Fórum témák
» Több friss téma |
Sziasztok!
A címben megjelölt feszültségeket szeretném PIC mikrovezérlővel kapcsolni. Milyen lehetőségek vannak? Milyen kapcsolásokat célszerű használni? Mik az egyes kapcsolások előnyei / hátrányai? A program megírása nem okoz gondot, de az alapok valahogy kimaradtak Köszönöm a segítségetek!
Szia!
Mekkora teljesítményt? Milyen gyorsan? Hányszor... (ilyen kérdések merültek fel bennem)
Szoval a cimben nincs semmi. De 5, 12 V DC feszt kapcsolni tranzisztorokkal lehet. Persze fugg ugye a terheles nagysagatol, es a tipusatol. A tranzisztort a terheloaram nagysagahoz illik megvalasztani. Sima ellenallas jellegu fogyasztonal a terhelest direkt rakotjuk a kimenetre, viszont induktiv jellegu fogyasztonal szukseg van egy szabadonfuto diodara, mert az aramkor megszakitasakor a Lenz torveny ervenyesiteni akarja magat es tonkreteszi a kapcsolo tranzisztort. Tobb aramkor kapcsolasara alkalmas pl az ULN2003, 2803 tranzisztormezo, mert 7 ill. 8 aramkort tartalmaz, valamint be vannak epitve a szabadonfuto diodak. AC kapcsolasara alkalmas lehet rele, magneskapcsolo, vagy SSR (szilardtest rele). A releket termeszetesen a PIC nem tudja direkt meghajtani, ezert az elobb leirtak alapjan kell meghajtani. Az AC oldalon a kontakttal parhuzamosan illik kapcsolni egy 47 ohm , 10- 22 nF (250 AC X2) soros RC tagot, a szikraoltasra, kulonben induktiv teher kapcsolasakor igen jelentos elektromos zavar keletkezik, ami visszahathat az elektronika mukodesere. A SSR keszen is kaphato, de epiteni is lehet egy MOC3062 plusz egy TRIAC segitsegevel. Ezek alkalmasak 230 AC kapcsolasara. Ugy roviden ennyi.
Tudom en meg tegnap olvastam, csak epp ma valaszoltamra.
A kérdésem főként általános jellegű! Gondolom relével nem valósítható meg a gyors kapcsolgatás. Míg a tranzisztoros megoldás gyorsabb.
Optotriac-ról hallottam még pár szót. Ezekről mit érdemes tudni? Köszönöm!
Én is egy BC337-el kapcsolok egy 12v-os relét.
A kisebb kivitel illetve egy relé megpróbálása érdekében gondoltam áttervezni a kapcsolásom. Mit ajánlanál? Milyen FET-et használhatnék a 12v-os relé helyet? A mostani működés: PIC-el vezérlek egy BC337-et majd az kapcsolja a 1. relét amely 12v-ot kapcsol. Ez a 12v a 2. relét kapcsolja amely egy nagy teljesítményű motort kapcsol. Hogy tudnám kiváltani az 1. relét az áramkörből? Fogyasztása annyi lenne ami egy 15A-es relé felvesz. (kb 70mA?) Ami még gondot okozhat az a vezeték hossza, KB. 3m van az 1. és a 2. relé közt. Előre is köszi. A hozzászólás módosítva: Júl 18, 2014
Sok jó megoldás van itt is (akár az ebedlike féle index-projektnél). A 3m-es táv nem kéne, hogy gond legyen megfelelően vastag vezeték (és megfelelő kontaktok) esetén. Főleg 1A alatt. Javaslom: először is tudd meg, hogy az a (kb 70mA?) pontosabban mennyi. Az a kérdőjel nagyon nem mutat ott jól! A BC337 amúgy 800mA-t is tud, és mondjuk az adatlapon a legrosszabb hFE is 60 volt. Ez esetben (egy mai PIC kb 20mA-t bír egy lábán, de én azért 15mA fölött nem terhelném. Persze ezt is nézd meg az adatlapján.) Szóval 15mA bázisáram és 50-es erősítés (hFE) esetén ez 750mA kapcsolt áramot jelent. (Ez a PIC lábán, 5V-tal számolva egy 330 ohm-os bázis-ellenállást jelent.) Ja, és a BC337-es bázisáramként 100mA-t bír, tehát a 15mA nem jelenthet neki gondot. Amúgy mindezt érdemes letesztelni a melegedés miatt.
