Nem egészen jól érted a írásom lényegét. A levágás csak a későbbi szín beazonosítást segíti, tehát azokat a kábeldarabokat, ami a szivattyúban illetve fent a kábelcsatornában marad, az új kábel beépítésekor el kell távolítani. Megpróbálom leírni érthetőbben:
Tehát azt a kábelt, ami jelenleg a szivattyúba megy, elvágod a szivattyú becsatlakozási pontjánál, illetve fent a kábelcsatornánál úgy, hogy a szivattyúnál és fent a kábelcsatornánál is maradjon a régi kábelból pl. 5-5 cm-es darab. Amikor megvan az új kábel, akkor először leveszed a szivattyú fedelét, és az új kábel 3 erét színhelyesen bekötöd a régi kábel helyére, pl. a barnát a barna helyére, a sárga/zöldet a sárga/zöld helyére,a feketét a fekete helyére. Majd a kábel másik végét hasonlóképpen kötöd be felül a kábelcsatornában is a régi kábelcsonk helyére szintén színhelyesen(barna a barna helyére, stb...) Neked ide 3x0,75mm2-es MT kábel kell, ennél vastagabb felesleges, sőt nem is javaslom mert nehezebb bekötni a szivattyúba. Nem tudom,hogy a szivattyú honnan kap áramot. Ha konnektorból, akkor a dugvillát (dugót)kihúzod a konnektorból mielőtt nekiállsz a kábelt kicserélni. ha viszont a tápkábel fixen be van kötve, akkor a lakás fogyasztásmérőjénél (villanyóra)a kismegszakítót(automata) le kell kapcsolni mielőtt nekiállsz a kábelcserének. Azt írtad apukád autószerelő, hívd segítségül a kábelcserekor, egészen biztos hogy neki nem fog problémát okozni a feladat.

Szia!

Az nem lehet, hogy a szerelő jól rakta be a szivattyút? Ti raktátok be fordítva?

Ha jól értem 2 évig jól működött és 2 X lett cserélve. Nem tudom elképzelni, hogy egy "szakember" fordítva rak be egy keringető szivattyút.

Nem.

Például a 62 hibakeresésnél lehet látni beszerelési irányokat.Ez olyan általános.Tehát csak 90° al forgasd el. De sokan beleesnek ebbe a hibába egyébként.Ami elsőre nem is hiba,csak mint láthatod később jön ki.Pedig a gyártó egyértelműen leírja.Kicsit lehetett volna hosszabb is a rézcső de így is megfelel,az átmérő is.Bár szerencsésebb lett volna zárt rendszerrel megépíteni.De most már így van,így is lehet használni.

Egyetlen dologban van félreértés. Konkrétan abban,hogy ez a szivattyú ne3m Grundfos vagy Wilo, hanem Laing. A Grundfos-t vagy Wilo-t valóban nem lehet motorral lefelé szerelni, mert két ponton csapágyazott a forgórésze és a járókerék oldalon nincs tehermentesítés ami a forgórész súlyát tartaná. A Laing ezzel szemben teljesen más felépítésű, a járókerék maga a forgórész,és egy kerámia csapon forog. Az általam belinkelt kezelési utasítás a Laing esetében megengedi a motorral lefelé történő beépítést, de a motorral felfelé történő (mint a jelenlegi) beépítést nem. És ez a Laing esetében természetes, hiszen a forgórész a kerámiacsap végén feltámaszkodva tökéletesen fut, sőt megkockáztatom e szivattyú elődjével szerzett tapasztalataim alapján, hogy szerencsésebb is motorral lefelé beépíteni. De Franciskáéknál csak vízszintes beépítés lehetséges(vagyis az általad is javasolt 90 fokkal történő elforgatás), mivel nincs elég hely arra,hogy motorral lefelé lehessen beépíteni. A zárt rendszer biztosan jobb, de nem biztos hogy ez a kazántípus használható zárt rendszerben,mint ahogy jónéhány típusnál kifejezetten tiltják a zárt rendszerben történő üzemeltetést.

