Sziasztok!
Egy jó projekt és igény szerint akár tovább is fejleszthető: Bővebben: Link
Már régóta tervezem hogy átrajzolom a nyák-okat sprint-be de sosincs rá időm...
Vélemények?

Kiindulásnak nem rossz, én azonban (ha jól értem) a -15V-ot kevésnek gondolom a rácsfeszültségnek.

Van egy másik verziója is, a kettőt gondolnám házasítani: Bővebben: Link
Ennél -33V-ig mehet a rácsfeszültség,..

Ami még nekem fura, hogy a foglalat bekötések "fixek". Én csinálnék hozzá egy "aljzatot", amibe minden csőnek megfelelő "kód" dugót vagy kártyát bedugva megteremti a megfelelő csőbekötést. Ez persze csak akkor érdekes, ha sok és sokféle csöve van az embernek, egyfajta csőnél, párbaválogatáshoz szükségtelen.

Ha megnézed ezek a teszterek az erősítőkben gyakran használt egyenirányítók, kettős tródák, sugártetródásk, pentódák tesztelésére születtek. Ott meg a bekötés mindíg ugyanaz. Jó ötlet a dugdosós-vezetékes megoldás is, még olcsóbb is lehet mint a sok foglalat.
Teszek még ide egy képet gyári műszerről, valahogy ezeket gyúrnám össze ha nekiállnék építeni. A delux változatban mérésre betennék egy arduinot négy soros LCD-vel és akkor az összes értéket egyszerre lehetne kijelezni. Ennek előnye a relatív olcsósága egy több műszeres változattal szemben.

A uTracertel találkoztál? Ha elég elszánt vagy hogy mikrokontrollerrel építs, szerintem ezt is lehetne ihletnek használni

Igen, látom, azonban nekem sokféle csövem van, ezért gondoltam egy "univerzálisabb" kivitelre. Nekem az jutott eszembe, hogy egy olyan "slot" lenne a kódkártya aljzata mint pl. a PC-s ISA slot. Egyik oldalán a táptól jövő bekötések, a másik oldalán a foglalat bekötései. Ebbe belemehetne egy kétoldalas nyák, a nyákon összehuzalozva a két oldal, az adott csőnek megfelelően. Így nem kéne drótozni, dugdosni. Vagy egy megfelelő lábszámú szintén PC-s DB(25) csatlakozó dugó összehuzalozva.
Ez az arduino-s dolog jó ötlet. Még esetleg meg lehet spékelni, hogy dinamikus tesztet csináljon, egy egy adott cső paramétereit figyelembe véve. (Szerintem elég egy 2x16-os kijelző is, arra 4 mérési adat bőségesen, 6 adat meg szükösen ráfér, és tényleg fillérekből megvan.)

silent15:
A uTracer nézegettem, nagyon jó dolog, a PIC ára sem vészes de sajnos a nyák-ja elég bonyolult és külön nem lehet megrendelni csak egységcsomagban ami viszont igen borsos áron megy. Ha lenne nyák még el is gondolkodnék rajta...

Robin2:
Tetszik a kóddugós (DB25) ötlet, ennél olcsóbb és egyszerűbb megoldás tényleg nincs!

Ha már olcsóság, manapság nem egyszerű erre a feladatra megfelelő "univerzális" trafót találni ami a célnak megfelel (legalább 250V/200mA, 30V, 6,3V 2A), az ember vagy készíttet egyet vagy házilag megtekeri. Találtam egy oldalt Bővebben: Link ahol "elektronikus transzformátort" használ a konstruktőr a feladathoz így a 250V viszonylag egyszerűen előállítható, a fűtéshez meg egy egyszerű 2A-es LED meghajtó (szintén kapcsoló üzemű) megfelelhet.

Ezekkel véleményem szerint olcsón, kis helyen lenne megvalósítható egy teszter.

Bonyolultnak bonyolult, de a kapcsolási rajz publikus és onnan szerintem nagyon jól el lehet indulni. Sajnos én is akartam már rendelni, de engem is az ára fordított vissza, bár nagyon gondolkozok hogy építek egy sajátot, csak a tápok tervezése nem az erősségem.

A panel is publikus mert benne van az építési leírásban, ami szabadon letölthető csak neki kéne ülni átrajzolni valamelyik tervezőprogramban és legyártani.
Nem értem egyébként hogy ha megrendelhető külön a PIC viszonylag olcsón akkor a panel miért nem de sajna így van...

Azért ez egy hatalmas tervezői munka, és szerintem vissza akarja szedni bellőle a belefektetett idejét (peták formájában)

Ez is elképzelhető...

Tápkérdésben én a következő utat választanám. Az anódfeszültséget simán a hálozati feszültségből állítanám elő, a sok helyen fellelhető fetes áteresztős, tranzisztoros áramkorlátos megoldással. (Tudom életveszélyes, de nagyfiúk vagyunk, megfelelő odafigyeléssel, szereléssel használható megoldás. Szokol akksikat is töltöttek így, viszonylag kevesen haltak bele. ) Előnye, hogy egyben megvan a szabályozás is, és az áramkorlát is.
Ekkor a fütőfeszültséget egy bármilyen megfelelő értékekkel rendelkező trafóra biznám, egyenirányítva, egy 5A-s LM3xx szabályozóval beállíthatóra.
Vagy esetleg egy PC tápját átépíteni, rátekerni az anódfesznek (bár itt az árammal gondok lehetnek) és a 12V-os ágat szabályozhatóvá tenni.

A sima fütőtrafóval az a gondom, hogy terhelésfüggő lehet a kimeneti feszültsége. A rács feszültséget pedig sokszorozóval elő lehetne állítani, ide nagy áram nem kell.

