40 dB-es csillapítás után már gyakorlatilag mindegy, hogy mi van, a mérendő áramkört nem befolyásolja. Sokszor használtunk lezárás helyett (ha éppen nem volt kéznél) lezáratlan nagy értékű csillapítót. Ki lehet számítani, hogy mekkora illesztetlenséget jelent egy lezáratlan 20-40 dB-es csillapító, de minimálisat. A mért jelalak miatt nem mindegy persze, hogy mivel kapcsolódunk a csillapítóra, de elég nagy frekvencián már úgysem jelalakot néz az ember szkóppal, hanem amplitúdót detektál maximum.

Ennek a csillapító utáni amplitúdó detektálásnak a frekvenciafüggését csökkentené az 1:10-es szonda használata. Csillapító után ennél jobb a "rendes" tápvonal kialakítása a szkóp bemenetéig, különösen RH tartomány felett.
Ha pedig nem nagyon nagy frekvenciákról van szó, amatőr körülmények között bőven jó csillapító nélkül a szondával csatlakozni egy "T" idomra, egészen addig, amíg a szkóp közvetlen bemenetéhez képest 2/3-fele közötti kapacitás számottevő előnyt jelent.

Neked még megadták a választás lehetőségét, a nagyfrekvenciás technikában az 50 ohm lezárás a mérvadó. Több 100 MHz sávszélességű oszcilloszkópok bemenete már csak 50 ohm-os lezárással készül, lásd Tektronix.

Nyilván, hogy az jobb eljárás, ha egy mérömüszer bemeneti fokozata pontosan definiálva van, mint amikor nincs, vagy "választhato".
Pontosan definiált állapotokkal jol lehet kalibrálni a müszert is. Méréstechnikailag egy oszciloszkopnál azonban meglehetösen másodlagos kérdés, hogy milyen impedanciáju a direkt bemenet, mert azt ugy igen ritkán használjuk ( nem is nagyon ajánlhato) lǎsd a korǎbbi beszélgetést.

Már csak a margora, hogy vannak a szkophoz hasonlo müszerek (amiknek csak az egyik funkcioja a szkop), amik képesek a mérözsinort is automatikusan kalibrálni, mert egy 50 Ohmos bemenethez bármilyen mérökábelt kötsz az már hamisithatja a mérést. Már 1 m hosszu 50-75 ohmos mérökábel is okozhat 1-2 dB veszteséget. Az ilyen müszereknél van egy kalibrálo kimenet - koax csati, amihez hozzákötöd az alacsonyimpedanciás mérözsinor végét és elinditod az önkalibráciot. A müszer ezután valoban azt a jelet (szintet, frekvenciamenetet stb. méri ami valoban a mérözsinor bemenetére jut, s nem azt, ami a müszer bemenetén jelenik meg.

Ma eszembe jutott a lezárásokkal kapcsolatban, hogy mi lenne, ha számolnánk is?
Adott egy generátor 50 Ohmos belső ellenállással. Ezt egy 50 Ohmos tápvonallal vezetjük tovább, amit lezárunk 50 Ohmmal. Ha erre rákötjük a szkóp bemenetét, akkor a szkóp felől 25 Ohm ellenállás látszik. Feltételezzük, hogy a generátor is ohmos kimenetű, nincs reaktanciája, ami a benne úgyis meglévő változtatható osztó miatt teljesül is egy rendes generátor esetén.
Az oszcilloszkóp felől a rendszer a lezárással együtt 25 Ohmot mutat. Erre kapcsoljuk a szkóp 1 MOhm paralel 20 pF bemenetét. (Az előbb megnéztem több Tektronix szkópot 50 től 200 MHz-esig, mindegyik bemenő impedanciája ugyanennyi, Rigolnál pl. 1 MOhm-mal paralel 16 pF van, a Hantek is 1 MOhm II 20 pF ). A szkóp 1 MOhmos bemenetét nyugodtan elhanyagolhatjuk a 25 Ohm mellett, csak a párhuzamos 20 pF-dal kell számolnunk.
A 25 Ohm és a 20 pF párhuzamosan egy 318 MHz-es aluláteresztő szűrőt alkot. Ez jóval nagyobb, mint az említett szkópok 200 MHz-es analóg sávszélessége, tehát kis hibát okoz.
Ha valaki gondolja, kiszámolhatja, hogy a hiba mekkora 200 MHz-en. Ez a "szűrő" 318 Mhz-en 30% hibát jelent, ez sokkal kisebb 200 MHz-en, ahol a szkópoknak saját maguknak is tetemes hibájuk van már.
Szerintem ezek után lehet azt mondani, hogy 100-200 MHz-ig nyugodtan csatlakozhatunk 50 Ohmos lezárt tápvonalra szonda nélkül is.

