Mosfet RFP15n05 ez elmaradt.

A conradosban van két nagyteljesítményű ellenállás azokat is gondo,om fel kéne használnom. Az erőátvteli részben van benne az ellenállás.. De ezt ti biztosan jobban tidjátok.

A nagyobb teljesítményű conrados kapcsolás is van egy jól működő. csak a feladat az hogy van egy váltó kapcsolóm 6 állású és a kisebbik elektronikánál lehet az állító ellenállást előre4 féle képpen beállított potival bűntetlenül váltani az áramköt bírja.... legalábbis ezt mondta a boltos. Mutatta hogy hol és mit azzal nincs baj.
A feladat 4 állásban 4 külömböző előre baállított fix fordulatot kicsikarni kapcsoló állás segítségével
Es hogy tuti legyen ebből 2 párhuzamos egység a cél.
Persze két külön motorral és külön elektronikával.

Köszi a gyors reagálást..

Most látom, hogy ez a mindenhol keringő hibás kapcsolás. Alakítsd át az egészet így: Bővebben: Link.

A kicsit megépítettem. egy kisebb hűtő ventillátorral polaritás helyesen bekötve ( ert amúgy nem műkszik csak melegszik ) jól működik. mintha úgy olvastam volna hogy pulzusvezérlésű lenne... de ez csak mai gyors emlék. HA a szükséges motort kézzel megforgatom kínlódva max fordulatra állítva éppen hogy csak fordul. szóval nem bírja es a rtanzisztor melegszik... igy rövid próba után uigy gondoltam hogy a mosfet a megoldás.

Akkor a kicsi nem jó???

A conradost gondoltam hogy azért nem megy mert valahol érintkezés problémás igy átforrastottam amit ugy ítéltem... azért a huzalozás.. az a tuti.. :-9 de igy sem megy szóval alkatrész hibás lehet..

Igen, jól olvastad, PWM vezérlés. Alapvetően azért nem működik jól, mert ez egy alapjaiban elhibázott kapcsolás egy kicsit is nagyobb teljesítményhez. Linkeltem egy tutira jól működőt.

Amit megépítettél, abban a Discharge láb van használva meghajtásnak, ami igazábol nem arra való. Az Output láb annál inkább.

Én csak azt nem értem, miért ez a hibás elrendezés terjed. A Conrad féle verziót nem ismerem.

Ahhoz a conradoshoz rajzom sajnos nincs de a posta ma hég hozza az újabb csomagot és ha gondolod a szzűz panelt feltesszem mindkét oldalon és a leírást is.
Az frankó 2,5 A tud csak ott nem tudom a fix szabályzó potit "levegőben" cserélni mert tönkremehet és az árban eléggé gáz úgy.
Ezért gondoltam a kicsit a mosfettel..


Amit linkeltél, abban a motor alatti a mosfet? vagy abban még kell hozzáépíteni hogy tudja vezérelni a 2,5 A körülit ( kb 1 -1,5 A körül venne fel a motorom -)

Hülye kérdés.... :_) abban a kicsi panelból valahogy át lehet építeni ? Vagy telljesen újat kell tervezni maratni stb??? (((

Igen rég volt mikor ezzel pepecseltem.. már a srácaim is kinőtték azt a kort...

Én újat készítenék. Azért van a motor "alatt", mert az egy N csatornás FET. Az eredeti rajzodon P "csatorás" tranzisztor van (ami igazábol PNP).

Akkor az RFT15n05 az jó vagy milyent kell vegyek helyette??

Légyszi ne nevess... a diódák milyen értékűek? A motor "alatti milyen? és azt fizikálisan ( leteszem magam elé fektetve a hűtő borda rész van alul... akkor melyik lába hova???

Hihetetlen ugye???

A meglévő FET (RFT...) kibírja, de azért ne hagy szabadon amíg nem tesztelted, legyen rajta hűtőborda, akár egy 10 x 10 cm-es alu lemez is megteszti. A két bal oldali dióda lehet szinte bármilyen, pl. 1N4148, csak Zener ne legyen, esetleg az előző kapcsolásból is kiszedheted. A motorral párhuzamos dióda már legyen kicsit izmosabb, pl. 1N4004 - 1N4007. A lábak sorrendje balról jobbra: G, D, S. Ez viszont az adatlapjában benne van.

Köszi.. lasan képben vagyok.. A GDS az a rajzon hogy ál?? (( bocsi

Lásd melléklet (ami az adatlapból van).

Van frankó gyári hűtő hozzá.. az legalább jó... )

Köszi...
Egyébként takarmányipari gépeket gyártunk. Granuláló prést hűtőt szárítót és komplett rendszereket is.
Az erőátviteli kapcsolószekrényt is én csinálom a vezérlés PLC azt a csapatban szoktuk. Ott látsz mindent a gépnél. itt csak "sejted" ... ez olyan mint az a kábel amelyikben áram folyik ugyanúgy néz ki mint amiben nem... csak más a fogása...

Szerintem fordítva van. Itt látod mi történik, egy PLC-nél csak sejted, mi folyik belül.

Játszok egy nyomtató fejmozgató motorral. Jelenleg a PID behangolásával kűzdök (most szépen leng ). PIC18F25K80-ra írtam át a programot az AN532 alapján. Most azon gondolkodom felveszem az egységugrásra adott válaszát a motornak, amiből talán jobban meg tudom határozni a motor paramétereit.

Szerintem ezek az egyhurkos szabályzások sokkal nyűgösebbek, mint a kéthurkos, fordulatszám-szabályozás alárendelt áramszabályozóval. Ha pozíció szabályozás is kell, az még egy szabályozó kör legfelül. A többhurkos szabályozók szerintem viszonylag könnyen és korrektül beállíthatóak, az egyhurkossokkal még igazán jót keveset láttam. Az ilyen processzoros rendszereknél meg külön probléma a sávszélesség. Nem könnyű egy áramszabályozót belegyömöszölni egy 8 bites processzorba, legalábbis jó dinamikával.

Szia, Hasonló alapra lézergravírozót szeretnék építeni. A motor mozgatásra az elmélet már meg lenne, de ez az AN-es verzió, sem elvetendő, ahogy beleolvastam, pont ilyen Dc-brush motorokhoz van kifejlesztve. A gyári kínai égetőkhöz megvan a képszerkesztő, csak az nem világos, hogyan illesszem az Arduinora.....

Módosítottam a hozzászólásom, ami elveszett, ezért újból leírom:
Az alábbi linken található jegyzetben a 174. oldalon van egy blokkvázlat a kétkörös szabályozásra. A 382. oldalon az elmélet is részletesen le van írva.
Bővebben: Link
Ha processzorral szeretnéd ezt megvalósítani, akkor fontos, hogy jól válaszd meg a számtartományokat és a sávszélességet. Szerintem mindegyik szabályzónak elég egy PI jellegű szabályzó.
Az áramszabályozónál elég lehet 8 bites alap- és visszavezetett jel, de a szabályozó rutinban már lesznek 16bites számok is. Sávszélességben legalább a pwm vivőt el kellene érni. Ezt nehezítheti akár az ADC konverzió sebessége is.
A fordulatszám-szabályzóban általában indokolt a 16bites alap és visszavezetett jel (a szabályozó rutinban pedig 32 bites számok is lesznek). Az utóbbi ilyen pontosságú mérése komoly nehézséget okozhat a kívánt sávszélességgel. A sávszélesség a motor mechanikai időállandójánál legalább egy nagyságrenddel nagyobb legyen.
Az analóg szabályzó könnyebben összehozható, ellenállásokkal és kondenzátorokkal lehet beállítani.
Az egységurás jel általában jó szokott lenni a szabályozó dinamikus viselkedésének vizsgálatára. A beállítás is egységurásjellel szoktuk végezni (persze az ipari szabályzók ma már rendelkeznek önoptimalizáló rutinokkal).

Nekem a "Villamos gépek" talán egy féléves tantárgy volt, az is 30 évvel ezelőtt .
A PIC 64Mhz-en jár, így a PWM freki 15,625kHz és az ajánlás szerint minden 16. ciklus után számolom az adatokat (kb. 1ms). A PID tényezői 16 bitesek, az eredmény 32 bites, ezt formázom 10 bitre, ami a PWM felbontása. Mivel ebben a PIC-ben van hardveres szorzó, lecseréltem a programban a rutint, így a szervo számolás (amikor nincs mozgás parancs) kb. 30us, ha mozgatás is van kb. 50us ideig tart, ezért akár lehetne gyorsítani is a szabályozást, ha szükséges lenne.
Áramszabályozás jelenleg nincs (egy MaxPWM változó van csak benne), de a nyákra terveztem egy söntöt egy erősítővel, ha mégis szükség lenne rá, és hagytam forrpontot akár AD, akár komparátor bemenetre. Ebben a PIC-ben a komparátor kimenete tudja tiltani a PWM jelet, így egyszerűen megoldható az áramkorlát hardverből (mivel DA is van benne akár szoftverből állíthatóan).
Csináltam egy excel táblát a modellezéshez, de nem tudom beállítani, hogy a kiszámolt PWM érték hogyan hat az új pozícióra. Ezt gondoltam meghatározni valahogy a szabályozás közben kialakult értékek naplózásából.

A jó dinamikához mindenképpen gyakrabban kellene lefutnia az algoritmusnak. Ezzel az egykörös szabályozással nem szeretnék foglalkozni, mert ennek az elmélete nem világos számomra, és az eddigi tapasztalataim alapján én rábeszélnélek az alárendelt áramszabályozásra.
Ha hardveresen meg lehet oldani az áramszabályozást, az nagy könnyebség. Ez a komparátoros letiltás az "árammódú pwm szabályozást" jelentené ami majdnem jó, hiszen egy áramot írsz neki elő. A problémák vele: Ez az áram csúcsértéknél kapcsol ki, miközben mi az áramközépértékre szeretnénk szabályozni (erre van hardveres kompenzálás, majd megkeresem). Az áramirányt gondosan kell kezelni (lehet olyan állapot, amikor negatív áramot írsz elő, de még pozitív áram folyik; miközben a híd söntjén mindig pozitív áramot mérsz).
Ha szoftveres áramszabályozást csinálsz, az ADC időzítésére gondot kell fordítani. Egy pwm periódus áramközépértékét vagy sok mintavételezéssel lehetne megmérni (de ezt nem nagyon tudod), vagy a hullámos áram "közepén" veszel mintát. Kettő ilyen közép van, a felfelé emelkedő szakaszon, vagy a csökkenő szakaszon. Ennek időzítése egyszerűbb az úgynevezett "center aligned pwm" jel képzéssel (azt nem néztem meg, hogy a használt PIC támogatja-e ezt).
Az excell táblát nem tudtam megnyitni, valamilyen régebbi fájlformátumban kellene.

Egyenlőre úgy vagyok, hogy menjen a PID, megtalálva a helyes paramétereket, a többi majd később. Ebbe már több minden benne van.

Nekem több minden nem világos a szimulációban, de a legnagyobb bajom az, hogy nem látom, hogyan modellezed a motort. Legalább három jellemzőjét figyelembe kellene venni; a soros ellenállását, induktivitását és a belső feszültségét (ez utóbbit egy kondenzátorral is szimulálhatod).

Hát ez az, hogy sehogy. Pontosabban addig variálgattam, amíg kijött valami hasonló, mint amit a motor csinál, aztán visszavariáltam a jellemzőket, amíg a görbe jó nem lett. Ezt visszaírva a programba már határozott haladást értem el, már nem leng, hanem beáll. A táblában gyakorlatilag egy helyen van motorjellemző: a szorzó, ami azt mutatná, hogy a beállított PWM hatására mennyit változik a pozíció (mintha a PWM lenne a sebesség és így időegység alatt szorzónyival mozdul el, 0,14 van most beállítva, így egész jól hasonlít).

Ha nincs a motor benne, akkor a szimuláció így nem sokat ér. Mérd meg a motor jellemzőit:
Fogd meg a motor tengelyét, küldjél át rajta néhány amper DC áramot, és mérd meg a kapocsfeszt; ebből meg lesz a soros ellenállás. Ha van szkópod, akkor lefogott tengellyel kapcsolj rá egy fix dc feszültrséget, miközben egy söntön mérd meg az árammeredekséget; ebből meglesz a soros induktivitás. Ha van labortápod, akkor állítsd áramkorlátra, és szabad tengellyel kösd rá a motorra. A motor kapocsfeszültségének emelkedéséből meg lesz a belső feszültséget szimuláló kapacitás. A fordulat visszavezetett jelet a számításkor a kondenzátor feszültségéből (a motor belső feszültsége) kell visszaszámolnod. A névleges feszültséghez gondolom tudod mekkora fordulat tartozik. Ha nem, akkor mérd meg.
A szimulátorban nem fontos differenciál egyenletekkel számolnod (persze ha nem gond, akkor hajrá). Elegendő lehet, ha az egyes pontok közötti változásokat számolod ki, mint ha köztük nem változna az őket létrehozó fizikai mennyiség.

Van egy A300 DC servo vezérlő amit meg lehet építeni minden dokumentációval.
De mindig kihívás egy új fejlesztés.