Tekintettel a nagyfeszre, inkább pár tv-sorkimenő vassal kéne megoldatnod. Ott van hely bőven ilyen feszültségre tekerni, széthúzva..
A bemenő teljesítmény lehetőség meg semmi a kívánt 320 watthoz.

Szia,
Elnézést, most vettem észre, hogy a bemeneti feszültségről lemaradt egy "0", helyesen 240 VAC.
A nagyobbik ferrit a program szerint több mint 500 W-ra jó. Alaposan túl lett méretezve, a valós terhelés nem nagyon éri el az 5 mA-t.
Csatolom a ferrit katalógusát.

Valóban túl lett méretezve, egy ETD59-en 3-4kW-ot is lazán át lehet vinni. Abból építs inkább hegesztőt vagy nagy teljesítményű tápot, mert a 16kV-ot szerintem senki nem fogja E magra megcsinálni, talán nem is lehet, mert olyan szigetelést kell alkalmazni ami eleve bele sem fér a mag ablakába.
Lehet találni ingyen vagy olcsón régi TV-k sorkimenőjének magját (U57), abban van hely bőven. Kell is, mert a jobbfajta szigetelőkből is amik 4-6kV-ot szigetelnek 1 rétegben beletennék 2-3 réteget soronként, majd valami jól szigetelő lakkal vagy műgyanta félével is megkennék még minden sort.

Üdv mindenkinek! Éppen most beszéltem egy elektromérnök ismerőssel, ő mondta hogy ha trafónak meg akarom tudni hogy mennyi energiát bír a vasmag átvinni, nekik így tanították.: "Teszem fel van egy 2cm szer 3cm es vasmagod (láncszem elrendezésű transzformátorokról beszélgettünk) azaz 2*3 = 6. És 6 a négyzezen 36 akkor a transzformátor 36watt energiát tud átvinni, maximum a transzformátor veszteségét kivonod az eredményből, és megtudod hogy mekkora teljesítményű vasmagod van"

Remélem tudtam segíteni!

Nem nagyon, mert nem sok köze van hozzá. Persze adott méretsorozat esetén lehet saccolni vele. Meg lennék lepve ha egy 25cm körüli trafólemezből összeraknád azt a 6cm²-t, és csak egy 36W-os trafót tudnál tekerni belőle...
De már egy mezei toroid esetén is erősen sántít a mérnök úr elmélete, mert az is van vagy 300VA azzal a keresztmetszettel.

Nem toroid trafóról szólt a történet hanem mezei lemezes trafóról.

"Mezei" lemezesnél is 8W/cm², de ez is csak bizonyos keresztmetszet (4-8 cm²) határok közt közelíti a valóságot. Ehhez jön még az üzemidő, vasminőség, és ablakméret 'tényező'.

Úgy úgy, én is arról írtam. Egyébként a toroid is kb. ugyanabból a lemezből van, csak fel van szalagként egyben tekerve, és nincs elszabdalva E és I lapokra.
De akkor még egyszer leírom, hátha mégis érthető lesz. Vegyél ki egy hegesztőtrafó lemezpakkjából 6cm²-t, és tekerd meg mondjuk ugyanúgy 2-es huzallal a primert. Ha 36W-os lesz az így készült trafó, akkor attól a pillanattól nyugodtan terjesztheted az elméletet.

Remek ötlet! Most van itthon egy kisebb hegesztőnek szánt lemezköteg. Egy lemez 4cm szer 20cm hosszú. Egy köteg (nagyjából szét válogattam 4 egyenlő részre) így 6centi magas köteget kaptam azaz a hasznos kereszt metszett az 6*4=24cm2. Megpróbálom kioperált mikrosürő primerrel megtekerni , meg 6mm2 es huzallal meglátjuk hogy mit reagál (csak testkábelt kell valahonnan operálni )

Na megvagyok! Összeraktam a lemezeket! kaptam 7cm*7cm vasmag keresztmetszetet, 13cm ablakmérettel. Az lenne a nagy harci kérdés hogy, 1., elég egy hegesztőnek, vagy növeljek még a keresztmetszeten valahogy? A másik.: van itthon az a 4cm*20cm es lemezcsík. Az jó lenne e arra hogy a 7cm*20cm es lapoknál mint 'áthidaló'? Magyarul a két szélén vastag oszlop, a kettő között pedig a 4cm*20cm es lapok lennének berakva, az elrendezés maradna ugyan ez mint a képen , csak két egymással szemben lévő vastag oszlop kimenne és helyére betenném a kisebbet. Mert akkor még tudnék növelni a keresztmetszeten nem is keveset!

