Hello!
- Ezekkel az eszközökkel ezt már nem lehet megoldani. Mert az 50A-os söntön, 2A esetén csak 3mV feszültség lesz. A komparátorok offset hibafeszültség is 3..5mV körül van. Vagy is a jel akkora, mint maga a hibatartomány. Így esetleg azt lehet tenni, hogy egy LM1013-as precíziós erősítővel a sönt feszültségét felerősíted és ezt viszed a komparátorokra. Mivel 200mV helyett 3mV van, egy neminvertáló erősítő kapcsolásra van szükség, aminek erősítése 66,66 körül van. (Nem kell pontosan ennyi, mert tök mindegy, hogy 2A-ra 200 vagy 300mV van..)
- De esetleg lett volna egyszerűbb megoldás is, ha a 0,1ohm-ra rátettél volna egy generátor diódát. Akkor nem égett volna el.
- De a kocsinál sem mérik a töltőáramot, hogy megállapítsák, tölt-e generátor, hanem a csillagpont feszültségét nézik.

Most írta le Proli007. Izmos dióda párhuzamosan a 0.1ohmos sönttel.

Sziasztok!
Az lenne a kérdésem, hogy ha egy műveleti erősítő adatlapjában nincs feltüntetve, hogy megy aszimmetrikus tápról, hanem csak az van oda írva, hogy dual supply operation: +-3 ... +-16, akkor az nem is fog menni/nem szereti az aszimmetrikus tápot, vagy ha mind1 szegénykémnek, akkor hajthatom pl 6...32 voltról ? (Feszültség követő kapcsolást szeretnék, meg egy kivonót.)
Válaszotokat előre is köszönöm!

Helló!

Egy mikrokontroller lábáról próbálok megtáplálni egy LM258N opamp-ot. Lehet hogy kicsi a láb max. áramleadása? Alkalmazást tekintve ki-bekapcsolgatnám egy négszögjellel.

Mekkora a konrtoller tápfeszültsége? Mekkor tápfeszültség jut az LM258 -nak?
Egy MCP635 (MSOP10 tok) vagy MCP603, MCP6023 esetén (sajnos csak egy erősítő van bennük) nem kellene kapcsolgatni a tápot, elég lenne a CS lábát vezérelni.

Ez egy freescale S12XE. És ugye az van, hogy az egyik lábát invertálom kb. másodpercenként, így szeretném fel/lekapcsolni a műveleti erősítőt. Ha USB-ről táplálom az mcu-t, akkor sajna csak 4.88V stabilizált fesz jön ki eleve a Vcc lábán, és persze ugyanez a max azon a lábon is, amiről vezérelném. Ha 12V szabályozatlanról táplálom, akkor már 4.99V de ez is sajnos csak határon van, hol megy, hol nem. 5V-nál valamivel nagyobb fesz kéne, amikor 7805-ről ment az opamp, a stabil kimenő fesze annak kb. 5,04V volt, és azzal rendesen működött.

Egyébként egy opamp-pal megvalósított fázistolós oscillatort szeretnék "pittyegésre" bírni. Idáig egy csodálatos vízcsepegést utánzó hanghatást hallok belőle a hangszórón

Hello! Ha egy adatlapon a kettős táp van feltüntetve, akkor várhatóan az OPA is az. De igazából nem az aszimmetrikus táp a lényeg, hanem hogy a ki és bementek milyen távolságra közelíthetik meg a tápfeszültség pontjait. Ha az be van tartva, akkor működni fog, természetesen abban a tartományban. (Egyébként az "aszimetrikus táp" alatt azt is lehet érteni, hogy a plusz és mínusz tápfesz nem egyenlő nagyságú. Az egy tápfeszültséges működés az aszimmetrikusnak egy speciális esete, amikor egyik tápfeszültség nulla.)
De nem csak az OPA adatai lényeges, hanem a bementi jeltartományok és a pontossági elvárások, valamint az alkalmazott kapcsolástechnika is.

Üdv!
2sc1885 Helyett milyen tranzisztor jó amit lehet is kapni?

Tedd fel itt a kérdésed: Bővebben: Link

Ohh Elnézést!

Udv mindenkinek . szeretnék egy kis segítséget kérni. van nálam egy Yamaha erősítő. csináltatni hozták hozzám. hangerő potméter hibával hozták, amit ki is cseréltem. de a próbánal kiderült, hogy az egyik oldalnál nem szól, csak a magas, a másikoldal, az pedig tökéletes mi lehet a probléma. ha valaki segítene. elmondásuk szerint át vészelt egy egész északás bulit és ezután kezdett igy rosszalkodni. köszönöm előre is.

