A csövön a folthoz nem tudok hozzászólni.
A cső lábai színe szerintem jó, eltérés a kettő között azért lehet, mert nem egy technikával készültek, illetve anyaguk más lehet. Azonos típusnál is lehet ilyen eltérés, másik sorozat, esetleg egy-két évvel későbbi gyártmány.
A törött ellenállás helyett 1% fémréteg 0.25W (nem szénréteg!) megfelel, nagyobb boltokban kapható pld. Lomex.

A sugár ugrálása több mint valószínű nem ks cső hiba. Ha a sugár fényereje jó, állítható, fókuszálni is lehet, a ks cső biztosan jó. A getter meg ha nem homályos fehér, és a cső rendben működik, akkor a getter színével, formájával nem kell foglalkozni. Ha homályos fehér, akkor már gázos a cső, és az első dolog, hogy a fűtőszál kiég, de semmiképp nem fogsz sugarat produkálni a képernyőre.
Ellenállás, mint nagym6 írta.

Amíg működik a cső, ne aggódj. Ez nem az a folt, amitől aggódnod kéne. Ha van egy rosz csöved, törd össze, mindjárt meglátod, hogy milyen, mikor levegős. De mint mondtam, ha levegős, a fűtés egyból kiég, egy villanás az egész.

Ok, ez kicsit megnyugtatott, bár azért érdekes ez a folt.
Majd szétnézek a neten hátha találok egy levegős csőről egy képet, most már igazán kíváncsi vagyok, hogy milyen is lehet.
Amúgy a sugárra tényleg annyira ha a gravitáció, hogy fejjel lefelé, már nem a x tengelyen van a sugár hanem alatta?
Jó hogy vagytok ti szakértők, nem tudom mihez kezdenék nélkületek.

Nem a gravitáció, hanem a mágneses tér. Lukas az ágyúcsöved.

"Lukas az ágyúcsöved." Mi?
Nem az elektromos tér?

Persze hogy lukas, különben nem tudnád beletenni a ks csövet.
Azon pedig "bemegy" a föld mágneses tere. Az elektron sugarat pedig el lehet téríteni elektrosztatikus térrel, mint a ks csöves esetén, de mágneses térrel is, mint a televíziók, monitorok esetében.

Oh, most már világos.

Amúgy van egy tökéletes 203-7 csövem az kompatibilis a 203-4-el?

Hali Mesterek! Azt meg tudja-e Valaki nekem mondani,hogy a 2 sugaras szkópnál hogy hogy nem zavarja meg az eltérítés a másik sugarat is amikor ugyanabban a csőben vannak?

A kétsugaras szkópok zöme (99.9%-a) valójában egysugaras szkópcső, csak felváltva rajzolja ki az egy sugár az egyik csatornát, majd utána a másik csatornát, utána ismét egyik csatornát, és így tovább. A foszfor utánvilágítása miatt egy darabig még ottmarad a rajz az ernyőn, amíg a másik csatornát rajzolja, ezért egyidőben látjuk mindkettőt. Ez az "Alternate" mód. Van a "Chopped" mód, amikor egy lefutásnál -balról jobbra végighaladásnál- egyszerre rajzolja mindkét csatornát úgy, hogy picit rajzol egyikből, ezután ugrik a másikra, ott is picit rajzol, vissza egyikre. A ugrások alatt sugár kioltva van, hogy ne látsszon, a csatolt pdf 2 oldalán.
Van valós kétsugaras szkópcső is, amiben két belseje (elektronágyú, eltérítés) van egy csőben, de az nagyon ritka.

Többféle eset lehetséges. Létezik olyan valódi kétsugaras katódsugárcső, amiben két komplett rendszer van, de ez nagyon ritka eset. Az ilyen csőnél gyakorlatilag két szkóp van beépítve teljesen függetlenül, csak a képernyő közös. Ez azért meglehetősen ritka jószág. Mérésekre kevésbé, többnyire monitorozásra használják.
Általános esetben a ks -ben csak egy rendszer van, a két(négy)sugarasítást elektron kapcsolóval oldják meg. Ennek kétféle üzemmódja van, az egyik a kapcsolgatós, a másik az alternáló. A kapcsolgatós az eltérítés ideje alatt kis időre kapcsolja az egyik, majd másik csatorna jelét a függ eltérítő rendszerre. Az eltérítés idejéhez képest sokkal gyorsabban, ezért látod két sugárként. Az alternálónál az egyik eltérítés ideje alatt az egyik, a következő eltérítő periódus alatt a másik függ csatornát kapcsolja a függ eltérítő rendszerre.
Az eltérítő generátor ugyan az minden esetben, és értelemszerűen csak egymással időben összefüggő jeleket lehet vizsgálni, De hát ez is a lényeg, így lehet vizsgálni pl. fázistolást a ki-, és bemeneti jelek között.

