Szia

Kikötöttem a hangszínszabályzót,holnap így fogom mérni mindkettőt.
Még annyi lenne a kérdésem,hogy így kiforrasztott hangszínnel meg lehet hallgatni?
Nem lesz túl nagy az erősítés?
A gyári kapcsoló,ha be lenne kötve csak a 3-as és az 5-ös pontot szakítaná meg FW702-nél.

Az FW702 3-as és 5-ös csatlakozásának megszakítása egyenértékű a hangszínpanel teljes kiiktatásával. Hallgasd meg nyugodtan.

Szia! Ma reggel ugyan úgy nem indult az erősítő, úgy néz ki nem a C8-as volt a bűnös. Esetleg nem lehet, hogy a Q3 tranzisztor a hibás?

Az is elképzelhető, de előbbre való volna a -2,5V-ot megfigyelni, annak a megjelenése is késhet.

Kikötöttem a hangszínt,most teljesen jól szól.
A hangszín panel teljesen gyári,valamelyik kondival lehet gond szerintem,mert az ellenállások és potik mérésre teljesen egyformák.

Az igazi megoldás ennek az igazán borzalmas hangszínszabályzónak az ignorálása volna
A hibás csatornát akár át is kondizhatod, de inkább az lesz a gond, hogy az egyik oldali hangszín egyáltalán nem működik, mint azt ki is mérted. Valami szakadás, zárlat ami inkább megmagyarázná.

A hangszínt kondizzam át?
Metal film kondikkal? (barna és zöld színű)
Oszcillátorban már beváltak magnónál.

Sziasztok hozzájutottam egy Castone 1200- végfokhoz ami táphibával került hozzám. A lágyindító részében egy ellenállás volt a rossz ezt kicseréltem és be is kapcsolt viszont az egyik oldala is hibás világit a clipp led valószínű végfok hibás hol kezdjem a hiba keresését?

Ez inkább csak pótcselekvés lenne.
A csatlakozó 3-as lábán kimenő jelnek lényeges kisebbnek kell lennie mint ami az 1-esen beérkezik. Látható a rajzon az R501-511 potik hogyan végzik a leosztást. Adj rá mérőjelet és állapítsd meg a két csatorna között hol jelenik meg az eltérés.

Szia! A Castone témát átnézted volt-e hasonló eset?

Most akkor nem a hangszín panelen hibás valami?

De igen, a hangszínpanelen kell mérni. A mérőjelet válaszd 100Hz-re és a BASS poti mindhárom lábára mérjél rá.

Szia átnéztem de nem találtam hasonló esetet .

Először a kimeneti egyenfeszültséget kell mérni, de azt is inkább a témájában

A koppanás gátlóval kapcsolatosan nem tudok méréseket csinálni, mivel kell álljon egy éjszaka ahhoz, hogy a hibát produkálja.
Viszont csináltam egy pár mérést a kimeneteken, 1kHz és 100Hz segítségével.
Tejes emelés, teljes vágás és közép állapotban is meg van a hangerőkülönbség. Bár egy fél óra után füllel alig észrevehető. Bekapcsoláskor van nagy különbség, és ez fokozatosan csökken.

Mivel a Q3 környékére terelődött a gyanú, annak továbbra is kísérd figyelemmel a kollektor-emitter feszültségét. Nézd meg hosszú kikapcsolt állapot után a Q3 C-E rövidrezárása hatással van -e a csatornák hangerőkülönbségére. Mindössze egy bekapcsolási koppanást fog eredményezni az átkötés.
A kísérletet 60W-os primer köri soros izzó beiktatásával tudod teljes biztonsággal elvégezni.

Sziasztok!
Volt egy cikk régebben a honlapon, Mayan írta, az Egyszerű kísérleti erősítők című azt hiszem. Sajnos már nincs fenn, de gondoltam az általa megvalósított AB osztályú egyszerű kis erősítőt megépítem. Sajnos még nincs erősítőépítés terén nagy tapasztalatom, azért is gondoltam, hogy írok mert lenne vele pár kérdésem. Egy bakit vétettem, a jobb oldali tranzisztor pár 243-asának bázisára véletlen ráment a 15V-os tápfesz egy rövid időre.