Még egy gondolat. Egy relének a behúzási árama nagyobb, mint a tartása árama. Ezen is el lehet indulni, bár itt bonyolódik a dolog. Egyszer volt "szerencsém" (inkább pechem, mindegy) egy gépkocsi-relét vezérelni. A behúzáshoz minimálisan szükséges áramra néhány perc alatt rendesen felmelegedett, nem mertem úgy hagyni. Behúzás után csökkenteni kellett az áramot, de csak a tartás szint fölé picivel. Alkatrésztemető lett!
Itt elsősorban az lenne a lényeg, hogy a PIC vezérlőjelére egy tranzisztorral 12v-ot kapcsolnék egy távoli relére.. Az a relé már elintézné a többit.
A cél az, hogy ne melegedjen így kissé túltervezném inkább mint sem meglepetés füst keletkezzen Ez a relé amit kapcsolni kellene: SRA-12VDC-CL Szóval itt igazából egy 12v-os kapcsolást kellene csak megvalósítanom pic-el. De hogyan? A hozzászólás módosítva: Júl 18, 2014
Pont úgy ahogy az indexes problémára reagáltunk. Egy relé nem vesz fel sokat, simán meghajtható egy FET-tel.
A hozzászólás módosítva: Júl 18, 2014
Jelfogó meghajtásánál jó tudni a minimális, biztonságos tartóáramot is. A távoli reléhez menő vezeték ellenállása is beleszólhat a dologba. A mellékelt kapcsolás, ha van a relének helyi táp, megoldást jelenthet a relé melegedésére is. Persze az elkó megszabja, hogy milyen gyakran kapcsolhat a jelfogó, mert csak akkor működik, ha a kondenzátor teljesen kisült az ellenálláson és a LEDen keresztül. De ez már kezd off lenni, van "Relé kérdés" topik.
A hozzászólás módosítva: Júl 19, 2014
nedudgi kolléga sok mindenre felhívta a figyelmet, de szerintem ezek feleslegesek! (Amúgy jók!) Az adatlap alapján (és most abból indulok ki, hogy a korábban említett két-relés kapcsolás már létezik és működik) a BC337 tranyóval az SRA-12VDC-CL relé közvetlen meghajtható. Természetesen a relé lábai közé a vissza-irányú diódát mindenképp tedd be, különben sorra szállnak el a tranyók. (Bár ha volt működő megoldás, ezt tudnod kellett!) Szerintem a feszültségeséssel sem kell foglalkoznod egy, amúgy 230V-ra tervezett kábellel. (Mondjuk ha min. 0,75mm2 szálanként.) Az relé az adatlapja szerint 75%-os feszültségen, azaz 9V-on már behúz. (Az nem egészen tiszta, meddig van, hogy tart is, de talán 8,1V-ig. Mindegy, mert 9V-on biztosan tart is! De te üzem alatt úgyis folyamatosan 12V-ot adsz neki, így az egész kérdés lényegtelen.) Szintén nem szükséges foglalkoznod a behúzási és tartási árammal (és én mondom, örülj neki!) mert az adatlap alapján folyamatosan működtethetőek. Tehát, ha nem értettelek félre, a PIC-cel vezérelt (bázisellenállásnak 4k7 ohm-ot betéve) BC337-re kösd közvetlen azt a 3m-es (min. 0,75mm2 / ér) kábelt, arra a SRA-12VDC-CL relét (vissza-diódával!) és arra meg a motort. Eztán hadd szóljon!
Igen a két relés megoldás létezik és jól működik.