Kvázi kör keresztmetszetű vasmag kialakítása.:

Én is pont most számolgatom az enyémet, az is pont 7x7 cm keresztmetszet. Nagy ráhagyással számolva 1V/menet (lehetne jobban is gerjeszteni, ez úgy 1T).
Nálad inkább az a lényeg, hogy mennyi vezeték fér rá.
Szabályozni hogyan akarod? Ha sönttel, akkor az is vesz a tekercselési térből...

Az a jó kérdés hogy mekkora ampert venne fel Söntre gondoltam , meg fokozatra. Lenne vagy 2-3 fokozat (az egyik gerjesztené k.b.1.3T-ra a másik 1T-ra a harmadik 0.8T-ra és mindet külön lehetne söntölni) Tudom hogy akkor a szekunderen más amper és volt lenne, de melyiket mire használnám. (vastag anyag, esetleg öntvény pálca vagy bázikus a 1.3T-son, közepesen vastag anyag, savas pálca rutilos 1T, rutilos, vékony anyag az 0.8T grejesztésen már szépen menne és akkor az ampert le tudnám szabályozni olyan 20A-ra is ha kellene!{elvileg} Jól gondolom?)

Sajnos nem vagyok "penge" hegesztésben (látnád miket művelek ezen a néven ), úgyhogy várjuk meg a hozzáértőbbeket áram/feszültség kérdésben.
Viszont az általad felsoroltakat nézegetve, szerintem van amihez egyenfeszültség illik (hamár úgyis nulláról kezded épiteni)...

Magyar, 1 fázisú hegesztőtrafó belsejét látva, igen komoly elkósor volt a kimeneten, az egyenáramú szolgáltatás miatt. Ez aztán érdekessé tette az első ívfogást...

AHA! okké, így már megint nő valamelyest a keresztmetszetem Köszönöm!

Persze, azon még gondolkodom mert a KBPC5010 nem bizonyult túl jó döntésnek, most más alternatívát kell hogy találjak, de olyat ami működik is, és aránylag olcsó!

Meg lehetel lepődve kolléga! Ma lett kész a trafóm a 6cm*4cm hasznos vaskeresztmetszettel, (20cm hosszú, 4cm széles egy lemezcsík) és láss csodát! Még a 2-es pálcát se tudja leolvasztani, csak akkor ha valamikor is sikerül ívet fogj vele, és az ív hője le nem cseppenti szegény fémpálcát. De ha nem lenne rajta a bevonat akkor még ívet se kapna! Ja, ha túlgerjesztem hogy legalább valami hegesztésnek látszó valamit produkáljon (330.menetnél) akkor pedig a vasmag mint az őrült úgy elkezd melegedni! (nem pedig a rézdrót) Na itt a kép a nehéz-kistranszformátorról. Mint látni van hely benne bőven, mégsem lehet erősebbet építeni belőle. Ja, Érdekesség! Ha a primert és a szekundert lebontom róla, és át tekercselem egy 49cm2 vasmagra, még a 3.25ös pálcát is megeszi!

Hová kötötted az elektródát? Nem látok sehol erre alkalmas tekercset.
A 2,5-ös pálcához kellene nagyjából 15-20 mm2 vezeték-keresztmetszet. E nélkül nem lesz gyújtófeszültség, mert az drasztikusan esni fog az ívfogáskor.
Konkrét gyári trafók is vannak, amik 24 cm2 vasra épülnek, és bőven lehet vele hegeszteni. Az okfejtésed nagyon megalapozatlannak tűnik.