Micsoda félreértések tömkelege. A szkópok bemenete egyáltalán nincs a szó szoros értelmében lezárva. A bemeneti impedanciát úgy szokás megadni, hogy pl. 1 mohm II 40 pF. (lehet, hogy van 50 ohmos bemenetű szkóp is, de én még ilyennel nem találkoztam) Az oszcilloszkóp alapvetően feszültség mérő eszköz. Oszcilloszkóppal nem szoktunk lezárni semmit, ha tápvonalon kell feszültséget mérni, akkor a tápvonalat lezárjuk, és szondán keresztül mérhetünk. (bár ez is elég értelmetlen dolog)
A mérőfej, és a szkóp között nem koax van, hanem külsőre ugyanúgy kinéző kiskapacitású kábel. Az 50, és 75 ohmos koaxnak erre a célra túl nagy a kapacitása. A kiskapacitású kábelben a középső ér a cső szerű műanyag dielektrikumban cikk-cakk alakban fut, a hullámimpadanciája 100 ohm körül van.
A kompenzálás, (amit a mérőfejben állíthatunk, ill van olyan mérőfej, ahol közvetlen a szkóp csatlakozásánál levő kis dobozban is) arról szól, hogy a feszültség osztó frekvencia független, ha a felső, és alsó tag időállandója megegyezik. Egyébként a mérőfej bemeneti impedanciája is 1 Mohmos. Még a nagyfrekvenciás szkópoknál is.

Oszcilloszkóppal nem szokás szűrőt mérni. Elvetemült ember lehet, aki megpróbálja.
A szűrők méréséhez tracker generátorral felszerelt spektrum analizátort, vagy wobblert, vagy wobbel generátort és vektor voltmérőt használunk, lezárások között. Bar a megjelenítő sokban hasonlít a szkópra, ez nem az.

Szia!
Nekem van 50 ohm-os bemenetű szkópom. Nagyfrekvenciás méréseknél praktikus lehet. Bővebben: Link.

Nem állítottam, hogy nincs, de nem sok értelmét látom. Már eleve mit mérsz egy nagyfrekvenciás jelen, ahol lezárást kell alkalmazni?

Na most ehhez jár egy nagyimpedanciás aktív mérőfej is meg rengeteg különféle iránycsatoló meg egyéb adapter, tehát biztosan van valamilyen gyakorlati értelme az 50 ohm-os bemenetnek.
Itt látható középtájon, bekötve: Bővebben: Link.

Ahol iránycsatolok meg hasonlo kütyük vannak valoban teljesen felesleges a szkop, viszont elengedhetetlen a pontosan illesztett spektrum analizátor vagy egyébb komplexebb müszer. Ott frekvenciamenetet, zajszintet, torzitást stb. kell mérni amit szkoppal nem lehet, illesztetlen müszerrel meg rossz eredményt kapsz.

Azért tápvonalak illesztettségének vizsgálatához jól jöhet egy jó minőségű oszcilloszkóp: reflektométer szkóppal.

Ha más, nincs igen, de ez a balkézzel valo jobb fül vakarása...

Légy szives olvasd el, amit írtam. Szűrő mérésről szó sincs benne...
Az egész innen indult el...

A linket a vírusirtőm nem engedte megnyitni, de mindegy is
Továbbra is. Az oszcilloszkóp feszültségmérő eszköz, sokoldalúan lehet használni. Leginkább gyors, vagy kevésbé gyors impulzus technikai mérésekre alkalmas.
De tápvonalas méréseknél, ahol lezárások között vizsgálunk áramköröket, nem sok haszna van. Nézheted vele a vivőfrekvencia szintjét, de abból sem sok infót szűrhetsz le, mert a szkóp ernyője lineáris, és 20 dB -nél nagyobb jelszintkülönbséget nem tudsz mérni, akkor meg minek. A nagyfrekvenciás technikában nem torzítást mérünk, (szkóppal amúgy sem igazán lehet) hanem harmonikus, és mellékhullámú (intermodulációs) jelek szintjét.
Ha mégis véletlen szükséged lenne oszcilloszkópos vizsgálatra egy tápvonalon, akkor kell használni a tápvonalt lezáró terminált, iránycsatolókat, kapacitív, induktív, és vídeó (diódás) szondákat, amik segítségével egy közönséges szkópot, feszültség mérőt korrekt módon csatlakoztatni tudsz. A T alakú koax elosztók használata pedig a nagyfrekvenciás technikában kifejezetten hátrányos, mert egy tápvonalba beiktatva biztosan reflexiót okoz, és teljességgel bizonytalanná teszi a mérést.

Talán így nem jelez az irtód: Bővebben: Link.

Megkövetlek, lehet kissé összefolytak a dolgok.

Jó, így már látom. Reflexió mérés. Nem is kell hozzá nagyfrekvencia. meg nem kell hozzá hogy a szkóp zárja le a tápvonalat. Lezárod a tápvonalat, és vidáman tudsz mérni a lezáráson a szkóp nagyimpedanciás, kiskapacitású mérőfejével.

