Jó ez, bár nem teljesen értem az "egymásra ne legyenek hatással" dolgot. Szerintem D1-D2 felesleges.

Alapvetően jó. A D1 D2 nem kell, a D5 D6 is csak esetleg akkor, ha valami durva cuccot táplálsz róluk, amelyek "visszarúgnak", negatív feszültséget adnak vissza a tápra.
A kimenetekre valamekkora elektrolit kondenzátor is kellene.

Még annyit hozzáteszek az előttem szólókhoz, hogy szegény 7805 nagyon fog izza(d)ni

Azt én is írni akartam először, de ha pár mA folyik rajta, akkor nem fog izzadni.

Biztos ami biztos alapon tettem be a D5 D6-okat. Amolyan kis kapcsolgatós táp lesz belőle.

Igazad lesz, méghozzá nagyon, mert ha jól látom az adatlapot akkor 35V a max bemenő feszültsége (kivéve 7824, annak 40V).
Itt viszont a greatz után már 36V körül lesz, szóval az a 24V AC sok lesz.
15-17V AC -nál többet nem engednék rá.

Nem tudom még mekkora A fogok róla De max 1,5-et persze kap rendes hűtést!

A 7805-nek a Texas maximum 25V bemeneti feszültséget enged.

Értem. Mivel "húzzam" vissza?

Ha egyáltalán AC, mert a rajzon +24V szerepel. Akkor viszont nem kel a gaetz sem.

Terheléstől függően kéne választani egy előtét ellenállást, amin annyi feszültség esik, hogy a stab. bemenetére mondjuk 15V-nál több ne jusson.

A pontosság ez a max AC ami bemegy még nem jött meg a trafó és nem mértem rá állítólag 220V/22VAC 100VA és erről meg lesz még hajtva egy 3A-es labortáp. Ez meg mellé lesz egy forgókapcsolós 6db fix feszültségü kimenettel.

képlet van rá?

Hacsak nem akarsz róla kifejezetten zavarérzékeny cuccokat táplálni (rádióvevőt), akkor használhatnál valami kapcsolóüzemű DC-DC átalakítót. Az LM2574HV csak 0,5A-es, de biztosan lehet keresni nagyobb áramú más típust is, és ezeknek jóval kisebb hűtés kell. Vannak fix feszültségűek, meg szabályozhatók is.

A graetz utáni puffer kondin lesz U = 1,41*22 = 31V egyenfeszültséged.
Mondjuk, hogy I = 0,1A a terhelő áramod.
Azt akarjuk, hogy a stab. bemenetére Us = 15V jusson.
Akkor az előtét ellenállás R = (U-Us)/I = (31-15)/0,1 = 16/0,1 = 160 Ohm.
Az előtét ellenállás disszipációja P = (U-Us)*I = (31-15)*0,1 = 16*0,1 = 1,6 W, tehát egy 2W-os vagy 3W-os ellenállást lehet oda rakni ami bírni is fogja.
(A 15V-os stabon is könnyíthetsz kicsit ezzel a módszerrel, mert az is nagyon csúcson jár bemenő feszültségbe.)

Amit leírtál, tökéletes. Elméletileg... De ha ugyanekkora előtét ellenállás melett a stabilizátor terhelése 0,2A-re növekedne, a stabilizátoron nem lenne semmi kimenőfeszültség (bemenő se...) Ha pedig a stabilizátor terheletlen, csak a nyugalmi 5-10 mA árama folyik, akkor marad a túl nagy feszültség a stabilizátor bemenetén!
Ellenállással csak állandó terhelésre jutó feszültséget lehet ésszerűen csökkenteni, változó terhelés erősen leszűkíti az alkalmazási lehetőségeket.

