Fórum témák

» Több friss téma
Fórum » Kábeli zűrzavar, avagy a drótok, alkatrészek hatása a hangra
A téma átmenetileg fagyasztva lett, hozzászólni nem tudsz!
Lapozás: OK   48 / 79
(#) Massawa válasza Gery78 hozzászólására (») Jún 5, 2017
Elöször megméri az elsö 2 tizedest, majd a maradék kettöt másodszorra.



De nem lehet tudni mennyi torzitást visz be a mérökábel....
(#) pinyó39 válasza elf333 hozzászólására (») Jún 5, 2017
Ezt a bakelit kontra üvegszálas NYÁK máshogyan "szól" dolgot már több évvel ezelőtt én is feszegettem baráti körben, de amikor többen kezdtek hülyének nézni, megtartottam magamnak.
(#) elf333 válasza mateatek hozzászólására (») Jún 5, 2017
Tessék:

http://diyaudioprojects.com/mirror/members.aol.com/sbench102/caps.html

A legrondább könnyen mérhető torzításokat a kerámia kondik és a tantál elkók produkálják.

(A tantál elkós méréses oldalt most nem találtam meg, régen nézegettem, lehet, már megszünt, azon még látványosabb mérések voltak.)

A nyák mérésére meg én is kíváncsi lennék. Azt ugyanis egy szóval sem írtam, hogy mértem volna valamit is a nyákon....
A hozzászólás módosítva: Jún 5, 2017
(#) elf333 válasza pinyó39 hozzászólására (») Jún 5, 2017
Márpedig jól hallottad, tényleg máshogy szól.

Állítólag a legjobb CEM1 külföldi oldalakon azt tartják a legjobb nyáknak hifire.
A hozzászólás módosítva: Jún 5, 2017
(#) elf333 válasza Gery78 hozzászólására (») Jún 5, 2017
Idézet:
„Erre én is kíváncsi volnék, hogy hogy lehet egy sokkal rosszabb pontosságú műszerrel megmérni egy nagyobb pontosságút. A méréstechnikában sajnos még mindig megvan az az elvetemült nézet, hogy úgy kalibrálnak egy műszert, hogy a rosszabb pontosságú műszert hasonlítják egy jobb pontosságú műszerhez, és nem fordítva. Ha a rosszabb pontosságú műszerrel mérik meg a jobbat, akkor a mérési eredmény maximum a rosszabb műszer pontosságán belül lesz, tehát maximum csak 0,01% THD lesz mérhető vele, de inkább csak ennél rosszabb. Ezt az értéket pedig csak a végkitérésre vonatkoztatva tudja. Ez mindegyik mérési elvre igaz. Ha a rosszabb műszerrel kalibrálunk, akkor a mérésünk csak a saccolás kategóriájába fog esni, nagyon nem mindegy, hogy mihez viszonyítunk.”


Nem tudom, mit nem lehet érteni azon a spektrum kivonásos elven? Egy pontatlan műszerrel nem tudod pontosan megmérni a 9V-ot, mert 8,5V-ot mutat rá. De a 9V és a 10V közötti eltérést már sokkal pontosabban meg tudod mérni. Megméred a 10V-ot, arra 9,5V-ot mutat, kivonod a két mérési eredményt és marad az 1V. Olyan, mintha egy pontos műszerrel mértél volna.
A műszer mérési hibája kihullik az egyenlet mindkét oldalán.

Ezt az elvet használja az RMAA és a többi hasonló progi.
A hozzászólás módosítva: Jún 5, 2017
(#) mateatek válasza elf333 hozzászólására (») Jún 5, 2017
A mérésben elég nagy áram folyt a kondikon. Ez persze valahol természetes is, néha igyekszik az ember szélsőséges körülmények között mérni.
A kerámiáknak a kapacitása nagyon meg tud változni a hő hatására, ez köztudott. A mérésnél a kondin átfolyó áram képes lehet periodikusan változtatni a kondi hőmérsékletét. Az alacsony feszültségű kondi nagyobb hibát produkált, mint a nagy feszültségű, aminek a tömege is nagyobb, mint a kisebb feszültségű társáé.
Próbáltam hasonló mérést csinálni. Vagy rosszul mértem, vagy az is megváltoztatja a "hangot", ha a mérendő kondi csak úgy lóg a levegőben, vagy bele van mártva egy kis tégely szilikon zsírba. A "zsír-kerámia" kondi kicsit jobb hangú, mint a hagyományos társa.
(#) elf333 hozzászólása Jún 5, 2017
Nem! A kerámia kondiknak köztudottan feszültségfüggő is a kapacitása. Ez természetesen torzítást okoz. Látszik is az S-alakú görbéken a feszültségfüggő jelleg.

