Mit gondoltok az R2 értéke mennyi kellene legyen ellenállás, és watt? Továbbá C3 kapacitásától nem tudom függ-e az R2 értéke.
C2 értéke 100V 220u
C3 ugyan csak ismeretlen gondolom 100V (vagy környéke). De a kapacitását nem tudom.
L1 ékékre nem annyi mint ami a képen meg van adva!

Üdv
Többször esett szó trafó szétbontásról , kinek van 12 Voltos töltője ?
Nem kell jelentkezni , de javaslatom kösse rá az egyik tekercsre ( vigyázat szikrázik és éget is ) !!!!
Mivel kevés menet van a vasmagon és persze NF vas így hajlamos melegedni a tekercselés .
Én még nem kísérleteztem ki (mennyi Volt kell ) de bízok benne . Ui persze bármelyik trafóra , vill motorra igaz . NF vas esetén az 50 Hertz is megteszi
Üdv

Az a másik probléma, hogy nem tudom milyen frekin ment az eredeti kapcsolásban az IC. Így a "találomra" kiválasztott kapcsolásban a trafón más értékek lesznek merhetőek. Vagy ezt rosszul értelmezem? Nem vagyok tisztában a frekvencia beállításának mivoltával.
Felmérgeltem magam összeraktam az eredeti törött nyákot. Kicseréltem fél marék rossz alkatrészt, elindult, csak sajnos ha nincs terhelve akkor egy pillanatra leál, majd ismét elindul. Ha nem állna le terheletlenül akkor nem is kellene másik nyák.

A feszültség nem lesz más mert a menetszámok ugyanazok, csak a trafó gerjesztése változik. Menni kellene annak terhelés nélkül is ugyanúgy.

Összeraktam, ez működik terheletlenül! Viszont a 17V (DC) megnőtt kicsit 22V-ra, ami nem is lenne baj. Viszont számomra érthetetlen okból, bármit kötök rá azt kinyírja autó izzó 24V 48W konkrétan lefolyt a helyéről a volfram tartórúdja.
Az IC vezérlését, és az opto részt alakítottam csak át, a szekunder maradt az eredeti. Így nincs ötletem se mitől jelentkezik ez a gond. A hálózatból indulásnál egy pillanatra 1,5A áram felvétel, átunna már nem tudom mérni az értéket, annyira lecsökken. Ez jónak tűnik számomra.
Sok áram folyna keresztül az égőn? Ha igen akkor vajon miért?

Sziasztok!
Ezer bocs ha már túlhaladott a téma itt a topikban, vagy ha már előttem valaki belinkelte a következő remek vidit az smps tápok felépítéséről, működéséről.
Bővebben: Link

Erre nem tudok mit mondani, nem kellene az izzónak tönkremenni. A flyback egyébként sem arról híres hogy akkora szufla lenne egy pici trafóban. Tegyél rá valami nagyobb ellenállású terhelést, aztán mérj feszt meg áramot. Ha nem klappol az ohm törvény akkor valahol homokszem került a gépezetbe.

Üdv! A csütörtöki témámhoz lenne még egy kérdésem. Ha szabályozás idején a PWM kitöltés átmegy maximálisra a kapcsoló üzemű táp primerjében,akkor az normális-e,vagy elég nagy probléma?Vagy úgy szokták méretezni hogy ne menjen át akkora kitöltésre?

Normális is lehet. Függ ugye topológiától (push-pullnál max 50% lehet).
Ilyen persze akkor fordul elő, amikor már mondjuk a kimenti feszültség le is esett, ekkor adna a vezérlés maximális kitöltést.

Úgy szokták méretezni, hogy 25-25% körüli kitöltésen menjen a táp a névleges feszültségen (mondjuk félhídnál). Erre az ingadozó hálózati feszültség, a terheléskor csökkenő puffer feszültség, a trafó szórása, meg amiatt is szükség van, mert a tápnak nem csak a névleges hálózati feszültségről kell rendesen működni, hanem mondjuk 10-15%-al kevesebbről is.

Flyback kapcsolást tettél fel legutóbb.. ott mehet max kitöltésen, ha olyanok a körülmények.
Adatlap szerint duty cycle közelíthet a 0 %-hoz, persze a valóságban ez nagyon extrém eset.

Homokszem...... Opto előtti potméter cserélve, a megfelelő értékűre, így már nem nyüszít a táp sem, és a feszültséget is be tudom állítani az eredetire (17V) a megfelelő kimeneten.
Végül is nem rontottam sokat, az 1k poti és 10k majdnem ugyan az.
Ahogy nézem így elsőre nem is rossz 5W terheléssel egy tizedet sem esett a feszültség, tudom ez nem egy nagy terhelés, de itt a forrasztó páka, és a labor táp fog lógni rajta. Addig biztos, még nem készül el a PC trafós rezonáns táp

Sziasztok a képen lévő kondik low esr-ek. Ez egy gyári IRS2092 végfok kondival egyenirányítóval.

Ezeknek nem kell azoknak lenniük,ha csak nem kapcsitápal hajtod.

Köszönöm Mindenkinek a segítséget!

Igen de én azzal szeretném a továbbiakban.

Kiveszed,a táp amivel hajtani akarod,abban gondolom benn van a szűrés.Kapcsitáppal hajtva egyébként a kondik értéke extrém nagy lenne.

D-osztályú végfok tán nem vesz fel nagyfrekvenciás áramot?
Dehogynem kell a LOW-ESR kondi, meg az MKP kondi is

Laci a tápról van szó.Ott már benne van elvileg.MKP persze kell a végfok tápjára közvetlen.

A félreértés elkerülése végett ez egy kész modul pontosabban egy pár, mindegyiken 4 kondi 2 graetz, de akkor ez hálózati trafós működésre lett szánva én is sejtettem a nagy kapacitású kondikból de nem voltam biztos benne. Akkor ha kész a kapcsitáp, kondik és a két graetz ki.

Csak nem ez a graetz, mert ez nem fog örülni a nagyfrekinek. Ha meg már DC jön a kapcsitápból akkor meg csak feszültség fog esni rajta ami veszteség.

Egyébként egy terjelés nélküli mérés elejéig végszükség esetén alkalmas lehet egy nem nagy frekire tervezett doda is, vagy inditás után egyböl elhalálozna?

Nem alkalmas.

Nem akkor megy a graetz is ki. Az általad publikált tápot szeretném megépíteni csak e55-öt kell beszereznem, vagy toroid is jó lenne ahogy írtad de hol lehet olyat találni és abból melyik lenne jó amivel tudja is a 2kW-ot?

Sziasztok!
Mi történne, ha a trafó sodrony helyett, egy vastag szálból állna? Találtam egy képletet, és egy táblázatot is a skin hatásra. Vagyis 100kHz-en, rézben a behatolási mélység 0,21mm. Nem biztos, hogy jól gondolom, de a behatolás a vezető minden oldaláról történik, vagyis a 0,21mm a kör sugara. Tehát durván 0,4mm-es átmérőjű vezetéket használhatnánk.
Na most innen romlana a dolog, az én kérdésem az lenne, hogy mennyire. Ugyanis ha vastagabb a vezeték, a külső (hasznos) kör kiterítve is nagyobb felületű, tehát több anyagot foglal magába. (mintha egy 0,2mm falvastagságú cső lenne) Ennek fényében a 0,4mm átmérőjű vezetéknél jobb a 0,8mm átmérőjű (nyilván nem 2X olyan jó, de valamivel) Ezt szeretném kideríteni, hogy mennyi is az annyi. Gyárilag is készülnek egy vastag huzalból tekercsek, lehet, hogy annyira nem is rossz a helyzet? Könnyebb és egyszerűbb lenne abból tekercselni.
Továbbá az én esetemben a terheléssel csökken a kapcsolási frekvencia, tehát alacsony terhelésen ugyan vékonyabb a hasznos vezető, de nem is kell, nagyobb terhelésen pedig az alacsonyabb frekvencián valamivel nő a "behatolás" mélysége is. Nyilván ez nem olyan számottevő, de mégiscsak jelen van.

A következtetésed jó, csak egy baj van.. a 0.8-as drótból nem fér el annyi menet, mint a 0.4-ből..
A másik az, hogy nem muszáj "sodronyt" csinálni, mert sok esetben csak 3-4 szálat szépen egymás mellett tekernek fel, gyárilag is.

Ez igaz, viszont a sodronyok, amiket a számolótábla alapján készítek, egy 3 kilós magra sem férnének fel Ezért próbálok valami járható középutat találni (főleg, mivel erősítőhöz lesz) nem állandó a terhelés. Korábban valaki írta, hogy erősítőhöz nem kell vastag, vagy sok szálból álló sodrony, mert a hangszóróban is vékony a tekercs. Mondjuk ezzel nem értek egyet, mert a hangszóróban erősen melegszik is az a tekercs, amit hűt az alu vagy capton lengőtekercs, és a hagszóró keltette légáramlatok, (a trafó nem épp ilyen szellős) ráadásul egy hangfalban ált 2 ha nem 3 hangszóró van, 2 huzal párhuzamosan, 4 ohmon már 4 hangszóró stb.

Amit valaki írt, az hm....... .... nem jellemzem...
A sodrony nagyobb helyet foglal el, mintha szépen tekered a több szálat.. találd meg a középutat.. az biztos, hogy nem kell maxra tekerned.
Azt még hozzáteszem, hogy egy kis 5x5-ös venti csodát művel... és csak +1 watt...

Az a számoló tábla nem jó,vagy alulméretezed a vasat.Már egy párat megtekertem,és mindig belefért.

ETD 29 és 34-es magokat használok, egyiket 500, a másikat 900 wattra. 500 wattra a 29-es magra 0,2-es huzalból 17 szálat ír primernek, és 24 szálat a szekundernek. Ez nekem sehogyan sem fér fel.
Ugyan erre 0,3as huzalból (amit én használok) 8 szál primer, és 11 szál szekundert ír. Viszont ebből 29-es magra nem megy fel 24 menet (legalábbis nekem nem ment fel) közel sem.