Bocs, mi az az FID?

ÁVK, ÉV-relé, FI relé; felénk teljesen másképp mondják, úgy látni tévesen jegyeztem meg, pedig itt olvastam nem egyszer.

Köszi a válaszokat. Egyébként fi-relé már nincsen úgyhogy azt hagyjuk.Van viszont helyette RCD
A biztosítókat azokat hagyjuk A biztosíték viszont nem a hálózatot védi elsősorban hanem a kezelőt védi úgy hogy a hibás készüléket (testzárlat)leválasztja a hálózatról.De persze ez részletkérdés...

Mivel villanyszerelésről beszélünk, a biztosító itt egyértelműen biztosító berendezést jelent. Ha egy készülékben a fázis és a nulla, esetleg két fázis között alakul ki zárlat (földelés felé nem), akkor a biztosíték mitől véd? Továbbá, ha ennyire szereted az angol kifejezéseket használni feleslegesen, miért nem angol nyelvű fórumon érdeklődsz?

Sziasztok!
Ledes fényszóró érintésvédelmével kapcsolatban lenne kérdésem. Vannak ezek a kínai, hálózatról működő, 10, 20, 50W-os szürke szögletes fémházas fényszórók, (külsőre kb. mint a 150W-os halogén izzós) amiből kilóg egy kb. 15 cm-es kábel, barna/kék/zösá, erre kell kötni a hálózatot. Ez eddig rendben is lenne, de a hátulját kibontva, ahol a tápegysége van, a zöld/sárga sehova nincs kötve. Esetleg van rajta saru, de csak lóg a semmibe, és eddig amit láttam az mind ilyen volt. A kérdésem az, hogy akkor ezt kell, lehet, szabad-e, vagy tilos földelni? Kívülről semmi felirat vagy jelölés nincs rajta. Amúgy a tápja egy műanyaggal kiöntött doboz, két vezeték be, kettő ki. Szóval, mi a korrekt megoldás?

A tápegység ismeretének hiányában nehéz biztosat mondani. Leginkább az a kérdés, hogy a primer és a szekunder oldal el van-e választva egymástól.

Jelölések? Kívül és a tápon?

Jelek? ...amilyet akarunk, olyat nyomtatnak rá... (igaz a példámon 100 W-os van)
Ez is érdekes!

A szekunder oldalon ott van a kettős szigetelés jele, tehát tilos földelni.

Honnan tudod? Képet nem láttunk semmiről, tápegységet nem ismerjük.

Ez igaz, az utolsó képről állítottam, ha azon is szerepel, akkor igen.

Semmi felirat vagy jelzés nincs rajta, csak a dobozán annyi, hogy 10W, kültéri lámpa, 90-240V AC. A tápja a hátsó burkolat alatt van, kb. 2x3x4,5 cm, egy U alakú fém profil műgyantával kiöntve, valami ragaccsal a házhoz rögzítve. A hálózati vezeték egy kb. 20cm 3 eres MTK féle, 2 ér beöntve a tápba, zöld/sárga sehova, másik vége kijön a tömszelencén blankolva ónozva. Másik két vezeték megy a ledhez. Ahhoz a reflektor részt eléggé szét kellene bányászni, hogy megmérjem, de biztosra veszem, hogy galvanikusan le van választva (habár egy kínai cuccnál sose lehet tudni). Képet most nem tudok csinálni, kb. ennyit látni.

Én nem kötném be a földelést. Lévén kültéri lámpatest, remélhetőleg elérhetetlen helyen lesz felszerelve.

A hálózat oldalon pedig L-N Y/g jelölés, ráadásul szinte mind kivétel nélkül három eres tyúkbéllel, amiben az egyik Z/S

A helyzet az, hogy szerintem találomra pakolják rá a jelöléseket és nincsenek tisztában azzal, hogy Európában mi miért van, mi-mit jelent.
Láttam már sorozatban gyártott kínai gépet hazai piacra (nem olcsó cuccok egy nagy multi gyártónak) és érdekesen alakították ki az elektro szekciót...
Nem úgy gondolkoznak, mint mi.