Egy kérdést csak egy témába!

Hello! Ha szabad kérdezni, miért itt teszitek fel ezeket a kérdéseket? Számtalan erősítős topik van. Mi köze van a potinak a műveleti erősítőhöz?

Helló!
Egy régi hozzászólásodra válaszoltam, műv. erősítők bemeneti offset feszültségének a méréséről volt szó (kattintható a hsz. fejlécében).
Megépítettem kb. 100X-osra az erősítést LM358-cal, nem invertáló összeállítással, 100k a kimenetre, vele sorosan 1k a földre, a közös pont pedig vissza az inv.bemenetre. A nem inv. lekötve földre. Megmérem az offset feszültséget a kimenet és a föld között, és 2.6mV-ot kapok csak. Adatlapban 2-3mV van, tehát 200-300mV-ot kellene mérnem. A tápfeszültség 12V. Ha a két bemenetet mérem, akkor 0.04mV-ot (gondolom jó nagy mérési hibával) mérek, amit ha felszorzok 100-zal, majdnem a kimenő feszültséget kapom (mondhatjuk, hogy a multiméterem mérési hibája). A kimenet és az inv. bemenet között kb. 10mV van. Hol hibázhatok vajon? ST gyártmányú IC-ről van szó.
Köszönöm.

Sejtem már mi a gond. A szimpla táp valószínűleg. Nem sokára kipróbálom.
Egy másik kapcsolásban szeretnék vele 5mV-ot kb. 0.5Vra felerősíteni, és ezért érdekelt volna az offset feszültség. Viszont ebben a kapcsolásban sajnos nehezen tudok +- tápot előállítani.

Ha 5 mV váltófeszültséget akarsz erősíteni, akkor semmi gond, az offset sem számít, mehet egy tápról is.
Ha + 5 mV egyenfeszültséget akarsz felerősíteni, akkor kettős tápot kell használnod mindenképpen, és az offset kompenzálásról is gondoskodnod kell. Ezesetben nem használhatsz egy tápot.
Bár gyanítom, hogy ezzel az áramkörrel ezt a feladatot nem lehet megoldani, mert az offset feszültsége (3, max 5 mV) az erősítendő jel nagyságrendjébe esik. Megpróbálhatnád az LM358A típus használatát, ennél az offset feszültség max 1 mV. De még ez is elég necces.

Szia! Ott van az adatlapban: a tipikus legalacsonyabb kimeneti feszültség 5mV. Az 50uA-es áramgenerátor nem képes csodára.

Szimmetrikus táppal -80mV-ot mérek a kimeneten, 100x-os az erősítés, tehát -0,8mV az offsetem az egyik oldalon, a másikon -120mV, tehát -1.2mV. Ez egész jó érték szerintem, LM358N, ST gyártmány.

Hello!
- Az adatlapon az Offset feszültség, nem az IC-d Offset-je, hanem a gyártások átlagos Offsethiba szórása. Ez lehet pozitív és negatív is. Az Offset feszültség, az a feszültség, amit a differenciális bementek közé kell adni, hogy a kimeneti feszültség nulla legyen. De eleve nem féltápfeszültséges üzemmódban, hiszen a kimenetnek is van hibája. Nem lehet negatív értékű, és a nulla feszültséget sem érheti el.
- De nem csak Offset feszültség, hanem Offset áram, és bementi áramok is vannak. Ha egyik bementet az 1k/100k osztóra, másikat GND-re kötöd, akkor az erősítő nem azonos ellenállást lát a két bemenetén. Mivel a differenciális erősítőnek van bementi árama, az feszültséget ejt ezeken a bementi forrásellenállásokon. Mivel az nem egyforma, eleve hatására képződik bementi feszültség különbség, ami hozzáadódik, vagy éppen levonódik a bementi Offset hibafeszültség-hez/ből. Tehát ez is bementi hibát okoz és annak polaritása vagy "jó", vagy "rossz" irányú a bemeneti Offset hibához képest.
- Ha a kimenet nem képes lemenni nullára (már pedig itt nem képes) akkor nem értelmezhető, mit is mérsz valójában.
- Egyébiránt ahogy írják, az 5mV és 100-szoros erősítés, nem pálya az LM358-nak. Ez egy egyszerű lelkületű műveleti erősítő, ami nem DC mV-ok erősítéséhez való. Ha a garantált Offset egy nagyságrenddel kisebb, mint az erősítendő feszültség, akkor is 10% hibát okoz és nem a mért, hanem a mérés végértékre vonatkoztatva.

