Szervusz!
Amíg a kezed elállja, mehet nyugodtan.

Szakács vagyok, azbeszt kezem van

Viccet félretéve, kézzel bírható, megnyugodtam.

Üdvözlöm az urakat! Kellemes húsvéti ünnepeket!

Birtokomba került egy Videoton R2102-es Velenece De Lux. Kivettem a hangfrekvenciás modult, erősítő készülne belőle.
Rögtön ültem a net elé és elkezdtem guglizni, kapcsolási rajz után kutatva. Teljesen laikusként értetlenül álltam a helyzet előtt, hogy ez a típus „nem létezik”, ellenben egy lapon van említve elődjével az R4360-nal. Közben tovább informálódtam, és mint kiderítettem, állítólag csak a hullámváltó változott, és a skálaüveg, meg némileg a dizájn.

Mint írtam is, neki is láttam kivenni a hangfrekis modult, és a trafókat. A problémák itt kezdődtek!
Én az R4360 kapcsolási rajzára hagyatkoztam, ezért nem is készítettem feljegyzést, mi hova volt kötve. (kimenő trafó esetében) Ugyanis a 4360 nem visszacsatolt, és a kimenő nincs megcsapolva (rajz szerint) Úgy véltem, négy vezetéket csak meg tudok különböztetni hova volt kötve! A dolog aggasztóvá vált, mikor a lecsupaszított trafón megláttam, hogy a 2102-esnek 5 kivezetés van a trafóján??!
Méricskéltem egy kicsit és arra jutottam, hogy a szekunder van megcsapolva, elképzelésem szerint középen. Ezt a huzal vastagság is igyekszik alátámasztani. De ez a rajzzal ellenkezik! De ha már ilyen anomáliára leltem, gondoltam visszafejtem a kapcsolást, és méricskélek kicsit a panelon is. Ott értek még meglepetések! Az alkatrész értékekben is van számos eltérés, és a kapcsolásban is egy ponton. A pentóda katód RC tagja nem testen van, hanem egy kis szigeten van közösítve a végpontjai. Amit a kimenő "fantom" plusz kivezetésével hoztam összefüggésbe. Ennek alapján akkor mégis visszacsatolt a végfok!
Erre a következtetésre az előzetesen megnézett jónéhány ECL86 kapcsolás és régebbi rádió rajzok alapján jutottam a visszacsatolás kivitelét illetőleg. El is készítettem a két végfok rajzát. Kérnék szakértő véleményezést!

A kérdés azért kardinális, mert be tudnék szerezni egy 4360-as rádiót, és így tudnék készíteni egy sztereó erősítőt. De mint hogy a két kapcsolásban eltérés mutatkozik, ez mennyire lenne feltűnő eltérés a két oldal között? Véleményem szerint a legkönnyebb közös nevezőre hozás az lenne, ha a 2101-es pentóda RC tagját testelném, és a kimenőtrafó közép megcsapolását nem kötném be. De a két trafó menetszáma azonos-e vajon...?
Szórványos elektrotechnikai ismereteim alapján meg sajnálnám kihagyni a visszacsatolást, mert az tudott, hogy ha teljesítmény csökkenéssel is jár, de javít a hangképen. A 4360 végfokját sem lenne nagy gond a 2102-éhez átalakítani, de a trafót nem sok kedvem van megbontani, hogy megcsapoljam. Természetesen lehetne trafót szerezni, de most a gyors kivitelezés lenne a cél!
A 4360 is nyákos egyébként?

A csatolt kapcsolási rajzon bal oldalt 4430-at írtam de az a 4360-sé.
Aki jártas benne, valószínű tudja, de gondoltam szólok.

Sziasztok!
Gyors segítségre lenne szükségem.
Laney supergroup 100 hangszeres erősítőhöz tekertetek trafókat.
Összesen 65ezer ft, szóval nem szeretnék rossz értékekkel tekertetni.
Csatolom az erősítő kapcsolási rajzait, ha valaki ráér és ért hozzá, legyen szíves átnézni.

