Ismerősömmel rendelünk közösen, így akkor meg is kérdezném, milyen más tranyóval helyettesíthetném a jelenlegi BD249-es áteresztőt? Szívesen kipróbálnék Alkató gondolatai után egy TO3-as tokozású típust is. Én ezt néztem ki, de várok még tippeket. Köszönöm.

Szia.Ami a motiváciomat illeti az az igazság hogy semmilyen komolyabb tápegységem nincsen és ezért is szeretnék épiteni egy labortápot , na most már ha ezen multiméter javitásához is használni tudnám nagyon jol jött volna , de igy is megépitem mindenképp.Ugyanis csak egy megcsapolt trafos tápom van ahol semmi álitási lehetöség, sem áramkorlát ,sem stabilizálás...Személyesen az a véleményem hogy amit meg lehet javitani azt meg is kell, mert ha idöd több van mint pénzed akkor megéri. Általában a7106 ic vel van a gond vagy valamelyik müveleti erösitövel és ezeknek cseréje közel sem kerül annyiba mintha teljesen ujat vennék.MY64 a szoban forgo multi.

Köszi a reagálásod , de vajon ha egy kissebb értékü "finomállito" áramkorlát potmétert kötnék a már meglévövel sorba akkor sem lenne lehetséges??

Szia .Akkor mit javasolnál esetleges megoldásként???

Hello! Ha van egy akármilyen tápod, egy zéneres stabilizátorral (9,1V-os zéner és egy ellenállás) megjavíthatod a multit. A labortáp készítésénél, úgy is elengedhetetlen a használata.

Az enyémet 2SC2922 típusú tranzisztorokkal építettem meg. Táponként 5-5db. A max. feszültség 50V és a max. áram 10A.

Szia köszönöm a tippet ,,hogyis nem jutott ez eszembe , van multiméterem ezen kivül is csak nem szeretem könnyen eldobni a dolgokat és ezért szeretném feltámasztani ezt is üdv.

Ha TO3, és van mit költeni rá, akkor MJ15003. Nálam, ON gyártámányból, remekül működik QUAD606-ba építve. Természetesen a Te típusválasztásod is ígéretes.
De a BD249C sem rossz választás, csak igyekezni kell egy megbízható gyártótól való darabokat használni.
Papus51, 2SC2922-es javaslata sem rossz (van egy változat, ami éppen képes fogadni ezt a tokozást is -ilyen-.)
A félvezető választás is fontos, de legalább ilyen fontos a megfelelő hűtés alkalmazása is. Ebbe beletartozik a borda mérete, alakja, és a felfogás módja.

Sziasztok!
Szeretnék építeni egy labortápot, de nem lm317-tel, mert nekem kicsi a terhelhetősége. Az a kérdésem, hogy ki javasolja ennek az IC-nek a nagyobb testvéreit, tehát az lm350-et, vagy lm338-at? Vagy érdemesebb egy 723-mas és 2n3055 kombót használni? Mert kéne állítható áramkorlát is.
Tehát ki, melyiket javasolja inkább?
A válaszokat előre is köszönöm!

Szia!
Ha tényleg szeretnél egy jó labortápot amiből ki lehet venni akár 3 ampert is, na és persze zárlat és áramkorlát védelemmel, akkor "Alkotó féle labortápot javaslom" . Az lm 317 kapcsolás után lehet, hogy kicsit bonyolultnak tűnik de hidd el érdemes vele foglalkozni. Nagyon sokan dicsérik, én magam még nem építettem meg, de nekem is ez lesz a következő projekt. Itt a fórumon ha visszalapozol találsz kapcsolási és nyák rajzot is, leírással együtt.
Üdv: Attila

Sziasztok!
Építettem egy labortáp kapcsolást, melyben található egy led kijelzős volt/amper mérő. A kijelzővel vannak problémáim és nem tudom eldönteni, hogy hol lehet a hiba. A mellékelt fotók alapján minden érthető lesz. A panelmérő nem kap semmilyen mérendő feszültséget, mégsem mutat nullát. Sem volt, sem amper állásban. Az ne555, sn74ls47, icl 7135- ic-ék lábain megvannak a tápfeszültségek, a referencia ami jelen esetben 1 volt, hajszál pontosan 1,000 V. A komplett kapcsolás segéd tápja működik csak, amiről üzemel a panelmérő, a kapcsolás szerinti leírás alapján próbálom éleszteni. A fő táp nincs üzemben. Próbáltam az icl 7135 10-es lábát (amire érkezne a fő táp ráadása után, a mérendő feszültség) test pontra tenni de akkor sem mutat nullát a kijelző. Alkatrészek helyes beültetését sokszor átnéztem már. Zárlatot, fólia szakadást nem találtam. Kifogytam az ötletekből és segítségre lenne szükségem. Az is eszembe jutott már, hogy kifogtam egy selejtes icl 7135-öt, vagy egy sn74ls47-et.
Akinek van valami ötlete kérem segítsen!
Üdv: Attila

