Addig jó amíg ilyen hobbija van az embernek, és nem a kocsmában mulat...

Nincs sok minden stabi ügyben, megnézed az adatlapjukat melyik mennyire zajos, és milyen egyéb paraméterei vannak. Egy tipikus LM317 zajszintje 100uV felett van. Vannak olyan extrém kapcsolások viszont amelyek lemennek 1uV közebébe vagy alá is. Kérdés persze hogy ennek hol van jelentösége.

A sönt az egy külön téma, ha visszalapozol én most azzal kísérletezek. A hatásfoka nem valami jó (bár ilyen kis teljesítményeknél ez majdnem mindegy!!), mégis nagyon sokan használják megelégedettséggel, elsösorban analóg referenciaként. Egyrészt egy mezei elötét-stabi zaját nagyon le lehet szorítani vele, másrészt a dinamikus viselkedése sokkal jobb egy soros szabályozókoz képest, mivel nem rángatja a tápot, illetve hirtelen megszünö terhelésre nem reagál túllövéssel. Ezért jobb lesz a térleképezés és a hangzás mikrodinamikája.

Alkatrész ügyében egyszerüen nézegesd a gyártók katalógusait. A Wima kis értékü fóliakondikat gyárt (MKS, MKP, FKP), ezeket szürönek lehet jól használni. A Panasonic meg elektrolitokat (pl. FC széria). Ha jól tudom ök vették meg az OsCon-t is, melyet elsösorban digitális tápokban szeretnek a jó nagyfrekis tulajdonságai miatt. Nekem bejött még továbbá az ELNA SilmicII, a DAC-IC körül használom kritikusabb helyeken.

...amit nekem meg kellett innom, már ifjúként megittam! Szerencsére így a családomnak csak a hobbymat kell elviselnie!

Gondolom egy 7809- 7909 stab az nem kimondottan a "csendes" stabilizátorok közé tartozik?! De itt jön az én kérdésem: Valójában mennyire hallatszik a táp zaja egy berendezésben; értek ezalatt mondjuk egy füles erősítőt? Sőt csúnyán tovább megyek- mennyire hallom én 50 évesen ( mondjuk állítólag még elég jó a fülem) a táp zaját? -szóval, Valóban érdemes mondjuk egy sönt-öt építeni? -nem szkeptikus vagyok, inkább realista... tehát a kérdés nem a kötekedő szkeptikus, hanem a kimondottan kíváncsi ember kérdése!
Tudom, most mondhatnád, hogy... igen- induljunk ki egy profi-t közelítő hangforrásból, jó DAC-ból, megfelelő kábelből, egy nagyon jó füles erősítőből; és természetesen hozzá egy megfizethető, de jó 300ohmos fejhallgatóból... Természetesen elfogadom a véleményed, hisz semmi tapasztalatom nincs ebben a dologban, és azt azért látom, hogy gyakorlottan mozogsz a témában; sőt, mint írtam nagyon érdekel kimondottan, hogy mi a véleményed, mennyire érdemes ebbe az irányba is elindulni?

Hogy ne csak egy lehetőségből válassz, olvasásra ajánlom a C-multit, K-multit. Ők is nagyon jó tulajdonságokkal birnak. Konkrét tapasztalattal majd hamarosan jelentkezem, készülőben van nálam is egy DAC

Ha megnézel egy akármilyen OPA adatlapját, láthatod, hogy a tápzaj elnyomása 60 - 90 dB körül van. Ha valami zajos az erősítődben, az tuti nem a tápból jön.
Digitális jeleknél még jobb a helyzet zajelnyomás ügyben, ott csak az keletkezik zajként, amennyit a jitter okoz. Ennél jóval nagyobb a kvantálási zaj.

Köszönöm! Minden vélemény előre visz engem...