Ahogy te is írtad: PIC lába után jön egy 1K-os ellenállás, ez megy a BC337-es bázisára. A BC337 kollektora megy a relé lábára az emitter pedig testre. Természetesen egy egyenirányító dióda is van berakva a relé és a kollektor közé. Ez tök jól megy így, de most azt szeretném megvalósítani, hogy relé nélkül 12v-ot szeretnék kapcsolni a PIC lábával. Tehát 12v ott a nyákon és valami megoldással csak akkor továbbítaná a 12v-ot, ha a PIC megadja a vezérlő jelet. Ezt hogy tudnám megoldani? Lehet itt a tranzisztor nem is jó megoldás? Utóbbit kérdezem tisztelettel mindenkitől.
Minden úgy van, ahogy eddig leírtad, csak a relé helyére rakd azt a fogyasztót, amit kapcsolni akarsz. A dióda viszont a relé behúzótekercseire kell, lásd kép (gyorsan kerestem egyet). Értelemszerűen, ha nagyobb áramot akarsz kapcsolgatni, nagyobb tranzisztor kell.
Idézet: Akkor most az első, vagy a második relé lábára? „A BC337 kollektora megy a relé lábára az emitter pedig testre.” Idézet: Nem oda kell! A relé két lába közé kell olyan irányba, hogy normál esetben ne söntölje a relét. (A + felé legyen a nyitóirány!) A Lenz törvényből adódóan a relé tekercse "visszarúg". Ha ezt a visszarúgást nem söntölöd egy diódával, kinyírja a tranzisztort.„Természetesen egy egyenirányító dióda is van berakva a relé és a kollektor közé.” Idézet: Elvileg ezt mondtam. Vagy arról van szó, hogy nem elfogadható számodra a "test-megszakításos" kapcsolás? (Amikor a 12V mindenképp továbbmegy, de csak akkor jöhet vissza, ha a PIC ezt megengedi!) Esetleg mindenképp "ott" akarsz földelni? Erre a legegyszerűbb megoldás: PIC ---- 47 k ohm * ---- BC337 bázis, ennek emittere a földre, collektorára egy R1** ellenállás, egy PNP tranyó *** bázisa. Ennek a PNP-nek az emittere a 12V-ra, és a kollektorát lehet kivezetni a 3m-re levő motorindító reléhez. Ennek a motorindító relének a két lába közé tedd be a megfelelő irányba azt a diódát.„Ez tök jól megy így, de most azt szeretném megvalósítani, hogy relé nélkül 12v-ot szeretnék kapcsolni a PIC lábával.” *(könyörgöm, ne terheljük azt a szegény PIC-t feleslegesen, még a 47K is kevés! Mindegy!) ** Értéke a kapott PNP tranzisztor tulajdonságaitól függ. *** Előre szólok, ide P csatornás FET nem jó! Csak PNP tranyó. Hogy melyik. don_peter, Hp41C és a többiek olyan profi ajánlásokat tesznek, én ezt meghagynám. Ha bármi kérdésed lenne mégy szólj, de azért jó ha tudjuk, mi is a megoldandó probléma... A hozzászólás módosítva: Júl 19, 2014
Nos megpróbálom akkor újból összeszedni és elmondani.
Jelen pillanatban ahogy leírtam: PIC lábára 1K-os ellenállással egy BC337-es bázisára csatlakozunk. A BC337 kollektora a relé lábára az emitter testre. Ez az 1. relé ami a jelre a 12v-ot kapcsolja (1szál vezeték, 12v) és továbbítja a 2. távolabbi relére ami pedig erre a 12v-ra reagálva behúz és indítja a motort. A reléhez úgy tettem be a diódát ahogy te is mondtad : A relé két lába közé kell olyan irányba, hogy normál esetben ne söntölje a relét. Én tévesztettem el, bocsánat. Az 1. relét ki akarom iktatni, de nem tudom hogy csináljam. A nyákon van 12v tehát itt az előállítással nincs gond. Egy szálon kellene a 12v-ot megszakítani és vezérlő jelre továbbítani, ez a 12v aztán kacsolná a 2. relét amely a motort indítaná. Nincs testre húzás nincs semmi csak 1 szál vezeték amelyben jelre megjelenik a 12v. Azért keveredek meg mert egy sima kapcsoló állapotát kellene leutánozni annyi különbséggel, hogy a kéz amely a kapcsolót mozgatja, kezeli az a PIC egyik lába lesz. Ha tranzisztorral kell megoldani akkor annyit tudok hogy PNP tranzisztor kell, de azt hogy miképpen valósítsam meg már nem tudom. A PIC lábától kérném a segítséget egészen addig amíg el nem érek a 2. reléhez ami a motort indítaná. A PIC-et akarom elsősorban védeni a túlterheléstől és persze kiváltani a nagy bumszli relét. Remélem érthető. Előre is köszönöm a segítséget.