A legvackabbak névleges feszültségen csak a kapacitásuk 20%-át tudják. Pl az X7R még 80%-át adja a névleges kapacitásának, ha jól emlékszem.

Csak hab a tortán hogy hőfokfüggőek is.

Volt ilyen ős kerámia tárcsakondim, ami 22nF-os volt névlegesen. Alapból 40nF-ot mértem rajta. Alámelegítettem öngyújtóval, felment 80nF-ra, aztán elkezdett visszazuhanni 8nF-ig a hevítés hatására.
(#) Hp41C válasza elf333 hozzászólására (») Jún 5, 2017
Idézet:
„Egy pontatlan műszerrel nem tudod pontosan megmérni a 9V-ot, mert 8,5V-ot mutat rá. De a 9V és a 10V közötti eltérést már sokkal pontosabban meg tudod mérni. Megméred a 10V-ot, arra 9,5V-ot mutat, kivonod a két mérési eredményt és marad az 1V. Olyan, mintha egy pontos műszerrel mértél volna.”

Hibaszámolás (hibabecslés)
Legyen a műszered pontatlan, azaz a relatív hibája nagy. Ahogy írtad 9V helyett 8.5V -ot mutat. Azaz a relatív hibája (9-8.5)/9 = 0.0555. A 10V mérésénél pedig (10/9.5) / 10 = 0.05.
A különbségé pedig (8.5)/(9.5-8.5) * 0.0555 + (9.5)/(9.5-8.5) * 0.05 = 0.946
Összegezve a különbségi mérésed relatív pontatlansága kb. hússzorosa az önálló mérésekéinek, azaz kp. 94.6%. A mért értéked véletlenszerű hibát feltételezve 0.034V és 1.946V között bármi is lehet.
Ha a mérőműszernek csak offszet (nullpont) problémája van, akkor inkább be kellene állítani.
Ezen képlet miatt ahol csak lehet mindig kerülni kell a mérési eredmények kivonását a feldolgozásban. Egész nagy fejlesztési terület foglalkozik a differenciális (különbség képzés) mérőműszer bemenetekkel.
(#) elf333 hozzászólása Jún 5, 2017
Ez állandósult hiba, nem véletlenszerű hiba! A hangkártya torzítása is 1Khz-en állandó hiba. Azért lehet kivonni. Szó nem volt stochasztikus hibáról a példában! Azt offset hibának szántam természetesen ez kiderül egyértelműen, azt hiszem.

Nem kéne semmilyen műszert beállítani, mert ez csak egy példa volt. Inkább tanulni kéne egy kis szövegértést.
A hozzászólás módosítva: Jún 5, 2017
(#) didyman válasza elf333 hozzászólására (») Jún 5, 2017
De hiszen a hangkártyának sztochasztikus hibája van, pont az a baja, hogy a torzítás, amit mérni kívánnánk, elveszik a saját zajában. Nem kicsit, hanem nagyságrendekkel.
(#) elf333 hozzászólása Jún 5, 2017
Hát azért ez nem igaz. Amikor a zaja nagyobb, mint a torzítása valaminek, akkor onnantól fogva értelmét veszti a THD mérés.

Másrészt a 0,0001% THD-t nem alaplapi hangkárytával lehet megmérni, ahhoz azért egy komolyabb külső hangkártya kell. Ilyen integrált hangkártyával a gyakorlatban 0,01% torzítást lehet mérni 0,001% pontossággal. A legtöbb dologhoz ez jó is egyébként. Értelemszerűen normális jel-zaj viszony kell hozzá. Az megengedett, hogy a hangkártyának legyen egy 0,01% harmónikus torzítása. Azt még ki lehet vonni úgy hogy elérhető a 0,0001% pontosság. A zajra is kitaláltak valami hatékony algoritmust, de egy normális hangkártyától, amit komoly mérésekre találtak ki simán elvárható a 120dB-t meghaladó jel-zaj viszony. Az meg már nem köp bele a levesünkbe.

Az 50Hz-et és többszöröseit simán kiszűrik az ilyen programok. A hangkártya torzítása meg többszöröse lehet a mérendő dolognak. Azt kiüti a spektrum kivonás.
(#) elf333 hozzászólása Jún 5, 2017
Egyébként csak megemlítettem a működési elvet a kondis fülelésre példaként. Nem tisztem megmagyarázni, meg vitázni róla.