Szóval egy ismerősöm által meg tudtam nézni szkóppal, a kimenetet, egy 8Ohm-os 100W-os műterhelést alkalmaztunk, majd egy 1kHz-es jellel megkergettük. Az elején boldogan figyeltem ahogy a hangerőt feljebb tekerve a jel szépen növekedett, viszont félállás után továbbtekerve elég elkeserítően torzított. A szinusznál a félperiódusban a váltás elnyújtott volt, majd még tovább tekerve a szinusz görbe is torzult.
Fontos megemlítenem, hogy próbanyákon lett összerakva, a végfok bemeneti kondijai pedig nem tantál, hanem elektrolit kondik, a hidegítés is elektrolit, csak ezt találtam itthon.

Az ismerősöm szerint ebből a pár alkatrészből nem lehet többet kihozni, nagyobb kivezérlésnél torzítani fog, viszont engem meg érdekel mi az amit ebből ki lehet hozni. Tervezek mást is építeni, összehasonlítgatni, próbálgatni, de most az érdekelne, hogy tényleg nem lehet ebből egy szép szinuszt ill. alakhű jelet erősíteni a teljes kivezérlés környékén? A korábban írt, bázisra kapcsolt tápfesz tönkretehette az egész végfokot annyira hogy ekkora lett a torzítás?

Köszönöm a válaszaitokat, a kapcsolódó képeket csatolom.

Ne bánd, hogy nem találod Mayan erősítőit. Ő csak azokat az elvi kapcsolásokat próbálgatta, amiken a működés elvét magyarázták, minden "sallang" nélkül. A kapcsolásod is egy végletekig leegyszerűsített dolog, semmi védelem, semmi munkapont stabilizálás, semmi beállítás lehetősége nincs megoldva. Ez valóban csak arra képes, hogy összerakod, és várod a csodát. Csodák márpedig nem vannak, legalábbis a műszaki életben, legfeljebb nem érted a miértet.
A tranzisztorok emitterébe mindíg kell egy soros ellenállás, ami egyenáramúlag stabilizálja a munkapontot. Ui. a tranzisztor hőfokfüggése pozitív, növekvő réteghőmérséklettel növekszik a kollektor áram, ami hatására növekszik a réteghőmérséklet, változatlan bázisáramnál. A megszaladás biztos jele a torzítás növekedése, ami addíg tart, amíg a végtranzisztorok, vagy a táp bírja.
A báziselőfeszítésnek pedig nem biztos, hogy elég két dióda nyitófeszültsége.

Találkoztam már az emitter ellenállásokkal még régebben láttam valahol egy rajzon, most már pontosan tudom miért is kell.
Szerintem ez a kapcsolás marad nekem "kísérleti", az ellenállásokkal próbálkozom, a diódákon én is gondolkodtam, bár őszintén szólva nem tudom milyen hallható változást okoz mondjuk még két dióda vagy még négy... Nem tudom, de ezeket ki fogom próbálni. Gondolkodtam azon is, hogy az előfoknál módosítom az erősítést is. Viszont még annyi segítséget kérnék, hogy egy általad/általatok bevált 15-20W (4Ohm-ra) körüli végfokot tudnátok ajánlani? A TDA2030-ast feltétlen kipróbálom, de emellé szeretnék egy járható alternatívát.
Köszi szépen!

Hello! Nem akarom megmondani neked hogy mit bánj és mit nem, hanem elmondom a tapasztalatomat.
Én a mai napig ezt hallgatom, ugyan némi átalakítással, de még mindíg nem untam meg. El is várom hogy becsméreljék és ócsárolják eme alapkapcsolást. Előttemszólóval részben egyetértek, pl: tényleg kevés lehet a 2 dióda, tényleg nem árt az emitterre soros ellenállás, és valóban úgy megfuthat hőre, hogy nem fogod utolérni így hát egy két változtatást nem árt eszközölni. Látom hogy csak 19 voltot kap, amitől ne várj nagy duranást-ami mindettől függetlenül, nem befolyásolja a minőségét.
A kihajtási torzítás felléphet attól, hogy a műveleti erősítőd kis árammal dolgozik, és nem tudja rendesen meg-kihalytani a buffert, ezért inkább túl lesz vezérelve. Ha nagyobb kihalythatóságot szeretnél, a cikkben ajánlott teljesítmény műveleti erősítőt is használhatsz-bár ilyen kis feszültségre nem tom megéri e- ugyanis az már önmagában is tudja amit a buffer. Pl lm1875. Én párhuzamba kapcsolt műveleti erősítőt használtam a tranzisztoros buffernél, és lőn világosság. Akkorát szólt amekkorát kellett, és ez nem ment a minőség kárára, sőt.
A két 1n4148-as diódát cseréld le mondjuk 2db bd139 B-E lábára, és csavarozd közvetlen a tranzisztorok melé. A hőmegfutás innentől fogva kiütve. Közélyük tehetsz egy 1n4148-at, és akkor minden-ki megnyugszik akkor már a nyitófesz nem 1,2V hanem 1,8V. A bázis ellenállást is meg kell egy kicsit változtatni, mert nagyobb lesz így az alap áramfelvétele. Nem kell 100mA fölé menni.
A bemeneti kondi lehet elko, de inkább bipoláris elko legyen.
Én az enyémet Fet-tel építettem meg és rendhagyó eredményeket véltem felfedezni. Ha ebben gondolkozol, akkor csak bátran, mert szerintem varázsos a hangtere. Remélem tudunk olvasni, és észreveszük ugyebára a varázsos szó előtti szerintemet-is. Remélem segítettem.

