De igen, a két fojtó között az az üres forszem a közép leágazás helye.
Annyiból nem tetszik, hogy hosszúak a vezetősávok, de így garantáltan szinte teljesen egyforma a terhelés a kondikon.

Most esett le, akkor oda felülről van vezetve.

Úgy van!

Nekem természetesen tetszik. De elhagyhatjuk a fojtót majd.
Meg a kondit polaritás helyesen kötve.

Talán még egy föld hurok megszüntetése lenne a cél.

Ez ügyben kicsit ellentmondás van, az a "baj"! Minthogy sem áramkorlátot, sem rövidzárvédelmet nem raktam a tervbe, így a fojtó kicsit kompenzálja ezt.
És most mondok egyet ami megint vérlázító, hogy erre nem lehet hagyatkozni, de egy üzemszerűen használt, cél tervezett eszköz meghibásodása igen csekély!
Mit értek ezen: -ez egy hálószobába szánt erősítő tápja lenne, amit nem fenyeget olyan veszély, hogy valami bólé megúsztatja, a hangsugárzók sincsennek cserélgetve, ki/be közözgetve, egyszer be van kötve és kész, használva van. Rövidzár esélye nulla!
Évek óta meg non-stop üzemben egy kis vacak 5.1-es aktív szetem. Eddig még nem gondolta úgy, hogy elpukkanjon, bár tudom ez nem zár ki semmit! De ha a hibafaktor minimalizálható, akkor belefér egy ilyen kockázati tényező. Természetesen egy labortáp esetén, vagy egy házibulis erőlködő esetén ez teljességgel ki van zárva!
Ahogy olvasgatom itt inkább az indítási áram minimalizálása ami leginkább fontos.

Nagyon jó. Kicsit vastagítsd meg azokat a fóliákat, ahol van hely erre. Meg tedd be a "célkereszteket". ( érdekes, így is lehet... nagyon jó a megközelítés... )

Egyébként meg ha a felső kondikat 90°-kal jobbra, az alsókat ugyanennyivel balra forgatod, akkor pont jó lenne, még rövidebb huzalozást érnél el.

Az a fojtó az indítási áramon nem feltétlenül fog tudni csökkenteni annyit. Ha lesz kedvem szívesen csinálok egy mérést mert izgat engem is, hogy mennyi vizet zavar a fojtó. A kondit egyenfeszültségre töltjük. A fojtó induktívitásától függően a kezdetben rövidzárlatot mutató kondi töltő áramát korlátozná. De mennyi ideig? Mert annyi idő alatt nem fog annyi töltést magába szedni ami korlátozná az áramot olyan szinten, hogy a primer oldal ne terhelődjön túl. Kérdés az is mekkora puffert lát a szekunder amikor a végfok is rákerül.

Telefonról pötyögök, remélem nem túl zavaros amit írok.

Olyan jutott eszembe, hogy a trafó primerével sorosan kötni egy ellenállást ami addig korlátozna áramot míg a szekunder elkók feltöltődnek. Aztán lehetne egy 24V relé ami rövidre zárná ezt az ellenállást. Csak én nem szeretem a relézést.

Alkalmazom!

Pepe: azáramváltód gyűrűje mekkora, vagy a huzal mekkora, amival tekerted?

Laci: A rezós kondi dióda párost hogy kell elképzelni? Sorosan, párhuzmosan, gyors kapcsoló, vagy zéner, vagy általános egyenirányító? Ez hogy működik? Nem világos előttem.

Szendi gépés létére nagyon profin közelíti meg a témát és építi a cikket! Érdemes lenne a rövidzár védelmi megoldásokra is kitérni érintőlegesen, egy egész bagatel megoldástól a komplexebbig.

Az áramváltót kompakt fénycső elektronikából termeld ki. Egy pici gyűrű vasmag aminek az átmérője picike viszont nagy az AL értéke. Én annyira vékony huzallal tekertem ami kiadott 2x28 menetet és azt 56 ohmmal zártam. Mindjárt teszek rajzot.

_{Abszolut tiszta és érthető az írásod!}
Az indítási áramkorlát szerepét az NTC tölti be a legegyszerűbb formában. Ebből a jó szerencsének köszönhetőeg rengeteg van a birtokomban. A frekiváltótól a digitális regiszteres fogyasztás mérőn át, kisebb-nagyobb tápokból.

A fojtó a szekunder áramába szól leginkább bele nem? Természetesen induláskor minden ami a szekunderen van azt terhelésnek látja a primer, vagy is a fetek, magát a primer tekercset is.

