Ne csodálkozz, hogy nemigen kapsz használható választ a kérdésedre. THz-es frekvenciákkal még ipari méretekben is ritkán foglalkoznak, hobbiszinten pedig egyáltalán nem. Az 1 THz-közelében még vannak tunnel diódás megoldások (beszerezhetetlen alkatrészekkel). Efölött szerves elektrooptikai (NLO) kristályokkal kísérleteznek tudományos laboratóriumok, szintén hozzáférhetetlen anyagokkal. Az 50THz már az infravörös hullámok legalsó tartomány közelében van, s innentől LASER-es megoldások a használhatóak, de ezek sem a Hobbi alkatrészek közé sorolhatóak.

Mindenesetre már a GHZ-es (sőt alacsonyabb) frekvenciás tartomány is azok közé tartozik, ahol az ilyen frekvenciájú jelek inkább szeretnek elektromágneses hullámként viselkedni, a vezetékben folydogáló áramok helyett. A lényeg, hogy emiatt teljesen más tervezési módokat kell alkalmazni a jelterjedéshez, és sima vezető nem alkalmas erre a célra. Elsősorban meg kell említeni a Hobbi szinten is ismert bőrhatást (skin effekt), ahol is a vezetőben az elektronok a vezetőanyag felületére kényszerülnek. Ez pl. a GHz-nél egy 0.002 mm-es anyagvastagságot jelent, s ezen belül a vezető huzalban már nem folyik áram. Néhányszor 10 THz esetén ez a vastagság már 0.1 mikrométer alatt van! Ez még ezüstözött huzal esetén is jelentős ellenállást jelentene az áramok folyásának, már ha ténylegesen folynának. Ehelyett azonban a milliméter töredékének megfelelő hullámhosszú elektromágneses sugárzásként halad tovább a jel (infravörös "fény"-ként), azaz bármilyen vezető anyagból készült tekercsről, s pláne benne folyó áramokról beszélni értelmetlen dolog.

A lényeg, hogy efféle kísérletek nem otthonra a konyhaasztal sarkára valók, hanem jól felszerelt, és jelentős pénzekkel dotált kutatólaborokba. Ehhez azonban meg kell győzni valakit (régebben Égely György volt erre pali), aki bedől a meséknek tűnő elméleteknek.

Sziasztok,
műhelyrendezés közben találtam egy trafót. A feliratok nekem nem segítenek.
Hogy tudnám kideríteni, hogy a hálózati váltófeszültségből mit csinál?
Köszi előre is!
(Multiméterrel rendelkezem.)

Ha biztosan tudod, hogy hálózati trafó, akkor valószínű, hogy a vörös-zöld (220?V), vörös-barna (240?V) végek a hálózatra. A másik végeket leméred. Én tennék sorosan egy izzót (220V, 60W) a 'primerrel', és üres-járási áramot mérnék először. Vagy a szekunderre (vastagabb kivezetés) kötnék kis feszültséget (6-12V), és úgy mérnék a többi vég közt.

Köszönöm a választ! És bocsánatot kérek, mert elírtam! Néhány THz alatt 0.05-0.5 THz-re gondoltam, és 50 GigaHertz-re lenne minimum szükség, nem THz-re, ami megvalósíthatóbb, csak nem tudom milyen módszerrel a legcélszerűbben. Pontosabban, a következő képletnek kell teljesülnie:
f*r >= 47.7 GHz (m)
Ahol f a frekvencia, és r az adott berendezés sugara, amit szeretnék minél kisebbre állítani.
Vannak alagútdiódák, kristályok ... de nem tudom melyikkel a legcélszerűbb. Tanácsokra lenne szükségem.

Sajnos nem tudom, hogy hálózati trafó-e (az a 3 kivezetéses primer nagyon fura számomra), de a második ötleted tetszik: fogok keresni egy csengőtrafót, azt kötöm vmelyik szekunderre, és megmérem a primer kivezetéseket.
Köszönöm!

Pedig, ahogy granpa írta, már elég régen szokásos a primer átkapcsolhatóvá tétele 220/240 V -ra, mert régebben is ez a két feszültség fordult elő európában. Angliában volt 240 V.