Egy ilyen szivattyú 2 év alatt nem mehet tönkre, csak ha rosszul van berakva (mint az ábrán). Tehát nem valószínű, hogy a 2.-3. szivattyú lett csak fordítva (rossz pozícióba szerelve a felhasználó által). Azt úgy rakták be, ahogy az előző volt, mert nem tudták, hogy az úgy nem jó! Én sajnos túl sokszor dolgoztam "szakemberek" után. 10-ből 9× nem a kuncsaft a kutyaütő! Ő legfeljebb után építi a sz..t.

Szia!

Aha ..én azt hittem ,hogy az áramlási irány sem volt jó, de ezek szerint "csak" a beépítési helyzet nem megfelelő.

Akkor értjük, hogy miért kellett olyan sűrűn szivattyút cserélni.

De akkor miért nincs keringés, miért rotyog a víz benne?

A rossz pozíció (és egyéb hibák) miatt gyenge a keringés, levegősödik, stb.

Sziasztok! A fiamék egy vízteres kandallót vettek, meglevő gravitációs gázkazános rendszerhez sehogyan sem sikerül beüzemelni, a szivattyú bekapcsolásakor elkezd bugyogni, és sehogyan nem megy ki belőle a levegő. Begyújtva sehová nem fűt, csak a csövek kezdenek el hangosan kattogni egy idő után. A szivattyú (Grundfoss) már a 3. helyen van szerelve, volt a visszatérőben, az előremenőben, oda- vissza járatva, van már felszerelve saját tágulási tartálya, mert a gázkazáné messze van, oda nem légtelenít, de a sajátjába sem. Baj az, hogy igazán nem tudjuk, melyik csővég az előremenő rajta, mind a két csőcsonkja felfelé áll, és semmi nincs ráírva. Használati utasítást nem adtak hozzá. Tud valaki valami tanácsot adni? Hívunk esetleg fűtésszerelőt? Talán csak a keringetés bekötése nem kerül már milliókba? Tudom, nem sok köze a kérdésnek az elektronikához, de ha már van egy ilyen topik, és az előttem szólók is áramlástannal foglalkoztak.

Szerintem a fűtésszerelő a jó megoldás. A két rendszer szinkronizálásához Egy vezérlő és egy szivattyú kell szerintem.

Tettetek kizáró csapot, a rákötések közé, mert különben magában keringeti a vizet. Nem ismerem a vízteres kandallókat, nem lehet látni, tapogatni semennyire bele, hogy hol vannak a csövek belső végei? Bemenni egy boltba, és megnézni egy hasonlónak a gépkönyvét.

A gyerek szerint mindegy melyik csőre köti a bemenőt, és az elmenőt, szerintem ez kizárt. Minden kazánt csak egyféleképp lehetne bekötni, vagy ezeknél mindegy? Begyújtás nélkül is hangosan csobog, mert tele van levegővel. A rendszer nem levegős máshol sehol, mert begyújtva a gázkazánt, teljesen jól megy gravitációsan. A kandalló viszont szivattyúval sem melegít semmit, mert valamiért nem megy bele a víz. Csapok vannak a rákötéseknél, ha gázzal fűtünk, ezt ne fűtse, és viszont. Szerintem kellene rá egy légtelenítő csap valahová. De ha automatán nem légtelenítődik, akkor úgy sem sokáig fog működni. A puffertartályba nem légtelenít, abból csak víz jön, elég nagy gáz lehet valahol, de nem értjük. Anyagokkal együtt már több, mint 200 ezer kidobva.

Próbáljátok slaggal átnyomni, oda-vissza, ahol kevesebb levegő marad benne (vagy semmi), az a jó irány.

