Meteorokat. És miért is nem lehet könnyen detektálni a meteorokat?

Nem sugároznak elektromágneses rezgéseket rádiótartományban. Viszont a légkörbe érkezve plazmát hoznak létre, amelyről visszaverődnek a rádióhullámok. Bővebben: Link.

Mert azok nemigen sugároznak. A rávetődő fény sugarakat is csak többé kevésbé verik vissza, ezért láthatod. A meteorokat általában aktív módon lehet detektálni, Passzív módon nem.
Tehát kell egy adóberendezés irányított antennával, a meteorok felé irányítva, és a visszavert hullámokat detektálhatod. Vagy tudsz jobb módszert?
Egyébként a 143 MHz -es sávban ne nagyon partizánkodj, (egyébként máshol se nagyon) mert OR légi irányítás működik ebben a sávban, és könnyen zavart tudsz okozni.Valamint passzív földkutatás is használ sávrészt, az pedig igen érzékeny műholdas dolog.

Én ezt tudom.

Na most légi irányitas vagy műhold követő? Egyébként fejsd ki kérlek hogy partizánkodnék ha vételre "hajtok"

Azt mondd meg, hogy mit vennél?

Hiába hajtasz vételre, sokmindent hallhatszt ebben a sávban, amihez semmi közöd, de meteorzajt, azt nem.
Akkor mire is hajtasz?
Mondom, egy adót kellene építened, nem is kis teljesítményűt, aminek a visszaverődőtt jelét detektálhatod. Egy ilyen kísérletre az amatőrőknek van lehetőségük, a 144 - 146 MHz (2m) -es sávban.
Vagy elmész a meteorológiai szolgálathoz, és ott rendelkezésedre állnak a szükséges eszközök. (persze, miután fizikus diplomát szereztél)

pucuka az ilyen hangnemet nem tűröm! Szerintem menjél aludni!

Te pedig használd a hozzászólások fejlécében lévő Válasz gombot, hogy tudni lehessen kinek válaszoltál. Azon kívül ha csak a százada tudásod volna a témáról mint pucukának kéréseid sem lennének.

Nem mondtál újat. Hát igen nagyobb a tudásom nála, de persze nem erről a témáról.

De mondtam, csak nem fogtad fel. Használd a Válasz gombot. A tudásod pedig szerintem semmilyen témában nem nagyobb. Legalább is bizonyítéka nem látszik.

http://www.galileowebcast.hu/radiometeor/ Rádiós meteorészlelő rendszer - Tata, 143.050 MHz.

Nem tudom milyen hangnemmel sértettem az emberi méltóságod. Nem volt szándékomban, pusztán az általad használt szavakat használtam válaszomban.
Amit pedig gg630504 kolléga linkelt, abban ir láthatod, hogy az észlelést egy meteor radar végezte (végzi) aminek a meteorok, de leginkább meteor rajok által szétszórt jeleket veszik, már ha tudják.
Rádióamatőr körökben ismert az ilyen típusú, meteor scatter összeköttetés, ahol az adó-, és vevőállomás között igen nagy távolságokat lehet áthidalni, pl földrészek között, amit egyébként ezen a frekvencián nem lehet.
Ha csak a vevőt építed, akkor mint a példából láthatod, lehetséges ugyan észlelés, de csak speciális esetben. Az igazi észlelést a meteor radar végzi, aminek az adója által kibocsájtott sugárzás visszaverődését észlelik, pontosan meghatározva a meteor(raj) irányát, távolságát.
Ahhoz, hogy egy ilyen manővert sikeresen meg tudjál valósítani, (mint a Tatai észlelést) szükséged lesz egy nagy érzékenységű vevőre, egy igen nagy nyereségű (lehetőleg forgatható) antennára. Akkor is csak azt érzékelheted, hogy közted, és az adó között elvonult egy meteor(raj)
Az antenna maga is elég bonyolult, a megfelelő nyereséghez, és kis irányítottsághoz antenna falat, kell készítened 4 - 16 db dipólból, v. Yagi antennából kell panel szerűen összekötni.

Milyen érdekes kísérlet, nem is hallottam még erről.

Sziasztok!
Kossuth rádió vételét szeretném javítani Kékestől kb 30km-re. Erre illetve erre az antennára gondoltam. Melyiket lenne érdemes használni?

Köszönjük a promóciót !

Augusztus végén volt 1 éves a folyamatos üzeme.
Előtte egy másik rendszer CCIR sávon futott 15 évig.

