Fórum témák

» Több friss téma
Fórum » DC-DC konverter
 
Témaindító: Placi84, idő: Nov 10, 2005
Témakörök:
Lapozás: OK   85 / 132
(#) Kovidivi válasza jocka0012 hozzászólására (») Jan 16, 2016 /
 
Attól még nem lesz szabályzásod. Tehát a feszültség sem lesz stabilizálva, és rövidzárlatnál nem lesz elég gyors a mikrokontroller, hogy azonnal kikapcsolja a FET-et. A vezérlést analóg áramkörre kellene bízni, és ennek az analóg áramkörnek kellene egy referenciát adni (feszültség és/vagy max. áram), aztán majd az analóg rész leköveti a kimenet változásait.
A hozzászólás módosítva: Jan 16, 2016
(#) jocka0012 válasza Kovidivi hozzászólására (») Jan 17, 2016 /
 
Sajnos kezdő vagyok!Tudnàl segìteni , hogy ezt a szabalyzast , hogy lehet megoldani?Vagy nincs esetleg valami ic ami ezeket tudja?
(#) Peter65 válasza jocka0012 hozzászólására (») Jan 18, 2016 /
 
Üdv!
Az UC3843-as árammódú PWM vezérlővel is meg lehet csinálni. Ez egy viszonylag olcsó IC. Csak a vezérlő rész van benne, a fetet, az áramérzékelő söntöt és még a szükséges egyéb alkatrészeket nem tartalmazza.
Eredetileg záróüzemű tápegységekhez fejlesztették ki, de lehet belőle feszültség növelőt is készíteni, én is készítettem már ilyet. Legutóbb 24V-ból kellett 48V-t előállítanom, annak a rajzából mellékelek egy részt. Ezt neked át kell tervezned a te igényeidnek megfelelően. (Ami javítások a rajzon vannak, azok nem neked szólnak, hanem nekem kellett módosítanom a bemérés során).
Néhány segítő szempont: A bemeneti feszültségre (+12V) közvetlenül (ha van védődióda értelemszerűen utána) rákötheted az UC3843 tápbemenetét (8 lábas tokozásban a 7-es láb), nem kell külön 15V-t előállítanod, mint nekem (ráadásul a rajzomon nem is látszik az azt stabilizáló áramkör). A 30V-os feszültség visszavezetett jel osztóját is át kell számolnod, és természetesen a főáramköri elemeket is. Én kettő fetet használtam párhuzamosan, de ez csak praktikus okokból volt így, te választhatsz egy nagyobbat. A söntöt sem muszáj ilyen sok párhuzamos ellenállásból kialakítani, de legyen minél kisebb az induktivitása.
A hozzászólás módosítva: Jan 18, 2016
(#) Kovidivi válasza Peter65 hozzászólására (») Jan 18, 2016 /
 
Szia.
Kis áramokhoz elvileg nem kell külső FET, de akkor az IC tápfeszültségének is terhelhetőnek kell lennie ( zeneres stabilizálást el kell felejteni). Rendeltem ilyen IC-t, kíváncsi vagyok rá, mit tud. Sepic konvertert szeretnék vele készíteni, szabályozhatót, 0-50V-ig, 60W teljesítményig. Kapható Ebayen LM2577-tel készített buck-boost konverter, de ez az smd tokozás vélemény szerint 20-30W-nál nagyobb teljesítménynél megfő, ezért raknék össze egyet diszkrét, bordára szerelhető félvezetőset. LM2596-ot teszteltem, hát 40W-nál már igencsak vitték a hőt a viak az IC alól az alsó réz felületre... A hatásfok 70-90 százalék között van, tehát a hő 4.5W és 15W között lehetett, utóbbi már tényleg sok.
(#) jocka0012 válasza Kovidivi hozzászólására (») Jan 18, 2016 /
 
Köszönöm!Lehet ez lesz.Esetleg valakinek valami tapasztalata a kepen levo kapcsolassal?Lm2755 - et hasznalt mar valaki itt?
A hozzászólás módosítva: Jan 18, 2016
(#) Kovidivi válasza jocka0012 hozzászólására (») Jan 18, 2016 /
 
Ez nem LM2577 lesz? Az elterjedt, millióan használják. Az LM2755 egy tök más IC, LED meghajtó. Honnan találsz hibás kapcsolásokat?
A hozzászólás módosítva: Jan 18, 2016
(#) jocka0012 hozzászólása Jan 18, 2016 /
 
Nem tudom google dobta ki.Amugy igen lm2577es de a tobbi vajon jo a rajzon?
(#) Peter65 válasza Kovidivi hozzászólására (») Jan 18, 2016 /
 
Kovidivi:
Az UC384X integrált áramkör csak vezérlő, külső fet nélkül nem sok mindenre jó. Az áramvezérelt módú szabályozást sem tudod megvalósítani. Ha a hatásfok nagyon lényeges, akkor sönt helyett célszerű áramváltóval megoldani az áramérzékelést, így csak a fet és a dióda veszteségei lesznek meghatározóak.
Jocka0012:
Az LM2577 alapkapcsolását megtalálod az adatlapjában, ami megegyezik az általad is hozott rajzzal. Ez is teljesen jó választás, azonban ebben az esetben több vonatkozás is adott (kapcsolási frekvencia, bipoláris tranzisztor szaturációja, stb), amiket felhasználás során, és a külső elemek kiválasztásánál figyelembe kell venned.
(#) jocka0012 válasza Peter65 hozzászólására (») Jan 18, 2016 /
 
Az sr650 schottky diodat mivel lehet helyettesiteni?Boltban kerdeztem es nem volt.Mindenkeppen 60v os kell es 5A es?
(#) Kovidivi válasza Peter65 hozzászólására (») Jan 19, 2016 /
 
Szia. Pedig találtam olyan kapcsolást, ahol nem volt külső félvezető. Mondjuk 100 rajzból 1 volt ilyen. A hatásfok rendben lesz, a söntön eső feszültséget műveleti erősítővel erősítem fel.
(#) Peter65 válasza jocka0012 hozzászólására (») Jan 19, 2016 /
 
Jocka0012:
Ha 30V-ot akarsz a kimeneten, a kellő biztonság okán azért 45-50V-os típus legalább kellene. Az 5A-en sem érdemes spórolni, inkább 10A-es legyen, mert azoknak kicsit kisebb a maradék feszültségük, és így kisebb lesz a veszteséged. A Lomex-nál járatos az SRXXX sorozat, (mondjuk az SR560), vagy az MBRXXX (mondjuk az MBR745), de ha van rossz PC tápod, érdemes azokban is szétnézni, mert a 12V-os résznél ilyesmi egyenirányító diódák szoktak lenni. Az sem baj, ha dual dióda, az is felhasználható.
Kovidivi:
Azért megnézném azt a külső fet nélküli kapcsolást.
A műveleti erősítős megoldás szerintem nem lesz jó. Ne tévesszen meg a beépített alul-áteresztő RC tag; ide nagy sávszélesség kell. Esetleg ha a söntöt a pozitív ágba teszed, és áramtükörrel erősítesz, vagy valamilyen más diszkrét tranyós megoldás lehet hogy elfogadható. De ez sem szokásos. Ez az IC minden kikapcsolást az áram-visszavezetett jel alapján kezdeményez; ezért fontos az áram alakhű, mindenféle bekapcsolási tranziensektől mentes érzékelése.
(#) jocka0012 válasza Peter65 hozzászólására (») Jan 19, 2016 /
 
Rendben.Koszonom.Ellenallasokbol szerinted hany wattos kene?
(#) Kovidivi válasza Peter65 hozzászólására (») Jan 19, 2016 /
 
Itt a kapcsolás, adatlapból ollóztam ki még régebben.
Ha nem jó a műveleti erősítős áramfigyelés, akkor ezt sem tartod jó megoldásnak: Bővebben: Link? Vagy az ebay-en kapható LM2596-os modulok feszültség és áramszabályzással? Azok is a söntön eső feszültséget műveleti erősítővel dolgozzák fel, és a FB lábon keresztül közlik az IC-vel, mit kell tenni. Az IC pedig akkor kapcsolja ki a külső FET-et, ha az áram meghalad egy megadott értéket. Az áram alakja lényegtelen, hiszen sima komparátor van bent egy feszültség referenciával. Bővebben: Link
Azt írod, áramvezérelt meghajtást sem lehet megvalósítani, pedig arról is láttam kapcsolást: Bővebben: Link - itt egyszerűen a kondin folyó áram van figyelve. Sőt, műveleti erősítő is van a kapcsolási rajzon, akkor ez duplán butaság? Szerintem nem.
A bekapcsolási tranziensek ellen van adatlapi RC szűrő ajánlás, és akkor a ténylegesen átfolyó áramot figyeli az IC.
A hozzászólás módosítva: Jan 19, 2016
(#) Peter65 válasza Kovidivi hozzászólására (») Jan 19, 2016 /
 
Jocka0012:
Szerintem 0,6W-os 1%-os ellenállások jók lesznek.
Kovidi:
A rajz, amit feltettél megváltoztatja az IC eredeti működés módját. Nem áramvezérelt, hanem sima PWM lett belőle. Nincs áram védelem, és a kompenzálása is teljesen másképpen van megoldva.
Nem ismerem az ebay-en kapható áramkört, de az LM2596 nem árammódú pwm vwzérlő. Az IC-nek nincs is kifejezetten áramfigyelő bemenete. Csak feltételezem, hogy a visszacsatoló körbe avatkoznak be. Ebben az esetben a pwm jel képzésébe nem avatkozik be az áram jelet figyelő műveleti erősítő, és annak sávszélessége csak az áramfigyelés gyorsaságát szabja meg.
Szerintem nem lényegtelen az áram alakja, és nem egy sima komparátor van benne. Pont ez a működés kulcsa, ettől árammódusú. Az áram emelkedő háta kell hogy a kikapcsolást kezdeményezze, ezért fontos az alakja, és a komparátor pedig igencsak gyors fajta. Ha az előírt értéket eléri, kb. 100nsec múlva már a kimeneti fetet kapcsolja. Ez különösen szükséges, ha néhány 100kHz-es vivővel használjuk.
Szerintem félreértettél; "Az áramvezérelt módú szabályozást sem tudod megvalósítani." - ezt a mondatot arra írtam, ha nem használsz külső fetet, akkor nem tudod az IC belső árammódusú topológiáját felhasználni.
De nem akarlak mindenáron meggyőzni. Az UC384X-es IC-k sok féle képpen felhasználhatók. Próbáld ki az elképzelésedet, és tedd közzé az eredményeket.
(#) jocka0012 válasza Peter65 hozzászólására (») Jan 20, 2016 /
 
Összeraktam a tápegységet az lm2577-el.Működik egy vfd csövet hajtok meg vele.Annyi a baj vele hogy pár másodpercenkent kis sípoló hangot ad ki és abban a pillanatban erosebben világít a cső aztán elkezd halványodni a következő sípoló hangig és amikor sípol egyet akkor megint felerősödik a fényerő.Emiatt vibrál pár másodpercenként a cső.
(#) Peter65 válasza jocka0012 hozzászólására (») Jan 21, 2016 /
 
Mekkora kondenzátorokat és induktivitást raktál be?
Mekkora lehet a vfd áramfelvétele?
Amit leírtál, az arra hasonlít, mint amikor leng egy táp. Első gondolatom, hogy meg kellene növelni a kimeneti kondenzátor értékét, de ha megmondod a konkrét értékeket, lehet hogy okosabbak leszünk.
(#) jocka0012 válasza Peter65 hozzászólására (») Jan 22, 2016 /
 
Nagyobb kimeneti kondezátor megoldotta a problémát.De akkor is a hangot mi adta ki?Esetleg a tekercs?
(#) Kovidivi hozzászólása Jan 26, 2016 /
 
Sziasztok!
UC3843-mal játszok, sepic elrendezésben Bővebben: Link. A két tekercs között jelenleg 1000µF van, de más rajzokon 10µF-ot láttam. 30-60W-ot szeretnék átvinni. Hogyan befolyásolja a kondenzátor mérete a konvertert? Kipróbálva 4.7µF-dal is átment a 20W gond nélkül. Azt már tapasztaltam, hogy ha nem elég nagy induktivitású a tekercs, akkor a csúcsáram korlátozás miatt (jelenleg 3db 0.1ohm párhuzamosan kötve) nem tudok sok teljesítményt átvinni. Először 10W ment át, majd dupláztam a meneteket, és 20W ment át. PC tápból bányászott sárga toroid magot használok. Úgy érzem, hogy az IC túl kis kitöltési tényezővel dolgozik, mivel az áram eléri a korlátot. Kellene egy szkóp...
A hozzászólás módosítva: Jan 26, 2016
(#) cimopata válasza Kovidivi hozzászólására (») Jan 26, 2016 /
 
szimulátor, szimulátor és esetleg ha nincs más akkor szimulátor.
(#) Kovidivi válasza Kovidivi hozzászólására (») Jan 30, 2016 /
 
Kicsit haladtam a projekttel. Sikerült átvinni 50W-ot. A kitöltési tényező nem volt limitálva, és így akkora áramot vett volna fel a konverter, hogy a labortáp áramkorlátja közbelépett (5A-en limitálva, az áramkörnél közvetlenül 5700µF kondi van), erre csökkent a bemenő feszültség, az UC3843 pedig feljebb tekerte a kitöltési tényezőt még jobban, erre a labortáp teljesen áramkorlátos üzemmódba lépett. Ha sima trafóról lenne hajtva, akkor az bírná az ilyen rövid idejű túlterhelést, de egy laptop táp már nem örülne neki, úgyhogy be kell állítanom pontosan. A dolgot nehezíti, hogy a bemenő feszültség széles határok között változhat, így a bemenő áram és a kitöltési tényezőt ehhez igazodva kellene korlátozni. Hatásfokilag 70-75%-ot értem el, ami szerintem egy buck-boost convertertől elég jó, még sokat lehet javítani a kapcsoláson is (párhuzamos FET-ek, jobb induktivitás, párhuzamosan kapcsolt kimeneti gyors diódák, stb.). A FET, a tekercs és a kimeneti dióda egyaránt melegszik Viszont örülök neki, hogy életképesnek látszik a dolog!
(#) teszti hozzászólása Jan 30, 2016 /
 
Üdv
A tekercs cseréjével emelhető a kimenő feszültség? Bővebben: Link Bővebben: Link
(#) steelbird válasza teszti hozzászólására (») Jan 30, 2016 /
 
Szia.
Szerintem nem. Fix feszültségű a konverter. Az adatlapon van egy táblázat, abban van a lényeg.

8301.png
    
(#) teszti válasza steelbird hozzászólására (») Jan 30, 2016 1 /
 
Értem. A tekercsnek itt mi a szerepe?
(#) steelbird válasza teszti hozzászólására (») Jan 30, 2016 /
 
Önindukció.
(#) Peter65 válasza Kovidivi hozzászólására (») Jan 31, 2016 /
 
A bemeneti részen mekkora a pufferkondi értéke? A hivatkozott oldalon a C1-es 3300µF-nak elégnek kellene lennie arra, hogy az áramimpulzusokat magára vegye, és a labortáp áramkorlátja ne szólaljon meg.
A trafó végeinél lévő C6 kondenzátor értéke nem kritikus. Ha elhagyod úgy is tud működni, de akkor a trafó szórt induktivitása túlfeszültséget generál a feten, ami ellen védekezni kellene. Mivel jelentős áramtüskék folynak rajta, ezért Low ESR kondenzátort kellene oda is tenni, de még jobb, ha egy néhány µF-os fóliakondenzátort is kötsz vele párhuzamosan.
Nem tudom mekkora frekvencián dolgozol, de a PC sárga toroidja elég vacak. 20kHz-es frekin még elmegy, de szerintem általában jobbak a légréses ferit magok, ha kb. 0,1T-ig használod ki őket.
Szerintem a fetnek és a diódának nem kellene melegedniük, ha jól vannak méretezve. A tekercsnek se nagyon.
Ha nem csak játszadozol, hanem vannak konkrét elvárásaid, akkor tudunk segíteni a méretezésben. Ezzel az IC-vel 10kW-os tápegységet is lehet csinálni, gondolom a te elvárásaidnak is meg fog felelni.
(#) Kovidivi válasza Peter65 hozzászólására (») Jan 31, 2016 /
 
Szia.
A bemenő oldalon 1000uf+4700µF van. A labortáp áramkorlátja akkor lép közbe, ha az átlagos áram akár csak is időre is túllépi a beállított maximumot, pl. kimeneten levő kondi töltése, vagy izzó hidegellenállása miatti szinte rövidzárlat, és azonnal elkezd esni a feszültség, és elindul a lavina. Arra már rátaláltam, hogy ha elhagyom a tekercsek közti kondit, akkor flyback lesz a táp kialakítása, viszont a sepic jobb (zavar, hatásfok, alkatrészek igénybevétele szempontjából). Ez a kondenzátor egyébként 1000µF 25V, és szép lassan, de ő is melegedett, 105fokC Rubicon kondi. Oda majd valami nagyobb feszültségtűrésűt rakok be, mert azoknak még kisebb az ESR-jük, plusz fóliakondi. Próbálgattam mindenféle magot, most egy kb. 200W-os pc táp főtrafóját használom. Egyébként a sárga mag is egész jól teljesített. Az két szembefordított E trafónak kicsit jobb a hatásfoka, +5-10%-kal, de csak ha van bent légrés. Nélküle azonos a hatásfok. Érdekes, hogy alaplapról szedtem le mini toroidot, zöld színű, a másiknak pedig kék színű az egyik oldala, az átmérője 1.5cm, és átvitte a 40W-ot. Itt inkább a mag melegedett a FET nem, de próbáltam 12V 60W-os lámpameghajtóból zöld toroidot, ott pedig a FET melegedett jobban, a mag nem. A frekit 1nF és 10K állítja be, valahol 100KHz és 500KHz között vagyok. De be van készítve több kondi is, hogy tudjam lassítani a kapcsolófrekvenciát ha kell, de eddig nem találkoztam erre utaló jellel. Lehet lejövök 20KHz-re, azt bírja minden mag.
A melegedést ki lehet számolni: 40W kimenő, 70% hatásfok = 57W bemenő, tehát 17W hő. A sima buck converternek a hatásfoka 80-85% körüli, ez meg buck-boost, tehát duplán számolhatjuk a hatásfok romlást: 0,85*0,85=0,7225, tehát 70-75% hatásfok. Ez már azért megmelengeti a dolgokat. Ha el is tudnék érni 80% hatásfokot, akkor is 10W hő keletkezne, ami nem kevés. Egyébként a jelenlegi tesztjeim során a plafon 68% volt. Hát jobb, mint a semmi.
Direkt kipróbáltam egy ebay-es LM2596-ot. Adtam neki 31V-ot, és pár mp múlva elkezdte égetni az ujjam a nyák alja. A viák az IC alól azonnal kirántották a hőt. 100mA volt a nyugalmi áramfelvétele úgy, hogy még nem is volt a kimenetén semmi terhelés. Aztán gyors hatásfokmérés 21W-os izzóval 24V-on, és kijött a 83%-os hatásfok. Tehát kb. jól tippeltem.
Van konkrét tervem, 60-100W kimenőt szeretnék összehozni, vagy annyit, amennyi még kezelhető, a bemenő feszültség pedig 12V-tól 30V tartományban lesz kb. Ehhez be kell szereznem egy szkópot persze...
A hozzászólás módosítva: Jan 31, 2016
(#) vvferi hozzászólása Jan 31, 2016 /
 
Csillagászati kamerát használok, ami 12V-al megy, terepen dolgozok, munkaakkumulátorom van. Ha lemegy az akku feszültsége 12, vagy akár 12.4V alá (ami a laptop miatt gyakori eset), zajos lehet a kép. A gyártó 12-13.8V-tartományt javasolja, se fentebb, s lentebb. Tehát a feladat olyan tápot találni, ami az - akár 10-12 órán át, mínuszokban is működő. 2.5-3A-t igényló - kamera részére az akkumulátor egyre csökkenő feszültsége mellett is fenntartja a szükséges és stabil feszültséget. (Ha mindent egybeveszek, 5-8 ampert is igényel a teljes felszerelés)
Egy DC-DC step-up modult gondoltam beiktatni a kamera számára, mondjuk 12.7V konstans fenntartásához. Lásd:

Beépítettem, beállítottam a szükséges feszültséget, működik szépen.

Az a kérdésem, hogy az ilyen DC-DC (step up) konverterek meg tudnak úgy hibásodni, hogy a kimenő ágon olyan önkényesen megnövelt feszültséget vagy áramot produkáljon, ami az értékes kamerát kiütheti? Tudom, 100%-os válasz soha nincs, csak az érdekel, felfele el tudnak-e ezek szaladni? (a kimenő potmétert ahogy beállítottam, hozzás sem nyúlok).
Ha igen a válasz, akkor azt kérdezném tőletek, van -e valami olyan megoldás, valami túlfeszültség elleni védelem, ami leválasztja a kamerát mondjuk 13V-nál?
Találtam erre vonatkozóan egy linket, de ezt az eszközt nem ismerem, ti biztosan tudjátok, megfelel-e az én aggodalmamra.

Bővebben: Link

Ha valaki válaszol, vegye figyelembe, hogy képzetlen vagyok, egy eszközt be tudok kötni, ha meg van rajta jelölve a plusz és a mínusz, de ennyi.
Előre is köszönöm a segítségeteket!
A hozzászólás módosítva: Jan 31, 2016
(#) Sebi válasza vvferi hozzászólására (») Jan 31, 2016 / 1
 
Azt javaslom, hogy a potmétert cseréld fix ellenállásokra, az a biztos.
És igen, jót választottál védelemnek. Annyi a lényeg, hogy teszel egy megfelelő biztosítékot a pozitív ágba és az után kösd be a védelmet. Így - ha megszalad a fesz - ki tudja olvasztani a biztit.
(#) proli007 válasza Sebi hozzászólására (») Jan 31, 2016 / 1
 
Hello! Nekem azért vannak fenntartásaim.. Megnéztem az adatlapot, ez Led-ekkel párhuzamos védelemre készült. A Breakover current 75mA. A Breakover voltage adatot meg nehéz értelmezni, mert 13..26V-ot ír az adatlap. Vagy is ezzel én maximum egy tirisztor Gate-t "indítanák", mert egyáltalán nem biztos, hogy a 1..3A-es biztit kiveri. Egy Led-nél ez nem gond, de itt..
A hozzászólás módosítva: Jan 31, 2016
(#) vvferi válasza Sebi hozzászólására (») Jan 31, 2016 /
 
Köszönöm a gyors válaszokat! A potméter leváltásához a nyilakkal jelölt pontokat kell feloldanom? Az ellenállás értékét gondolom úgy kell meghatároznom, hogy kimérem a kiforrasztott potmétert.... A teljesítménye 12.7^2xR? Az ellenállást a három nyíllal jelölt csúcsok közül melyek kettőhöz kössem be?
Következő: »»   85 / 132
Bejelentkezés

Belépés

Hirdetés
XDT.hu
Az oldalon sütiket használunk a helyes működéshez. Bővebb információt az adatvédelmi szabályzatban olvashatsz. Megértettem