Pl. itt egy megoldás (ne zavarjon meg, hogy 24V-ot kapcsol ). Persze olyan tranzisztor kell, ami elbírja a relé áramát. A FET helyett is használhatsz tranzisztort egy bázisellenállással. Ha kis áramkört szeretnél használj SMD alkatrészeket, ebből olyan is van, amiből két transzisztor van egy tokban, akár az ellenállásokkal együtt.
Kimondottan a csatolt áramkörre gondolsz?
Bővebben: Link Írja hogy: "(nincs vezérlő jel)" A kapcsolás számomra nem világos... Tanulmányoznom kell... A hozzászólás módosítva: Júl 19, 2014
Kezdem sejteni, miről van szó. Igazság szerint most két verzió lebeg a szemem előtt.
Az egyik, hogy mind a motorindító relé, mind a panel ugyanonnan kapja azt a 12V-ot, tehát mindketten ugyanazt a potenciált látják nullának, illetve 12V-nak. Ez esetben a korábban már leírt megoldás jó. A másik verzió szerint a motorindító relé 12V-os tekercsének a köre egy teljesen önálló áramforrással bíró kör. Ott van egy szál drót, amit kivezetünk a panelhoz, ahol megszakítjuk. A panel egy ettől teljesen független 12V-ot kap (mondjuk egy gépkocsiakkuról, vagy egy másik trafó + egyenirányítóról, vagy mindegy, de teljesen máshonnan), és e miatt nem lehet arra hagyatkozni, hogy azonos feszültség = azonos potenciál. (Pl. ha egy kocsi 12V-os akkujának a + végéhez hozzákötök egy 12V-os izzót, de az izzó másik végét egy másik kocsi ugyancsak 12V-os akkujának a - végéhez kötöm, akkor az az izzó egyáltalán nem fog világítani! Lévén nincs áram-kör. És itt a "kör"-ön van a lényeg!) A második esetben is van egy nagyon egyszerű megoldás, optocsatolónak hívják. (Olyan "6 lábú IC".) Ez önmagában nem elég (elég lenne, csak gyenge, úgy 50mA-t tud kapcsolni), de egy PNP tranzisztorral együtt "darlington" kapcsolásban már igen. (Ráadásul az optocsatolókat általában úgy 1000 - 2000V-ig garantálják, hogy ha baj van, akkor sem üt át.) És így a két áramkörnek valóban semmi köze nem lesz egymáshoz, illetve az ismeretlen "gép"-től tényleg csak egy szál jön a panelba, ott belemegy a PNP + optocsatoló párosba, majd vissza a motorindító reléhez és minden meg van oldva. (Az optocsatolóban a PIC oldaláról csak egy LED van. Így az közvetlen meghajtható a PIC-ről, csak egy előtét ellenállás kell. Mintha egy LED-et villogtatnál a PIC-ről.) Itt még azért fontos, hogy a "gép"ben a sorrend +12V ---> vezeték megy a panelhoz, ott megszakad ---> motorindító relé tekercse ---> föld? Vagy netán +12V ---> motorindító relé tekercse ---> vezeték megy a panelhoz, ott megszakad ---> föld? Mert a második esetben PNP helyett NPN tranyó kell. Remélem segítettem, de ha most sem értelek, akkor itt már csak a rajz alapú kommunikáció segít (a panelra és a motor-relére egyaránt kiterjedő, teljes rajz) (Bocs, lehet, hogy nekem van ősember-agyam, aki csak a barlangrajzokból ért )
Jó felé kapirgálsz Még így is, hogy tök bénán mondom el...
