkább ott szokott lenni, hogy a káresemény után mennyi időd van bejelentést tenni. ermészetesen csak a bejelentés időhöz kötött, a szakvélemény kiadása már nem.
Akkor azt adja irásban és kész! (" igen érvényest". Mert akkor a késöbbi kárfelmérök is világos feladat elött állnak).
Mifelénk rendszerint szo nélkül fizetnek, mert a szakvizsgálat rendszerint drágább mint a kár. Idézet: „Mi a helyzet ha egy távoli villámcsapás agyonüti pl a PC-met?” Ezzel is nagyon vigyázni kell. Ugyanis a biztosító szóhasználatában van villámcsapás okozta kár, ez kizárólag az az eset, amikor a TV -dbe belevág a villám, (mint egy házba) és mintegy elégeti azt. Ez van alapesetben a háztartási biztosításban. Ami esetedben történt, az a villámcsapás okozta másodlagos kár, erre külön pontban kell biztosítást kötni. Ez ugyebár akkor keletkezik, ha valahová becsap a villám, felborul az elektromos hálózat egyensúlya, és nagyobb feszültség tönkreteszi a szerkezetedet. Ha az antennádba csap a villám, az antennát kifizeti, de a rákapcsolt rádiót nem. Sajnos, én is beleszaladtam ilyen esetbe.
Mi a véleményetek erről a kapcsolásról? Esetleg mit lehetne javítani rajta?
Sziasztok!
Nem tudom jó helyen kérdezek e? Az alábbi készülék egy rovar irtó elektronika. Van az UV cső begyújtó áramkör, amiben az üvegcsőben levő általam szikraköznek ítélt alkatrész szerepel. A neten a rajta levő FS 2 felirattal sehol sem találtam az alkatrészt. Meg tudná valaki mondani. hogy hol és milyen néven keressem?
Ez olyan, mint a fénycső gyújtókban lévő "glimm", a szerepe is az.
Az attól függ, mi a célod vele?
|
Bejelentkezés
Hirdetés |