A ruszki trafóról? Megnézem, van-e még töltés a fényképezőbe. Ha nincs, akkor csak holnap.

Igen.

No, lekaptam, talán látszik, amit szeretnél látni.

Az Oroszok mindig is tudtak. Az elkápráztató formaterv, mely mindig is jellemző volt e népre... Tetszik?

Az orosz cuccok tönkretehetetlenek: belerúgsz 3-at kidobot a 10. emeltről és még mindíg megy.

Ez sem tegnap készült már. Szerintem az oroszoknál is volt átállás 127Vról 220V-ra (tudod, nálunk is volt 110V), és áthidaló megoldásnak gyártották ezeket. Akkoriban ez elvitt egy komplett lakást. 1959-es készülék. Kár, hogy AMD kollégánk nem találja jónak. Akkor legalább hasznosulna életében még 1x.

Hello!
Van nékem egy trafóm, egyszer régen talán egy szalagos magnóból vadásztam ki. Elég fura jószág, ugyanis osztott rajta a primer és a szekunder is, és a közepén egy motor forgórész van. Ha ráadom a priemerre a hálózati feszültséget, szépen forog. Ezt a trafót egy kis erősítőhöz szeretném használni (tda2030), a szekunder feszültsége pont jó (16V AC), a huzal vastagságok alapján a teljesítménye is megefelelőnek tűnik, csak az a baj, hogyha a motor forgórésze nélkül bekapcsolom, akkor terhelés nélkül (szekunderre semmi nincs kötve) is kb. 0,5 (!!!) ampert vesz fel, és persze brutálisan melehszik. Mit lehete ezzel csinálni, hogy jó legyen? Minenképpen ki akarom hagyni a forgórészt, mert nagy, zajos, stb. Arra gondoltam, hogy talán a vasmagban tátongó lyukat "betömném" valami arra alkalmas anyaggal, akkor jó lenne. A képeken azt hiszem jól látszik, hogy milyen a trafó. Mit csináljak vele szerintetek?
Előre is köszönöm a segítséget!
Üdv: FazksG

hi

keres másik trafót, szerintem..


Üdv

Ez a lengyel ZK tranyós változatának a motorja. Volt ilyen csövesbe is, azon rajta volt a fűtőfesz, és az anódtáp is.

Itt a másik kép....

Miért keressek másikat? Igazából az zavar, hogy nem látom akadályát annak, hogy ez működjön. Nem értem, mi vele a baj...
Imi65: Talált süllyedt. Rá is van írva több helyen, hogy Made in Poland.

Azt próbáltad-e már, hogy levágod azt a vasmag egy részét körbeölelő réz rövidzárakat (nem láttam a képen, de szoktak ilyenek lenni, a forgórészhez közel), mert akkor nem indul el a motor (nincs indítónyomaték). Azt kéne megnézni, hogy ezt hogy tűri, hogy nem forog, de benne a forgórész.

Ki mondta hogy nem jó?

Valójában senki, de az ellenkezőjét sem állítottad.

Sziasztok!
Kérdésem a következő ! A quad405 200W-os erölködőnek
+50-50V kell! De a szakik pl:Urbánék, 2x36V-os toroidot
ajánlanak hozzá. Az igaz hogy 1,41-el szorozva ez 2X50,76V
de ez csak kondik miatti csúcsérték (üresjáratban)
Terhelten ez marad 2x36V. Vagy én tévedek?

Hello!
Az a helyzet ebben az esetben, hogy mivel egyenáramról beszélünk, nincs olyan hogy csúcsérték, mivelhogy állandó a feszültség (ezért egyenáram). persze ez csak ideális esetben igaz teljesen, de vehetjük jó közelítéssel igaznak. A kérdésedre a válasz: A pufferkondenzátorok az váltófeszültség gyök2-szeresére töltődnek, és amennyiben a pufferkondenzátorok elég nagyok, és a trafó terhelhetősége is megfelelő, akkor ez a feszültség terhelésnél sem esik le. Egyébként mivel az egyenirányításhoz diódákat használunk, amiken feszültség esik, az AC feszültséget megszorozzuk gyök2-vel, ebből levonunk 0,7 Voltot (tipikusan ennyi a szilícium diódák nyitófeszültsége), és ekkor kapjuk meg a szükséges feszültséget. Viszont a nagy terhelés miatt ez a feszültség eshet pár voltot, de ez a tápegység túlméretezésével kiküszöbölhető. A te esetedben tehát a 36 V egyenirányítása és pufferelése után pontosan 50 volt lesz, nincs itt semmi hiba.
Remélem érthetően fogalmaztam és tudtam segíteni!

Köszi szépen a segítséget!
Akkor én értelmeztem rosszul.