Ahogy írtam, a legkritikusabb rész a DAC analóg referencia feszültsége. Ott gyakorlatilag nincs semmiféle belsö tápzaj elnyomás (tudtommal). És itt nem csak a zajosság a téma, az csak egy paraméter a táp többi tulajdonsága közül. Kérdéses pl. hogy reagál gyorsan változó terhelésre. Sima müveleti erösítök tényleg nem támasztanak túl nagy követelményeket.

Azért én nem nagyon aggódnék a referencia zajossága miatt. Egyrészt azért,mert a referenciák dinamikus ellenállása meglehetősen kicsi, pl. a TL432 -nél 0,2 - 0,5 ohm, Ami azt jelenti, hogy meglehetősen nagy tápfesz változásnak kell történnie ahhoz, hogy a referencia feszültség változzon. A saját zaja is mindössze 2 - 4 uV. Ettől még lehet olyan alkalmazás, ahol ez is sok.
A zaj teljesítmény a sávszélesség függvénye, és egy referencia esetében ez nem túl nagy.

Nem azt írtam hogy a sönt lenne zajos, hanem hogy a DAC(!) analóg referenciája kell hogy zajmentes legyen. Egyébként igazad van, bár én most a diszkrét söntömet próbálgatom (szimuláció alapján gyakorlatilag nincs saját zaja, a külsö zajelnyomása pedig kb. 55dB)...

Lehet az eredeti alkalmazási példát is követni a szűrőknél, de abból nem lesz Wadia, dCS vagy Mark Levinson hangzás... Javaslom nézd meg az AD1855 - 1955 alkalmazási rajzait, ott másod vagy harmad rendű Bessel filtert használnak, annak a legjobb az impulzus viselkedése, és a lényez az ! Ha fel konvertálva az Fs, akkor elég lehet a másodrendű filter is. Attól is függ mennyire érzékeny az erősítőd bemenete, ott milyen szűrők vannak, ha vannak egyáltalán. Lehet, nem fog gerjedni a végfok, csak a magas freki "demodulálódik" az ic-ben, és a hallható tartományban zajt és torzítást eredményez. Az újabb lm ic-k több MHz-ig még működőképesek. Szerintem ha dac-kal foglalkozol érdemes modulárisra csinálni, úgy lehet vele kísérletezni. Az biztos, hogy a super gépekben mind a digitális, mind az analóg szűrő lapos levágású, jó az impulzusmenete. (egységugrásra adott válasza)

Találtam egy jó kis doksit...

Az AD1955-nél negyedfokú szüröt használnak, kb. ugyanaz mint az ESS doksiban. Nem tetszik...
Mindenképp moduláris lesz, egy 10x10cm-es DAC panel külön sönt nyákkokkal, alatta egy ugyanekkora szüröpanel 8 csatornának.

Music Fidelity DAC saját táppal működik már kb 5 éve.
Tegnap a frászt kaptam mert nem ment át rajta a jel a hangszóró sistergett.KI-Be kapcs ,utána oké.
Kérdésem,hogy jobb ha használaton kivül kikapcsolom?Eddig azért nem tettem mert zenehallgatásnál sokáig kell várni /1 óra min./a bemelegedés miatti jó hangminőségre.
Ekőre is kösz a választ.

Szimulált sönt paraméterek 40 fokos hömérsékleten, eltérö snubber tagok és kimenö kondi használatával.

Ne haragudj, de ez így kevés infó. Talán konzultálj a gyártóval!

5-év... Tessék megnézni a benne lévő kondikat... Adatlapjukon rajta van, hogy mennyit tudnak hiba nélkül üzemelni!!! Van olyan kondi ami 2000ó üzemre van tervezve. Utána már instabil! Akár ez is lehet a probléma. ( haverom keverője néha ment, néha nem... kondi csere lett a megoldás)

Prekoncepció v2...

I/V és szürötagok OPA1632-vel, szimmetrikus kimenet.

Szép de a fóliák helyett miért nem SMD kerámiák ha már SMD opák? Szerintem ugyanolyan jók.