A 723-ast csak ajánlani tudom, az egyik legjobb, emellett egyszerű is. A 3055-öt el kell már felejteni, vannak jó tranyók és még jobb fetek.

Köszönöm. Tudom a 3055 nem a legjobb, de ezzel eredeti a kapcsolás.
Az Alkotó féle táppal az a gondom, hogy nekem kicsit bonyolult, hiába jó...

Nem éppen azzal eredeti, mert ezt az áramkört valamikor a 80-as évek közepén kezdték nagyobb példányszámban építgetni, valami külföldi forrás alapján. Ez már mind annak a mutációja.
Egyébként az sem bonyolult, de a 723 kimondottan erre lett tervezve, precíziós belső referenciával, szóval tudja azt amit az Alkotós (sőt) és fele akkora nyákon elfér. Mellesleg még úgyis a legjobban vizsgázott több táp közül, hogy egy hibás (rosszul megtervezett) nyákra épült.

Valószínű, hogy az SLN selejtes. Az ICL 7135 bemenete maradjon csak földelésen, akkor biztosan 0-t kell mutatnia.
Ha a referencia pont 1V, akkor az tökéletes, azzal az ággal nem is lesz más dolgod.
SLN IC 4-es és 3-as lábát nézd még meg, 5V körül kell lennie A-GND-hez képest.
Az ICL 1-es és 11-es lába között 10V körül kell lennie. Ezek tápfeszültségek.
Ha a kijelzés ugrál, még az órajel generátor kimenetét érdemes ellenőrizni.

Sziasztok!
Sikerült megtalálnom a labortáp kijelzőjének a hibáját. Ahelyett hogy alaposan átmértem volna mindent, itt siránkozok segítségért. Magam mellett szóljon annyi, hogy három napig ágynak estem derékbántalmaim miatt és nem tudtam a műhely asztalhoz ülni, közben az ágyban elméleteket gyártottam, hogy miért nem működik helyesen a kijelző.
Ma sikerült asztalhoz ülnöm, és kivettem mindent ami ic foglaltban volt a függőleges panelen. Egyenként elkezdtem leellenőrizni a vezető sávokat és közben zárlatot is keresni. Hamar meg lett a baj, a kijelző szegmenseknél zárlat volt az "a" és "g" szegmensek között. Szemmel alig látható ón volt a hibás a vezető sávok között. Természetesen a hibát kijavítva, működik a kijelző ahogy kell.
A fő tápot ráadva szépen kiírja a beállított értéket. Eddig csak 100-200 mA-rel próbáltam le a labortápot. A napokban szeretném leellenőrizni az előszabályzót, és csak ez után merem jobban leterhelni a tápegységet (1-8A), de azt is csak apránként. Nem szeretnék úgy járni, hogy az előszabályzó rossz működése miatt elfüstölnének a fet-ek.
Köszönöm mindenkinek aki olvasta a problémám és gondolkozott rajta.
Üdv: Attila

Olyan erősen érvelsz a 723 mellett, mintha lenne aki bántaná. Erről szó sincs. Pontosabban annyi azért van, hogy abban a kapcsolásban amit te próbálsz mindenkire ráerőltetni, nem lehet értelmesen megoldani az áramkorlát elérésének jelzését, ami alapvetően fontos.
1.4.2 sorszámon az én panelterveim között is találsz egy olyan tápot, ami tud mindent amit kell, és 723 benne a referencia (de csak az, a többi funkció kívülről kezelt.)

