Hello! Azt megteheted, bár a féhídon is látni fogod a vágást. üdv!

Sziasztok!
A következő lenne a problémám. Sikeresen szert tudtam tenni egy CI-94 -es orosz oszcilloszkópra (kicsit halvány a kijelzés de működik), de viszont oszcilloszkópos mérésben főleg, hogy orosz a készülék nem nagyon vagyok otthon. Útóljára autóelektronikán tanultunk az oszcilloszkópokról de akkor is inkább a részeit. Az lenne a kérdésem, hogy kapcsolóüzemű tápok, erősítők építésnél mérésénél kell-e valamit állítani a készüléken? Mert van rajta pár darab funkció kapcsoló. Esetleg ha csak valami szakirodalomban segítettek azt is szívesen venném. Köszi előre is.

Üdv mindenkinek!
Megvettem a Hantek DSO5072P szkópot. Pontosan azt tudja, ami nekem kell, meg annál sokkal többet is. Triggere a leghülyébb analóg jelben is megtalálja a rendszert.

Van néhány apró hibája.
- Egyszer single-shot módban egy szövegre grafikailag egy másik szöveg került. Ez súlyos programozói hiba, de single-shotra szerintem amúgy is inkább OWON való.
- Megállított jelnél vektor és pont kijelzés váltás között csak akkor történik újrarajzolás, ha a vertikális vagy a horizontális osztáson tekerek egyet.
- Jelalakoknál is elő lehet idézni megjelenítési hibát, ha az ember elég ügyes.

Van még egy hiányossága, ami lehet, hogy csak luxus igény, de én hiányolom: nem találtam módot rá, hogy bizonyos mérési értékeket, mint Vp-p folyamatosan megjelenítsek a képernyő alján, ehelyett van egy Measure panel, amin valami 25 értékből el lehet helyezni 6-ot és azt lehet ki-be kapcsolhatni egy gombbal. Szerintem nem tört volna le a programozók keze, ha a képernyő aljára is állandóra odabiggyeszthetővé tették volna ezeket.

Ezeket leszámítva nagyon komoly szkóp, 30MHz-es jelnél folyékonyan frissül a képernyő, és vagy 30 féle adatot meg lehet jeleníteni. (Legtöbbjükről azt se tudom, micsodák.)
75.000-ért sikerült hozzájutnom vámmal együtt, de szerintem ez a legolcsóbb modern szkóp a piacon. Ezt nem lehet kapni az országban, csak a nagyobbik testvérét, de az 180.000 Ft.

Én nem foglalkoznék ezekkel az apróbb szoftverhibákkal, ugyanabban országban gyártottak szinte mindegyike, vagy talán mindegyike valahány hasonló hibával gyártódik. Ebben az árkategóriában (ennek 2-3 szorosáig) a zöme ilyen, többek között ezért is ilyen olcsók, a fejlesztés nem eléggé alapos munka. Más típusoknál más hibák lennének. Hibátlant a márkások között találni, ötször ennyiért, és valószínűleg kevesebbet is tud. Pld. félmilliós Tektronix jelfelvételi hossza csak 2.5Kpont.
Ha jelalakoknál van megjelenítési hiba, az lehet, hogy helytelen kezelés, beállítás miatt van. Digiszkópoknál tudni kell bizonyos dolgokat a megfelelő beállításokhoz, hogy valós jelalakot kapjunk.
Shingle Shot nem csak Owon-ra való, ennek a szkópnak a 40Kpont jelfelvételi hossza azért nagyon sok mindenre bőven jó, single módban is.

Egyetértek, csak azért írtam le ezeket, hogy ne maradjon ki semmi a beszámolóból.

Helytelen volt a beállítás, gondolom. (Fogalmam sincs)

Igen, de az OWON nem sokkal drágább ennél és 10M memóriája van, és emellett az a világ egyik leglassabb hullámforma frissítési sebességű szkópja. Nem én mondom ezt, hanem megmérték, onnan tudom. Ezt a szkópot meg pont ezért dicsérték, mert nagyon gyorsan mutatja, amit mér. Ezért következtettem arra, hogy ez a szkóp inkább ilyen-olyan rezgő áramkörök vizsgálásához jobb, az pedig inkább való single-shotra, ha fekete-fehéren nézzük a dolgokat.

Írjál, ha hamis a jelalak, azaz nem valódi. Kielemezzük, mi a hiba. Könnyű az "aliasing" jelenséget előállítani, de azt még egy drága márkással is.

Köszönöm. Nem tudom konkrétan, mi az az aliasing, de most olvastam a szkóp manualjában, hogyan kell elhárítani.

