Más, hibás berendezés a földelési hálózaton keresztü feszültség alá teheti a házat. Ezért sem földelünk kettős szigetelésű berendezést sem.

Oké, de nagy amplitúdójú jelek nem nagyon kerülhetnek a trafóra, a kondenzátor a nagy részét "elnyeli". A hálózati trafó vasa sem túl alkalmas nagy frekvencia átvitelére.

Ha testzárlat alakul ki és a test földelt, akkor ezáltal már a rendszer egyik pontja is földelt lesz, azaz onnantól kezdve nem lehet büntetés nélkül megfogni akármelyik vezetékét.
Ha több fogyasztó van és pont annál van a testzárlat amiben nem matatunk, akkor is veszélyes.
Ellenben ha a test szigetelt és testzárlat alakul ki, akkor a renszer a test szigetelés miatt galvanikusan független marad a földtől (már amennyire jó a szigetelés), tehát még büntetés nélkül megfogható akármelyik vezetéke, természetesen balkéz zsebre, és egyszerre csak egy vezetéket fogdoshatunk.
(Nagyfrekis dolgoktól most eltekintve.)

Fix bekötésű berendezésnek kell lennie. Mintha valahol azt olvastam volna (lehet, hogy keverem valamivel), hogy ez olyan masinára nem vonatkozik, amiben van mozgó alkatrész. Logikus is, mert arról járatni egy fűrészgépet kicsit érdekes lenne, leginkább a bekacsolva felejtett esetén.

Én egyetértek a véleményeddel, nem tudom miért nekem címezted...

Mert beláttam, hogy egy testzárlat esetén, ha szigelt a test akkor még megmaradnak a leválasztás tulajdonságai (Bármelyik vezetéket megfoghatom),
ha földelt a test akkor a testzárlaton keresztül az egyik vezeték a földre kerül, ha a másikat megfogom akkor megráz (munkát pedig direkt úgy végeznénk, hogy az elválasztás miatt bármelyik vezeték megfogható, mérhető, holott valójában nem).

Nincs megjelölve egyik sem. Alumínium vezeték, egyforma szürke szigeteléssel.
Kössz a választ!

Blankold meg jobban, valószínűleg MM fal alu kábel az. A szürke alatt van színes jelölés. Általában középen a fázis van, és ha szerencséd van, akkor a három közül az egyik kissé távolabb van, az a föld.

Az nemcsak szürke, csak a külső köpeny. Alatta van a megfelelő színű szigetelés.

nem elnyeli hanem a földbe vezeti. Az áram hurokban folyik tehát valahol vissza kell jönnie a földből, lehet az vezeték vagy az emberlába is (lábon be kézen ki), az áramnak mindegy, utóbbi esetben mondjuk azt hogy ráz.

A nagyfreki nem a trafón megy át hanem a trafó vasfelület és a szekunder rézfelület között kialakult kapacitáson meg a szekunder rézfelület és a primer rézfelület között kialakult kapacitáson. Ezek közül mindkét kapacitás a földel van kapcsolatban (vas közvetlenül földelt, a nulla meg a PEN miatt földelt).

Valamint bánj vele nagyon óvatosan: ne hajlítsd, ne sértsd meg az eret, mert könnyen törik az alu.

Ez igaz. Akkor már csak a kapacitív áramok maradnak, igaz, mindegy mit fogsz meg, mert mindegyik csípni fog. A két szekunder is, meg a,- mondjuk motor - háza is. Legjobb áramtalanítani...

De nem a galvanikus leválasztás megléte, vagy nemléte volt a probléma.

Kondenzátor alatt a PWM tápegységének pufferkondenzátorát értettem. Mindenesetre kíváncsivá tettél, holnap rámérek pár trafóra, primer és szekunder között mekkora a kapacitás.

Vagy egyik sem. Amit megfogsz, az a föld, és nincs zárt áramkör, ami csípne. Az a kondenzátor, amit egy primer szekunder közti kapacitás képvisel, meg igazán nem csíp. Ha így lenne a 12 V os nyáktrafó, vagy a csengőreduktor is csípne. Egyébként nem lenne az érintésvédelem egyik fajtája a biztonsági leválasztó trafó.

Nem jó. Ha csak a vezérlést macerálod.
A Gafly ötlete jobb lenne, de az is sántít. A fűtési idő nappal van, a kapcsolt villany meg éjszaka. A fűtés számla zöme a nappali főáramkörről keletkezik, mikor megjön a kapcsolt villany, akkor már alig kell fűteni.
Ha nincs a rendszerben energia tároló, az egész macera nem ér semmit.

Hello! A kapcsolt energia szolgáltatás, ma már nem az "éjszaki áram". A csúcsidőben kizárja a fogyasztókat a csúcs csökkentése miatt.

Én mondjuk azt csinálnám, hogy mindkét fajtát hozzávezetném, a nappaliról menne az automatika és egy kisebb fűtőbetét (ez utóbbi csak akkor, ha nincs vezérelt), a vezéreltről meg a többi fűtés. Drágább lenne, de kissé simítaná az ugrándozást. Persze, ha van benne valami védelmi logika, ami letiltja a bekapcsolást ha a fűtőbetétek áramköre szakadt, stb, akkor nem okés az ötlet.

Az volt a helyzet,h a két termosztát között lenni kell egy áramlásmérö kapcsolonak ami arajzon is látszik de mivel semmi nem volt benne igy hivtam a forgcéget akkor derült ki kimaradt belőle,küldték most már mūxik.