Az a gond, hogy csak erősítitek a tanácstalanságom, hogy melyik mellet döntsek. Egyik jobbnak tűnk, mint a másik, de nem tudom eldönteni, melyik felelne meg a legjobban.
Azért ne vesszetek össze, nem azt mondtam hogy az Alkotó féle táp rossz, csak nekem bonyolult, mert még nem vagyok profi, csak olyan haladó szinten

Hello! Már bocs. Többször hallottam, de soha nem értettem ezt az érvelést, hogy "bonyolult".. Mert ha egy áramkörhöz van kapcsolási rajz, nyákterv, beültetési rajz, sőt még segítség is az élesztéshez, akkor mi lehet egy áramkörben bonyolult?

Nem arról van szó, hogy megépíteni nem tudnám, de nem értem a működését, hogy mi miért van benne. Megfigyeléseim szerint akkor nem is fog működni...

Működni fog, de a hibakeresés, ha szükséges, nehezebb! De az Alkotós tápot sokan ismerik, meg vannak már a pontok, ahol elég feszültséget mérned, és a szakik azonnal mondják, hogy mi lehet a baj. Nekem Alkotó féle van, meg vagyok vele elégedve nagyon! Én az áramot kb. 10mA-től tudom állítani, valaki kérdezett ezzel kapcsolatban. Bár ez a potitól függ inkább.

Attól még működik valami mert nem érted. De pont az a cél, hogy növeld a tudásodat és megérts? A népek meg pont azért vannak itt, hogy ebben segítsenek Téged..
De vissza is kérdezhetnék tudod-e, hogy a 723, hogy működik? Mert onnan már csak egy ugrás a többi. Egy bonyolultabb kapcsolásnál, általában jobban szét vannak választva a feladatok, és azok működése külön-külön is ellenőrizhető. Egyszerűnek tűnő kapcsolás néha pont ezért lesz bonyolultabb. (De most nem kimondottan tápokról, hanem "bármiről" van szó.)

Minden azért van benne, hogy úgy működjön ahogy. Szerintem akik megépítették azok közül minden második ember érti csak a működését, de attól még az működik. Az más kérdés, hogy én sem szívesen építek olyat amit nem értek.
Ha ez a baj akkor szánj rá néhány napot és okosodj. Ha jól emlékszem valahol a 80-as évek végi 90-es évek eleji havi RT-kben volt egy sorozat a stabilizátorokról. Elindult a zénertől, és valahol egy állítható feszű és áramú táppal végződött, néhány db tranyóval. Hasonlóan működnek ezek is, csak precízebben. De valamelyik külföldi oldalon biztos lehetne találni ehhez is részletes leírást, ha már itt senki nem csinált hozzá.

A magam nevében annyit szeretnék hozzáfűzni, hogy nem kell azért megijedni egy kapcsolástól, mert nem értejük a teljes működését. Igenis merni kell nekiállni! És csak így tudunk tanulni és tapasztalatot szerezni. Annyi minden megtalálható manapság az interneten! Itt van ez a jó kis fórum is, tele segítő emberekkel. Ha valaki érez magában annyit, hogy meg tudom csinálni akkor nagy baj nem lehet. Nekem is volt sok kudarcos kapcsolásom, mégsem hagytam abba. Valahol mindenkinek el kell kezdeni! Másik lehetőség, bemész a boltba és megveszed 20-60 ezer között.
Bátorítani próbállak csak!

Köszönöm mindenkinek a bátorítást, meg az érveléseket, én azt hiszem hagyom ezt egy kicsit pihenni, majd ha sokkal nagyobb szükségem lesz egy jobb tápra, akkor fogok nekiállni. Addig meg gyarapítom a tudásom ezen a téren.

Igazából, ha már labortápról beszélünk, lényegében mindegy melyiket építed, ha csak alapvető funkciói számítanak. Vannak az Alkotó féle panelek, Pl az 1.4.2 sorszámon futó (azthiszem), LM324 benne a műveleti erősítő. Ugyan ezt a tápot (vagy is majdnem ugyanezt a tápot) megtalálod a neten úgy, hogy 3db műveleti erősítővel és egy darab végtranzisztor. Elmondom neked, mint labortáp alapvető funkciói ugyanazok. (Állítható áramkorlát és feszültség, áramhatár-elérést visszajelző LED.)
Aztán ezeket lehet további funkciókkal kiegészíteni, Pl: Proli kiegészítése: E-fuse. Vagy amit sokszor látsz, az áramgenerátort jelző led mellett ott a feszültséggenerátoros üzemmódot jelző led. Vagy a DC-OFF kapcsoló. Vagy a táp topológiája szempontjából is lehet választani: "lebegő földelésű" vagy nem. Én pont azért választottam a régi RT-s kapcsolást, mert annak lebegő földelése van, az előszabályzóm ezt megkívánta. Akkor itt van még egy dolog: előszabályzás, hogy labortápod ne fűtsön feleslegesen, amolyan "hatásfok javítás". Sokféle szempont alapján lehet tápot választani. És akkor itt még nem taglaljuk a tápnak a működési szempontjait: tranzinensek, túllövés és hasonlók. Ha visszaolvasol, Attila86 egy rakás tápot megvizsgált ezen szempontok alapján. Azt hiszem, ha minden ilyen szempontot figyelembe veszel, olyat, hogy a "legjobb táp", aligha találsz. A kompromisszumot mindegyiknél meg kell tartani úgy hiszem.