Erősen pazarló, de működő megoldás lenne, ha a greatz után egy-egy 7824-et tennél áganként, és utána raknád a 7805-öt és a 7815-öt.
A disszipációd összességében ugyan annyi, de nem lépnéd túl az egyes IC-kre vonatkozó határokat.
Megfelelő méretű bordára mehet mind a 4 stabkocka, még szigetelni sem kell egymástól.
És télen ezzel fűtheted a szobád...

Köszi szépen!

Ez azért erősen gyártó és típus függő. A legtöbb adatlapban 35V a megengedett bemeneti feszültség a TO220 tokozású 7805-nek.

Vagy esetleg van e olyan fesz stab IC amelyik (mondjuk) az ellenállások változtatásával kapok más-más feszültséget 1-24 volt között 2A-3A teljesítménnyel.....

Ha a bemenőd 22V AC, akkor ezt a projectedet buktad
Keress egy ide való trafót, vagy barátkozz meg a kapcsoló üzemmel!
Főleg, ha a stabIC-kből 1-1,5A-t szeretnél kihúzni
Pl. a 7805, olyan 8-10V-os bemenőnél fog csak neked max áramot adni, ilyen huszon voltoknál, már 10-20 mA-től is túlmelegszik és lekapcsolgat!
Az ideális az lenne, ha szerzel egy több feszültségű trafót, és minden stabIC azt kapná, amit szeret

Erre való az LM317 1,5A-re, és nagyobb tesója az LM338K TO3 tokban !
De az előzőek erre is érvényesek: nem lehet magas a bemenő feszültséged, ha nagy áramot akarsz kivenni, kis kimenő fesznél, mert megsül a stbIC-d!!

Értem. Köszönöm!

Vagyis ha a LM338K adatlapján szereplő (6.old első) kapcsolás szerint csinálom akkor akkor (ha) a forgókapcsoló pólusaira a megfelelő ellenállást teszem akkor különböző feszültségeket kapok?

És hány Kilóst ajánlasz hangerőt szabályozni? Látom, hogy 1K-tól 1M-ig minden van.

Sziasztok!

Többrétegű nyákon hogy tudom megállapítani, hogy melyik alkatrész lett zárlatos?

Hello! Kb. sehogy. Maximum, ha valamelyik jobban melegszik. Vagy mV méréssel, és ahol a legkisebb feszültséget (vagy azonos feszültségű ponton legnagyobb feszültségesést) méred, az körül van a zárlat. (Régen volt a HP-nek hall mérőfeje, amivel egy vezetősávon meg lehetett mérni, mennyi áram folyik.)

Értem.
Komolyabb helyeken hogyan tudják megtalálni a hibás alkatrészt? Például egy alaplapon, hogy mit kell cserélni?

Vannak kimondottan zárlatkeresésre készült eszközök. Ezekkel egy nagyobb területen belül egész pontosan behatárolható a zárlat helye. Egy mérőszondával ráböksz helyekre, és a kijelzőn nyilakkal mutatja a zárlat irányát, ill. hangmagassággal és erősséggel a távolságát. A módszer hasonló, mint ahogy a rezisztív érintőfólián meghatározzák a megnyomás helyét. Van még a műszerhez érzékeny árammérő fej is, amivel megállapítható hogy melyik vezetősávon folyik jelentős áram.

Máskor egy linket tegyél hozzá, hogy mi is tudjuk, miről kérdezel! Mert az jó, hogy te látod, amit látsz, de én honnét tudjam, melyik adatlapot nézed?
Elvileg így van, ahogy írod, ha különböző ellenállásokat teszel, akkor különböző kimenő feszültségek lesznek. Van néhány szabály, amit be kell tartani! Nem lehet akármekkora az ellenállás értéke, csak bizonyos határok közt működik helyesen a stbIC. A forgókapcsoló sem szimpatikus, mert kapcsolás közben, amikor egyik ellenálláshoz sem csatlakozik, akkor bizonytalan lesz a kimenet (valószínűleg a bemeneti feszre ugrik fel). Ezért jobb a poti, mert ott mindig van valamekkora ellenállás.