Aliasing: Egyes lassabb eltérítési sebességeknél is előáll a jelalak, de ez nem triggerelhető, innen is felismerhető ez a fajta hamis jel. Meg kell keresni azt leggyorsabb eltérítést, amikor jó jelalakot kapunk, és stabil triggerrel. Az aliasing jel alakja egyezik az eredetivel, csak bizonyos lassabb -de csak lassabb- eltérítéseknél áll elő, ez a valósnál kisebb frekvenciájú jelalak.
Bővebben: Link
Az alábbi képen látszik, amikor sok jelalakból állít elő egyet, mert nagyon lassú a mintavételi sebesség, mivel lassú eltérítési sebesség van beállítva. Tehát nem egy szinuszhullámot tapogat végig sok ponton, hanem minden következő pontot már következő, esetleg sokadik következő szinuszhullámról veszi.

Értem, köszönöm. Nem találkoztam még ilyennel elvileg, de már tudom rá a megoldást.

Egy olyan kérdésem lenne, hogy oszcilloszkóppal meg szabad mérni közvetlenül egy ceruzaelem feszültségét, mint multival? Nem csapja szét az áram a bemenetet?

Itt is, mint minden műszernél, figyelni kell a méréshatár beállítására. Célszerű "nagyról indulni" és visszafelé lépegetni amíg el nem értük a megfelelően leolvasható kijelzést. Egyébként a műszereink nagy része elég jól van védve túlfeszültség ellen. A multimétereket is inkább áramméréssel lehet gyilkolni, amikor valaki párhuzamosan teszi egy tápegység kimenetére, mondván, hogy megméri a leadott áramerősséget... (nagyon hiányzik a :bummafejbe: szmájli)

Igen, meg lehet mérni. A bemenetre jutó "áram" nem számít. A szkóp bemeneti ellenállása 1Mohm, ez olyan, mintha ez az 1Mohm a bemenet előtt lenne sorosan. Ezért nagyon pcike áram folyik a szkópba be, nem tud ártani. Ha rákötsz a ceruzaelemre egy 1Mohm ellenállást, azt sem csapja szét az elem, ugyanez a helyzet a szkópnál. A lényeg, hogy a bemenetre megengedett maximális feszültséget ne lépje túl a mérendő feszültség. Ez 300V szokott lenni, adatlapján meg van adva. De van védelem is a bemeneteken, elvileg valamilyen szintig a túlfeszültég sem teszi tönkre. Másik eset, ha pld. 10mV/div bemeneti osztó állásban kap pld. 20V-os jelet, nem árthat neki, ilyenkor is a védelem belép.

Egy oszcilloszkoppal bármit megmérhetsz a gépkönyvben leirt határok között. A ceruzaelem feszültsége biztosan beletartozik ( többnyire a hálozati 230V is) csak gyakran kétséges, hogy minek ilyesmit mérecsgélni.
(sem a ceruzaelem feszültségével sem mással nem igen lehet mit kezdeni......)

Amugy gratula a müszeredhez, használd egészséggel!

Köszönöm az uraknak a választ!

vicsys: Ez automata váltós, mert bizonyos vertikális felbontások között tekergetve kattogni szokott. Bár arról semmit nem tudok, hogy ilyenkor a bemeneti ellenállását is állítja-e. Mivel semmit nem olvastam méréshatárokról a gépkönyvben, gondolom ezt a tudást ennél a műszernél már soha nem fogom elsajátítani.

nagym6: Erre tippeltem. Végül is bátor voltam és megtettem.

Massawa: Egy oszcillátor aktív részét képezi az elem, kíváncsi voltam rá, mi történik vele.
Köszönöm. Rácuppantam, mint 8 éves kisgyerek a Tetrisre.

Egy normális műszer a bemeneti ellenállását nem változtatja méréshatárváltáskor...

Közben rájöttem, de akkor nem tudom, hogy a méréshatárváltás mit vált.

A lényeg annyi, hogy több fokozat van.

A legelső egy nagy impedanciás fokozat, mely tartalmaz egy erősítőt (lehet az elektroncsöves, tranzisztoros, IC-s) egy kompenzált feszültségosztót, és minimum egy zener diódás, vagy szupresszor diódás túlfeszültség védő fokozatot.

A következő fokozat egy feszültségosztó vagy egy állítható erősítésű fokozat, a méréshatárváltás ezt az erősítést (vagy csillapítást) változtatja.

Az első fokozatot "nem érdekli", hogy a következő fokozatban mekkorára osztjuk le / vagy erősítjük a jelet, az ő bemeneti impedanciája konstans marad.

Konyhanyelven ennyi...

Áhh hülye vagyok, nem gondolkodtam. Köszönöm.
Már csak azért is hülye vagyok, mert én is építettem egy műverősítős PC-szkóp előtétet, ami egy az egyben azt csinálja, mint az sny által írt 1. fokozat második fele és a 2. fokozat.

Sziasztok. lenne egy kérésem. Le tudná valaki írni nekem lépésenként, hogy hogyan kell egy videokamera képét lemérni oszcilloszkóppal?
Annyit tudok, hogy 75 ohmos lezáró dugót kell használni, és 1voltot kell mérni csúcstól csúcsig akkor jó a jel. De a gyakorlati kivitelezéshez kellene segítség nekem.
Kép itt van számozva a csatlakozókkal és bemenetekkel, ha ez alapján valaki részletesen le tudná írni mit hová csatlakoztassak, és hogyan állítsam be, hálás lennék. Köszönöm előre is...

Oszcilloszkóp: Link

Szia!
Videojelet akarsz oszcilloszkóppal vizsgálni? Akkor csak egyszerűen kösd az egyik Y bemenetre a videojelet. Egyébként használtál már oszcilloszkópot?

Odáig stimmel, hogy az oszcilloszkóp CH1 (24) csatorna mérőfejét ráteszed a 75 ohmos lezárásra, és a bal szintkapcsolót (26) a .2 állásba. Ekkor az 1 V os amplitúdóhoz +/- 2,5 kocka tartozik, ha a bemenetet AC kapcsolásban használod. (az alapvonan nulla helyzetben a szkóp ernxőjének közepén van) Ha DC állásba kapcsolsz akkor az 1 V -os jelhez + 5 kocka tartozik. Ha részletesebben akarod nézni az amplitúdót az (1) gomb tekergetésével és a mellette levő számozatlan gomb átkapcsolásával tudod nézegetni.
A szkópon beállítod a triggerbemenet kapcsolóját (7) TV állásba. A jelet a trigger szint szabályzóval (6) stabilizálhatod, az (5) polaritás váltó kapcsolóval kombinálva.
Az időeltérítés kapcsolóját (11) .1 ms -os állásba, vagy az 50 us -os állásba. Akkor a szkópon az egymásra rajzolt vídeójel sorokból kb. 1.5 sort, ill. az 50 us állásban kevesebb mint egy sort fogsz látni. Ezeket még a (10) gomb átkapcsolásával 5× sére nyújthatod, és a (9) gomb tekergetésével részletesebben vizsgálhatod.
Máskülönben az ilyen esetekre használható jól a két időalapos eltérítő rendszerű szkóp, mert akkor minden sort külön külön meg tudsz vizsgálni, ez különösen a sor, és képváltó impulzusok, valamint a színjel szinkron burstök vizsgálatánál jön jól.

Nem, igazából egyszer volt alkalmam gyakorlati oktatáson ezt csinálni de annak már vagy fél éve, és lehet ez lesz a vizsgafeladatom jövő héten, ezért aggódok kissé. Azóta nem voltam oszcilloszkóp közelében, de egy cctv kamera jelét kell lemérni ha éppen azt dobja ki a kocka.
Úgyhogy gyakorlatom és oszcilloszkópos ismeretem majdnem a nullával egyenlő sajna

Akkor úgy tudod abszolválni a helyzetet, hogy értelmezed az előbb leírtakat, és mikor rajt helyzetbe kerülsz, ráteszed a mérőfejet a műterhelésre, és mereven szugerálod a szkópot, és vadul tekegeted a gombokat. több kevesebb idő után eredményre fogsz jutni.

Ok köszi a segítséget, nekiállok memorizálni a leírtakat

Erre a megoldási útra gondoltam én is, mert teljesen laikusként nehéz értelmezni a korrekt beállítási leírást is. Tekergetni kell és ha jó a szkóp, akkor majd valamit látni fog előbb-utóbb. Onnantól kezdve már lehet tovább lépni. Egyébként standard a 1Mohm-os bemenettel is lehet videojelet vizsgálni, nem lesz nagy eltérés.

Lehet lezárás nélkül is, de akkor tudni kell, hogy a jel kétszer akkora lesz a szkópon. Attól még a relatív szintek ugyanazok, és ez a lényeg.

Ok. Köszönöm a segítségeteket. Most még gyorsan 1-2 telefon, hogy ismerősök közül esetleg kinek van, hátha gyakorolni is tudom

A 7-s kacsolot állitsd TV állásba. Kapcsold hozzá a kamera jelét. A kamerát forditsd valamilyen méröábrára:
A monoszkop vagy a szines lépcsök egy stabil jelet adnak. Ha a szines lépcsöt látja a kamerad akkor a 3. Képen levö ábrának kell megjelennie a szkopon. A horizontális tengely hossza kb 100 us.

Ilyen gyönyörű ábrát akkor láthatna, hogy ha tudna sorokat szelektálni. Ha nincs beállító ábra, akkor a 2 -es szekcióban egy girbe gurba maszatot fog látni, a sorok egymásra rajzolása miatt.
A soridő pontosan 64 us, de a képen látszik a következő sor szinkronjele, ezért több.
Viszont érdekes még a képváltó szinkronjelek vizsgálata, de ez is csak sorszelekciós szkóppal lehet, amit a fórumtárs linkelt, azzal nem.

A színsávábránál sorszelekció nélkül is szép képet kapna, hisz minden sor ugyanazt az információt hordozza és így egymásra rajzoláskor nem lenne zavar az ernyőn. Legfeljebb a képváltó és kiegyenlítő sorok látszódnának halványan a szinkronszint körül.