A vízteres kandalló égésterét körbeveszi a víz. Az egyik kivezető cső a víztér tetejébe (előre menő) a másik a víztér aljába (visszatérő) van vezetve. Legtöbbször belenézéssel megállapítható. Mivel mindkettő felfelé csatlakozik ezért mindkét végére légtelenítőt kell rakni. A szivattyút nyitott rendszernél mindig nyomóba (zártnál is ez az ajánlott), azaz a visszatérőbe kell kötni. Vezérlés szempontjából egy merülő szondával kell mérni a víztér hőmérsékletét és 40 fok alatt nem szabad a szivattyút elindítani. Ha folyamatosan keringteted nem tudja leadni a teljesítményt. Ha nem kering, az levegő miatt van a szivattyúnál, mivel nyomott rendszernél a szivattyú ráfolyással dolgozik, ha a levegő nem megy ki magától, a szivattyú nem fogja tudni kinyomni maga alól. Ha a rendszeren van még szivattyú és az mondjuk előre menőbe van kötve ( vékony csöves nyitott rendszernél nem szabad), akkor vissza nyomhat a kandalló felé is kioltva a kandalló szivattyújának a nyomó hatását, így extrém esetben megállhat a keringés is, bár ez ritka jelenség. A légtelenítőket közvetlen a csonkra kell rakni. Ha szivattyú elé rakod, nyitott rendszernél nem látja el a szerepét, sőt ellenkezőleg, levegőt fog szívni. A rendszerhez is úgy kell kötni, hogy a ráfolyás meg tudjon valósulni. Ha lenne egy skicced a bekötésről csővezetési irányokról és magasságokról, könnyebb lenne tanácsot adni.....

Elnézést, hogy csak most tudok válaszolni.

Köszönöm a részletes hozzászólást, teljesen jól látod a dolgot, sajnos nálunk csak vízszintes beszerelés lehetséges átalakítás nélkül.

A szivattyút megfordítottam.

Természetesen újabb probléma merült fel.
Mégpedig az, hogy első fokozaton csak búg, de nem keringet, s csak átkapcsolva kettes fokozatba működik, legalábbis szerintem. Olyan érzésem van, hogyha túl sokáig hagynám egyes fokozaton leéghetne a motor, tehát érezhetően nem indul el, bár nem tudom, hogy ténylegesen hogyan tudnék erről itthon meggyőződni.
Felhívtam a szakboltot, ahol anno vettük, s azt mondták, hogy valószínűleg tönkremehetett benne az egyik tekercs, s azt mondták, hogy ez nem gond, mert kettes fokozaton is lehet folyamatosan működtetni.

A fűtési szezon végeztével még jó volt egyes fokozaton, vagy 6 éve szinte kizárólag csak így működött a szivattyú, kettes fokozatra csak nagyon-nagyon ritkán kapcsoltuk fel.
Elképzelhető, hogy azért ment tönkre, mert megfordítottam a helyes állásba?

A másik probléma az utolsó radiátornál lehet. Összesen 5 radiátorunk van, s le akartam légteleníteni a rendszert úgy, ahogy leírtad, de az utolsó radiátor légtelenítő szelepét ha kinyitom, csak cseppek jönnek, míg a többinél folyik a víz, ahogy szokott.
A fűtési szezon végén még ez is jó volt.
Mi lehet a gond?

Köszönöm az eddigi segítséget is, ha még esetleg ebben is tudsz, tudtok segíteni, azt pedig nagyon szépen köszönöm!

Szia Franciska! Az a szivattyú amit ti használtok, számomra nem ismeretlen. Az elődjéből én is elszaggattam 3 db-ot, (5 év alatt) majd utána vásároltam WILO-t azóta azt használtam a rendszer korszerűsítéséig. Sajnos előfordulhat hogy a szivattyú tönkrement, de az nem úgy történik hogy csak az egyik fokozat tekercse megy tönkre a másik épen marad, ilyent az állít aki nem ismeri ezen villanymotorok felépítését. Én inkább arra gondolok hogy a tartósan helytelen beépítési helyzet következtében a forgórészt tartó kerámiacsap ferdén kopott,és emiatt a kisebb sebességi fokozatban a forgórészt a mágneses mező nem tudja forgásra bírni. Attól nem kell tartani hogy leég, hiszen felépítéséből adódóan ez nem fordulhat elő, legalábbis a beállt forgórész miatt nem fog leégni. Az utolsó radiátor légtelenítési hibáját okozhatja az is hogy a légtelenítő csavarhoz vezető vékony furat eldugult. Ezt legegyszerűbben egy kerékpárpumpa segítségével lehet elhárítani,úgy hogy a légtelenítő szelep kifolyó furatán keresztül levegőt fúvatsz a radiátorba. Így a szennyeződést talán sikerül eltávolítani.