Én bekötném, mert a táppal semmilyen fémes kapcsolatban nincs, viszont a kasznit nyugodtan be lehet (ismerve egy-két ilyen refi belsejét - kell is) kötni a védővezetős érintésvédelembe. persze csak akkor, ha szét lett szedve és tutira hozzákötve a hához belül (lehet kívül is).

Mindez csak szerintem.

Bocs hogy ekezetek nelkul....
Ezek a refik kapcsolouzemu vagy kettos szigetelesu taprol mennek.
Tobbet bekotottem. Ha volt helye a PE vezetonek azt is bekotottem a lampatestre.

Üdv! Adott egy nagyon régi PIONEER kék korszakos erősítő. A tulajdonosa jelezte a minap, hogy ha megérinti az előlapot bizsereg tőle a keze, mintha áram lenne a dobozon. Fázis ceruzát hozzá érintve bizony világított. Ha bekapcsoltuk akkor csak halványan. Ha meg fordítottuk a dug villát kikapcsolt állapotban nem, de bekapcsolva halványan világított ismét. Átnéztem az összes kábelt és csatlakozást nem sérült semmi sem működik is az erősítő, de ez a jelenség fönn áll. Tud esetleg valaki segíteni, hogy mi lehet a gond?

Mi a hangforrás? Az rendben van? Az összes készüléket át kell nézni ami össze van kötve, és a kábeleket is, kezdeném a földeltekkel és a földelés ellenőrzésével.

Szia. Nincs rá kötve semmi akkor is fönt áll ez a jelenség.

Egy Videoton Kleopátra és Aida , ami fadobozos, ott is fennáll ez a jelenség. A transzformátor szórt mágneses tere indukál feszültséget az előlapon.
Próbáld ki, ha van rá lehetőség. Meg fogsz lepődni. Világít halványan a fázisceruza.

Szia!
Szerintem semmi gond nincs a jelöléssel, maximum trehány szerelésről beszélhetünk.
Elég sok ilyen lámpát vettem. Az enyéimben mindegyikben be volt kötve a zöld/sárga, mégpedig a kötődobozt, a lámpatesthez rögzítő csavarok egyike alá. Tehát, ha a tiédben nincs, az csak a hibás összeszerelés miatt van. Egyébként állítólag ezeket Bulgáriában szerelik (gondolom kínai anyagból).
A LED meghajtó egyik végén L N (és GND) jelölés van. Ez vonatkozik a primer oldalra. Tehát a 3 erű betáp kábelt, csatlakoztatni KELL a lámpatesthez (illetve a LED meghajtót tartalmazó fém dobozhoz.
A szekunder oldalon viszont ott van a megerősített szigetelés jele, tehát nem kell a védőföldhöz csatlakoztatni. (Egyébként erre nincs is mód/kialakított csatlakozási lehetőség a lámpában.)

Nem tudom milyen készülékről van szó. Lehet, hogy valakinek egyértelmű az előzőleg írtból, hogy melyik típus.
Ha magában is ráz, a táp körül kellene szétnézni. Anélkül konkrét ajánlatot tenni nem lehet. Ha mágneses sugárzás, egy fémlemezzel történő árnyékolás a trafóra megoldja.

Egy Pioneer SA-710-ről van szó, nem egy mai darab.