A második jó lesz, az első linken szereplő, az játéknak jó.

Köszönöm a választ! Sima RG6-os kábellel kell kötni a rádiós erősítőhöz. A bemenete 75Ohm-os.

A rádióknál a koax-jellegű antennakábel impedanciája nem 60 ohm szokott lenni véletlenül?

Üdv!
Attól függ milyen rádió, Orosz, katonainál láttam 60 Ohmost. A civil szférában 75 Ohm a tipikus vételtechnikában

75Ohm van az antenna bemenetre írva.

Mert a 75 ohm, az igazából 60. Ez a szimmetrikus dipól talpponti impedanciája. Ha adni is kell, akkor 60 ohmos a kábel, mert az antenna is (balunnal) az. Az összes műsorszóró nagyadó antennakábele 60 ohmos.
Ha csak venni kell, akkor nem annyira lényeges, egyébként a 75 ohm azért gyakoribb, mert ez a hullámimpedancia a vezetékes átviteltechnika aszimmetrikus hullám impedanciája. Mivel gyakori, ezért olcsó is, vételnél meg az a kis különbség nem nagyon számít.

Adástechnikában inkább az 50 Ohm az elterjedt..

Már melyikben? Mert az 50 ohmos illesztést a (PMR/PAMR) adástechnikában használják, mert a leggyakrabban használt, függőleges λ/4 antenna talpponti impedanciájának abszolút értéke az 50 ohm. Ha állandóhelyű alkalmazásoknál mégis szimetrikus antennát kell használni, (Yagi) akkor impedancia illesztés szükséges, praktikusan "Γ" illesztés.
A műsorszóró adóknál jobbára vízszintes polarizációjú, szimetrikus antennát használnak (panelantennák) és az illesztési veszteségek (amik a nagy, több 10 kW teljesítményeknél nagyok lehetnek) miatt a 60 ohmos rendszer az elterjedt. Az illesztési impedancia kiválasztását leginkább a használni kívánt antenna határozza meg, mert az adó, és vevő csatlakozó impedanciáit elvileg bárhová meg lehet választani.

A 75 ohm "családfája":
A vezetékes átvitel technikában (itt nincs antenna, ezért használt vezeték hullámimpedanciájához igazodnak) a szimetrikus légvezeték hullámimpedanciája 600 ohm. Ennek a negyede a 150 ohm, ez a kéteres sodrott 0,6 mm átmérőjű kábel ér szimmetrikus hullámimpedanciája. Ennek fele a 75 ohm, mint az asszimetrikus kábel (koax) hullámimpedanciája. Ezen impedanciák között elkészíthető bármilyen meghajtó (adó) és vevő.
A hab a tortán, hogy ehhez igen közel esnek az antennák talpponti impedanciái, talán nem véletlenül. Lehett volna más impedanciákat is választani, más méretekkel, dehát a 600 ohm volt előbb..
Az adástechnikában léteznek más impedanciák is - a használt antennákhoz igazodva - különösen a hosszú, középhullámú, de még a rövidhullámú sávban is. Igaz, ezek azért elég egyedi esetek.

Mielőtt nagyon belehergelnéd magad talán nézz szét a gyártók oldalain...

Mindenhol az 50 Ohm az elfogadott standard, Mind az antennák (távközlés, műsorszórás, stb) pl Kathrein, Mind a Coax kábelek (pl Belden), mind a csatlakozók (különböző méretű N) terén...
És az adóberendezések kimenete is 50 ohm impedanciájú...

Egyedül a TV műsor-vétel területén terjedt el a 75 Ohm.

Meg a kábelTV, meg a sokcsatornás telefon koax, meg a mikrohullámú berendezések külső, belső (MUX) között, és még van egy pár alkalmazás. A csatlakozók többségének N, BNC van 50, és 75 ohmos kivitele.
Igaz nem ma volt, de a Széchényi hegy TV antennapanelek, és az adók között is 60 ohmos koax van. (ha azóta ki nem cserélték)

Jobban utánnanézve igazad van. Az én Kathrein katalógusomban még ezek az eszközök Antennák, kombinerek még 60 ohmos kivitelben szerepelnek, de hát az 1990 -es kiadású.
Egyébként a jól ismert szalgkábel is eredetileg 240 ohmos volt, csak manapság nevezik 300 ohmosnak.

Sziasztok!
Hogyan lehet megmérni, ellenőrizni egy antenna talpponti impedanciáját?