a 0-t véletlen se földeld le :felkialtas:

Csak egy infó. Most szerelem le a lakásból a fénycsöveket, ill. cserélem energiatakarékosra őket.
Mert mióta rámértem egy 3 csöves (3x36W)armatúra áramfelvételére (0,91A azaz 210W, a fojtó kajál) már nem tartom olyan jó világítási megoldásnak. Ráadásul az energiatakarékos megoldás olcsóbb, és egyszerübb, + kevesebb a gond vele. :yes:

Ezért felesleges volt leszerelned, mert a 0,91A az nem mond semmit a fogyasztásról. Váltakozóáramú áramkörben hatásos teljesítményt vagy wattmérővel, vagy cos fi + ampermérővel lehet mérni. Önmagában egy ampermérő nem jelent semmit.

És a fojtó feliratán lévő cosfí szorzó mennyi?

0,45 körül szokott lenni a névleges értéke.

A kérdésed nyugodtam elfétr volna >>> ITT <<< is!
Sőt, talán a válasz is megvan ott rá...

Érdemes a holytón átengedni a fázist! (Aszem a legtöbb gyári bekötés is így van.) Hibakereséskor sokat segít! PL egy szakadt folytót igy sokkal lönyebb kilámpázni. Elvileg a zárlatost is! De eddig a zárlatos folytót csak egy használt cső feláldozásával tudtam kiszűrni. Ekkor a cső egy látványos villanással lerugja a fürőszálait. Eddig még egy sem robbant fel! Persze érdemes vigyázni!

A zárlatosat is simán ki lehet lámpázni. Sorbakötni a folytót egy 100W-os izzóval, és ha az izzó teljes fényerővel ég, akkor zárlatos a folytó.

Mondjuk a lámpázást nem tartom megfelelő eszköznek hibakereséshez, bár még mindig jobb, mint a fázisceruza... Egy kellően pontos műszert aprópénzért lehet kapni piacon, nem érdemes ügyetlenkedni mással.

A fazis cerkaval mi a baj?

Az, hogy háromfázisú konnektorban akkor is mindhárom fázison jelez, ha kettőnek kivettem a biztosítékját, vagy pl. a biztosítéktáblánál a porcelán biztosítéktesthez (D tipusú olvadóbiztosíték) érintve is világít. Fázis-nulla meghatározására elmegy, de másra nem való.

Naja...
Itthon csak 4-80, 25-80W os van. Igy soha nem fogja begyujtani?

Ilynet gondolom elektro boltban lehet venni...

Egyelore akkor marad az 1*20W, a 40W os folytoval. Ilyenkor mennyi ido alatt megy tonkre a cso, valamint a halozatra, egeszsegre nezve ennek karos hatasa nincs? ( ertem ezalatt ,,tuz es robbanas veszely''-t )

Körülbelül anyi idő alatt minha egy 230V-os izzót 380ról üzemeltetnél!!! :yes:

Sziasztok, két egyszerű kérdésem lenne.
Van 5db 4W-os Uv fénycsövem, ezeket szeretném bekötni egy 20W folytótekercsre, de nem tudom, hogy ezt a hagyományos módon, tehát hogy az összeset sorba rakom, úgy lehet-e kötni?

A másik kérdésem, hogy 110V-ra kell folytótekercs, vagy ott ez elhagyható?

Válaszotokat elre is köszönöm!

Próbáld ki 110Von az összes fénycső sorbakötésével! Ha csak villog vagy nagyon nehezen aka világítani akkor a fesz kevés!

Az oldal szuperul működő keresője mit mondott?!?

Hát emiatt agódtam én is, akkor marad a 3 db trafó 2X8w + 4W

THX a válaszokat

Sztem elegánsabb megoldáshoz jutnál, ha kompakt fénycső ("energiatakarékos izzó - helytelenül) fejéből kiveszed az elektronikát.