Az I/V működését tudja itt valaki kivülről? PCM1794 adatlapon szereplő. Egy része megvan, de arra lennék kiváncsi, hogyan áll elő a jel és az áram milyen utakat jár be?

Az opák sajnos csak smd kivitelben vannak ebböl a típusból, az ellenállásokat meg kénytelen vagyok szintén így, mert nem férnék el a panelen különben. A kondikhoz viszont ragaszkodok, legyen ez az én preferenciám. Bár soha nem csináltam A-B tesztett, mondjuk úgy figyelembe veszem azt a számtalan konstrukciót aki szintén csak FKP-kat alkalmaz az analóg szürökörökben...

Sajnos nem tudok válaszolni a kérdésedre, amit viszont tapasztalatból tudok, hogy a Vcom(L,R) soros kondik minösége nagyon fontos tényezö!!

Na ezért sem lehet SMD , sőtt ne is legyen !

Oda megvettem az audio kondérokat, amit javasolt az evaluation board. Csak tudják. De köszi a jelzést is. Erre amugy kitér az adatlap valahol? Én nem láttam.
Folia...
Máris tudok egy érvet ellene: semmivel se rosszabb minőségűek az x7r vagy npo-k viszont kisebb jelutak valósithatóak meg vele aminek nagyobb hatása lehet adott esetben. Persze ez alkalmazás függő is de táphidegítéskor a kicsi méret is fontos. Nekem. Ez is igaz
En helymániás vagyok..

Szia Laci. Én a tápoldali hidegitő kondikról illetve aluláteresztő kondikról irtam ("foliák helyett miért nem smd) mikor a kolléga megemlítette az adatlap szerint is elektrolitként jelzett kondérokat. Összekeverted az irományainkat szerintem. Sosem javasolnék egy elko helyére x7r kondit alapesetben.
Más:
De inkább maradjunk annál a kérdésnél, hogy milyen utakat jár be az áram a dac kimenetéből kiindulva. Erre volnék kiváncsi hova folyik be melyik félperiódusa és miért.

Én ELNA SilmicII-t használok oda (ha kell van pár fölös 47u-s példányom!). Egyébként meg úgy csinálom meg a panelt, hogy lehessen smd-t meg furatszereltet is beépíteni, azt kész...

Én az elna roa tupust vettem szerintem az is ok. Szerinted?
Tápba (100-1000uF) keresek még valami jófélét mert oda vettem ilyen polimer kondikat de kétes véleményej vannak, kezdek nem bizni bennük.
Egyébként köszi rendes tőled!

Nincs saját tapasztalatom, de ld. (roa = Cerafine):
Bővebben: Link
Bővebben: Link

PCI hangkártyából lehet külső S/PDIF-Analóg átalakítót csinálni?

Vagy építs egyet ami profi, sok pénzért... Vagy vegyél egy külsőt 4700.- Forintért az Ázsia áruházban. Köztes barkácsolásnak szerintem sok értelme nincs... Alakítgatni nem kevesebb meló, mint egy profit építeni!
...persze ez az én véleményem...

http://azsiacenter.com/audio-video/nk-y2-digitalis-optikai-koaxiali...8.html

Egyetértek fufkával. Korábban ajánlottam pár dac-ot az ebay-ről, érdemes inkább azokat megfontolnod. Hangkártyabarkácsnak semmi értelme. Az olcsóbbak nagyon sz*r minőségüek, a jobbakhoz meg kár hozzányúlni, inkább add el úgy ahogy van (mellesleg ezek sem érik el egy jobb dac minőségét).
Csak példaképpen: Bővebben: Link
Ez pl. nem tűnik rossznak ennyiért, és még tuninolni is lehet...

Amennyiben mégis küszöbölnél rajta, proli007 (időzitő t.) elkészitett ehhez egy megoldást!

Közben figyelmetlenségemben elkövettem egy hibát, itt javitom: