Annyira legyen vastag, hogy elbírja a saját súlyát, de télen vedd hozzá a jegesedést mint súlynövekedést. A kikötésnél jól kell szigetelni, ha nincs szigetelő diód akkor megfelel egy darab PVC cső is. A levezetést is itt célszerű elkészíteni. Földelésről sem elfelejtkezni. Amúgy, hogy lásd a méreteket a KH sáv 1000m-től 100m-ig van (hullámhossz). Ha ezt elosztom akkor 500-50 méteres antenna kéne. HH-n pedig kilométeres antennák (5km-500m-es antenna). Régi mondás alapján, a legjobb antenna az adóig elér.

Ok, de ha elér az adótoronyig és áthúz a 11kV, akkor a 180A nem tesz kárt a detektorban?
Elvileg az adó észak-dél tájolású. De ha én is észak-dél tájolásút csinálnék, "akkor nagyon nehezen érnék el az adóig".

Mondjuk így belegondolva, az 50Hz-es váltakozóáramra is lehetne vevőkészüléket készíteni.
Az antenna és a teljesítmény elég nagy és még közel is van.

Az antenna vízszintes része a levezetéssel együtt tekinhető úgy, mint egy tekercs nem teljes menete, amiben a rádióhullám mágneses komponense feszűltséget indukál. A függőleges irányú elektromos tér létrehozta feszültség ehhez vagy hozzáadódik, vagy levonódik attól függően, hogy a vízszintes rész az adó irányába, vagy azzal ellentétes irányba mutat, (Ezt a jelenséget használják a botantenna-ferritantenna kombót alkalmazó iránymérő vevőkben).
Ha jól értelmezem ezt a cikket akkor nagyobb a jel, ha a vízszintes rész az adóval ellentétes irányba mutat. Mindez akkor igaz, ha az antenna a hullámhosszhoz képest rövid.

Hm, az antennában az elektromos térkomponens indukál feszültséget, a keret az, amiben a mágneses komponens érvényesül. Pont a keretnél igyekeztek az antennahatást kizárni azzal, hogy egy rövidre nem zárt elektromos árnyékolásba bújtatták, plusz a keret (ami egy tekercs) közepét földelték, ez lett a szimmetrikus keret.
Így keret síkjára merőleges irányban levő adót jól ki lehetett szűrni és a keret síkjába eső adót kiemelni.

A keretet (vagy a ferritet) kombinálják botantennával, ugyanis a kétféle energiakinyerési mód a két komponensét használja az elektromágneses jelnek. Viszont a mágneses térhez képest (keret) az elektromos tér (antenna) 180^o-ot eltér, így a két hatás lerontja egymást az egyik irányban (fázishelyzet miatt), így a keret két irányban szimmetrikus jelleggörbéjét aszimmetrikussá teszi az egyik síkra, úgynevezett szívgörbét hozva létre, amivel a keret egyik iránya határozott minimumot mutat. Így tudnak vele irányt mérni.

Alighanem egyől beszélünk. A belinkelt cikk arról ír, hogya levezetés, a vízszintes rész, ez utóbbinak a földkapacitása, vajamint a föld alkot egy hukot, amiben a mágneses komponens feszültséget indukál. Az persze meglehet, hogy ez a hatás a gyakorlat szempontjából elhanyagolható.

Nem egyről beszélünk.
Az antenna a kapacitásával jellemezhető, mivel nem zárt tekercs. Ebben a rádióhullám elektromos komponense indukál - rossz szó ide - áramot, mert tulajdonképpen eltol áramot, azaz az elektromos eltolás a létrehozó.

Ezzel szemben a keret egy tekercs, abban valóban a mágneses komponens indukál áramot.

Sziasztok
Végre elkészült a keretantennás detektoros vevőm.
Próbáltam minél egyszerűbb anyagokból elkészíteni itt most nem a külalak számított. A forgókondi is kétféle variánsban készült el

homemade variable capacitor
http://youtu.be/5guk7PkMq8k

Crystal radio with loop antenna 1
http://youtu.be/5K-VcBd9-_8

Crystal radio with loop antenna 2
http://youtu.be/aLNWWaxGTRk


Üdv Gábor

Bocs ha rosszul írtam be a címeket, de nem igazán értek a fórumok használatához.

A 2.linked nem működik, privát videónak jelzi a you tube.

Bocsi. Már jó. elfelejtettem megnyomni egy gombot.

Gratulálok! Külön tetszenek a kreatív forgókondenzátoraid! Volna egy kérdésem: kb. hány km-re vagy az adótól?
Jómagam is tervezem keretantennás vevő építését, de hát 200 km-re vagyok a solti adótól, így nem vagyok benne biztos, hogy sikerül-e megcsípnem a Kossuth-ot.

kösz.
Solt 78 km. Lakihegy 5 km. A kossuth rádió még éppen élvezhetően jön a fülesen Soltról. A Nemzetiségi rádió meg már szinte túl hangos, ami nem csoda ha kinézek az ablakon látom a tornyot.