Trafóim adatai:
Betáp:
230V\2A
szekunderei: 420V\750mA
(Elég ez az érték? Egyenirányítás után pufferelve elvileg 600V DC lesz belőle?)
40V\200mA
2x 3,15v\7.5A
550VA

Kimenő:
primer impedancia anódtól anódig 2.5kOhm középleágazásos.
Szekunder: 4 és 8 Ohm 130-15VA terhelhetőséggel.
(itt meg kell-e adnom a primer oldal szigetelési adatát? elvileg teljes kivezérlésnél 600V-ot változik a primer 2vége a közepéhez képest)

Fojtó:
20H 230mA áramra.

Előre is köszönöm annak, aki szán rá egy kis időt és segít.

Szervusz!
Kb. 550V-od lesz, nem 600...
Ahhoz kb. 460V~ kell.

Megkérdezhetem miért, hogy jön ez ki?

Én úgy számoltam, hogy ugye 420 effektív egyenirányítva a dupla diódákkal 420- 1,5V
szorozva gyök kettővel (mivel ugye egyenirányítva és pufferelve már nem az effektív értéket kapom). Így 591 Volt jön ki.

1.3-al szorozzuk, ahol némi terhelés is van.
Az az elméleti feszültség csak addig van, amíg nem kapcsolunk semmit a tápegységre.
A soros elkókkal darabonként párhuzamosan 330-470K kell, elosztani a feszültségeket.

Értem, akkor már megérte megkérdezni.
A többi adat elfogadhatónak tűnik?
Kimenőt még sosem tekertettem, nem tudom ehhez pontosan milyen paramétereket kell megadni.
Jó-e a 2.5Kohm impedancia?
Illetve jól gondolom-e, hogy a kimenőn, mivel a közepén 600v dc van, a két szélén 0-600v között változik folyamatosan a feszültség?

A fojtón átfolyó áramnak elég 230mA?

Ha szakember csinálja a kimenőt, ő jobban tudja nálunk (nálam biztosan ) hogy milyen adatok kellenek a tekeréshez.
A fojtón szerintem bőven elégnek kellene lenni, de ebben (még) nem autentikus a véleményem.

Szerintem 5kOhm az illesztés (és dupla áram!), a téma képei közt a 180-200 oldal táján ott a kimenő számítás. A soros diódák mellé az osztó ellenállás erősen javallt (ha tényleg 400V-osból készül, plusz a kondi sem ártana).

Mármint milyen dupla áram? fojtón, vagy hol?


A kondikkal párhuzamosan kondinként egy 1Megás ellenállást akartam betenni, de akkor csökkentem úgy 450-500k Ohmra.

Erre gondoltál?

A kimenőn. A diódákkal is illik párhuzamosan 1-1 R. Erre is gondoltam, de leginkább a képek köztiekre.

Akkor oda is teszek. gondolom tehermentesíti a diódát.
A standby kapcsoló helyzetét sem értem miért úgy van, ahogy.
Én nem oda fogom kötni, hanem a diódahíd elé.

Másik:
A kimenő primerén kb mekkora áramnak kell folynia? Nagyságrendileg.
Mondjuk 10V csúcsfeszültségű kivezérlés mellett?
Szimulátorban nézem közben a dolgot. Ott elvileg (2x 1.25kOhm-os primer esetében) 2x 460mA folyik.
2x 2.5k Ohmos primer esetében pedig 240mA.

Tehermentesíti, a zárófeszültség miatt kell. A standby kapcsoló sem véletlenül van úgy. Valószínűleg a megszakításkor fellépő ív miatt nem tették a diódák elé. Ide jóféle kapcsoló kell.

Megnéztem az EL34-et 3kOhm-os R_a-t láttam. Akár 300mA is folyhat, de 130 is, 280-300v-os anódfesznél. A 203. oldalon van a kimenőszámítás (téma képei).

Én ott hasonlót se láttam...
Olyan 190-220 közt már tegnap is átnéztem. Vagy nem jó fórumon keresem...?