Azonkívül megoldható az egy fojtóról történő üzemeltetés is, csak nem a hagyományos gyújtó alkalmazásával (hármat már kötöttem be így, de többnek sincs elvi akadálya). Ha 5db fénycsőről van szó, akkor egy olyan nyomógombra van szükség, ami 5 fügetlen zárókontaktussal bír, ezeket kell a gyújtók helyére egyenként bekötni. A fűtőszálak másik végeit egyszerűen sorba felfűzni és így a fojtóval sorbakötni.
Bekapcsoláskor semmi nem történik, míg anyomógombot nem működteted, megnyomáskor sorosan felfűt az összes fűtőszál (2..4 sec) ekkor a gombot elengenve a csövek világítani fognak. Persze megoldható egy relés késleltetővel is (én így csináltam)

Téma címét módosítottam, mert a neoncső hidegkatódos eszköz, néhány kV-tal működik, a fénycső - tkp kisnyomású higanygőzlámpa - 40...130V feszültségen dolgozik.

Üdv nektek!
Van 1 db UV fénycsövem (20W, 60cm) és bekötöttem mindent megfelelően(azthiszem) Van az előtét tekercs ami 20W-ig használható, a fénycső, és egy gyújtó (4-20W) azthiszem! Mindent rajz szerint kötöttem, és csak a fénycső 2 vége villog ha bekapcsolom. Az egész fénycső nem gyullad fel! Próbáltam már más gyújtóval, és fénycsővel is! Előtétem nincs másik sajna, de ez jó volt eddíg! Kondenzátor meg nem szükséges feltétlenül. Mi lehet a baj?

A fénycső végeinek mérd meg az ellenállását. Lehet hogy szakadt valamelyik (vagy mindkét) izzószál.

Fehéren vagy sárgán villog a végük?

Teljesen mindegy, melyik oldalit köti a gyújtóra.

A gyújtó helyét zárd rövidre kb 1-2mP re ha elengeded és világít akkor a gyujtó rossz/nem hozzá való.

Üdv!

Véletlenül nem az csővel sorba kötötted a gyújtót? A gyújtó helyét meg rövidre zártad? Csak így villoghat a vége, ha az alkatrészek jók.
Nem bonyolult a bekötés: A cső mindkét végén van két érintkező, az egyik végén az egyikre kösd a fázist a fojtón keresztül, a másik végén az egyikre a nullát. Így mindkét végén egy-egy érintkező még szabadon van. Na erre a kettőre kell a gyújtó. Működnie kell.

ezért jó a normál égő

Szóval avval vitatkoznék ,hogy a fénycsövek 65-85 V-tal gyújtanak. A fénycsövek nagyságrenddel nagyob feszültségimpulzussal gyújtanak, mint az üzemi égési feszültségük. A nem hidegkatódos kialakítású (tehát bármilyen világítási célra készült) fénycsövek gyújtási feszültsége normális esetben olyan 250 - 700 V között van, a éppen aktuális katód hőmérsékletétől függően. Előfűtés esetében a 250 és pl. egy kültéri alkalmazás esetében a 700, de előfordulhat az 1500 V is, ha teljes mértékben előfűtés nélkül akarjuk a csövet "azonnal" begyújtani.
Az üzemi feszültségük ezeknek a fénycsöveknek olyan 30 V-tól egészen olyan 135 V-ig is terjedhet. 30 V pl. egy 4 W-osé, 135 V meg egy nagyobb teljesítményűé, pl. egy 58, 70, 80 W-os változaté.
Ezek miatt az üzemi feszültség eltérések miatt van az, hogy vannak gyújtópatronok ("soros", v. "series") megnevezéssel, amik a kisebb teljesítményű (rövidebb, pl. 4-22 W) fénycsövekhez van, mert ezen gyújtók glimmkisüléséhez szükséges feszültség kicsi. Így lehetőség van arra, hogy egy fojtóval két egyforma kisteljesítményű (max. 20W-os) fénycsöveket is beköthess úgy, hogy ezek a "series" gyújtók mindegyikén elegendő feszültség tudjon kialakulni ahhoz, hogy működjenek, vagyis a benne található glimmkapcsoló felmelegedés után bontani tudja az elektródák "felfűzött" áramkörét. Ekkor a csövek egymás után világítani kezdenek.
És itt van a másik lényeges dolog, hogy ezeknek a series gyújtóknak a működési feszültségük viszont biztonsággal nagyobb, mint a begyújtott csövek égési feszültsége, hogy a fénycsövek normál üzeme közben ne kezdje el újra gyújtogatni (ki-be kapcsolgatni) a fénycsövet.
Azt te is tudod, ha pl. egy 36 W feletti fénycsőhöz egy ilyen 4-22 W series gyújtót pakolsz,akkor a pl. 110 V-os égési feszültségű fénycső elegendő feszültséget ad a vele párhuzamos gyújtó számára ahhoz, hogy minden begyújtás után ismételten gyújtani próbálja a csövet.
Tehát a 24 W-osfénycsövek felett már az "egyke", v. "single" gyújtó kell, aminek a működési feszültsége illik a nagyobb teljesítményű csövek égési feszültségéhez.