A keret átmérője 60 cm. 20 menet 0,75 ös rézhuzal.

Elnézést kérek tisztelt rádió építők...
Nem akad egy "elvetemült"tagtársunk aki csupán az építés izgalmas szépségéért építene egy új detektorost?
Bízom benne,hogy lesz vállalkozó.
Tisztelettel:M.Tibor.

Én múlt pénteken építettem egyet, csak demonstráció céljából.
Nagyobb vastagabb papírhenger azt hiszem valamelyik szövet boltban lévő göngyölegből szereztem.Erre tekertem fel 100 menetet fali UTP kábelből.Persze előtte szétfontam , az izgalmas volt. Utána a 8 szálat egymás után sorba kötve feltekertem rá.(no persze más nem akadt hirtelen a kezembe mint műanyag szigetelt UTP kábel)
De legalább szép színes egyéniség lett a tekercsből.
Eretnek módon schottky diódát raktam rá és egy piezzo csipogót a vele párhuzamos 20-50 k ohmos ellenállással.
Antenna szintén UTP kábel ... kb.: 15-20 méter.
Felállítása kint a "pusztában , 1 fára ferdén feldobva kb.: 150 km Solttól az Alföldön.
Piezzoban szépen szólt a Kossuth rádió.
Ja igen a hangoló kondenzátor, azt magában a tekercs tartalmazta már mint járulékos parazita szórt alkatrész.
A sok érdeklődő gyerek nem hitt a fülének , hogy miért is szól elem nélkül a a rádió .
Föld nélkül is is szólt, persze ha földelő nyársra rákötöttem sokkal hangosabb lett.

Mai világban vannak, akik azt sem tudják, az ájfón miért merül le.
Azt viszont nem tudtam, hogy schottky diodával is működik egy detektoros rádió, de hasznos infó.

"Félvezet" ez is meg az is "félvezet" ...
Csak valami leválassza a modulációt ... nem baj az ha krumpli is csak csak "félvezessen" .
Lessé rá egy schottkynak kisebb is lehet a nyitófeszültsége mint a Ge diódának.

Mire gondolsz ? Egy teljesen új kapcsolásra ami eddig senki nem csinált meg ? Az elég nehéz dolog lesz, egy ilyen áramkörnél . Amit itt el lehetett követni már elkövette valaki ....

Régebben én próbáltam pár a kezembe kerülő félvezetőt:Bővebben: Link.
Amúgy egyes kőzetek is nagyon jók erre a célra. Én pirittel próbáltam, tökéletes volt a vétel. Illetve valamilyen pórusos fekete kővel amit Feketebalogon találtam a vasúti töltésen. Azzal is szépen ment. Nem tudom miféle fajta, itt Gútán nem találtam a talpfák között, pedig kerestem.

Érdemes kísérletezni a soros rezgőkörrel, különösen azokban az esetekben, ahol "tisztességes" antenna létesítésére nincs lehetőség. A nagy saját kapacitású pótantennák (esőcsatorna, tető bádogolás, panelház erkélyének váza, "villanyantenna" stb.) nagyon leterhelik a párhuzamos rezgőkört, míg a soros rezgőkörnél kifejezetten kívánatos a jelforrás minél kisebb impedanciája.
Jómagam az belinkelt móricka szerinti "A" megoldást használom teljes megelégedéssel.

Akár a soros tekercs is elhagyható ,elég a hosszú drót, a dióda és föld , közéjük a nagy ohmos füles .

Fájdalom, de a tekercs kell bele, sőt a hangoló kondenzátor is

Jobb esetben ha elég hosszú a drót mint antenna (részben induktivitás/kapacitás) akkor meg szólal a dióda után a fejhallgatóban a rádió is.
Persze ehhez több szerencsés helyzetnek össze kell jönnie.
Nem azt mondom, hogy mindenütt teljesülhet ez a szituáció.

Bocs, azt hittem csúfolódsz .
A helyi adó a házamtól alig 7 m-re van, így valóban, ha a hallgatót söntölöm egy diódával, és az egyik végét a radiátorhoz érintem, máris jön a magyar nóta. Meglepő módon a "hagyományos" kapcsolásokkal nem tudtam olyan szelektivitást elérni, hogy ne nyomott volna mindent el a teljes sávban Miskolc. Mígnem megpróbálkoztam azzal, hogy az antennát is kihangolom a venni kívánt frekvenciára. Ez működött is, csakhát a kétgombos hangolás elég macerás volt. Innen jött az ötlet a soros rezgőkör alkalmazásához, ami teljesen bevált. Annyi svindli van a dologban, hogy a hallgatóm a szokásosnál nagyobb impedanciájú, mert sikerült úgy áttekercselni a telefonhallgatókat, hogy egyenként 7 kohm az egyenáramú ellenállásuk. Ilyenformán a feszültségduplázó diódapárost mindössze 5-10 pF körüli kondenzátorral megtáplálva teljesen jó a szelektivitás is, meg az érzékenység is.