Szia Pisti!

Köszönöm az ismételten gyors és részletes választ!

Ezek szerint a szakkereskedő sincs toppon ezen szivattyúk ismeretében, holott ő forgalmazta, s nála lett véve/cserélve mindegyik...

Akkor az nem gond, ha folyamatosan kettes fokozatban megy a szivattyú?
Nem fogja túl hamar visszahűteni a rendszert?
Esetleg elképzelhető, hogy több fa kell így állandó kettes fokozat mellett?

Időközben begyújtottunk, a radiátorok melegek, még a legutolsó is, szóval biztos, hogy a légtelenítőnél van valami dugulás, mindenképp megpróbálom majd a pumpával ezt elhárítani, ami egyébként nagy ötlet! Már azt hittem, hogy ki kell tekergetnem a légtelenítőt, s folyik majd a víz orrán-száján, de ezek szerint van jobb mód is

Van még egy tartalék ugyanilyen szivattyúnk, de nem emlékszik rá apám, hogy az jó-e, vagy sem. Beszerelés nélkül megállapítható valahogy, hogy működik-e vagy sem? pl. bekötni az áramba, s elindítani, hogy megy-e a motor?

Köszi!

Bármilyen vízcsövek közé bekötöd (slag, hordó, stb.), szárazon elpusztul(nak a csapágyak). Ne legyen nyomás alatt. Nem kell többet tüzelni a 2-es fokozat miatt.

A gyerek alkotott valamit, azóta állítólag működik, én még nem láttam. Állítólag mindkét oldalra alkotott valami légtelenítőt. Sajnos nem tudom most hogyan lett szerelve, mindent szét kellett teljesen bontani ahhoz, bármit is tett bele. Szerintem az, hogy írtam a gázkazán gravitációs, mindent elmond: Vastagok a csövek, nyitott rendszer, s nincs még egy szivattyú.

Mint ahogy granpa is írta, a 2.fokozat használata miatt nem kell többet tüzelni, sőt az is előfordulhat hogy a kazán kokszolódási probléma is részben megoldódik mert a visszatérő víz hőmérséklete magasabb lesz az eddiginél. A tartalék szivattyút ki lehet próbálni szárazan is, de csak néhány másodpercig szabad járatni.A kipróbálás előtt a szivattyú vízzel érintkező részét vízbe kell meríteni hogy a forgórész tartócsap kissé nedvesedjen meg, ez biztosítja a kenést a pár másodperces teszt alatt. A kipróbálásnál mindenképpen a motor része legyen alul, a csőre csatlakoztatható fele pedig felül. Tehát úgy,ahogy egyébként is be kellene építeni. A néhány másodperces járatás nem fogja tönkretenni, de arra mindenképpen jó lesz hogy a szivattyútesztet elvégezd. A szivattyúnak szinte zajtalanul kel futni, a nyomó oldalán (amerre a nyíl mutat) kell érezni azt,hogy fújja a levegőt -ennek lehet némi hangja,de a szivattyúnak nem. Javaslom, mindkét fokozatban próbáld ki. Ha a forgórésze zajos akár felfutáskor akár leálláskor akkor kopott a vezetőcsap amin a forgórész forog. Ja, és örülök neki,hogy a fűtés normálisan működik. Végre valami jó hír.

Köszi a bíztatást. Tegnap megvolt a próba :
- A keringtető 40 fokos víznél indul. (szerintem a hőmérő elég lomha...)
- a huzatszabályzó 55-60 fok között tartja a vízhőmérsékletet (gyári beállítás)
- teljesen zárt huzatszabályzó mellett is szépen lobogó lángocskák vannak a parázs felett ( szigorúan fatüzelés)

Sajnos felmerült egy probléma : csobogó hang jön a rendszerből ...
A mellékelt képen próbálom láttatni a tágulási tartály új bekötését( a régi elrozsdállt)
elképzelhető, hogy nem tud rendesen légtelenedni a rendszer a tartályon keresztül ?

