Szívesen
A szétszedhetőség nem teljesen a műszer érzékenységének függvénye, csak óvatosan kell csinálni. Amire figyelj, hogy pormentes maradjon. Azaz, ha nem foglalkozol vele és szét van szedve, takard le.
A skála hordozóanyaga olyan legyen, ami a nyomtatáskor nem nyúlik meg.
Esetleg laminálni is lehetne a kész skálát, így merev volna, fel lehetne csavarozni újra, ha tudod pontosan pozícionálni.

Én műszaki rajzlapra, szoktam a skálákat nyomtatni, kapható A4-es méretben is, és két oldalán ragasztós szalaggal (szőnyegszél ragasztó) szoktam felrakni. Eddig még mind sikerült, könnyen kezelhető, nem üt át, stb.

Köszönöm.
De mivel éritek el hogy "régies" megsárgult színe legyen?

Passz. Olyat még nem csináltam. Én szeretem, ha a műszerskála fehér. Egyébként az igazán jó minőségű műszerskála nem szokott nagyon besárgulni. De nagyon sok színű kartonlap kapható, nézzél körül a papírboltban.

Most hogy mondod a szóban forgó skála is fehér
Majd a narancs LED fénye "felpuhítja".

Dicső eleink már 80 éve is úgy konstruálták, és gyártották ezeket a Deprez-eket,hogy se por, de még bagófüst sem hatolhatott bele; mitől is lenne "sárgult"?

Nekem van egy műszerem, aminek megbarnult a skálája, szerintem nem por vagy füst, hanem magától a fénytől, ami érte. A skála anyaga lehet olyan, ami így változik.

Ha az ember egy öreg készüléket restaurál, felújít, legyen az műszer, rádió, magnó, bútor, öreg autó, stb. igyekszik a gyári állapothoz leginkább közelítő, kinézetet és műszaki tartalmat megvalósítani, visszaadni. Márpedig a műszerskálák, néhány speciális kiviteltől eltekintve fehérben készültek gyárilag, igy ezt az állapotot kell visszaállítani, szerintem. Ha például egy régi fényképet, vagy festményt restaurálnak, akkor is igyekeznek annak eredeti színeit, fényét visszahozni, nem pedig a lefakult, kiszürkült, bekoszolódott állapotot konzerválni. De lehet hogy ez csak az én véleményem?

Sziasztok! Szerintem a tea szépen be tudja sárgítani a papírt. Kis kísérletezéssel rengeteg árnyalat elérhető. Erősebb "besárgulás" vagy "rozsdafolt" pedig dió vagy mahagóni páccal is elkövethető. Természetesen a nyomtatás előtt kell a papírokat lekezelni majd vasalóval simára szárítani. Tényleg a vasaló is tudja a papírt sárgítani
Üdv: Zsolt

Sziasztok! Van egy VT Szatmár rádióm, amin nem szól a középhullám. Rövidhullám viszont megy. Leszakadtak a KH oszcillátor tekercsek, visszatettem a helyükre a kivezetéseket. De még mindig nem megy. Forgókondi nem zárlatos. Feszültségek rendben. A KH oszc. tekercs kivezetéseit felcseréltem, akkor sem megy. Mi lehet a gond?

Lehet még hibás a KH osc. trimmer (vagy csak el van tekerve) valamint a hullámváltó. A KH osc. tekercset az RH-val azonos menetiránnyal kell bekötni, mert KH-n a kettő sobakapcsolt.

A trimmert is átvizsgáltam csak zárlatra, úgy jó. A hullámváltón kipróbálom még a fixre forrasztást, és úgy keresgélek tovább. Azt tudom, hogy sorbakapcsolt, mert eléggé máshol járt rövidhullámon a rádió, mielőtt helyretettem.

Üdv. Ha a szükség úgy hozza mint most, hogy egy öreg készülék pufferkondiját 2x50 helyett 2x150 µF-al pótolnék okozna az bármiféle gondot? Elég kezdő a kérdés tudom...

Értem köszönöm, akkor inkább felejtős kerítek inkább belevalót.

Az eir. utáni szűrőkondi kapacitását semmiképpen nem ajánlatos növelni, de a 2.-at már lehet. Én oda ált. bepatkolok egy +47µF-ot (filléres cucc), az eredetiséget kissé rontja, de a brummot csökkenti.

Ha jól értelmezem akkor az egyenirányítás pozitív és negatív kimeneteit "direktbe összekötő" szűrőkondi akkor jó ha 50µF, a másik lehet nagyobb értékű is. Értékben meddig lehet elmenni? Elviselne 220µF-t is?

