Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » Labortápegység készítése
Én még egyet sem építettem belőle, de ha jól emlékszeM, ezt a tápot 100-120 W-ig szokták ajánlani...
Sziasztok átgondoltam a helyzetet,és arra jutottam hogy az Alkotó Labortápegység 0-50V, 0-5A
ALKOTÓ-s átrajzolat ( v1.4.2 változat-át készíteném el de nem találom sehol sem a dokumentációt.Szedném össze az alkatrészeket.Esetleg ha valakinek megvan az alkatrész lista annak is nagyon örülnék.Köszönöm!
Szia!
Ha ebben a témában szeretnél keresni alkotótól dokumentációkat, akkor beírod a keresőbe a * topic:1560 után user:alkotó és ezt kapod:Bővebben: Link Igaz hogy 45-oldalt kell átmazsolázni de sok mindent megtalálsz majd.
Én sem használom ki az 50V 5A-t... Általánosságban elmondható, hogy 20-30V körül használom. 2-3A terhelésen. Ép emiatt a táptrafón leágazás van, hogy ne disszipáljon annyit.
Ahhoz meg egy cseppet kevés a 35V. Ld. fenntebb.
Értem én, csak akkor erről is célszerű lenne tájékoztatni a delikvenst. Nekem 15V-os gyári tápom van, és már az is két szekunderes, relés átkapcsolással...
Beszéltem vele, és közöltem a tényeket.
Olyat úgysem tud építeni ami univerzális, azaz szinte "mindenre" jó. Illetve tud, csak az kapcsolóüzemű lesz, azzal meg majd az lesz a baja hogy van 20-30mV zaja a kimeneten.
Persze olyan, ami mindenre jó az vagy drága, és/vagy olyan bonyolult, hogy azt meg nem építi meg.
Helyesbítelek: Ahhoz cseppet kevés a táp, mert 250W-ot akarnak már megint elfűteni analóg, diszipatív elemekkel, mindenféle előszabályzás közbeiktatása nélkül, amire ez a táp élből alkalmatlan, mivel a segédtáp sincs leválasztva a főtápról. Megint elvetjük a régi, de mégis kiforrottabb RT-s labortápot, ami itt V1.4.2 néven fud, mellesleg 4db áteresztő elemmel már csak-csak jobban bírja az 5A-t, és mindenféle előszabálzást elé lehet rakni.
A hozzászólás módosítva: Okt 10, 2016
Évek óta értetlenkedem hogy mihez kell analógban 5A, de eddig senki nem tudta megmondani. Vannak valóban a tápra kényes eszközök, de ezek mindegyike mA nagyságrendben fogyaszt, de méretezzünk másra is, legyen 1A, ettől több nem kell. Amihez több kell, ahhoz egy roncsból átalakított PC táp is megteszi (egy trafó árának a töredékéből).
Az analóg előszabályozásával sem kell vesződni mert a feszkétszerező kontra graetz dologhoz csak egy kapcsoló meg egy kondi kell pluszban, de ezt is leírtam már. A többit meg le sem írom. A nagyobb fesz meg nem jön rosszul amikor mondjuk a kezedbe nyomnak egy 100W-os ledet hogy gyorsan ki kellene próbálni, de se táp, se áramgenerátor nincs hozzá.
Nem a teljesítményről írtam, hanem a feszültségről..
A fenti számítás szerint 50VDC kimenethez a 35VAC szekunder tekercs (ideális, azaz a terhelő áramtól nem függ a feszültsége) egy kicsit kevés, hiszen a 35 * 1.414 = 49.49V.
Ez igaz is, de én nem költöttem egy új trafóra, hanem ami itthon volt nekem azt raktam bele.. persze nincs 50V, de nincs is szükség rá.