Üdv mindenkinek! Kéne egy kis segítség: Detektoros rádiót rak majd össze a barátom, aki egy bedöglött Sokol 403-ból szedett ki pár alkatrészt: a ferritrudat, a forgót(ezt a Sokol 403 témában írták, hogy a forgó mellé jó is a ferritrúd a detektoroshoz) és a hangszórót + a jack csatlakozót, bár az előbbit azt hanyagolni fogja.
A forgókondi melyik végét kell összekötni a rezgőkörrel(Mivel a sokol forgójából vagy 5-10 rézdrót áll ki amin valamilyen színű(pl. zöld, kék) szigetelés van)? Ha kell, képet küldök a forgóról bár azt ma sajnos a tanulás miatt nem tudom, csak holnap.
A forgókondi sorosan legyen rákötve vagy párhuzamosan?
Melyik Ge dióda a legjobb bele ebbe a "félig Sokol alkatrészes" detektoroshoz?
És hogy ne kelljen trafót használni a rádióba, mekkora kΩ-os ellenállást kell berakni, hogy az a jack csatlakozóra menjen?(Hogy ne kelljen 3kΩ-os fülesek után rohangálni hanem egy mezei 16 Ω-os fülessel is lehessen hallgatni)
Mivel a rendes detektoros lesz megépítve, így hány méter antennát kell csinálni? Mert a barátom nem kertes házba lakik, hanem emeletesbe bár az nem panelház. Vagy itt lehetne alkalmazni Gyantáscin módszerét, hogy lehet pótantennaként az antennát kihúzni az erkélynek a vázára?
Az eddig leírtak alapján szeretnék kérni egy kapcsolási rajzot ehhez, hiába tanultam fizikát 8.-osan most(A fizika tanár amúgy tegnap beszélt nekünk a rezgőkörről fizika órán), akkor is, nem akarom elrontani a kapcsolási rajzát.

Amúgy a témát átfésültem már ezerszer tehát sokat olvastam belőle és okultam de mivel nem volt olyan a témában, hogy pár Sokol rádióból kivett alkatrészből összetákolni egy detektorost, na olyat nem olvastam.

Köszönöm szépen előre is mindenkinek a választ!

A Sokolban (Sólyomban) kéne lennie Ge diódának is. A fejhallgatóval hiába teszel sorba ellenállást, az impedancián nem módosít, csak az ellenálláson. Amit te a hangszórókon látsz ellenállás értéket az impedancia, vagyis váltóáramú ellenállás. Te azzal, hogy sorba kötsz vele egy ellenállást csak a egyenáramú ellenállását módosítod, neked ez mondhatni mindegy. A nagy impedanciás fejhallgatót nem úszod meg, vagy használsz erősítőt. Esetleg használhatsz piezohallgatót, ez ha érdekel akkor írok bővebben róla. Ezt kövesd. A tekercset párhuzamba kötöd a forgókondenzátorod legnagyobb kapacitású szekciójával. Leágazásokat lehagyod, a diódát is kötheted az egyessel jelölt pontra.

A Ge diódának mi a típusa a Sokolban, mert akkor kitudná a barátom szedni a rádióból(mármint kép alapján megnézi hogy a Ge dióda ami van benne az ilyen színkódú vagy kinézetű). Akkor elvileg semmit sem kellene vennie, simán egy Sokolból összedobott detektoros lenne

Mutatom a diódát.

Köszönöm, már csak az kéne hogy a forgóból ugye írtam, hogy sok vezeték áll ki belőle, az egyiken még ellenállás is van rátéve(sárga vezetéken van az), melyik vezetéket kössük a forgóból a rezgőkörre?

Ja igen, eszembe jutott, hogy de azt hogyan lehetne megoldani, hogy a gép mikrofon bemenetét használva is lehessen hallgatni vagy pc hangszóróra kötni? Már láttam a youtubeon ilyet pl. Hudák Gábortól meg egy másik magyartól Mondta, hogy erősítővel jó csak ha úgy szeretnénk csinálni. De ahogy láttam azok nem voltak erősítőre dugva hanem direktbe a rádióba. Azt hogy lehet megoldani? . Amúgy letudná nekem írni a piezohallgató elvét? És olyat lehet kapni valahol?..

Az nem ellenállás lesz, hanem kerámia csőkondenzátor. De tessék venni a fáradságot és túrni a netet rajzok, képek után. A forgókondenzátor fő forgóinak beazonosításához rajzok: Bővebben: Link. A C2a és C2b kondenzátorok valamelyikét használjátok. A közös (test) pont a középső láb. Egyelőre próbáljátok meg külső erősítőre kötni és ott hallgatni a Kossuth-rádiót.