Az a baj, hogy nem értek hozzá és így vajmi kevés az amit el tudok belőle magyarázni. Igazából kezdő vagyok hozzá és most tanulom csak, hogy mi mit is csinál. Sebaj... Az elektronika és a 2. relé amit be kell húzni egy áramforrásról kapják az áramot egy 12v-os autó akkumulátorról. A föld fix lesz, a 12v-os részt kell megszakítani. Alap állapotban nincs a vezetéken 12v vagy is a 2. relé nem húz be. Mikor kap jelet a PIC-től akkor kapcsolnia kellene a hosszú vezetékre 12v-ot a második relének, amely aztán behúzna és szépen tenné a dolgát és indulna a motor. PNP tranzisztorral ezt meg lehet csinálni? Én így gondolnám a megoldást, de lehet teljesen rossz: Tehát hagynám egészen odáig a dolgot, hogy a PIC lábáról 1K-os ellenállással a BC337 bázisát vezérlem. A BC337-es kollektorát rátenném egy nagyobb teljesítményű PNP tranzisztor bázisára és a BC337-es emitterét levinném testre. A nagyobb teljesítményű tranzisztor kollektorára ráengedném a 12v-ot és az emitterét kivezetném a hosszú vezetékre.. Mikor megkapja a jelet a BC337 akkor kapcsolna és elvileg a PNP nagyobb teljesítményű tranyó is kapcsolna és megjelenne a 12v.. Jajj, ha ilyen könnyű lenne Csatoltam egy képet a mostani megoldásról.: (relé típusa a mér említett a képen más van) A képről hiányzik az egyenirányító, de az természetesen ott van. Nem találom a legfrissebb nyáktervet. Az IDE feliratú vezetőre kapcsolja a relé most a 12v-ot. A hozzászólás módosítva: Júl 20, 2014
Bár nem értem miért OFF, de biztos igazad van.
PIC-el szeretnék 12v-ot kapcsolni azt hittem ez PIC kezdőknek topikba belefér. Végre gépközelbe kerültem és tudtam összedobni egy kis kapcsolást ami működik is szimulátorba, persze ez még nem biztos, hogy élőben is fog. Csatoltam a képet.
1 - A kapcsoló jel egy ellenálláson keresztül menjen a Q1 bázisára,
2 - Q2 emitterét és kollektorát cseréld meg, az emitter menjen a 12V -re, 3 - Q2 emittere (12V) és a bázisa közé tegyél egy 10 .. 100k ellenállást a biztos lezárás érdekében, 4 - Q1 kollektora és Q2 bázisa közé is kell egy ellenállás, aminek értékét a Q2 áramerősítési tényezőjéből és a terheló áram nagyságából lehet kiszámítani.
Szia !
PNP tranzisztort nemszokás fordítva használni.
Ez a megszokott megoldás:
Ha a PIC-ről L szint jön, a T2 zárva van, a T1 bázisát az R1 az emitter feszültségére húzza, ezzel lezárja T1-et (nem folyik áram). Ha T2 H szintet kap kinyit, T1 bázisát föld felé húzza, ezért T1 kinyit (folyhat rajta az áram). A méretezésről: T1-et úgy kell megválasztani, hogy bírja a kívánt áramot (és figyelni kell a Uce sat feszültségre, mert ez esik a tranzisztoron). Számoljunk most mondjuk 150mA-rel. A rajzon szereplő BC807 erősítése kb. 300 (hfe), de legyünk nagyvonalúak, számoljunk 100-zal. Ha 150mA-hez így 1,5mA bázisáram kell, ehhez 12V-Ube(T1)-Uce(T2)/1,5mA ~ 7,2K ohm R2 kell, válasszunk mondjuk 6,8k-t. A T2-őn ez a 1,5mA folyik, a bázisáram minimális lehet, ezért az R3 a megszokott 4,7k lehet ( ugye ez 5V-nál kb. 1mA).
Köszönöm a segítséget mindenkinek.
Csatoltam egy képet, így jól kötöttem? Hupsz kép lemarad... A hozzászólás módosítva: Júl 20, 2014
Látom, míg aludtam, Hp41C és ktamas66 összehozták neked!