Csobogó hang akkor hallható, ha levegős a rendszer. Csak a tágulási tartály felé tud távozni a levegő vagy vannak légtelenítő szelepek is valahol? Ha vannak, akkor egy héten keresztül, fűtési szezonban, naponta egyszer ki kell nyitni a légtelenítőket (már ha nem automata), amíg víz nem jön belőle. Mindeközben ellenőrizni, hogy a tágulási tartályban is legyen víz, ugyanis ami levegőt kiengedsz, annak helyére vizet kell engedni.

éppen ez a gondom : eddig szépen lelégtelenített a rendszer a tágulásin keresztül ... De most kicserélte a mester ...

Érdekes. Nálunk is viszonylag régi rendszer van, de vannak légtelenítő szelepek, minden felszálló ágnál.

Sziasztok,
Régi 10-15 éves vegyes tüzelésű kazánunk van. Az égéstérben elkezdtek a belső kőből készült burkolati elemek elmozdulni. Gyakran bedőlnek az égéstér közepébe, és több már el is van repedve.
Van valakinek ötlete, hogy ilyen kőlapokat honnan tudnék szerezni?(mert gondolom ha nincsenek a helyükön akkor tönkremehet a kazán teljesen)
köszi

Samott lapok azok. Szinte minden barkácsáruházban tudsz venni. Többféle méret van, mérd meg körülbelül mekkora volt az eredeti és a szerint válogass a lehetőségek közül. Valóban szükség van rájuk, mert ha nincsenek ott a vas hamar tönkre oxidálódik. De például itt is kaphatsz.

Köszönöm!

És valamivel ezt be kell ragasztani, hogy ne mozogjon el? Jól gondolom?
Ha igen, akkor milyen lehetőségek vannak?

köszi

A ragasztó anyag samott por és vízüveg keveréke. Háztartási boltokban általában kapható.

És erről mik a vélemények: http://www.ujhazbudapest.hu/purhab-tomito/specialis-tomito/mester/h...l.html

Szervusztok! Évek óta kínlódunk fűtési rendszerünkkel. Emeletes házról van szó.A kazán mellől lentről töltjük fel a rendszert csapról. Anno édesapám fentről töltött után a kiegyenlítő tartálynak. A probléma körülbelül azóta van. A fő gond az, hogy van egy radiátor ami feltehetőleg az utolsó mert két utolsó van csak az egyik már évek óta el van zárva és állandó levegősödés hallatszódik. Már végig zongoráztuk az összes elzár szivattyú 3-asra és durr légtelenít de semmi. A szerelő azt mondta, hogy a beszerelésnél lett elrontva valami a beépítési szöggel vagy a radiátorral vagy a csövekkel. A rendszer kialakítás több mint 20 éve. Jelzem megint, kb 3-4 éve kínlódunk előtte hiba mentesen megpusztultunk a melegben.
Még olyan kérdésem lenne, hogy az éjszaka mikor leáll a szivattyú bődületes "vízesés" hang hallatszódig. Ez a levegősödés miatt lehet?
Kezdek becsavarodni már!!! Segítsetek! Köszönöm!

Hello! Feltölteni egy ilyen rendszert a következőképpen kell:
- Minden feltöltést alulról végezünk.
- Szivattyú leáll.
- Elzárod alul az előremenő és visszatérő vezetéket. A légtelenítőt és minden radiátort kinyitsz.
- A visszatérő ágon alulról feltöltőd a radiátorokat addig, míg a légtelenítőn levegő már nem jön.
- Majd feltöltöd az előremenő ágat. Itt tulajdonképpen már csak a felszálló csövet töltöd fel.
- Elzárod a légtelenítőt, kinyitod a visszatérő ágat, majd az előremenő ágat.
- Örülsz, hogy nem szörcsög. Radiátoroknak vízmértékkel kissé a szelep felé kell emelkedést mutatni.