Még annyival egészíteném ki a két fénycsöves kapcsolások dolgát, hogy ha nem gyújt néhány másodpercen belül a kapcsolás, akkor az egyik gyújtó "polaritását" meg kell fordítani, vagyis a gyútót fordítva becsavarni. Ez amiatt van mert a nem egyformán becsavart gyújtóknál az egyiken mindig kisebb működési feszültség alakül ki, így lassabban melegszik fel benne a bimetall, és sokkal később gyújt, miközben a másik gyújtót is megvárakoztatja. Ezt valahogy úgy kell elképzelni, mint két ellentétes polaritással sorba kötött diódát a váltakozó feszültségre, ugye nem tud áram kialakulni, mert az egyik mindig zár bármelyik félperiódusban. /Persze ez egy szélsőséges szemléltető példa, gyújtóknál ez az egyenirányító jelleg nem olyan vészes, glimmelektróda-aszimmetriától függ./

GTI öt soros fénycső üzemeltetésének lehetőségére feltett kérdése nagyon elgondolkodtató! /Amúgy én is jártam abba a szki-ba, csak egy teljesen más időintervallumban, úgyhogy nem is találkozhattunk./
A három fénycső soros kapcsolása sz'tem már végképp a felső határ.
Egyrészt figyelembe kell venni azt a tényt, hogy a sorbakapcsolt fénycsövek feszültségösszege nem lehet nagyobb, mint a hálózati tápfesz kb. 60 %-a, mert a rendszer instabillá válik. Ebből az következik, hogy nagyon hosszú idő után gyújt(anak) be a fénycsö(vek), illetve az nem is feltétlen marad "világítva".
A hagyományos series gyújtópatronok valóban csak max. két sorba kötött fénycsővel bírnak, mert háromnál már a 3 x kb. 85 V (gyújtópatron működési fesz.) már eleve 255 V, meg még a fojtón is kell esnie egy pici feszültségnek izzításkor.
A másik probléma meg az, hogy minden egyes fénycsőkapcsolásnak van egy ún. "gyújtásbiztonsági tényezője, ami egy 1-nél kisebb érték, vagyis ez egy valószínűség arra vonatkoztatva, hogy mennyi a valószínűsége annak, hogy a gyújtó első próbálkozása után éppen sikerül elkapni a tápfeszültség azon pillanatát, hogy a gyújtóban lévő bimettal is akkor bontson ahhoz, hogy ebből a fojtó a fénycső begyújtásához elő tudja állítani a már megfelelő - katódhőmérséklettől függő - többszáz Voltos feszültségimpulzust.
Vagyis ha kettőnél több ilyen véletlenszerűen működő gyújtót kötsz sorba, ott már az egyes gyújtók valószínűségei a soros kapcsolás miatt összeszorzódnak (valószínűségszámítás), és ha az 1-nél kisebb 0, ... számokat összeszorzod, akkor abból a soros kapcsolásodra eredőül már csak 0,00 ... akárhányakat kapsz.
Arról sem szabad megfeledkezni, hogy az egyik fénycső ha begyújt, akkor viszont a másik, még be nem gyújtott cső és gyújtó továbbra is próbálkozik "szenved". Ez utóbbi szót azért írtam, mert ekkor a második cső gyújtásához már annyival is kisebb tápfeszültség áll rendelkezésre, amennyi a fojtón és a már világító egyik fénycsövön (pl. 60 V) már kialakult.
/Az is belátható, hogy ha 5 soros fénycső üzeméhez illesztett pl. egy 20 W-os fénycsőfojtót teszel, még ha az első fénycső be is gyújtana, a többi négy meg még izzana, addig az egy világító fénycsövön minimum 0.37 A folyna, ami rövid idő alatt is drasztikusan lerövidítené az élettartamát./
Mint korábban írtam, több fénycső egyszerre nagy valószínűséggel képtelen gyújtani, mert két be nem gyújtott csövön a két cső gyújtóáramkörének egyidejű bontása pillanatában nem tud akkora - fojtó által indukált - feszültség kialakulni, hogy a két soros csövet begyújtsa.
Számomra az is kérdéses, hogy a két be nem gyújtott soros csövön (amik ellenállása még végtelen) az izzítóáramkör egyidejű bontása pillanatában, mi szerint oszlik meg a gyújtóimpulzus feszültsége? Persze nem tartom teljesen lehetetlennek a több fénycső egyidejű begyújtását sem abban az esetben ha kisteljesítményű 4-6 W-os fénycsövekről van szó, amik gyújtófeszültslge mondjuk 250-250-250 V, de csak akkor, ha az egymástól független érintkezők nagyon egyszerre bontják az egyes fénycsövek izzító áramkörét.

