Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » Transzformátor készítés, méretezés
Ha kérdésed van, az alábbiak segítenek a hatékony választ megadni:
Mag típusa: M, EI, UU/LL esetleg I-kből összerakott, tekercselt, toroid. Lehetőség szerint képpel.
Méretek: magkeresztmetszet a*b (amit a tekercs körbeölel) ablakméret, lánc és toroidnál, belső-külső méretek.
Primer-szekunder feszültség(ek), teljesítmény igény.
Értem köszönöm, és ki is próbálom bár a célomra akkor ez a trafó teljesen alkalmatlanná válik, így nagy esélye van hogy az eredeti helyén marad
Buék mindenkinek!
Célként mindössze annyit írtál, hogy a hálózatra köthető-e. Igen, így a célnak megfelel.
Valóban, akkor úgy írom részben teljesíti a célom .
Sziasztok.
Most akarok építeni egy OTL erősítőt GI30-al. A hálózati trafót mos tekertem meg. Egy Videoton EA6383S erősítőé volt. Kapcsolási rajz alapján az erősítő teljesítménye : Z 2*30w, S 2*50w, max 160w. Mivel osztott a csévetest, ezért a primert nem bántottam. Gondoltam bírni fogja. A szekunder 65 V, ezt 0,45 mm huzallal tekertem(210 menet), a fűtés 12,6V 1 mm(40 menet). Amit nem tudok hogy elég lesz-e a fűtésnek az 1 mm-es huzal. A GI30 adatlapján 1-1,25 A van megadva fűtésnek. A kérdésem, jól csináltam? A hozzászólás módosítva: Jan 10, 2017
Ha J=2.5-del számolsz trafónál, nem terhelted túl a huzalt. Az 1 mm- átmérőjű huzal keresztmetszete 0.785 mm2, ami bőven elbírja ezt az áramot.
Sziasztok!
Van egy ilyen jellegű transzformátorom. Azt szeretném megkérdezni hogy miből és hogyan állapíthatom meg, hogy mekkora teljesítmény nyerhető ki belőle? Egy tekercs vasmagjához tartozó méret: 101mm hosszú, 30mm magas, 20mm széles. A hozzászólás módosítva: Jan 17, 2017
A vasmagból sehogy. Fogod a tolómérőt, ha hozzáférhető megkeresed a primer huzalt és megméred az átmérőjét. A mért átmérőt átszámolod keresztmetszetre (ernégyzetszerpi), és a kapott értékből megkapod hogy 2,5-3A/mm2 áramsűrűséggel számolva mekkora áram engedhető meg a primer huzalon. Az átmérőből le kell vonni egy icipicit, mert a huzalon lakkréteg (zománc) is van, ennek értéke katalógusokban fellelhető.
Nem igazán hozzáférhető, de kb 0,7mm-es huzal lehet. A szekunderek feszültsége egyenként 22,5V, 1mm-es huzallal tekerve.
Kibontottam a trafó primerének a huzalát, hát megszenvedtem vele de megmértem a huzalt és 0,35mm az átmérője. A táblázat szerint 0,18A a terhelhetősége. Ezzel az értékkel számolva P=U*I=41,4W-os lenne a tekercsem. De mivel 2 tekercs van benne, és ez sorba van kötve, akkor az 82W. Jól számoltam?
Nem. A primer 2 részből áll, így lesz 220V-os, tehát 40VA-es a trafód.
Értem. Köszönöm. Akkor keresek másik trafót a tervhez.
Azért nekem a vaskeresztmetszetből (némi gyakorlattal, a megfelelő képlet ismeretében ) kijött a ~40 VA.
Valahol vannak 25-30 centi hosszú lemezcsíkjaim. Összerakok belőle egy láncszem magot 1cm2 keresztmetszettel, és kíváncsi leszek mit hozol ki belőle a képleteddel ahhoz képest amit mondjuk rátekerek.
Az a baj, hogy önmagában a vaskeresztmetszet nem határozza meg a terhelhetőséget.
Sziasztok, azt szeretném kérdezni,hogy e trafóról meg lehet e állapítani hány wattos lehet?
Ez egy panasonic 120 wattos szub trafója volt, van rajta 2x33 volt meg egy 16 voltos szekunder. A vasmag EI 7,8x6,4x4 centi a szekundert 0,9-1 mm vastagnak mérem. Alkotós labortápnak szeretném használni ha jó lenne hozzá.
Sikerült megmérni a primer drótot 0,54-0,55 az átmérője.
Előre is köszönöm a segítséget.
1-es huzal keresztmetszete 0,785 mm2. Ha megengedsz pl. 3 A/mm2 áramsűrűséget, akkor ezt 2,35 A árammal terhelheted.
Akkor ezekkel a paraméterekkel megfelelne a te tápodanak, csak nem tudná a 3 ampert szolgálni?
Melyik szekunder ~1 mm-es átmérőjű: a 33 V-osak, és a 16 V-os is, vagy csak valamelyik? Ha a 33 V-osak, akkor párhuzamosítva a 2 tekercset, 4.5 A kijön belőle.
Egy tekercs terhelhetőségét nem is olyan egyszerű pontosan megmondani, sőt még nagyjából is eléggé eltérő értékek is indokolhatóak.
Létezik a "tuti" megoldás, ahol igyekeznek olyan áramsűrűséget használni (kb. 2 A/mm2), amikor korlátlan ideig terhelve sem melegszik egy viszonylag alacsony hőfok (kb. 30-35 °C) fölé. Régebbi könyvekben olvashatsz ilyet. Csak ez drága mulatság, anyagban és méretben pazarlónak tekinthető. A másik irány megengedőbb. Itt már csak egy terhelés-pihenés arányt feltételezve, magasabb hőfokot megengedve igyekeznek áramsűrűséget választani. Ha a 30 °C helyett eltűrjük a 70°C-t, akkor már közel dupla áram is folyhat, és még mindig hol van a 70 °C a lakkoktól elvárt kb. 150-nek. Másik részlet a primer, és a vasmag sajátosságai, mert az könnyen belátható, hogy nem csak a szekunder melegszik, hanem minden együtt. Ehhez társul a trafók egyik fontos sajátossága, ami a terhelés hatására történő feszültségesés ténye. Javaslom, ha megtudod oldani, terheld meg a trafót, és figyeld a feszültségesést, és a melegedést. Majd növelt a terhelést és szintén figyelsz. Amikor elérted azt a határt, aminél már te sokallod akár a melegedés, akár a feszültségesést, akkor érted el a konkrét trafó számodra maximális terhelését.
Sziasztok, köszönöm a válaszokat. Szerencsére a 33 voltosak 1mm vastagok.
Én nagy százalékban hangteknikai cuccokat szeretnék éleszteni róla. Gondolom elég volna a teljesítménye. Külön szeretném a két 33-asat használni, és a 16-os meg a kijelzőké lenne.
Üdv!
Tisztelettel kérdezném, hogy a tekercs rétegek illetve a különböző szekunderek között prespán papír mivel helyettesíthető? Jó e a sütőpapír (egy barátom javasolta) a feszültség értékeknek megfelelően akár több rétegben? A cellux lakkal kombinálva rögzítésen kívül elegendő szigetelést biztosíthat e? (elhagyható e a papír szigetelés?) A válaszokat, tanácsokat előre is köszönöm!
Egy tekercselőnél dolgozó ajánlotta anno a celofánt, bár az nem tudom mennyire hőálló, de 50-60 fokot biztos kibír. Másik megoldás lehet még a zsírpapír, az a féligáttetsző fényes fehér, csörgős fajta...
Akkor a sütőpapír jó lehet... az is zsírpapír. Köszönöm!
A sütőpapír biztos jó a hőfok miatt... aztán van a sütőfólia is, olyan, mint a celofán, csak szintén hőálló...( 200 fok kb..)
A hozzászólás módosítva: Feb 6, 2017
Az egyik Kolléga pénztár-guriga papírt használ.
Jó ötlet, ami a méretet illeti... gondolom ahova passzol. Bár az újabbak már hőpapírból készülnek, nem tudom az nem ront e el bármit is. Nekem EI130 as trafóra kell, oda a sütőpapír lesz a nyerő ha ti is azt mondjátok, hogy jó. De minden réteget lakkozok, és kap egy réteg celluxot utána, hogy a helyén maradjon. Utána jön egy réteg papír. A széleit meg epoxival feltöltöm ahol kell, illetve a kivezetéseknél. Gondolom így elég lesz a szigetelés...
A teszt egyszerű: felvágsz 3 db 2 centis csíkot papírból, sütőpapírból és ha van a konyhában, sütőzacskó fóliából, lefogatod a két végén vmi súllyal, aztán "pörkölöd" hajszárítóval vagy hőlégfúvóval. Melyik mikor kezd színeződni..
A Cellux nem biztos hogy a legjobb ötlet...
Idézet: Ez nekem nem szimpatikus megoldás - különösen a kivezetéseknél, mert merevvé teszi a huzalt, ami töréshez vezethet. (És nagyon bosszantó, ha ez a primer kezdete volt...)„A széleit meg epoxival feltöltöm ahol kell, illetve a kivezetéseknél.” A papírt 5...10mm-rel szélesebbre kell vágni, mint a cséve szélessége és mindkét oldalán kis ollóval 4-5mm-enként be kell "cakkozni". Így amikor rátekered a sorra, kétoldalt feltüremkedik a cakkozás a cséve függőleges oldalaira és meggátolja a következő sor szélső meneteinek lecsúszását az alatta lévő sor menetei mellé. (Sok átütésnek volt oka a lecsúszás, hiszen dupla sorfeszültség van jelen.) Ahol rögzíteni akarod a kivezetést, ott rugalmas és jó szigetelő ragasztóval tedd - pl.: F.B.S. -sel. |
Bejelentkezés
Hirdetés |