Pedig ott van, ha képekre keresel, 203 oldal, vagy lapozás: 6061-6090 elem.

Köszi, így már megvan, különösen, hogy valaki megküldte konkrétan a linket.
Abból értettem, a többi hókuszpók még a számomra.
Egyébként az életben nem találkozom vele. Kár, hogy nagyrésze olvashatatlan...
Jó lenne tudni, konkrétan ki írta és milyen címmel, mert érdekfeszítőnek jók a képek, értékelhetőnek (olvashatónak) a legnagyobb jóindulattal se mondhatni.

Imi65-tel vedd fel esetleg a kapcsolatot, ő csatolta eredetileg ezeket a képeket. Le lehet tölteni nagy méretben, akkor, ha nehezen is, de olvasható lesz. Ha nagyon érdekel, akkor össze hókuszpókolom neked

Nagyon érdekel...

Elküldve

Na megtaláltam a képeket. Átnyálazom őket.

Közben szimulátorban felépítettem az egész erősítőt. A tápját kivéve, azt sima feszültség generátorokkal helyettesítettem.

Nem tudom mennyire bízhatok meg ebben, de a szimulátor szerint, legnagyobb kivezérlés hatására is(ami esetemben az előfokon 300mV) a fojtón legnagyobb 75mA folyik át. Úgy, hogy soros ellenállást nem határoztam meg. Ha meghatározok kb 250 Ohmot, akkor 65-70mA a csúcsa. Ez reálisnak tűnik?

Kimenőn az áramom itt is 2x 470mA. 0-600V.

Szia!
Letöltöttem én is Imi képeit a kimenő méretezéséről, de nagyon rosszul olvasható. nincs meg esetleg jobb minőségben?

Szia!
Találtam két nagyon jó EL34 katalógust, ebben benne van egy csomó beállítási lehetőség. Egyébként ha jól sejtem, akkor a párhuzamosan kapcsolt csöveknél feleződik az R opt. vagyis az ideális illesztési impedancia. Szerintem erre a fél impedanciára kellene méretezni a kimenőt. De ha nem jól tudom javítsatok ki légyszi.

Szia,
nekem is csak letöltve van meg, néhány oldal jól olvasható, a többi olyan amilyen sajnos.
(Kép nevére kattintva, letöltve, egész olvasható)

Szia!
Ezt már én is néztem.
Nem hiszem, hogy feleződne. Vagyis a PDF szerint:
A leírás szerint egy single ended végfok Ra-ja 3kOhm. Szóval fogom a 300Voltot, rákötöm a primer tetejét, az 3kOhm-os impedancián van méretezve, az alja meg megy mondjuk az anódra.

Viszont PP üzemmódban két cső párhuzamos kapcsolása esetén az Ra-a(!) (tehát anódtól anódig) 7kOhm, tehát több, mint duplája.

Csak arra vigyázz, hogy amit építesz az PP erősítő lesz, és más feszültségértéken használod! Az is változtatja a cső belső impedanciáját, hogy mekkora az Ug2 és az Anódfesz. Pl 800V-os anódfesznél és 400V-os Ug2-nél az Raa 11kOhm. Tehát nem biztos hogy jó az a 3kOhm, és azt is vedd számításba, hogy párhuzamosan kapcsolsz két-két csövet. Nézd meg a német nyelvű leírást, abban van egy olyan beállítás, ahol 4db EL34 van, 2-2 párhuzamosan. Ott azt írja, hogy az Raa 2kOhm 370V-os anódfesznél.

Két cső párhuzamos kapcsolása esetén kétszer akkora áramot engedhetsz át rajtuk, a primer inpedancia feleződik.

# Gery78

Jaaa, értem már mire akarsz kilyukadni!
Szóval ha PP üzemmódon belül minden csőhöz van párhuzamosítva még egy-egy cső, akkor a P-P egy oldalára jutó kimenő ellenállás optimálisan szerinted fele, mint a párhuzamos cső nélkül.
Ebben viszont lehet valami.

Mod:
Na egyszerre öntöttük szavakba a dolgokat