Tehát ezek után a "standard" megoldás szerezni 3 db egyforma 5-13 W-os fojtótekercset, meg 5 db 4-22 W-os gyújtót. 2 x 2 csövet sorba (series) kapcsolni, az ötödiket meg single-kapcsolásba. /Ilyen kis fénycsöveknél ugye nem gyártanak külön 4-6-8-13 W-os fojtót, mert az ugyanolyan fojtóval a különböző kisteljesítményű fénycsöveknél adódó kis eltéréseket simán elviselik a csövek./

Simpi! Tökéletesen megfogalmaztad a problémára adandó választ Ettől jobban el sem tudtam volna mondani ilyen röviden!
Ez mind így igaz!!!

Nem akarlak félretájékoztatni, de ha jól emlékszek az a bizonyos "Al"-szám az adott vasmagra tekercselt induktivitás menetnkénti indukált feszültségét mutatja meg mV-okban. De ebben nem vagyok biztos csak így rémlik.

Sziasztok!

Az lenne a kérdésem, hogy 2 de T5-os fénycsövet (ugyanaz mint a normális fénycső, csak vékonyabb)hogyan tudnék egy energiatakarékos izzóból kiszerelt elektronikus előtétre rákötni? Az előtétnek 4 kimenete van, ha azokat egy fénycsőre rákötöm, akkor nagyon szépen működik a cső. De azt nem tudom, hogy hogyan kössem rá a másik csövet is? Lehet csak simán párhuzamosan, vagy valami trükköt kell alkalmazni?

Ha a kompakt fénycsöved elektronikus előtétjének a kimenete így néz ki, mint ahogy azt a felső ábrán lerajzoltam, akkor szerintem jó eséllyel megpróbálhatod az alatta lévő kapcsolás kialakítását. Ebben a két fénycsőnek egyenként kb. fele olyan teljesítményűnek kell lennie, hogy az összteljesítmény változatlan maradjon az eredeti csőhöz képest. Persze két kicsit kisebb, vagy akár nagyobb teljesítményű csővel is próbálkozhatsz (nem terheli túl az elektronikát, ha jóval kisebb az összteljesítményük mint az eredeti csőnek, akkor esetleg). Az is lényeges, hogy a két fénycső ugyanolyan teljesítményű legyen (de legalábbis a két sorbakötött fénycső névleges árama (katalógusadat) egyezzen meg, a feszültségen meg majd megosztoznak. Ha viszont azonos lámpaáramú, de különböző teljesítményű csövet használsz, jó eséllyel csak az egyik cső fog gyújtani, míg a másiknak csak a végei izzanak, de nem biztos.

Fénycsövek párhuzamos kapcsolásánál - szerintem még a nagyfrekis táplálásnál is - egyszerre csak egy cső világíthat, mégpedig az, amelyik a gyorsabban (kisebb feszültségimpulzusnál is már) begyújt. Ezek után a másik a lecsökkent lámpafeszültségen már képtelen begyújtani.

Ha kapcsolásod nem ilyen egyszerű párhuzamos kimeneti gyújtókondenzátorral rendelkezik, hanem több kondi soros v. párhuzamos kapcsolása van megspékelve PTC-vel, akkor azt rajzol le értékekkel együtt, és lehet, hogy találunk rá megoldást.