Ahogy az előttem szólók írták; ezért utólag lehet az egysugaras szkópot 'két sugarasítani'. Régebbi RT újságokban többször közöltek leírást a kivitelezés módjáról.

Fogalmam sincs milyen csövek ezek. Nem pozíciószám véletlenül?

Nem csövek, Hameg szkóp tipusszámok.

Hali! Olyant csinál a szkópom,hogyha hozzáérek a szonda + végéhez,akkor nagyon randa szinusz jel jelenik meg a képernyőjén. 60 HZ-es. Ha közben a másik kezemmel megérintem a szkóp plasztik részét,akkor a jel amplitudója lecsökken,de a jel megmarad. Mi okozhatja ezt?
A hálózati földelés megvan a szkóp fém házán.

Teljesen normális jelenség, minden szkóp ugyanígy csinálna ugyanott. A hálózati 50Hz kisugárzását veszi testünk antennaként, és ez kerül a mérőfejre érintésekor. Amplitudója mindentől változik, ha kicsit odébb nyúlunk, mozdulunk, szorosabban fogjuk a mérőfej hegyét, stb. Ez az 50Hz még egyéb levegőben lévő zavarokkal is kevert, ezért randa.
Ha 60Hz ami látszik, akkor a vízszintes eltérítés nem pontos, mivel ez 50Hz.

Szia! A szervizdoksik alapján a HM203.4- ben a D14-362 GH a HM203.7- ben a D14-364 GY-123 tipusú cső van. A kettő nem ugyanaz.

A kettő között alig van eltérés. Mechanikailag, bekötésileg, semmi, feszültségek majdnem azonosak.
Eltérés színben van, és a D14-364 nagyobb fényerejű.

A csövek adatlapjában csak a fókuszfeszültségnél látok eltérést, a szkóp adatlapjában már jóval nagyobbak a különbségek. Sőt a 203-4 és 203-5 között is van eltérés pedig ugyan az a cső van mindkettőben.
Ha bele lehetne valahogy tenni az jó lenne. Ha csak a fókuszfeszültség lenne különböző az még egy poticserével is megoldható, de nem igazán értek ezekhez a csövekhez, tönkretenni pedig végképp nem akarom.
Bár tényleg elég szűkszavú a csövek adatlapja vagy csak én vagyok tudatlan, de a szkópok adatlapja szerint csak a D1+ G2,G4 D2- között van eltérés és a fókuszfeszültségeknél, főleg a D1+ és D2- jelentős.

Közbe csak meglett a cső pontos típusa: ER 14-11 /GY/, bár semmi leírást nem találtam róla ugyan az lenne mint a D14-364GY?

Azonos helyettesítője D14-362 GY/I
Az eredeti ELROG cső.

Akkor ez egy az egybe váltója a 203-4-es csőnek?
Rajta is van az ELROG jelzés.

Az ELROG ER10-11 GY/I és az ER14-11 GY/I helyettesítője a D14-362 GY/I

A HM203-6 típust is a a D14-364 GY/I csővel szerelték.
Egyébként ugyanolyan jó az ER14-11 helyett a PHILIPS D14-364 és a 362 is.

Kösz az infót. Ezek szerint lehet kevergetni őket kedv szerint. Ez legalább jó hír, így van egy tartalék cső ha a 362 valamikor tönkremegy. Bár azt nem tudom, hogy a fókuszfeszültséget akkor nem kell hozzáigazítani?

Üdvözlöm az Urakat!
Segítséget kérnék egy Philips PM 3215 szkóp javításában.Tünetei a következők, 1KHz szinuszos jelet adva 1ms/div időalap a "kép" lassan balról jobbra "mászik", hold off forgó gombbal még "megállítható" 0.5ms/div dupla szinuszt rajzol 0.2ms/div már 3 fázisul a jel.
Csatolok képeket a hibáról.

Egyértelmű jelenség, triggerelés nincsen. Vagy csak kezelőszerv beállítás nem jó, trigger forrás, trigger szint beállítás, vagy hiba.

Működő szkóp volt és sokat mértem vele.
Kezelőszerv beállítás kizárva, Csatorna A van a jel és a trigger forrás is azon van, Hold OFF feletti Level gombra nem reagál a szkóp.
Ha belül van a baj, kérem a segítségét, hol kéne elindulni kapcsolási rajzot kerestem hozzá.

Sziasztok!

Melyik a jobb Hameg 203-as szkópba az U440 vagy a 2N5911? (Vagy egyforma és az ár döntsön? Sikerült találnom mindkettőt.)