Sziasztok!
Köszönöm a válaszokat mindenkinek!
Pucuka: Át kell gondolni, keresnem kell egy jobb műveleti erősítőt, ami csak kicsit drágább (ha létezik ilyen), és/vagy a söntön folyó áramot növelni kell, akkor nem 5mV fog esni rajta. Kisakkozom, hogyan járok jobban. Most 100mA-t akartam folyatni, így 0.1ohmon 10mV-om lenne, amit elég nehéz kezelni. Ránézek az offset kompenzációra, ha könnyen beállítható, és nem nagyon változik, akkor lehet az is jó megoldás lenne, viszont szimmetrikus tápot igényel.
Reloop: Rákerestem, tényleg ott van az 5mV! A táblázatban több helyen lehagyják, és egyszerűen 0-Vs-1.5V-ot írnak, eddig észre sem vettem. Nem jöttem rá, hogy az áramgenerátor miatt merre folyik áram, és hogy min esik az 5mV, de megpróbálok rájönni! (Vagy valaki megsúgja )
Proli007:
Kipróbáltam egy 100k-s potival, kb. 56k-s állásban lesz 0mV a kimenő feszültség, a két szélsőértékben (0ohm és 100k) pedig kb. +-120mV-ot mérek. Azt olvastam (és Te is mondtad már régebben, amit röstellek, hogy most nem jutott eszembe), hogy a bemenő ellenállás az erősítést beállító két ellenállás párhuzamos eredője. Jelen esetben 1K és 100K, tehát 990ohm kellene. 1K-val -94mV-ot mérek a kimeneten, ebből lehet számolni az offset feszültséget, tehát -0,94mV, kerekítve -1mV. Az IC másik oldala ennél is jobb, ott -50mV-ot mérek, tehát -0.5mV offset. Ezeket már +-12V-nál mértem.
Köszönöm a segítséget!

Sziasztok!
Megépítettem a rajzon levő kapcsolást fejhallgató erősítőnek, működik is rendesen. Annyi összesen a "probléma" vele, hogy túl nagyot erősít, nagyon hangosan szól.
Persze amúgy ez nem lenne gond, csakhogy ehhez nem jár majd hangerőszabályzó, egy hangrögzítő berendezésbe kerül monitor céllal (és az előlapot nem akarom megfúrni a hangerőszabályzó miatt). Szóval úgy gondoltam, hogy egyszer beállítom a saját fejhallgatómhoz, aztán nem is igen kell majd hozzányúlni.
A kérdésem az lenne, hogy ehhez mindenképp elé kell kötnöm majd két potmétert hagyományos hangerőszabályzóként, avagy a 150k-s visszacsatoló ellenállások módosításával is lehet csökkenteni a kimeneti szintet?

Hello! Az erősítését az R3/R1 illetve az R4/R2 határozza meg. R1 és R2-őt nem célszerű változtatni, mert a bementi kondival felül-áteresztő szűrőt alkot. Marad az R3 és R4. Ha ezt csökkented, csökken az erősítés.

Hello!
Köszönöm a választ, akkor oda fogok tenni két trimmert a fix ellenállás helyett. Viszont, felmerült még valami.. Most még a labortápról járatom, aminek a GND-je független a lejátszótól, amiről a jelet kapja. Viszont, amint beépítem a készülékbe, a 3-5 lábak is a földpontra fognak kerülni, szóval rögtön annyi a szimmetrikus táplálásnak.. Ez megoldható egyáltalán, vagy akkor másik kapcsolást kell keresnem? (5218-as IC van benne, valami régi magnódeckből származik.)

Nem kell másik kapcsolást keresni. A hangszórók negatív pontját, a GND-re kösd. ekkor vezérelhető a kapcsolás bemenete a GND-hez képest. A két 10kohm és 10µF közös pontjára csak az IC 3-5 lába legyen kötve. Máshova ne kösd.

Köszönöm! Amúgy bennem is felmerült ez a megoldás, csak így meg azt nem igazán tudom, mi előnye lehet a rajzon levő megoldásnak, amiért nem a megszokott bekötést (közös testelés) használták..