Banális hibával javítottam hasonlót nemrég. Elektrotanyáról leszeded a javítási útmutatót. Megnézed a bemeneti feszültségről a táblát, az alapján eldöntöd pontosan milyen modell.
A hálózati oldala a dugó, kapcsoló, csatlakozók, biztosítékok és egy kondenzátor.
Képekre keresve nem tudom, hogy a pont adott típusnál hogy van, de válaszd szét a primer és szekunder kábelkötegeket.
Mivel régi, poros. Valószínű a kapcsoló alatt és mellett két NYÁKon is van biztosíték. Ezeket ki kell szedni és a porcicákat kizavarni alóla. Ugyanígy a kimeneti hálózati csatlakozók környékét is kitakarítani, ha nincs használva ki lehet hajítani is. (ami nincs nem romlik el)
Szerintem a biztosítékok alatt összegyűlt por szívott magába annyi nedvességet, hogy a hálózati feszültségről rávezet a fém házra. Meg kell nézni mennyire lógnak le a NYÁKba cinezett dolgok, nem-e lett túl hosszúra hagyva.
Ha a takarítás nem elég, meg kell próbálni lekötni a trafót, eldönteni, hogy a trafó hibás, vagy a többi. Szerintem ezekben még van elég anyag, hogy ne menjen tönkre a trafó. Biztosítékot figyeld, honnan veszel ki, az a feszültségválasztója.
Ha takarítod ki lehet venni a teljes NYÁKot az erősítő résszel, kitakarítani az alatt is, a (hang) csatlakozók cinezését nézd át figyelmesen, mi mennyire lazult ki. Ha tudsz egy jó orvosságot a bemenetválasztó kapcsoló kontakthibájára várom javaslatod.

Úgy éljek a lelkembe látsz. Az erősítő belseje egyszerűen fürdik a mocsokba. Erősítőt még soha nem láttam belülről ennyire piszkosan. A trafóról csak annyit, hogy nem zizeg, nem melegszik leadja azt a feszültséget amit kell neki. A bemenet választója ennek is tönkre ment, de a tulajdonosa azt kérte, hogy bármi áron találjak ki valamit, hogy az működjön. Nos én azt csináltam, hogy vettem 8db 12voltos relét és a nyákon levő kapcsoló helyére forrasztottam vezetékekkel a relék lábait. A relék vezérlését kis jelű NPN tranyókal csináltam. A tranyók hajtását pedig az előlapon lévő forgó kapcsoló 4 állásából vettem le.

Meg tudja mondani valaki, hogy kettős szigetelésű készülék (pl. egy kis dugasztáp) primer és szekunder oldala között mekkora szigetelési ellenállás érték az elfogadható?
Az is érdekelne, hogy mit mond a szabvány, és mik a gyakorlati értékek.
Több dolgot lemértem itthon, 2500V-os szigetelési ellenállásmérővel. A leválasztó trafóm 20GΩ feletti (eddig tud mérni a műszer), egy dugasztápon 16GΩ-ot mértem gondolom ez még bőven jó, de mennyi az ami még elfogadható?
Régi emlékeim szerint valami 10MΩ-ra emlékszem, de mai szemmel ez valahogy túl kicsinek tűnik.

Annál biztos hogy több, én valami néhány száz M ohmra emlékszem. Régebben rágugliztam de nem találtam egyértelmű utalást, a szabványtöredékek amik meg találtam egymásnak ellentmondóak voltak.
Ami biztos hogy trafót minimum 4kV-tal kell vizsgálni, ez némelyik toroid oldalára rá is van írva. Ezért vettem én is nagyobb feszültségű szigetelésvizsgálót, na meg azért, mert az ellenállás értéke az egy dolog, ugyanannyira lényeges a vizsgálófeszültség értéke is. Talán a trafós topikban írtam nemrég egy öreg trafóról aminek a mérésekor kiderült hogy miért. A trafó 0,5 és 1kV-on mérve is kb. ugyanazt a 130 Mohm körüli értéket adta, viszont 2,5kV-on már átvezetett.
Az olcsó műszerek amellett hogy csak 1kV-ig mérnek, 2 Gohm a legfelső mérhető érték. A valamivel jobbaknál már 2,5kV a mérőfeszültség és 20 Gohm a végük. Ami nekem most van az egy teljesen más kategória, az ára is. Ez már 500V-on is 500 Gohm-ig mér, és 5kV-os mérőfeszültség is van rajta. Analóg műszeres, a műszer méréskor kb. pont annyit tud túllendülni, hogy elvileg 1 T ohm-ig kijelez. Szükségem is van rá, mert a korszerű szigetelőanyagoknak (poliészter fólia, kapton) a T ohmos nagyságrendben van a szigetelési ellenállása.