A nagyfrekvenciát a meredek vizsgáló-négyszügjel képezi, amihez illik egy nagyfrekvenciás szkóp, ha kell kisimpedanciás lezárással. A konkrét igények adják meg az összeállítást. Még egy videó: Bővebben: Link.

Csak egy apro megjegyzés - az utobbi 25 évet a félvilágon nagyfrekis hálozatok mérésével illetve azok mérésére szolgálo müszerek fejlesztésével töltöttem, egyetlen müszer amit soha nem használtam erre, az a szkop volt.
Annyira, hogy minap a laborban egy uj müszert teszteltem, ahova jol jött volna a szkop ( csak kijelzésre), az egész laborban nem találtam egy megfelelö szkopot ( a közel 100 müszer között), igy haza kellett mennem a Tektronixért.

Olyan nagyon azért nem kell nagyfrekisnek lenni. Valóban, rövid impulzussal kell mérni, következésképp meredek a felfutás is, de a visszavert jel úgysem lesz meredek. Az impulzusnak azért kell rövidnek lenni, hogy minél közelebb tudd meghatározni reflexiós helyet. A lezárásnak meg végképp nem a szkópban a helye.
Hányszor mértél, vagy kerestél életedben reflexiót?

Csak azért mutattam az oszcilloszkópoknak ilyen felhasználását, hogy lássuk azt, hogy rádiótechnikai méréseknél is lehet létjogosultsága az oszcilloszkópoknak. Tápvonal mérésénél jól jön a grafikus indikátor.Egyébként az említett Sz1-75 szkóp tartalmaz vizsgálójel-impulzusgenerátort.

Ma már azért vannak jobb technologiák is a TDR méréseknél. Ez az eljárás már csak néhány archaikus csapatnál van még napirenden. Csak végszükség esetén ajánlott illetve olyan helyen, ahol más lehetöség nincs

Lehet használni a szkópot, mint X Y indikátort, meg még sokmindenre, de ez nem az igazi (eredeti) szerepköre. Lehet a képernyőre kiíratni különböző jellemzőket, funkciókat (softkey) is, de ettől a szkóp, szkóp marad. Van amit mérni vizsgálni lehet vele, van, amit nem. Lehet nézni üveges szemmel egy 103,3 MHz es színuszt, de sokminden dolgot nem tudsz meg róla. Más erre a célra való műszerrel viszont minden információ mérhetővé válik.
A szkópot arra kell használni, amire való, amit más módszerrel nem tudsz se mérni, se vizsgálni.

Rendben, neked van igazad, mint mindig.

Sziasztok!

Ha már volt a kérdés amit alább leírok elnézést, de nem szeretnék 62 oldalt átlapozni...

Szóval használt PC akumlátorokból kitermelt LI-Ion cellák válogatásához szeretnék terhelési karakteriszikát rajzolni.
Van egy OWON SDS 5032E szkópom ehez, aminek a maximális S/Div értéke 100.
A képernyőn van 14 egész, és a két szélén egy-egy fél osztás, öszesen 15.
Magyarul 15x100=1500 másodperc (25perc) rajzolható fel egy képernyőre.
Ami sajnos kevés egy cella teljes kimerítéséhez.

A kérdés az, létezik e valamilyen megoldás, vagy beállítás a szkópon, (esetleg a számitógépes programban amit adtak hozzá) ezt az intervallumot kiterjeszteni?

Pl RUN/STOP funkcióval megállítani a mintavételezést bizonyos időre, majd folytatni ugyan ott ahol a rajzolás abba maradt.

Esetleg beállítható e, hogy ha egy képernyőnyit mintavételezett, automatikusan mentse a képernyőt, majd kezdjen egy úgy képernyőrajzolást a végén ismét automatikus mentéssel.

Vagy bármilyen más megoldás szerintetek?

Köszi...

Üdv!

Arra lennék kiványcsi, hogy egy egyszerű Hantek 6022BE oszcilloszkóppal lenne mód egy fázishasításos fényerőszabályozó kimeneti eredményét mérni?

Minden gond nélkül kivéve azt, hogy megüthet nagyon az áram ( ha a fázishasitás a nyilvános villanyhálozatban történik).
(De ilyesmit nem szokás szkoppal mérni, a szabályzott izzo fénye sokkal több infot ad....)

A szabályzódat biztonsági leválasztó trafóval mérheted, és valószínűleg szükséged lesz egy 1:100 osztású, min 650 V -os mérőfejre.

Üdv!
Szerintem nem lehet ilyet csinálni az oszcilloszkópon, de digim nincs, szóval akár elképzelhető.
Elvileg lehetne készíteni egy mikrovezérlős áramkört, ami "felveszi" a merítést, és utána DAC-kal visszajátssza egy oszcilloszkóp kijelzőjére, de szerintem nincs értelme.

Amit eddig én láttam, ott egy soros kimenetű multiméterrel oldották meg PC-re kötve. Egyébként szintén mikrovezérlővel szinte bármi megoldható, ha eleget tanulgat az ember