Nem tudom, de hadd ne én találjam ki annak a gondolatát aki lerajzolta. Egyébként sem korrekt a dolog, a hangszóró áramok rángatják a bementi feszültséget. Valahol kínjukban alkalmaznak ilyen virtuális GND kapcsolást, de ott két nagy kondi közepét állítják be féltápfeszültségre egy osztó segítségével. De attól hogy működik, nekem az sem tetszik, nem korrekt műszaki megoldás.

Sziasztok!
Nemrég méregettem LM358 offset feszültségét.
Most szeretném ezt korrigálni. Nem invertáló felépítéssel.
Az erősítés 3-3,5x között állítható, az offset +-12.5mV között állítható, ha jól számolom?
+-5V 4M-mal +-1,25uA-t tud folyatni, ez a 10k-ohmon +-12,5mV-ot ejt.
Ez így rendben van? Köszönöm!

Hello! Nem egészen, bár az alapadatok hiányosak. (IC tápfesz és bementi jel tartománya.)
- Az 1,25uA nem a 10kohm-on ejt feszültséget, hanem a visszacsatoló hálózat eredőjén. Avagy 6,66kohm-on. Bemenetre nézve a kompenzáció így +-8,3mV. Kimenetre nézve ez, az erősítés mértékével nagyobb.
- A +-1,25uA csak akkor igaz, ha a bementi feszültség nulla. Neminvertáló erősítő visszacsatoló bemenetén megjelenik maga a bementi jel. Vagy is ha mondjuk az Ube=1V, akkor a 4Mohm-on plusz oldalról 4V kerül rá, negatív oldalról, pedig 6V. Vagy is ekkor "plusz oldalról" az áram 1uA, negatív oldalról 1,5uA.
- Tehát az offset értéke függni fog a bementi feszültség nagyságától. Már pedig az offset, egy párhuzamos eltolást jelent, ami kb. minden bementi feszültség mellett azonos nagyságú lesz. (Kb. úgy kell elképzelni, mint ha a bemenettel sorba egy pár mV-os feszültség generátor lenne.) De így, a kompenzációja bementi jeltől függően változni fog.
- Egy invertáló erősítő offset kiegyenlítése korrektebb lehet, mert ott a bemenet virtuális földpont, és mint olyan, annak feszültsége nem változik. Avagy ténylegesen ott ez áramösszegzéssel valósul meg. Az "összegzés" pedig magában hordozza a kívánt párhuzamos eltolást.
- Itt feszültségeket kellene összeadni. Feszültséget összeadni soros kapcsolásban lehet. (Mint ahogy két elem feszültségét összeadjuk.) Természetesen ekkor a forrásellenállásnak zérusnak kellene lenni, amit nem lehet biztosítani, de arányaiban "megközelíteni" lehet.
- Tehát jobb eredmény érhető el, ha R16 alá, pld. egy 10ohm-ot teszel, és az offset feszültséget erre vezeted. (Nyilván ekkor a potinak és az "R11'-nek is jóval kisebb ellenállásúnak kell lenni. A 10ohm a visszacsatoló R16 értékét, csak egy ezrelékben változtatja meg, egy 4,7kohm-os "R11"-el pld. +-10mV-os kompenzáció érhető el. És ez a kompenzáció bementi jel nagyságától, szinte független.

Természetesen minden csak úgy értékelhető, ha ismert az áramkörrel szemben támasztott követelmény szint, és az eszközökre gyakorolt nem kívánt hatás súlyossága. Én csak az alapelveket próbáltam szemléltetni, ami alapján talán el lehet indulni a számolgatással..

Szia!
Az IC tápfeszültsége +-5V. A bemeneti jel tartomány egy ellenálláson eső feszültség 500mA áram mellett, maximum 500mV, ami 1 Ohmot jelent, minimuma jó lenne, ha minél kisebb lehetne, 50mV-tal már elégedett lennék, ami 0.1 Ohmot jelentene. Kijelezve 3 szegmensen lesz, tehát 999-001 a tartomány, így mOhm-ban lehet leolvasni az ellenállás értékét. Az izgalmas inkább az alsó tartomány.
Annyit tehetek még, hogy duplázom az átfolyó áramot, ekkor a mérhető ellenállás felére csökken (ha egyáltalán van erre szükség).
Átrágom amit írtál, és jelentkezem! Köszönöm!

Szia!
Teljesen érthető amit írtál, nagyon jól elmagyaráztad! Találtam ilyen megoldást a neten, mikor volt egy kis értékű ellenállás sorosan a visszacsatolással, de nem értettem, mi a célja. Átalakítom a kapcsolást ilyen módon.