Szia! Minimális átalakítással eljuthatsz ide. Tip-top kis masina.
Szerk.: a több dióda kipróbálásától a helyedben eltekintenék.

Szia

Mindent átmértem a hangszínpanelen,a kondikat is kiforrasztva mindegyiknek jó a kapacitása és egyformák is,az ellenállások is.
A mély poti egyforma max. 1-2 száz ohm eltérés és 2x92Kohm.
A magas azonban 8Kohm-os eltérést mutat van mikor több van mikor kevesebb. 1x100K ohm és 1x92K ohm.
Ez okozhatja a problémát?
Ez lehet ,hogy kapott egy kis ütést mert a külső műanyag gombon lát látszik valami a sarkán.

Látom nagyon szorgalmas vagy! Sajnos továbbra sem jó irányból közelíted meg a problémát
Azt konstatáltad, hogy az egyik csatornánál ugyan akkora jel lép be a hangszínszabályzó áramkörbe mint ami elhagyja. Mivel egy passzív alkatrészekből álló osztóról van szó, ez akkor jöhet létre ha a belépési [1] és a kimeneti [3] pont között rendellenesen alacsony az ellenállás (ilyet ugye nem tapasztaltál), vagy nem kapja meg a leosztáshoz a testet (az említett sérülés lehet egy fóliaszakadás okozója például).
Ezért ajánlottam a jellel való mérést. Mennyivel egyszerűbb lett volna, nem?

A föld és a bemenetekre adom a jelet?
És kimeneteken mérem?
A magasnál 10KHz-et?
De ha ki is jön hogy egyiken más akkor még mindig nem tudom melyik alkatrész miatt.
Szerintem a potméternél a 8Kohm-os eltérés jelentős.
Annak egyformának kellene lenni ahogy a másikon egyforma is.
Ezek a fajta kondik nem szoktak tönkremenni,főleg nem ilyen terhelésnél.

Nézzük a történéseket folyamatában:

Értem rendben.
De tegyük fel ,hogy nem egyformát mérek a potméter lábain a két csatornánál.
Akkor a potit kell kicserélni?

Mint többször is leírtam, szakadást keresünk. 3-3 egyszerű mérésről lenne szó, az eredmény kiértékelésében természetesen segítek.

Ha a magas potit mérem akkor 10KHz jó lesz kb?
DVD-ről szoktam beadni a jelet,jelenleg gépről nem tudom.
És akkor azt írom ki lemezre meg persze a 100Hz-et.

Ez a hangszínszabályzó egy egyetemesen félresiklott konstrukció, a magas hangszín potijánál a 10%-on belüli eltérés nem oszt, nem szoroz.
A 100Hz-et azért ajánlottam mert ezen a frekvenciám bármely multiméter elfogadhatóan mér, 10kHz már kényesebb kérdés.

Szia

Megcsináltam a méréseket:

1: Bemenet: 1,43V 3: Kimenet: 0,18V

Mag. pot.

1: 1,17V
2: 0,18V
3: 0,18V

Mély pot.

1: 0,67V
2: 0,18V
3: 0,18V

7: Bemenet: 1,43V 5: Kimenet: 1,56V kb. (nagyon változott ugrált)

Mag. pot

1: 1,73V
2: 1,39V
3: 1,58V

Mély. pot.

1: 1,72V
2: 1,53V
3: 1,56V

A rajzon bejelöltem,hogy vannak a mérési pontok a 2-es és 6-os földponthoz képest.