Köszi az infót! Igazából először építeni akartam ilyesmit, de pont az ára miatt, a 2500V-os műszernek nem érdemes nekiállni. Arra gondolom elegendő lesz, hogy az itthoni berendezéseimet leellenőrizzem.
Pl a dugasztápokban és sok egyéb készülékben is 2....3kV-os Y kondi van, ezeket nem igazán illene ennél nagyobb feszültséggel vizsgálni (mert esetleg átüt a kondi benne - jogosan).
Azért továbbra is érdekelne hogy pl. a régi MSZ-ben (magyar szabványban) mi szerepel erről.

A kérdés, hogy hol és mikor?
Ami a használatbavételi és időszakos vizsgálatot illeti, MSZ 4851-5:1991 (ma délben még érvényes!) külön szabályozza (bocs, a kérdéssel egybemostál két dolgot)
a. Érintésvédelmi törpefeszültség és védőelválasztás transzformátor P-S között 2 azaz 2 Megaohm. A mérőfeszültség törpénél 250-500V, másiknál 250-1000V legyen.
b. Kettős szigetelés 4 Megaohm. A mérőfeszültség 250-1000V legyen. Ha külön mérhető a kettő, akkor 2-2 Mohm.
A gyártmány minősítési szabványokat nem ismerem.

Nyilván ha olyan helyen mérsz ahol alkatrész is van, annak a tűrését figyelembe kell venni a mérőfeszültség megválasztásakor. Csak a tapasztalataimra tudok hivatkozni mert az ide vonatkozó szabványokat nem ismerem. A néhány M ohm egészen biztosan a vicc kategória, még akkor is ha az esetleg valamilyen szabványban szerepel.
Nagyon sok mindent mértem itthon, nem csak trafót hanem kábeleket, olvadóbiztosítékot, nyákot, stb. Ebből az alábbiakat vontam le. Amíg a műszer nem tud mérni semmit, azaz a méréshatár legfelső tartományán is kívül esik a mérendő ellenállás addig nagy baj nincs. Amikor már belül van, azaz mér a műszer mondjuk 1 G ohmot akkor már gyanakodni kell. Az esetek többségében még ilyenkor is jó a szigetelés, de a műszer PI (polarisation index) - DAR (dielectric absorption ratio) tesztjei már lehet hogy nem adnak tökéletes eredményt a szigetelés minőségét illetően.
Aztán van az a fokozat amikor már csak néhány száz M ohmot mérsz, na ott már az esetek 80-90%-ban baj van, a műszerrel lefuttatott teszt ezt jelzi is. Az ilyen szigetelés ha kap egy nagyobb túlfeszültséget akkor nagy eséllyel át fog ütni, noha a normál feszültségű használat esetén még semmilyen probléma nincs.
Készülékek, nyákok piacra kerülése előtt elvileg meg kell rajtuk csinálni a HI POT tesztet, az megint csak minimum 4kV-tal történhet, de pl. trafóknál vagy indukciós motorok esetén 6kV-ot is használnak.
Ez a különbség az olcsó és a drága műszerek között, hogy bonyolultabb a mérőkör, nagyobb átfogást tudnak megvalósítani vele, így lesz az hogy mondjuk 500V-on is lehet vele 500 Gohmig mérni, és nem csak 1-2 Gohmig. Az egyszerű műszerek nagyon primitívek, ha kell csatolok néhány rajzot. Én is építeni akartam, de aztán becsúszott a mostani nagyon jó árban, így megvettem.