Fórum témák
» Több friss téma |
- Ez a felület kizárólag, az elektronikában kezdők kérdéseinek van fenntartva és nem elfelejtve, hogy hobbielektronika a fórumunk!
- Ami tehát azt jelenti, hogy a nagymama bevásárlását nem itt beszéljük meg, ill. ez nem üzenőfal! - Kerülendő az olyan kérdés, amit egy másik meglévő (több mint 17000 van), témában kellene kitárgyalni! - És végül büntetés terhe mellett kerülendő az MSN és egyéb szleng, a magyar helyesírás mellőzése, beleértve a mondateleji nagybetűket is!
Ha 50Hz a szűretlenség, akkor egyutas az egyenirányítás. És az elnyomás is csak akkor igaz, ha a stabinak meg van a minimálisan szükséges 7V feszültsége, ahova a hullámosság alja sem "lóg le".
Tud valaki valamilyen szuper módszert (nem csiszolást), zománcozott rézhuzalokról a zománc eltávolítására? Hogy színtiszta rézfelületet kapjunk a forrasztáshoz...
Annó ezt úgy javasolták, hogy denaturált szesz lángjába kell tartani, míg felizzik, utána belenyomni a szeszbe. Ettől lehűl, és ledobja a zománcot, koszt, oxidréteget. Persze lehűteni bármiben lehet, nem csak a szeszben, csak az a lényeg, hogy gyorsan hűljön le.
Szerk: Látva morgo hozzászólását, eszembe jutott, hogy ezt a módszert a régi fajta zománchuzalokra mondták. Az újabbak ónba mártva nagyobb kosz nélkül leégtek, a BRG-ben is ilyen módon szedték le az újabb fajta lakkot a huzalokról. A hozzászólás módosítva: Jan 24, 2016
Szia!
Munkahelyen kifejezetten erre a célra ónfürdőt használtunk. Ha elég forró az ón, akkor leégeti a lakkot, 2-3 másodperc alatt. Csak bele kellett mártogatni a huzalt a kellő mélységben.
Ezek a módszerek nem csak a forrasztható zománchuzalra érvényesek???
Az 1000 éves nem forrasztható változatnál is működik vajon? Gázlángon próbáltam, de erről (az 1000 éves fajtáról) a büdös életbe nem égett meg a zománc...
(Ezt kinek írtad?)
Felizzott a huzal, és belenyomtad utána mondjuk hideg vízbe? Izzáskor minden szerves lakk leég, bármilyen fajta is.
Mindkettőtöknek....
Ez bizony nem égett le, hiába izzitottam, meg merítettem hideg vízbe is. Le is esett az állam... Azért kérdeztem...
És az ilyen módon "hőkezelt" huzalvégről se jön le könnyebben a zománc? Arra gondoltam, hogy ha rajta is maradt, nem lehet könnyebben mondjuk csiszolópapírral leszedni? Nagyon furcsa bevonat lehet rajta, elképzelni sem tudom, miből lehet...
Nem hát, ugyan olyan kemény, mint ahol nem érte a láng...
Csiszolópapírral lehet leszedni csak... Lövésem nincs milyen zománc ez, pedig ugyan úgy néz ki mint bármenyík más...
Sziasztok.
Kezdő kérdés. Ha egy 0+12v tápról üzemelő komparátor + bemenetére a 0 voltot (GND) kötöm a - bemenetére pedig egy GND-nél alacsonyabb feszültséget aminek a GND-je megegyezik a komparátoréval, akkor a komparátor kimenete képes elbillenni pozitív irányba? Köszi!
Próbálom megérteni a tranzisztor működését, de nem igazán világos: lehetséges, hogy egy tranzisztoron a UCE < mint UBE? Egyes leírások szerint igen, máshol meg úgy tűnik, nem, de konrét állítást ezzel kapcsolatban nem találtam sehol.
Lehetséges. Ha a bázist elegendő nagy árammal vezérled, akkor az UBE kb. 0,6V lesz, a tranzisztor telítésbe megy, az UCEsat pedig egy-két tized volt lesz, kisebb mint 0,6V. Kapcsolóüzemben szokott ilyen eset lenni.
Igazából az alap bistabil multivibrátor működését akarom megérteni, ahol az egyik tranzisztor bázisa és a másik tranzisztor kollektora közé mindig tesznek ellenállást. (Bocs, nagyobb képet nem találtam.) Arra gondoltam, talán azért, mert biztosítani kell, hogy a kollektor feszültsége magasabb legyen, mint a bázisé. De ha nem, akkor elvileg működnie kellene úgy is, hogy nincs ellenállás a kollektor és bázis között. Nem?
Egyébként, ha a bázis feszültsége magasabb, mint a kollektoré, akkor a bázis irányából a kollektor felé is folyik áram?
Szia!