Hehe! Néztem azt a Szokol töltőt, megfelelő csatlakoztatás esetén igazi "birkózógépet" varázsolt a kis rádióból!

Gummicsimmába nem gond

Amúgy tápban én erősen elgondolkoznék a csöves megoldásban. Épp egy(2) EMG-1833-at javítok amiben 2db EL84 áteresztéssel működik a táp. 50-300V-ig 100mA terhelés mellett. Ugyanígy a negatív előfesz 1db EL84-el. A hibajel erősítők mind EF80!-ak ami szerintem csodás, mert van vagy 100 darabom, annyit lehet abból összeszedni amennyit nem sajnál az ember.
Mindezentúl 3 300V-os csatorna és egy darab negatív előfeszes csatorna van, mind földfüggetlen, így 900V-nyi anód + előfeszt ad összességben a tápocska. Kár hogy az arcomba akarnak robbanni a régi elkók

A Rádiótechnika 2008/06-os számában volt egy 2 pontos emissziómérő kapcsolás, előkeresem, hátha van benne érdekesség.

Vagy külső leválasztó trafóról üzemeltetni és akkor megmarad a kompakt méret...

Én sokáig olvasgattam azt a cikket és nagyon foglalkoztatott, de azért más ha teljes tápon próbálod ki.

Te ECH81 és EF80 milliomos vagy Ha már van egy ilyen tápegységed, tulajdonképp van egy csőmérőd is.
Igen, végülis lehet menni ebbe az irányba is, ha már csőmérő, legyen csöves tápja. Bár én sajnálnék EL84-et használni, akkor inkább egy "haszontalanabb" teljesítménycsővet tennék bele. (PL36, PL500)

Ebben a cikkben van egy ECL86 leírás, persze akkor már nem ECL86-ot tennék bele hanem PCL85-öt (a cikk szerint azt is lehet).
Ha minden jól megy lesz egy igazi csőmérőm is, nem is kis darab, de az még várat magára, bár igaz hogy ezekkel a tápokkal is kb ugyanazt tudom elérni

EF80-at úgy értettem, hogy a tápok nagyrészében EF86-ot használnak (lásd cikk) amit viszont már tényleg sajnálnék oda elhasználni.

Ha már arduino, akkor lehetne SD kártyára rögziteni az adott cső mérési paramétereit, illetve az arduinoval fel lehetne venni egy jelleggörbét is akár. Még arra gondoltam, ha már kóddugó, akkor lehetne rajta egy átkapcsoló a triódás-pentódás kötés átváltásához esetleg (bár ez kevés csőnél szokott érdekes lenni).
Az arduino-s feszültség-áram mérésnek egy hátránya van, a közös földpont, de ez ebben az esetben szerintem kivitelezhető, minden mérhető a földhöz képest (Ug1, Ug2, Ua, Ik).
Tápellátásra még létezik a két "szembefordított" trafós megoldás, hátránya, hogy nagy áramhoz már nagy trafók kellenek (súly, méret, költség).

Két éve fiókból építettem. Állítható anódfesz, fűtőfesz, -Ug. Rácsáram indikálás egy nyomógombbal. A 3 fix foglalat a leginkább használatos csövekhez. A bedugható adapter a bármely csőhöz. Nincs a képen, van egy ECC88 fix adapter is. Ennél több csak neppereknek kell, nem kell túlzásokba esni. Fele méretben is megépíthető, néha elhatározom, hogy kompakt formába hozom. De minek?

Ügyes vagy. Azért mi még építhetünk másfajtát is, ugye?

Természetesen. Van azért más hasznosabb kihasználása is a szabad időnek..

Majd ha nagyon unatkozom, nálad fogok érdeklődni

Most tervezek egy lineáris tápegységet (azért lineáris mert csak ahhoz értek ) 250-320V-ig lehet majd szabályozni 100mA mellett (ezeknél többet is tud, de erre van lelimitálva, de még lehet módosítva lesz az alsó határ). Ez mikrokontrollerrel is szabályozható minimális átalakítással, szóval ezzel össze is lehetne hozni egy ilyen mérős megoldást. Már csak a mérő rész hiányzik. Vannak egyszerű megoldások, de azért itt bonyolítanék, hogy biztos legyen a kontroller védelme. Ha esetleg odáig jut a projekt, szívesen megosztom veletek

Köszönöm, kiváncsian várom.
Feszültségben lehet, hogy majd szeretnék lentebb menni (pl. ECC88, ECH81, 84) méréséhez.
Mérőrészen én nem bonyolítanék, szerintem elég egy egyszerűbb védelem (zener vagy sima diódákból összerakva, párhuzamosan a bemenetre, vagy a HDD-kben levő szupresszor), a feszültségosztó tagjait meg több darabból összerakni. Ha mondjuk 100-as osztást használunk, 5V-os bemenetet feltételezve 500V tápfeszültségig jó, ha megszalad a táp, akkor sincs baj. Ha meg a uC bemenetéig jut az 500V, úgyis mindegy
(Ha azt nézzük lassan egy csőfoglalat többe kerül, mint egy uC.)
A négy mérőhelyes arduino program már megvan, csak összekéne raknom a kapcsolást.

UPDATE:

A tápegység rajza már készen van, jelenleg arra vár hogy megépítsem, megpróbáljam elpusztítani majd megoldjam hogy ne lehessen sehogy, viszont előbb egy kis játék:
Sikerült szert tennem egy Metrix U61B csőmérőre, kérdés van e szükség többre ennél? Itt van most ez, meg egy EMG1833, feleslegessé válna egy új tápegység, esetleg a félvezetős mivoltja miatt, mert nem kellene a csöveket cserélni. Majd eldől.

Szerintem ezzel a két "szerkezettel" dölj hátra és használd őket