A hozzászólás módosítva: Okt 10, 2016
A 7 szegmenses kijelző maradt még le ez az ICL tipusú ic-vel.Nehéz itt az oldalon tájékozódni
Én megmondom neked: Én is rengetegszer használom a tápjaimat például motorok üzemeltetésére, ahová még az 5A is kevés sokszor, ezért párhuzamosítanom kell a kettőt. Jöhet nekem bárki, hogy arra nem labortáp kell mert izé-hozé. De! Minek építsek 26578 féle tápot, ha tudok építeni egyet, ami UNIVERZÁLIS, ergo: Tudok róla kis árammal éleszteni, meg ha kell, akkor meg tudok vele küldeni akár egy nagyobb teljesítményű motort is? De sokszor használom például elektroncsövek fűtésére, ugyan kicsi teljesítmény, de oda is kell áram. És kész. Kéznél van, ha kell, tudok mihez nyúlni, nem kell élesztéshez, vagy üzemeltetéshez külön tápot építeni.
A fesz. kétszerező csak egy alternatíva a sok közül, az a tipikus "több mint a semmi megoldás", és egyben a kevésbé hatásos megoldás. Minél több lépcsőben szabályoz az előszabályzó, ergo: minél közelebb van a bemeneti fesz. a kimenetihez képest, annál jobb lesz a táp hatásfoka, mert az áteresztő elemen annál kisebb feszültséget kell ejteni, de ezt Te is tudod.
Tisztában vagyok vele, láttam, olvastam. Én csak a második buktatóra hívtam fel a figyelmet, ami olyan dolog, amit szerintem érdemes figyelembe venni.
Hello!
Mindenki másra használja a tápját. Ott vannak pl. az autórádiók, zokszó nélkül fölvesznek 5-6 Ampert (egy végfok csere után illik tesztelni is), főleg a mai típusok (4x20...22W) . Aztán elég ha az ember belebotlik egy 12V-ról üzemelő nagyfrekis erősítőbe. Tehát, mindenki a saját igényeit szem előtt tartva készítsen-használjon labortápot. Többször leírtam már, hogy - mindenki számára - ideális labortápegység nincs. Több darabból álló gyűjtemény lesz előbb, vagy utóbb.
Annak csak örülj ha olyan tápod van (amit kétlek) ami univerzális, és meg tudod hajtani vele a ledet 5mA-rel ha kell, az akkusfúró motorját is 20A-rel, meg a végfokot is fel tudod éleszteni javítás után aminek +/- 85V a tápja.
Attól hogy ezt hajtogatod, még felesleges 5A egy analóg táptól (nagy és drága trafó, veszteség, előszabályozás, stb.). Annyi táp nem kell amennyit leírtál, de én pl. nem örülnék neki ha csak ilyen lenne az asztalomon, és nem lenne mellette egy olyan amivel bármilyen végfokot felélesztek másodpercek alatt (amikor szinte minden héten hoztak egyet javítani, és a tápjuk a 12V-tól a +/-90V-ig szinte mindenféle volt akkor elkélt), meg nem lenne mellette egy combos kapcsolóüzemű ami nem csak néhány A-t tud hanem egy picivel többet. Szóval lehet hogy nálad nem kell, nálam kell, sőt, az általad univerzálisnak tartottat használom a legkevesebbet. A feszkétszerezés meg pont ugyanazt a feladatot látja el mint egy felénél megcsapolt trafó, csak másképp, főleg olyan trafónál amin nincs megcsapolás. Mivel sokaknál a trafó az egészben a legdrágább alkatrész, sokan építkeznek abból ami van, ami valahol érthető is.
Szerintem meg mindenki ugyanarra használja, ezért sem lehet elég egy ilyen. Ha 12V kell pl. autóerősítőhöz ahogy írod, akkor eszembe sem jut bekapcsolni ezt, mikor van olyan ami ahhoz tényleg jó, és nem csak elindítani tudom róla hanem kipróbálni is, ha 25A-ral akkor annyival.
Nekem azért kellene 5A (csak 4A van kapcsolóüzemben), mert a dc-dc konvertereimet tesztelem különböző bemenő feszültségek mellett, és nem ritka az 5V 4A, és a 20V 4A sem. Általában 36V a szabvány félvezetők feszültség határa, de az 50-100W-os LED-ek is ennyit kérnek, tehát 40V-os táp már elég kell legyen. Nekem egyébként az a 10-50mV rippli még sosem okozott gondot, inkább az, hogy az analóg tápom 10V 1A-nál majdnem megsült (40V bemenő), rettegnem kell, ha használom. Eddig még sosem szállt el, de csak azért, mert nagyobb áramoknál és alacsony feszültségnél automatikusan kapcsolok át a kapcsolóüzeműre. Még egy 21W-os 12V-os izzó is megizzasztotta az analóg részt. Ez szomorú.