Van egy újabb problémám, csak hogy örüljetek. Van egy forrasztásra taljességgel alkalmatlan, Tesco-s "forrasztó"pákám (pisztolypáka). Azt találtam ki, hogy mivel pákaként semmit sem ér, "kitermelem" a trafót, megmarad a régi primer, de új szekundert teszek rá, és majd talán tudom használni valamire. E célból elkezdtem méregetni. Kíváncsi voltam először is a maximális teljesítményére. Lemértem szépen közvetett módon (soros ellenállás közbeiktatásával), kb. 0,4 A-ra adódott, ez így rendben is van, a teljesítmény ebből számolva úgy 94 VA. a Gáz viszont akkor jött, mikor kivettem a hegyet a pákából, és akkor is kb. ugyanennyi áramot mértem a primeren. Az én elgondolásom szerint itt valami gáz van, mert akkor is nagy (viszonylag) áram folyt a primeren, amikor nem volt szekunder terhelés? Mitől lehet ez? Azért fáj nekem ez igazán, mert kizárja azt, hogy tudjam valamire használni még a trafót.... Vagy szedjem le a primert is, számoljak a vashoz új értékeket, és tekrcseljem az egészet újra?
Üdv: FazksG

Ezek a pákatrafók igen rövid üzemidőkre vannak tervezve. Praktikusan néhány tíz másodpercig működhetnek folyamatosan (terheléssel). A soros ellenállásod (de egy ampermérő sem) nem "tudja", hogy az áram milyen szöget zár be a feszültséggel. Tehát, 0,4A lehet egész "Ohm-os" is, meg teljesen meddő is, mikoris munkát nem végez, csak a vasat mágnesezi szorgalmasan.

Az előbbi hozzászólásod is azt tanúsítja, hogy még okat kell tanulnom az elektronikáról. AKkor engedj meg egy kis értetlenkedést: Akkor ez a mérési eredmény normális? Ha nincs szekunder terhelés, akkor ez az áram nem melegíti a primer tekercset?

Egy transzformátornak kétféle vesztesége van. Az egyik a vasveszteség. Ez abból adódik,hogy a vasmagot a váltakozóáram másodpercenként 50 szer egyik, majd ugyanennyiszer a másik irányba mágnesezi fel (Ti. az áram is váltakozó irányban folyik a tekercsben). Ezt a vas lemezelésével csökkentik kezelhető mértékűre.
A másik veszteség az ún. rézveszteség, amely a vezető(kön) átfolyó áram hatására a vezető Ohm-os ellenállásán keletkezik, függetlenül annak a tápfeszültséggel bezárt fázisszögétől.
Igen, lehet normális, bár a tartós üzemre méretezett trafókon az üresjárási áram jóval kisebb. Az üresjárási áram nagyrészt induktív, a kiterhelt állapotban megközelíti az Ohm-ost.
De, sajnos a primer áram mindenképpen fogja melegíteni a tekercset, sőt a vasmag veszteségei is jelen vannak, és nem is lényegesen kisebbek, mint terheléskor.

Hellosztok!
Szereztem egy trafót, egy heggesztőben volt benne. Rávannak írva az adatai is, de nemigazán tudok rajtuk kiigazodni. Talán nektek jobban megy majd. Felrakok egy képet az egész panelröl hátha valaki még felis ismeri .
Szóval mittud ez alapján a trafó?

Van egy 400 voltos és egy 230 voltos prímer tekercse, egy 12, egy 42 és egy 5 voltos szekunder tekercse. A 12/42 voltos tekercs max árama 0,3 A az 5 voltos tekercs max árama 3 A. Ez heggesztőtrafó?

Nem mondta, hogy az. Azt mondta, hogy heggeszőbe volt.

Igen az, de azt nemértem hogy azt írja hogy 230V 1A tehát ez úgy 230Watt. De a secunderen meg alig van így teljesítmény. Hát hova tünik? Meg mérete is van, szóval ezt nemértem.

Gery, ne már. Az egyik könyvben fellelt táblázat alapján ez a magméret 76VA-es. De nézzük a Te adatodat. 42V/0,3A. Meg ez is van ráírva.
Mennyi áram kell hegesztéshez? Legalább 40A, és 18-25V, ami fenntartja az ívet. Csak tájékoztatásul: a Hetra 125 Trakis gyártmányú hegesztőtrafó 4,4kVA-es.

Ott valami el van írva.

Na majd megkérdezem ponosan mije volt a heggesztőnek mert az hogy heggesztőböl van az 1000%. De így ránézésre is 2-300Wattnak megkéne lennie, mert nemolyan kicsi 85széles 72 magas és 42mély a trafó, és a huzalt nemmértem de az se vékony. Szóval valami lehet télleg elvan írva, majd valamin megpróbálom letsztelni.

Üdvözlet!
Nem tudja valaki, hogy az APX 100-as végfoknak mekkora teljesítményű lehet a hálózati trafója? Ugyanis valahol hallottam, hogy a tranyós fejlesztés az APT 100-as trafója erősen túlméretezett mert ezt rakták a 200 W-os változatba is és gondoltam esetleg a régiben is ez van. Csak mert van itthon egy rossz példányom (csőhibás APX) és hasznosítanám a hál. trafóját.

Szóval azt akarod mondani, hogy egy 100W névleges kimeneti teljesítményű végfokba BEAG-ék 100VA-es trafót tettek volna?