Nem. A fojtó azért kell, hogy az árammeredekséget csökkentse. Így elérhető, hogy 3...5 periódus alatt érje ez az áram a maximális, ( tervezett ) értéket. Amikor ezt elérte, akkor megszólal az áramkorlát és letíltja a tápot. Aztán 10..50 ms múlva a táp újra indul. Az áram tovább fűrészel felfelé, megint eléri a maximális áramot, leáll, újraindul és ezt addig csinálja, míg a kimeneti pufferkondik el nem érik a feltöltöttséget. ( feltéve, ha nincs zárlat a kimeneten, mert akkor sosem marad bekapcsolva. ) De ez a módszer csak a nem szabályozott kimenetű tápokba való. A szabályozottakba lehet csökkenteni az impulzusszélességet, ott máshogy megy az áramkorlát.

Az jó lenne, mert vannak fénycső tápjaim, még kimondottan ilyesmi célzattal kezdtem gyűlyteni, lomolni.

Áramváltós védelem tirisztorral vagy triakkal.

Nyugodtan tehetsz bele graetz-et is. Mégiscsak egyszerűbb még két dióda, mint még egy tekercs az áramváltón... Az áramváltó lezárását meg tedd a graetz után. Gondolom, a tirisztor anódja leállítja a meghajtó ic-t. Az a 470 nF túl nagy, nagyon lelassítja a tirisztor bekapcsolását. Ami azt jelenti, hogy az áram nagyon túl fog lendülni a primer oldalon.

Ez be lett lőve. Azért ez az érték van feltüntetve. Az induláskor ha nincs 470nF le fog állni terhelés alatt a táp.

Persze lehet graetz is. De könyebb volt 2x28 menetet feltekerni mint egy szállal 56-ot. És akkor már maradt a két utas sima egyenirányítás.

Jaj és még bőven bele fért a fet áramtűrésébe ez az értek.

Ha növeltük a szekunder puffert háromszorosára akkor már 2x470nF kellett.

Ez egy kétutas, kétütemű egyenirányító. Miért kellene 56 menet? Graetz-zel a 28 menet is ugyanazt a feszültséget adja le...

Persze, hogy leáll, mert túl nagy az árammeredekség a primer oldalon, vagyis nagyon gyorsan eléri a megszólalási áramot a fojtó hiányában a primer oldali áram. Nem is fog beletölteni a pufferkondikba elég energiát. Így azt jelenti, hogy baromi nagy árammal indul a táp, ha nem szakaszosan tölti fel a kondikat. Mérjél valahogy induláskor egy primer áramot és meglátod.

Hát, ha belefért az áram, akkor jó. A te dolgod. Mivel mérted a FET áramát?

Van egy áramváltó ami pontosan 1V 1A áttét és digit szkópon az indítási tranzienst szépen meg lehet nézni. IRF740 elvileg 10Ampert bír és az áram csúcsa olyan 3A körül volt. Ezért nem féltem. De ha cikk készül szívesen kivesézem az egész táp működését. És mérésekkel alá is támasztjuk.

Csak írjatok mit merjünk. Melyik részt. Bárhol. Bármikor.

Akkor valamit nagyon elmértetek, mert még a 30 A-t is keveselleném indításkor... de hát, te tudod.

Megmérjük újra.

Milyen mintavétel mellett? Nem lehet, hogy az indulási áram csúcsa lemarad?

Ha mérhető, akkor engem érdekel a nyák vezető sávon eső feszültség jellege. Pl. kondi előtt 2cm és kondin mérve mérőcsúcsot a nyákra nyomva. Például mi változik a fojtón, és mit okoz egy hidegítő kondi. Alapvetően azt akarom megérteni mennyire nagy ráhatása van a nyák alakjának a dolgokra.Mivel neked van két tápod, eléggé tanulságos a mérés azonos terhelést feltételezve.

Így van. Kivesézzük még érdekes dolgok jöhetnek elő. Én a mérésben hiszek. A szkóp 150MHz, szóval nem maradtam le semmi csúcsról. Bánom már, hogy nem fényképeztem.

Mérés ismétlés gondot még nem okozott Kíváncsian várom.

Egy ilyen szkópban valószínűleg van peak detector, így szinte biztos, hogy nem leszolyan tüske amit nem fogsz látni!

Van bizony.

Azt a 3A-t én is keveslem, bár nem értek annyira hozzá, meg nem ismerem a mérési körülményeket, én valami mOhm-os söntön mérném az áramot a 230V-on, csak sajna nekem nincs ilyen jó szkópom.

Ja most gondolkozok, kezd hatni a kávé.
A FET indítóáramára vagy kíváncsi, azt is induktivitásszegény söntön keresztül mérném, de ahhoz kellene egy kVA-es leválasztó, vagy ha telepes a szkóp...(a harmadik lehetőséget nem írom le, a cikkemből is kimoderálták, jogosan).

Hűtőborda ügyben meg kinéztem ezt: Bővebben: Link

Csak kár, hogy így a bordázat vízszintesen állna, talán nem lesz gond és bírja.
Majd jövő héten próbálok PC tápból bontottakkal, aztán meglátom.