Sziasztok.
Elșg sok bejegyzést olvastam de egyre zavarosabb a dolog amiben tájékozódni szerettem volna. Szóval, régi ház vezetékét húztam újra, védőföldelés vezetéket is tettem, most kellene kialakítani a földelést. Ilyet másr csináltam, most viszont gondvóban vagyok, mert ha a védőkapcsolók mind bekapcsolva vannak, akkor a fázis és védőföldelés között elég nagy feszültséget (130V) a null és védőföldelés között pedig szintén nagy feszültséget mérek (110V). Elég érthetetlen, mert egyelőre a védőföldelés vezetékei csak a kábelházban futnak, és a dobozokban csatlakoznak egymással.
Sejtem, hogy valahol áthúz valamelyik szigetelés, pedig elég alaposan dolgoztam a dobozokban.
Mit lehet még mérni az esetleges hiba felderítéséhez, vagy ez esetleg megoldódik ha a foldelés elkészül?

Szia,
ha a védőföldelés vezetékei jelenleg nincsenek sehova kötve, akkor "lebegnek", ezért például egy digitális müszerrel mérhetsz ehhez hasonló értéket. Kapcsolj terhelést (izzó) a vezetékekre, párhuzamosan a műszerrel, úgy mérj. De amíg nincs kialakitva a földelő hálózat, sok értelme nincs mérni.

Ezek szerint nagy a baj, nagyon nem szakszerű a kivitelezés. Miért nem szakemberre van bízva a megvalósítás. Nincs szakszerűen kialakítva a TN-C hálózat.
Védőföldelő szonda telepítve van és bekötve a védőföld vezeték hálózatra?
A feszültség különbség értéke mutatja, hogy a nulla és föld nincs összekötve az elosztó táblában.

A drót még nincs semmire kötve, bármilyen berendezés bemeneti zavarszűrője képes kijuttatni fél feszültséget a földre. Nem jelenti, hogy bármi is el lenne kötve, csak még a vége nincs bekötve.

Köszönök minden hozzászólást, a dolog tényleg úgy fest (és én is erre gondoltam de kellet a tapasztaltabbak véleménye is), hogy a szondaára való bekötés után megszünt a probléma. amit odébb olvastam és még pontasítani kellen, az a bejövő null és a védőföld összehídalása. Ez nálam nincs megoldva, a kérdés padig az, hogy ezt mindenképpen meg kell tenni, vagy úgy is biztonságos, ha a védővezetékeket leszondáztam, de nem közösítettem a bejövő nullal. Valamint nincs Fi relé sem, ezt mennyire fontos beszerelni.

A nulla vezető neve azért nulla mert a földhöz képest a feszültsége nulla. Ez akkor biztosítható ha azt mint korábban írtam, az első biztosíték táblánál a földet összekötjük a nullával. A hálózat további pontján már viszont tilos.
A FI relé nemcsak fontos, hanem már kötelező is, no meg erősen ajánlott is.
Ez nem zárlat védelmi hanem életvédelmi készülék!

FI relé kell. A védővezeték összekötése a nullával az területfüggő is!
(FI relé nem lenne kötelező, ha a védőföld ellenállása annyira kicsi, hogy a biztosítót aktiválni tudja egy földzárlat esetén. Ez lehetséges, de akkor is ajánlott.)

A földelést már mindenhol össze kell kötni a nullával, ezért egy testzárlat esetén mindenképpen ki kell alakulnia akkora áramnak, amely leoldja a túláramvédelmet (kismegszakítót). Az áramvédőkapcsoló egy plusz védelem kábelsérülés, kontár munka és belepiszkálás esetére.

A földelést már mindenhol össze kell kötni a nullával

Így van, ha Magyarországon él és közcélú hálózatról vételez, akkor ez a helyzet.

Mindenki figyeljen a pontos fogalmazásra!
A FI relé alkalmazása minden 2+f-es dugalj áramkörben kötelező új kivitelezés és felújítás esetén.
A "PEN" vezetőt a épület csatlakozási pontján az épület földelő hálózatával egyesíteni kell.
Ezen ponton kell szétválasztani "N" és "PE" vezetőre. A szétválasztott vezetőket újra közösíteni SZIGORÚAN TILOS! A FI relé nem plusz védelem, hanem az alapvédelem része.

Nem tudom honnét idéztél, de ha létezik is a törvény, kinek is kellene betartatni, mert a használatba vételi engedély megadásakor a kutyát nem érdekli hogy van-e Fi relé, a szolgáltató embereit csak az óráig érdekli a dolog, nem tudom miért nem az óraszekrénybe kötelező a túláramvédős Fi. Persze ha baj van elő lehetne venni, ki szerelte a házat, de vajon elő lehet-e venni, ha gyakorlatilag bárki szerelheti, mert ezt sem ellenőrzi senki, hiába előírás, hogy csak szakember szerelhet, húsz év múlva hogy vegyék elő azt, akire már senki sem emlékszik.

Így van, ügyeljünk. A FI relé nem az alapvédelem része, hanem kiegészítő védelem. Alapvédelem az, ami megakadályozza, hogy az ember áramütést kapjon. A FI relé meg csak akkor működik, ha az ember megfogta a rezet.
Már persze az érintésvédelmi funkciótól eltekintve, ami nem az alapvédelem, ugye.