Szimuláld le: Bővebben: Link. Jobb gomb az ellenálláson majd edit. Ott meg tudod változtatni az ellenállás értékét, de 0 ohmot nem állíthatsz be. A hozzászólás módosítva: Jan 24, 2016
Nagyon köszönöm, de olyan, mintha nem lenne tökéletes ez a szimuláció.
Ha 200 ohmosra csökkentem a bázis-kollektor ellenállásait, még működik, de ha 100 ohmra, akkor a bázisra adott Set vagy Reset 5V esetén a bázis-emiter között nem indul el az elektronok áramlása, és nem nyit az adott tranzisztor. Ennek nem látom okát, nem értem, miért függ ez a bázis-kollektor közötti ellenállástól.
Ez azért van, mert a set-reset-re kötött 1 kohm-on arányában kevés áram képes befolyni akkor, ha nagyon lecsökkented a B-C ellenállás értékét. Tartsd nyomva a bal gombot set-reset bemeneten és így láthatod az áramok folyását akkor, amikor váltani szeretnél.
A hozzászólás módosítva: Jan 24, 2016
Igazad van ezt elírtam, az egyenirányítás kétutas és az adatlapban szereplő érték is erre vonatkozik.
Hello! Ahhoz hogy ez megfelelően működjön, gyakorlatra is szükség van. A felizzás pillanatában villámgyorsan a szeszbe kell nyomni. Már a gyors hőtágulás is segít ledobni a zománcot. Anno 20*0,05mm-es Litze huzalokat csak ezzel a módszerrel lehetett tisztítani. Aztán 100..400-as polír papírral meghúzkodni az oxidot.
A hozzászólás módosítva: Jan 24, 2016
Akkor majd kipróbálom újra, villám sebességgel is...
Köszönöm, azt hiszem, megértettem. Ha a Set és Reset lábakat eltávolítom az áramkörből, akkor 1 ohmos bázis-kollektor közötti ellenállással is jól működik. De 1 mohmmal már nem. Ha jól értelmezem, e azt jelenti, hogy a bázis-kollektor között nagyobb ellenállásnak kell lennie, mint a bázis-emitter belső ellenállása (ha nincs set és reset). Ez így elég logikusnak tűnik.
Még egyszer köszönöm!
Set-reset bemenet jó ha van, mert azokkal lehet állapotot váltani.
Abban az esetben, ha hagyományos bistabil multivibrátoként akarom használni, igen. De engem igazából az érdekel, hogyan indul, amikor tápot kap. Elvileg az alkatrészek asszimetriája miatt mindig az egyik állapotba kell beállnia, de gondolom, egy kis tuninggal elérhető, hogy véletlenül vegye fel a kezdőállapotot. Egy egyszerű random bit generátort szeretnék készíteni.
Elvileg a bistabil véletlenszerűen veszi fel a kezdőállapotot. Ez azonban csak akkor igaz, ha minden szimmetrikus. Mivel ez a valóságban, különösen diszkrét elemekből készült áramkörnél ritkán fordul elő, így erre számítani nem lehet. (de arra sem, hogy mindíg ugyanaz lesz)
Szerintem inkább zajgenerátorból, és komparátorból kellene véletlen szám generátort készíteni. A hozzászólás módosítva: Jan 25, 2016
Üdv mindenkinek! Van egy folyamatos járású kvarc fali órám, ami elkezd járni, de pár másodperc múlva kattogó hangot ad, a "motorja" oda vissza mozog. Mi lehet a baja? Az elem új
Semmi sem örökéletű, a műanyag fogaskerekek, meg különösen nem.
Tervezett élettartam...na de ennyire? Szemre nincsenek elkopva az a furcsa. Elindul megy is néha egy két percet is majd elkezd kattogni. Gyanakodtam már a kristályra is.
Ez érdekes mert az összes ilyen óra így halálozik el,nekem is volt már nem is egy ami így viselkedett. Viszont volt olyan is,hogy kicseréltem benne a tekercset és megjavult.
Bele van programozva vagy mi a szösz? Van olyan quartz órám is ami már vagy 30 éves és megy...
Nem régen javítottam a miénket. Annak fogaskerék baja volt. Nagyítóval nézd át a fogakat a legvékonyabb sűrű fogú fogaskeréken. Nálam egy fog el volt hajolva, visszaegyengettem és azóta is megy. Azt nem tudom mitől görbült el, meg az sem meddig marad jó, de egyenlőre megy.
AS szabványról hallottál? (ahogy sikerül) Kicsit kisebb a fog, kicsit távolabb kerül a két kerék, kicsit puhább a műanyag. Kicsit kopik, már is csak a hegyek érnek össze, egy darabig. Lehet az is, hogy megnövekszik a súrlódás, máris erősebb mágnes motor kéne.
|
Bejelentkezés
Hirdetés |