A rajz jó!* (Nyilván L1 izzó helyett megy a relé!) Az ellenállás értékek már nem! R18 miért lett 100 ohm ? Mi itt felfele próbálunk vinni, te meg lefele? (Szkanderozuk, vazze? ) A 100 ohm megsüti a PIC-edet! (Vagy csak elírás volt?) Az R20 1K-ja is kevésnek tűnik, de bánja kánya! (A TIP127 hFE-je az adatlap szerint 1000, de én itt ktamas66 számításait igazán irányadónak tartom, így én is 6,8K-t tennék be oda. Így az átlag PNP-vel jó lesz.) A PNP-hez a 12V-ot a relé kapcsolt száláról vedd, ne a balról tekercsbe jövő szálról. Elvileg mindegy, de vékony NYÁK-csíkok nem bírják a nagy áramokat! (Persze, mennyire vékony az? Mennyire nagy áram az?) * A rajz jó, de esztétikailag (rajztechnikailag) nem szép! Szokás betartani a "csatornázási elvet"! Az áram, ha csak lehet lefele csorog! (Persze, hogy nem így van, de az emberi agynak így könnyebb átlátnia, főleg egy jóval bonyolultabb rajznál.)
Köszönöm mindenkinek a segítséget.
A következő rajzom már elvileg, ha jól értettem mindent a ti számításaitok szerint készül. Csatoltam. Q2 bázis és emittere közé 1K-os ellenállás került ami 11.3mA-ert állít be. Ez 11.3*25 == 282.5mA maximális áramot jelent. Q1 kollektora és Q2 bázisa közt 510Ohm-os ellenállás került és ezzel beállítva 11.3mA. A Q2 egy BD242 tranzisztorra lett lecserélve. Remélem jól értelmeztem mindent. A hozzászólás módosítva: Júl 20, 2014
Kedves don_peter!
Őszintén nem szeretnélek megbántani, a lelkesedésedet letörni meg végképp nem, de a fentebbi írásod alapján úgy tűnik, hogy a tranzisztorok alapegyenletei körül valamit nagyon kavarsz. Idézet: ??? (Jó, jó értem én, hogy valahol ott esik 0,7V feszültség, és 12V-0,7V=11,3V és 11,3V / 1K ohm = 11,3mA! Erre mondom, hogy tudsz dolgokat, csak nem oda teszed őket, ahova kéne!)„Q2 bázis és emittere közé 1K-os ellenállás került ami 11.3mA-ert állít be.” Idézet: ??? Te magad is láthatod a saját rajzodon, hogy az R20 két vége között 0,16V és 11,3V van, tehát azon az ellenálláson 11,3-0,16=11,14V esik. Ez a 11,4V egy 510 ohm-os ellenálláson kb. 22mA-t enged át.„Q1 kollektora és Q2 bázisa közt 510 ohm-os ellenállás került és ezzel beállítva 11.3mA.” Két lehetőséget látok! Egy, csupán meg szeretnél oldani egy problémát, és ehhez segítséget kértél, de a téma mélysége nem érdekel. Őszintén mondom, sokkal jobban örülnék a második lehetőségnek, de ha ez van, hát ez van. Ekkor először is javaslom, keress a BD242-nél egy jobb tranyót, aminek jobb a hFE-je (szerintem a srácok ajánlanak is egyet, eddig olyan rendesek voltak! Halljátok, srácok?), majd szívleld meg ktamas66 válaszát (Ő végül is Hp41C válaszát rajzosította meg, és a számításokat is elvégezte neked!) Másik lehetőség, egy lelkes érdeklődő vagy, akkor különösen jó helyen vagy itt, hisz az egész honlap nekünk készült! Ez esetben viszont mindenképp tisztázni kell az alapokat. (Tényleg nem tudom, hol állsz, mert néha tök "profi" dolgokat írsz, néha meg (már megbocsáss) a hajam égnek áll ) Sajnos itt senki nem fog könyvet írni neked, viszont biztosan akadnak jó ajánlások, esetleg internetről letölthetőek is, így boltba sem kell elmenni, pénzbe se kerül és nincs hiánycikk probléma. Őszintén remélem, nem bántottalak meg! Zsolt A hozzászólás módosítva: Júl 20, 2014
Egy kezdő vagyok aki nagyon makacs és nem hagyja abba addig amíg 100%-ig nem ért egy-egy területet. (Most éppen a PIC -el tranzisztoros kapcsolás van porondon.)
