Köszönöm Laci, sokat segítettél ezzel a (jó)néhány sorral.

Ha jól értem, egy adott szekunder feszültséghez úgy tudom kisebbre választani az áttételi arányt, hogy ennek megfelelően csökkentem a kitöltési tényezőt.

A TEX-E ránézésre is kitűnően szigetelt huzal, alkalmazása világos, de a "creepage/clearance" (légrés/távolság??) jelentőségével nem vagyok tisztában. Ez (3~7 mm-s méretéből ítélve) nyilván nem a vasmag légrése lehet. Talán a szélső huzal távolsága a ferrittől?

A CCM-nek is próbáltam utána nézni (pl. NCP1653 adatlap), de a más topológia teljesen megzavart.

Ha még a creepage/clearance-ről és a CCM írnál kissé bővebben, nagyon megköszönném.

Derűs estét

Tambi

Nem, a creeapge az a kúszóút, a clearance az meg az átütőút. Az előbi felületen, az utóbbi levegőben értendő. Amikor azt mondják, hogy a nyákon minden priemr és szekunder pont között legyen ennyi távolság az ez!
Mivel a biztonságtechnikai szabványok szerint a zománchuzal normál olódszer alapú zománca szinte semmilyen szigetelésnek sem számítható kell, ezért gyári flyback trafóknál lehet látni, hogy a mag nem teljes szélességégeb van ekerve, hanem mindkét oldalt 3-3 mm ki van hagyva. Ez után jön a szigetelés teljes szélességében, majd a következő tekercs megint 3-3mm kihagyással.
Ha te egy olyan elvetemült elektronnak képzeled magad, aki éppen átütötte a priemr huzal szigetelését, és a szekunder fele igyekszel, hogy ott is átbújja szigeteleésen,a kko ilyen esetben 6 mm-t kell megtenned.
(megfelő sazalgok pl 3M 1350T meg az 1350F meg satöbbi garantált szigetelési tulajdonságokkal rendelkeznek, így azokon az előbbi elvetemült elektron nem megy át)
Ha az előbbi creepage nem lenne, akkor gyakorlatialg az egyik zománcot átütve kis kerülővel a másik zománcnál találnád magad, amit ugyanúgy átütnél.

A TEX-E azért más, mert a szigetelése extrudált, és hasonlóan bizonyított szigetelési tulajdonságú (pl "triple insulation"-nak minősül, ugyanis 3 extrudált réteg van, amelyek közül bármelyik kettő tud 2kV-ot, így még valamelyik mehibásodása esetén is extra védelmet ad a maradék kettő).

CCM az csak annyi, hogy a MOSFET a primeren még akkor bekapcsol, amikor a trafó szekunderén még folyik az áram. Emiatt durván keménykapcsolás van (ezért kell a szekunder oldaiu schootky diódára is snubber), cserébe nagyobb kitöltési tényezőket lehet elérni.

Köszönöm, teljesen világos.

Jó éjt!

Tambi

Értem! A C1-et nem az UC3842-es miatt rakták be,csak valahonnan táplálni kell az IC-t is,és azért van a kondira (gretz-re) kötve a 7-es lába. Köszi! Üdv!

A C1 a graetz által egyenirányított 230-at szűri, "egyenesíti" ki és úgy lesz pl. 320 volt DC.

Innen pedig egy ellenálláson keresztül töltődik a Vcc-n lévő elkó és amikor elér kb. 14 voltot ( adatlapot nézd meg, undervoltage lockout section ) , akkor elindul az IC.

A szekunder oldalon nincs fojtó. A képeken csak primer volt fotózva.
Köszönöm a megerősítést!

A közel 20 évvel ezelőtti szerverek nem ritkán 400-500w-t is elfűtöttek, miközben közel 30 kg tömeget is meghaladták gyakran. Sajnos semmi adat nincs arra vonatkozóan ez a táp trafó mekkora teljesítményre készült csak következtetni próbálok a megmaradt információkból.
A táp panelje kb 24cm x 45cm alapterületű, a primer oldalon a pufferelést 4 db 1000mikro F 400V kondenzátorral oldották meg, a szekunder oldalon a táp feszültség elvezetését 3 sorba rendezett 20 pin-s csatlakozósorral vitték a fogyasztókhoz. Még meg szeretném mérni az tekercsek áttételeit hogy FET-t választhassak a primer oldalhoz. Remélem a 100W feletti teljesítményre lehet majd használni.

Ha van még hely a magban, akkor áttekersz rajta néhány menetet vékony huzalból, meghajtod négyszögjellel, a tekercseken pedig szkóppal megnézed az amplitúdót. Így a menetszámokat is ki tudod számolni.

Kitűnő ötlet, de megbontás nélkül valószínűleg nem fogok tudni rátekerni.

Mit akarsz vele kezdeni?
Hidd el a legjobban akkor jársz vele, ha kidobod a kukába. Sokkal jobb magokat lehet kapni, sokkal jobb flyback trafókat (pl Myrra az SOS-nél meg más helyen), kisebb méretben.
Nem tudom mire akarod használni, de pl 100W felett meg a flyback nemigen célszerű (bár van ahol jó).