Tudnátok nekem a labortáphoz egy jó müszert ajánlani?4db-ra lenne szükségem.
Végül is ahogy észrevettem ezeknél a tápoknál is kell kompromisszumot kötni.íÉn még nagyon kezdő vagyok ebben a témában de szerintem a kissebb tápoka a 15V 1A meg a külömböző PC táp-ból "fabrikált" cuccokkal nem érdemes küszködni ha az ember elszánja magát és van pénze ideje türelme és a legjobban ami kell az a kitartás,akkor elég jó tápot lehet összerakni.Alkotó mesternek elég sok tapasztalata van ahogy látom és megmondom őszintén itt ezen az oldalon az ő munkái az én példaképem,tudom sokáig kell még küszködnöm de igyekszek hogy arra a munkaszint felé haladjak.Szeretnék úgy tudni ahogy ő.Szerintem ha valaki labortápot szeretne szerintem az ő munkái közül válasszon.Jaj és egy utolsó szó erejéig nagyon segítőkész ember!
Több lehetőség is kínálkozik. Ez inkább csak "alapműszer", de több esetben jól működik. Előnye lehet, hogy eltérő színű lehet az áram és a feszültség kijelzése, illetve nagyméretű, jól olvasható számokkal íjra ki az értéket.
Hátránya, hogy minden műszernek külön táp kell, de ennek nem kell nagynak lennie.
Hát ez az. Ha a 4A már most sem elég akkor az 5A is hamarosan kevés lesz, tapasztalatból mondom. Ahogy azt is, hogy ezt nem analóg módon kell előállítani.
Nem tudom konkrétan melyik tápod van, és hogy az hogyan lett megépítve, de azért 10V/1A-nél nem kellene még neki megsülni. Ha alul van méretezve akkor lehet rá tenni utólag hűtést, hővédelmet, vagy mindkettőt. Ha meg jól méretezed akkor bírnia kell, nekem ebben a 723-as kis akármiben 32V körül van a bemenő, 2,5A körül a max áram, és a 2db DB245 vígan elvan rövidzárban akármeddig. Ennél az egyenirányítás a szűk keresztmetszet mert azokon kevés a hűtés, és nálam a diódák azok amik kis híján megfőnek.
Több, mint 40V a bemenőm. Nem tudom, hány félvezető van beépítve, de szerintem 3db. 10V 2A-nál 60W-ot kellene disszipálni, de 1A-nál 30W is túlzás 10W kimenőnél. Felpörög a venti, és ontja ki a hőt magából. Nem szeretem, ha valami ennyire melegszik.
Sziasztok.
Regebben megepitettem Alkoto altal keszitett labortapegyseget 0-30V/0-3A(2.7.1 verzio),most ehez szeretnem hasznalni az Attila fele Pic-es panelmero 2-ot. Kicsereltem a labortapban a sont ellenallast 0.1R-ra es a panelmeron az ehez tartozo ellenallasokat ultettem be,a feszulteseg meres tokeletesen mukodik,de viszont a sont ellenallason 1.8mV esik terheles nelkul es ez a veszultseg valtoztatasaval aranyosan csokken vagy no,es a kijelzon 30V mellett 0.018A jelenik meg. Ebben szeretnem kerni a segitseget ,hogy hogyan lehetne megoldani,hogy ha nincs terhelve a tap akkor ne legyen feszultseg a sont-on,vagy valamit en rontottam el a labortap epitese kozben? A hozzászólás módosítva: Okt 13, 2016
Hello! Az R22-őt tedd át a sönt másik oldalára. Csökkenni fog a hiba, de el nem tűnik, mert más is terheli a kimentet.
Hello! Koszonom a gyors valaszt,mostmar 0.013A-ra csokkent,de ez meg mindig zavaro. Mas otlet?Vagy ennyi a maximum amit lehet tenni,hogy csokkentsuk az erteket?
|
Bejelentkezés
Hirdetés |