Az a lényeg, hogy a diódára közvetlenül csatlakozó kondenzátor nem lehet a dióda adatlapján megadottnál nagyobb, de ez is akkor lehet csak a lehető legnagyobb, ha a transzformátor szekundere megfelelően nagy ohmos ellenállású!
Ez az adott dióda adatai között szerepel, többnyire R_S megnevezéssel, ha megadnak kapcsolási rajzot, ott mint soros ellenállás, feltüntetik.
Mivel a trafó szekunderének ohmos ellenállása a huzalvastagságtól és a menetszámtól is függ (utóbbi a teljesítménytől), figyelni kell erre, akár valós ellenállás sorbaiktatását is javasolják - természetesen a rajta eső feszültséget figyelembe véve kell a szekundert méretezni). A dióda üzemidejét erősen rontja, ha erre nem figyel a használója.
Tehát jóbarátod lesz az ohmmérő és ha új trafót szeretnél, akkor a huzalvastagság - méterenkénti huzalellenállás táblázat is

A második lehet nagyobb, de a tapasztalat szerint bőven elég a duplája, több nam javít! BIG hsz.-e is megfontolásra érdemes.

Értem és köszönöm a segítséget, a kérdésem azért is merült föl mert sok újszerű mostani készülékekből kibontott ilyen kondenzátoraim vannak, amik általában 100µF-nál kezdődnek de jellemzően e felett vannak. Gondolkodtam ezek olyan felhasználásán is, hogy mivel sok egyforma van beleszórom egy erősítőtápba, de így már egyértelmű, hogy feleslegesen rontanám csak vele a helyzetet.

Azért nem kell lemondani a felhasználásról, lehet a régi házában 2 db-ot SORBA kötni, igy az eredő kapacitás megfeleződik, vagyis a két 100µF-os ból 50 µF lesz, másrészt a kapcsfesz meg duplázódik, tehát akár 4-500V-ot is kibír. Ilyenkor szoktak velük darabonként egy 100-200 Kohmos ellenállást párhozamosan kötni, hogy a rájuk jutó feszültséget megfelezzék.

Sziasztok!
Találtam egy Videoton rádiót. Típusa r4902, csak világit.
Gondoltam, kicserélem a csöveket benne.
em87. 1db, ech81. 1db, ecc85. 1db, eaf801. 1db, ecl86 1db.
Kérdésem mibe kerülnek ezek?

Többszörösébe, mint amennyiért el tudnád adni a rádiót!
Nem azzal kell kezdeni a felélesztést, hogy kicseréljük a csöveket, először mérni kell.
Elsőként az a kérdés: az EM87 világít-e zölden? (mert akkor van anódfesz is...)

Ha a skálaégők és a csőfűtések "világítanak", akkor lehet, hogy egyik csövet sem kell cserélni. Vedd ki a csöveket, mérd meg, hogy az anódfesz. megvan-e, a szelénegyenirányító bizony lehet rossz, de jól helyettesíthető egy Graetz-el, lehet, hogy a szűrőelkó is gyengusz, 4,7nF zavarszűrők, R168 mind hibázhatnak. Egyelőre ennyi, de ebben a topicban olvass vissza, minden recept megtalálható, de azért kérdezz is!

Bár ha az egyenirányító rossz, azt nem lehet csak simán kicserélni szilícium hídra, mert lényegesen kisebb a vesztesége és számottevően megemelkedik az anódfesz. Közel ugyanilyen rádió (R4900) felhasználásával építettem csöves erősítőt és benne kellett hagynom a szelén cellákat.

Jó estét mindenkinek!

Nagy nehezen hozzájutottam nejem egyik rég vágyott kedvencéhez, egy Orion 222-höz. Sajnos két cső hiányzik belőle, az AZ41 és az egyik EAF42. Ha valakinek akadnak ilyenek elfekvőben, megvenném. Köszönöm előre is.

Tudom, már megint kérni jövök, de ígérem, hamarosan mutatok képeket gyűjteményem legfrissebb darabjairól.

Igen, kell sorba +1 db. ellenállat is (cca. 100 ohm).

Az előző írást kicsit elkapkodtam. Közben jobban szemrevételeztem a szerkezetet és megállapítottam, hogy ki kell cserélnem a hangerő/bekapcsoló potit, mert rövid a tengelye, egy műanyag valamivel toldották meg, lóg az egész. A szükséges tengelyhossz kb. 6,5-7 cm.

Ha csak a tengelye rövid, toldd meg egy "lépéssel", ha 6mm.-es, egy toldót Te is csinálhatsz hozzá.

Sziasztok !
Egy szignálgenerátort javítok, a táp részében a VR150 stab. cső bakelit foglalatba ültetett üvegbúra. Valami kötőanyagba volt rögzítve, kiporlott és most lötyög. Mivel tudnám rögzíteni ?

Szia!
Vízüveg+samottliszt, de műgyanta is jó (epoxi).