Azért volt a 8 amperes bizti, hogy a 4 db elkó ne nyomja ki a 4 amperest...
Én a helyedben szépen kifőzném szalaglevétel után, letekerném a drótokat megszámolva, stb....
A snubber kör szisztémáját is felderítheted nagyjából a beültetés és a nyák segítségével, azzal is többet látsz ( RC, RCD, stb..)
Ha pedig nem akarod bántani a trafót, L-méréssel a menetirányokat meg tudod állapítani, kb. a menetszámokat, ebből az áttételt.
Kezdetben egy jól fűtő snubberrel és egy 8-900 voltos FETtel simán elindíthatod 50-60 kHz-en, megterhelve az előbbieket figyelembe véve ( kb. hány volt jöhetett le..), mindjárt többet látsz, aztán mehetsz lefelé a frekivel, mérve közben mindent..
Gondolom, azért érdekel, mert nem venni akarsz vasat, hanem ezt kipróbálni, mit tudsz kihozni belőle..
Teljesítmény, hatásfok méréshez meg csak DC-ben állj neki.

Ha tudsz bontani valahonnan egy TNY IC-t, azzal biztos hogy el tudod indítani a trafót. Nem muszáj 300V-ról, már 100V-ról is elindul. Régebben kipróbáltam, minden a fiókban talált flyback trafóval működött, mérettől függetlenül.

Sziasztok, érdekelne engem, hogy mit gondoltok a Texas TAS5630B tipusú IC-ből szeretnék 2 őt felhasználni egy erősítőhöz, és ahhoz szeretnék építeni egy ~1300-1500W-os tápot. A TI a PurePathTM HD Class-G tápkonstrukcióját szánná ennek az erősítőnek, viszont az még tesztelés alatt áll, viszont én kapcsolóüzemű táppal szeretném megoldani, de a neten nem találtam hasonlót, ami bírna ekkora teljesítményt, esetleg van valakinek valamilyen ölete , hogy keressek, érdemes e keresni, vagy miként lehetne megoldani?
(Trafó kizárva a súlja miatt)
Köszönöm!

Érdemes keresni,a megoldása meg rajtad múlik.

Számtalan kapcsolás található itt, amely alkalmas ekkora teljesítményekhez.
Nem tudom hány tápegységet építettél már, de elsőnek ekkora teljesítményt nem ajánlok.
Kezdj kisebbel. Kész receptet senki sem fog adni, de sokan segítenek, ha megfelelően kérdezel.
Igencsak érteni kell a nyáktervezéshez is. (Nem nyákrajzoláshoz, mert azt sokan tudnak!)

Én egy egyszerű félhidas rezonáns tápot ajánlanék.

Olvasni kell, azért vannak a topikok. Ha így teszel, rögtön találsz is egyet aminek a rajzát én tettem fel. Vannak betegségei, de bármilyen fettel elmegy ami tudja a kellő feszt és áramot. Simán kivettem a tápból 1,8kW-ot szinuszban, és a cikkemben lévő 600W-os pwm végfok is elment róla.
Viszont ha ez a dolog kérdésként merül fel, akkor inkább a vételt javaslom az építés helyett.

Építettem már kisseb tápokat (12V 5A) , de ez azért más, nem számítok rá, hogy elsőnek nem fog az egész táp felrobbani , de próbálkoznék vele. Erről az oldalról építgettem eddig, ami megtetszett az ez a táp, ezt szeretném átépíteni nagyobb teljesítményre, csak nemtudom meddig húzhatom. Szerintetek ez feltuningolva alkalmas lehet? Most csak gondolok magára a meghajtásra.

Hát te is érdekes ember vagy.Ajánlanak neked egy megfelelő tápot a kérésednek megfelelően,erre te jössz egy 350W táppal hogy fel lehet e tuningolni.A megfelelő ember fel tudná,te nem.Ez nem úgy van hogy ,be megyek a cipő boltba és kérek két számmal nagyobbat.Az a táp akkora.A meghajtás tuningolása még édes kevés,sok paramétert kell figyelembe venni.

Nem láttam amit Ge Lee írt, mert akkor írtam az én hozzászólásom, de tényleg neki kell menni a másiknak...
Ge Lee köszönöm!

Ezzel az elrendezéssel hegesztenek is, tehát a végfokot talán elbírja.
Ami inkább gondot szokott okozni az a hard switch, azt a pwm végfokok kevésbé kedvelik, lehet belőle hallható zaj a hangszóróban.

Először inkább hardswitchet csináljon ( deszkanodellben ), aztán ha megy és érti a működését, akkor átalakítja rezonánsá.

(Gyöngy virág.Ez csak okosítás volt.Ha én valakinek neki megyek azt a modik törlik.)
Na egy a lényeg annak a TAS-nak elég lenne 1Kw táp is,azt már könnyebben elkészíthető kategóriának tartom.Ge Lee nek a tápja megfelelne neked,és nem bonyolult.Én már többet megépítettem belőle.

Kísérlet, tapasztalat gyűjtés. Ha sikerül beüzemelni akkor szimmetrikus tápegység kijöhet belőle. A félhíd illetve rezonáns tápok előtt kicsit gyakorolni szeretnék

uc384x akad idehaza bőven, azzal fogok kezdeni.

feltételezem eredetileg 5V és 12V kimenetei voltak (pozitív és negatív), mint a mostani PC tápoknak is, akkor még a 3,3V kimenet nem nagyon volt divat.

A TI saját tápja feleslegesen bonyolult ehhez. Ott akrtak néhány szuper adatot mutatni, de igazán szerintem nem sikerült.
Ha rám hallgatsz, akkor felmész ebayre vagy brámi másra és veszel egy 48V-os >10A-es tápot. Nézhetzs magyar oldalról MeanWell-t, az pl nagyon megbízható, és <1s a névleges áram 150%-át leadja, szóval bírja az audio jel túlterhelését is egész.
Olcsóbban nem igazán fogod tudni kihozni, ha meg jobbat akarsz, akkor sokkal nagyobb tudás kell hozzá.
A GeLee-féle táp szerintem erre a célra alkalmatlan, ha kellő üzembiztosságra akarod csinálni, akkor pl 40V névleges kimenetre kell tervezned, különben a TAS könnyen be fog halni.

De Laci Te is tudod, hogy egy gyári táp amit leírtál példának, <huszonezrekért (!?) kapható. Azért abból a pénzből már kissebb hozzáértéssel négy hasonló homemadét beindítasz.

silent15:
Én azt mondom Ge Lee tápja is alkalmas lehet. Megfelelően rezonánssá alakítod, és a végén tüskéket megfogod. Azt szépen eldalol. Most jó, lesz a kimenetén egy kis offszet hiba, (én már úgy hagytam nem foglalkoztam vele) de, >99dB ládával, ha van egy kis halk nesz, kit zavar egy PA rendszernél? Nem Hi-Fi.

Huszonezrekért tökéletesen megéri. Annál olcsóbban otthon se hozod ki (persze ha vele töltött idődeet 0-nak számolod, akkor esetleg), ha meg kihozod, akkor azért nehéz jobbra megcsinálni. Mit kapsz egy ilyen tápnál? Nem életveszélyes, a kimenet visszacsatolt, tehát szabályzott, nem fog megugrani sem akkor a hálózati fesz éppen 250V, vagy van rajta egy 1kV tüske.

A legtöbb utánépített Ge Lee, amit feltettek ide gyakorilatilag életveszélyes kategória. (az én nagyon régi terveim is azok, legszívesebben el is távolítanám őket, de már nehéz megtalálni)

Sziasztok!
Van egy ilyet 24V 1A-es tápom: Bővebben: Link, nagyon szuper, a 24V-ot tartja 0.1V pontosan 1A mellett is. Újrapasztáztam a félvezetőket, kicsit kiigazítottam a forrasztásokat, ahol látszott, hogy rosszul sikerült. Terheltem már kb. 20percig 1A-rel, jól viselte, a trafó melegedett fel kb. 45fokosra, de ez normális, a félvezetők éppen hogy csak fellangyosították a fém lemezt. Szeretném tudni, hogy hol van az a határ, ahol tönkremegy, de nem szeretném tönkretenni a tápot. Van állítható műterhelésem, azzal lépésenként tudnám növelni a terhelést, de nem látok semmi szabályzó IC-t. A primer félvezető: 13007, egyenirányító dióda: BYV32E 200, a szek. oldalon TL431 ügyel a pontos kimenő feszültségre, optocsatolós visszacsatolással. Egy kondi van a primerről a szekunderre csatlakoztatva, nem látom pontosan, hogy az megfelelő-e, elég rossz minőségű rajta az írás... Nem szeretném 30-50W-tal terhelni, hiszen 24W-ra van méretezve, csak a kíváncsiság hajt.
Az átlag telefontölő például nagyon szépen csökkenti a feszültségét, ha elérem az áramkorlátot, ha megszűnik a rövidzárlat, megy tovább gond nélkül. Én azt sejtem ennél a tápnál, hogy az első rövidzárlat elvinni a félvezetőimet.
Szerk: a feszültség állító potival 15-27V-ig állítható a feszültség, nagyon szuper, hogy ezt is beépítették. Gondolom kis módosítással 12-30V is állítható lenne. Azt még nem tudom, hogy pl. 12V-on maradna a 24W, tehát 2A-t tudna leadni a táp, vagy a maximális áramot kell figyelembe venni, tehát 1A-t, és így 12W-ot tudna leadni?
Köszönöm!

Ezek rövidtávon mindig bírnak 150%, hosszú távon több dologtól függ.
Egyrészt nézd emg, hogy az inpit az 100-240 vagy 90-250, ha az utóbbi akkor 230V-ról tutira bírja a 150%-ot is.

A következőket nézd meg nagyobb terhelésnél:
- mag ne menjen 100C fölé
- primer fet és szekunder diódák
- szekunderen az elkók - szerintem ez lesz a gyenge láncszem.

A kisebb feszültésgen a nagyobb áram a szekunder diódát és az elkót terheli. Ha egyik sem melegszik igazán jobban, akkor bírni fogja.