Az 50 GHz is meglehetősen magas frekvencia, kezelése, mikrohullámú elméletet, és gyakorlatot igényel. Ahogy már válaszoltak neked, ilyen nagy frekvencián igen komoly mechanikai feladatok vannak, a hullámvezetők, és rezonátorok, szűrők kialakítása igen jelentős, és precíz mechanikai munkát igényelnek, ami otthoni körülmények között nehezen kivitelezhető, még ennél sokkal alacsonyabb frekvencián is.
Úgyhogy amit tanácsolni lehet, kezdj el tanulni, mélyedj el a mikrohullámú technikában, és akkor sokkal reálisabb képet fogsz látni az egész témáról. Vagy keress valakit (leginkább egy céget) aki hajlandó az álmaid megvalósításához szükséges berendezést kifejleszti, megépíti, természetesen horribilis pénzekért. Már az ilyen frekvenciákon működő alkatrészek sem párszáz forintosak.
Más lehetőséget nemigen látok.

Értem, köszönöm szépen.

Sziasztok!Segítene valaki ? a szín jelzés szerint van egy sárga, lila, arany, 4.7 ohm ellenállás
azt hogy lehet megállapítani a watt értéke mennyi?

Szia! A színkód nem tartalmazza a teljesítményt. Ezt az ellenállás méretéből lehet megsaccolni felirat híján.

De sajnos ez csalóka is lehet, mert hasonló méretben eltérő terhelhetőségű ellenállásokat is gyártanak...

Kösz4 tehát minnél nagyobb annál nagyobb az értéke? Így érted.?
ez a 4. ohm kb 2cm hosszú és 3.5 mm átmérő akkor ez lehet kb 1w?

Sziasztok! Egy audio jelátalakító áramkört szeretnék készíteni, aminek a feladata az lenne, hogy egy alacsony impedanciájú bemenő jelből állítsa elő a jel pillanatnyi feszültségváltozásának mértékét kimenetként. Milyen kapcsolással lehetne ezt összehozni? Valami egész egyszerű megoldás kéne, ha létezik ilyen.

2 W-ot szinte biztos, hogy kibír.

Nem teljesen érthető a kérdés. "pillanatnyi feszültségváltozás"? Tulajdonképpen mit szeretnél látni? Azt, hogy éppen mekkora mértékű a feszültség? Ha igen, egyszerűen egy feszültségmérőt kell rárakni és kész.

Szia! Ha jól értem, a jel meredekségére gondolsz. Műveleti erősítőből ha készítesz egy deriváló kapcsolást, akkor a meredekséggel arányos jelet kepsz.

A pillanatnyi feszültségváltozás alatt valami ilyesmire gondoltam (az egyszerűség kedvéért itt most egy sima szinuszjel a bemenő). Elnézést, ha nem voltam egyértelmű.

Ez a rajz szerintem nem jó. Amikor a szinuszhullám pozitívból átmegy negatívba, a változás sebessége egy pillanatig végtelen. A szinusz "csúcsán" a változás sebessége pedig nulla, ezt jól ábrázolja az "Out". Magyarán tangens hullámokat kellene látnod a kimeneten.

Meredekség, az lesz az. Egy ilyet találtam. Erre gondoltál?

Jajj, tényleg, akkor tuti hogy a pufferkondi a hibás, köszi

Tényleg nem jó a rajz. Viszont én a meredekségre gondoltam, tehát ebben az esetben elvileg a kimeneten szintén egy szinusznak kell megjelennie, nem?

Szünetmentes tápegység frekvenciáját hogyan lehet szabályozni?

A tangens azért érdekes volna... Ha lenne a jelben ugrás, akkor lenne elvileg végtelen azon a ponton a változás sebessége.
Itt lényegében a jel deriváltját szeretné, a szinuszjel deriváltja pedig koszinusz (a koszinuszé pedig a szinusz).
A rajz tényleg nem jó különben, ez valami "vágott szinusz" deriváltja lenne körülbelül.

Igen. Egy 90°-kal eltolt szinusznak (ami végülis koszinusz, de nagyon sok esetben a fázishelyzetnek nincs jelentősége).

Valóban, csak nem tudtam sehogy értelmezni a rajzot, belekeveredtem.

Szuper, akkor deriváló áramkör Köszönöm a válaszokat!

Csakhogy színusz esetében nem sokra mész vele, ahogy kendre256 mondta. Egyébként egy egyszerű RC tag a deriváló, nem feltétlen kell hozzá műveleti erősítő. Soros C, párhuzamos R deriváló, soros R, párhuzamos C integráló. Igazából nem színuszos jelalakok esetén van jelentősége.

Ahogy írtam is, audio jel lesz a bemeneten, csak az egyszerűség kedvéért rajzoltam szinuszt.

Abból meg fellülátersztő szűrő lesz. De ha az jó neked, akkor rajta. Igen lényeges, hogy hova választod az időállandót.

A kimenet egy relét fog vezérelni, úgyhogy szerintem tökéletes.