Addig a lelkiismeretem nem tud tovább lépni amíg ez nem lesz teljesen tiszta az agyamba. Kiolvastam már számtalan tranzisztoros leírást amelyek közül pár itt az oldalon is megtalálható és egyszerűen nem fér az agyamba mi a francnak kell ennyi ellenállás és, hogy azok értékét miért és minek és mennyire kell beállítani. Hidd el nem bosszantani akarok itt senkit, de hogy ez a téma ne is menjen tovább keresek valakit aki ezt elmagyarázza nekem mert még, ha egy részét most már kezdem is érteni nem akarok senkit felidegesíteni a problémámmal. Köszönöm mindenki segítségét és majd szépen előröl elkezdem az egészet újra és újra amíg meg nem értem. A hozzászólás módosítva: Júl 20, 2014
Nos csatolok még egy képet.
Újra nekifutva elmondom mit tudok és javítsatok ki, hogy az amit tudok jó vagy nem jó... Képen: PIC-től jön a jel. R18: 1K-os ellenállás előtt van 4.92v, 1K-s ellenállás mögött 0.936v az átfolyó áram erősséget úgy tudom kiszámítani, hogy (4.921v - 0.936) / 1000 == 3.98mA Továbblépve: R20: BC kollektora és BD bázisa közti 1K-os ellenálláson átfolyó áram a következő képen alakul: (11.29v - 0.093) / 1000 == 11.2mA R19: BD emittere és bázisa közti 1K-os ellenálláson átfolyó áram a következő képen alakul: (12v - 0.7v) / 1000 == 11.3mA A BD242 50szeres erősítést tud 1A-en, tehát: 11.3mA * 25 == 282.5mA Ezt úgy vélem úgy kell kiszámolni, hogy a bázisáramot amit ráengedtem 11.3mA-ert kell felszorozzam a maximális vagy itt a minimális 50-el. Eddig jól értem? Azért BD242 mert 77Ft/db : Bővebben: Link A relé amit majd be kell húznia 66mA-t vesz fel így a 282.5mA több mint elég. R19 és R20-as ellenállások megfelelő méretét, hogy tudom kiszámítani, ha azok ismeretlenek, tehát, ha most akarom megtervezni a kapcsolást? Mondjuk még az R19 az oké (12v-0.7v/ellenállás méretével == áramerősség) mert azzal a BD bázis áramát kell beállítanom amit majd felerősít, de az R20 az homály... Azt most már tudom, hogy a tranzisztorok adatlapján mit kell néznem, de a képlet zavaros... A hozzászólás módosítva: Júl 20, 2014
Javítsatok ki, ha tévedek.
Ez csak egy elmélet részemről az R20 ellenállás kiszámítására. Arra gondolok, hogy úgy kell kiszámolni R20 értékét, hogy megnézem a BC337-es tranzisztor maximális kollektor áramát. Ami esetünkben: 800mA Minden olyan ellenállás jó ide ami bőven 800mA alatt tartja a BC337 kollektorára érkező áramerősséget. Tehát, hogy valami azért menyen át, de nem túl sok minden, állítsunk be 10mA átfolyó áramerősséget. (12v - 0.7v) / 10mA == 1.1K Így a BC337 collektorán 10mA áramerősség folyik át, így nem fog melegedni és nem is durranik el... Az R20 ellenállás szerepe pedig az, hogy amikor a BC337 kapcsol, akkor ne keletkezzen rövid zár... Jól értem és jól gondolom a dolgot? Ha nem akkor visszatérünk az előző begyezésem kérdésére. A hozzászólás módosítva: Júl 20, 2014
|
Bejelentkezés
Hirdetés |