Valamit "nem tudni", "nem bírni", "nem akarni", "nem csinálni" könnyű.
"Tudni", "bírni", "akarni" és "csinálni" az, amihez bátorság, erő és kitartás kell.

Csak a saját tapasztalatom alapján tudok nyilatkozni. Klasszikus labortápra az embernek elég ritkán van szüksége (kb. 10-15 évig nagyon jól boldogultam nélküle), így nem érdemes olyat építeni ami komoly beruházást igényel. A másik, hogy a labortápot igénylő műveletekhez általában nem kell nagy áram, tehát teljesen felesleges analógot nagy áramokra tervezni, 1-2A bőven elég.
Nálam zömében a felhasználás specifikus tápok működnek (ami pl. kimondottan végfokok élesztéséhez, vagy pl. kapcsolóüzemű tápok élesztéséhez lett készítve), mert leginkább ezekre van szükség, és ezek egyike sem labortáp.
Ha valahova kell egy 9V vagy 12V, a legtöbb esetben azt is el szoktam intézni egy potival-áteresztővel és egy áramkorláttal az egyenirányítás-szűrés után, de van hogy a kezembe veszek 3 lion cellát két krokodilcsipesszel.
Meg ott vannak ma már a 2-3 ezerért kapható gyufásdoboz méretű kis step down-ok, amin állítható a fesz 30V-ig és az áram 5A-ig, és mindkettőt ki is jelzi egy LED kijelzőn. Nagyon sok dologra felhasználható az is.

Sziasztok, meg epitettem en is a 2.7.2 es verziot es nemi "problemaval" szembesultem, igaz nem verzik el ettol az egesz dolog, de erteni szeretnem a miertjet.
Elso dolog, hogy ha az aramkorlatozo potit teljesen a minimumra tekerem akkor a zarlatot jelzo LED vilagit. Masodik, hogy a feszultseg szabalyzo potin kb 60%-nal mar a fesz hatar a maxon van (30volt), azutan meg hiaba tekerem nem csinal semmit es tettem elebe egy kisebb ertekut is a finomabb szabalyzas erdekeben, ez viszont 0-8 volt kozott szabalyoz kb 0-1.2 voltot, azon felul mar linearisan tobbet, pl 26volton mar 4-5 voltot lehet finoman "hangolni". A potik zsir ujak (2db 50kohm es 1 10kohm). A valaszokat elore is koszi, amugy nagyon tetszik a kapcsolas, stabilan mukodik.

Nem tudunk adatokat de a tippem elmondom.
1. A minimumra tekert árampotinál, már lehet olyan kicsi a "beállított" érték, hogy a táp saját terhelése már átlépi ezt, és ezért világít az áramkorlát elérését jelző led.
2. A feszültségmaximum nem magától kerül a poti végkitéréséhez, hanem azt be kell oda kalibrálni. Ha mondjuk elve csak 30V-al táplálod a tápot, akkor hiába próbálnál e fölé tekerni, egyszerűen nincs miből nőnie tovább. A maximuok beállítási módjáról írtam egy részletes útmutatást.
3. Ebben a kapcsolásban a finom-szabályozást nem lehet "csak úgy simán" megoldani egy többlet potival. Van rá mód, de összetett a probléma. Feltételezésem szerint nem jól kötötted be a potikat.
4. Értékkeveredés van nálad. 2 db 10 kohm-os potméter, 1db 5k trimmer, és 1 db 50k trimmer kell bele. Egyáltalán nem kell 50 k-os potméter hozzá.

Színesítené az utánépítések palettáját, ha tennél fel fotókat az építésedről, illetve ez alapján lehetőség lenne megítélni mennyire szakszerű a kivitelezés.