Ha a kép szerinti az elrendezés, tehát egyik oldalon van a primer a másikon pedig a szekunder, akkor azon lennék meglepődve ha lehetne vele hegeszteni.
Nekem többek között van egy olyan ami 28cm²-es vason van, és ha kiveszem előle a fojtót akkor nem hegeszteni de vágni is lehet vele. Szóval lehet azzal erősebbet is csinálni, csak nyilván nem cérnaszálnyi huzallal. A szekundernek közel olyan átmérőjűnek kellene lennie mint a kisujjad.

Túl messze van egymástól a primer és a szekunder, azaz nagyon laza a csatolás a két tekercs között, ezért kicsi a rövidzárási árama a trafónak, ergo nem lehet vele hegeszteni. Tedd közelebb egymáshoz a tekercseket, mindjárt más lesz!

Ez legjobb esetben általános iskolai fizikaórán oktató eszköznek alkalmas.
Nézd meg végre itt a fórumon a képeket, hogyan illik elrendezni a vason a tekercseket!
Ha tisztességesen teletekercselted volna a tekercselési ablakot, körbemész minden oszlopon, akkor akár 20 kW teljesítményt is ki lehetne venni belőle. Plazmavágó 4-12 kW.

én 7W/ncm-rel számoltam.

Lehet sőt, biztos hogy én vagyok az értetlen, de azt hogyan kellene akkor megtekercseljem? O.o 20kW? Az őrült nagy teljesítmény.! Az az igazság hogy végig nyálaztam már 3 fórumot is ami ilyesmikkel foglalkozik, de eddig sehol sem írták hogy ilyen pici vasból marhanagy teljesítményt ki lehetne csikarni! Ha más nem egy móricka-rajzot kérhetnék hogy megértsem amit mondtál? Mert nagyon nem bírom elképzelni hogy hogyan is nézne az ki.

Ami erre van feltekerve 6mm2.-es szekunder azzal tanultam meg hegeszteni. a régi hegesztőmről való. annak volt a vizes szabályozója. Azzal toltam még a 3.25-ös pálcát is (igaz, abból 2 elég volt és pihi kellett neki) de a 2.5-öst vitte mint az álom! (ott a vas 49cm2-volt EI-mag )

Úgy van. Elég néhány képet megnézni, de tessék itt van két móricka rajz a láncszem (gyűrű) elrendezésben összerakott magodhoz. Az arányok egy picit eltérnek de nem az a lényeg. A sárga a vas, a zöld a csévetest és a fehér a huzal. A vékony fehér a primer, a vastag fehér pedig a szekunder.
A magot kétféle elrendezésben érdemes megtekerni. Általában az egycsévés megoldást alkalmazzák mert az az egyszerűbb. A kétcsévés annyiból jobb, hogy annál fele annyi huzal van csévénként egymásra tekerve (fele akkora a távolság a legalsó és a legfelső menet között mint az egycsévés esetben), így a huzal jobban tud hűlni, terhelhetőbb lesz az egész.
A rendelkezésre álló teret nyilván tele kell tekerni olyan huzallal amilyen vastag csak belefér, és nem úgy ahogy csináltad. Mindjárt le fogja olvasztani a pálcát. Ha még ebből sem érthető a dolog akkor már semmiből sem lesz az.

Ezt nézd meg!

Aha! akkor ez az elrendezés segítene? Amúgy nyugi, a türelemmel nincs bajom

Ma hajnak 1 kor sikerült hegesztenem 1mm.-es lemezre! még a 2.5-ös pálcát is vitte! egyenirányítottam , + sarka a testcsipesz! csak nagy baja hogy nehezen kap ívet! De ha felveszi, lehet vele dolgozni! Kondi kellene hozzá? ha igen k.b. mekkora? (Egy szem KBPC5010 az egyenirányítója, és a legnagyobb fokozaton is szépen működik, nem úgy mint a KBPC50-10 az csak 1.5 ampert bír!)

Sziasztok.
Egy kapcsoló üzemű tápegységhez szeretnék csinálni egy 1:2 arányú transzformátort. Max. 20A-t kellene feltranszformálni 12V-ról 24-re, 50kHz-en.
Tudnátok segíteni abban hogy mekkora vasmagot csináljak bele?

A kapcsolóüzemű tápos témában előbb kapsz választ.