Menjetek az RMAA és hasonló mérőprogramok fejlesztőihez, írjatok nekik emailt, hülyézzétek őket jól le, hogy mekkora marhaságot csinálnak, meg ez milyen hülyeség má, meg nem működik, az otthoni wien hidas torzításmérő az igazi, az a best, minek csinálnak ilyen marhaságokat különben is? Velük tessék megbeszélni, meg vitatkozni. Közöm nincs ehhez.

Én csak említettem a működési elvet, ne velem tessék vitatkozni a mekkora marhaság e vagy nem marhaság e kérdésről!

Lehet, hogy csak egy vacak nagydoktori végzettségük van amit az MIT nevű zugiskolában kaptak féldisznóért és még nem hallottak a relatív hiba számolós képletről. Ki tudja, fel kéne a sötét buta fejüket világosítani.
A hozzászólás módosítva: Jún 5, 2017
(#) didyman válasza elf333 hozzászólására (») Jún 5, 2017
Szerintem te "nagyon" félreérted az itt "értetlenkedők" álláspontját. Egyrészt, senki nem hülyézett le téged, sem az RMAA fejlesztőit. Másrészt, kérdéseket tettünk fel, amire szakmai választ szeretnénk, mert érdekel. A zaj és a torzítás kapcsán olyan korlátozó tényezőkbe futunk, melyeket a hardver hoz magával. Akármilyen csudajó ADC digitalizálja a mérendő jelet, ha az kvantáláskor eldob információt, nincs az a mérési módszer, trükközés, ami azt visszahozza. Így hiába képezel különbségi információt, az el fog veszni a zajban (ha az a magas), vagy a kvantálás során (hiszen a hangkártya ADC fokozatát ellátó tápfeszültség, referenciafeszültség és órajel eleve több hibát dob a műsorba, mint amire számítunk papíron). Ezért érdekel, hogy mi a mérés módszere, amire hivatkozol. Az RMAA-t ugyanis zárt láncú mérésre lehet használni, amivel az adott láncot magát értékeljük egyben. Ezt alkatrészek mérésére csak a zárt lánc saját hibáit meghaladó hibák esetén tudjuk használni alapvetően.
(#) elf333 hozzászólása Jún 5, 2017
Miért veszne el a zajban? A 120dB feletti jel-zaj viszony nem nagy kunszt egy komolyabb hangkártyánál.
Most egy létező, működő dologról beszélünk és te annak a működésképtelenségét próbálod bizonygatni, ami létezik és számtalan helyen alkalmazva van és nagyon bevált.

Egy ilyen otthon is felállítható mérőrendszerrel meg lehet mérni egy modern opamp torzítását, vagy egy jó erősítőét valóságosan.

32bit/192K-s DAC-ok, meg ADC-k vannak ezekbe, röhögve tudják azt a jel-zaj viszonyt, ami kell egy ilyen méréshez....
A hozzászólás módosítva: Jún 5, 2017
(#) didyman válasza elf333 hozzászólására (») Jún 5, 2017
Te pedig nem mutatsz rá konkrét megoldást, hiába kérjük.
(#) nagym6 válasza didyman hozzászólására (») Jún 5, 2017
Ez az, hiszem ha látom. Én nem tudom elképzelni a 0.0001% jel (milliomod) spektrum analízises pontos kimutatását relatív összehasonlításhoz sem, persze attól még lehet, ha én nem tudok róla. De látni kellene.
A hozzászólás módosítva: Jún 5, 2017
(#) elf333 válasza didyman hozzászólására (») Jún 5, 2017
Ugyan már miért kéne nekem bármiféle megoldást mutatnom?

Azért mert megemlítettem egy működési elvet, amit vázlatosan ismerek?

Mi közöm van nekem ehhez? Ott vannak a mérő szoftverek fejlesztői. Pontos infókért tőlük lehet érdeklődni. Én nem vagyok ebben kompetens.

Mondjuk valamelyik ferrariban 8 hengeres V-motor van azt is tudom. De nem nálam kell kilincselni a befecskendező rendszer pontos tervrajzaiért! Lehet menni a mérnökeihez az lyen kérdésekkel. Attól hogy tudom, hogy mondjuk 8 hengeres V motor van benne, mi a franc közöm lesz nekem a befecskendező rendszerhez? Miért én nekem kell elmagyarázni a működésének az apró részleteit?
A hozzászólás módosítva: Jún 5, 2017
(#) elf333 hozzászólása Jún 5, 2017
Itt egy példa: 0.000051% 3.harmónikust is kimért a srác.Bővebben: Link

Nem tudom, milyen hangkártyával csinálta. Meg kell tőle kérdezni...
A hozzászólás módosítva: Jún 5, 2017
(#) Bakman válasza elf333 hozzászólására (») Jún 5, 2017
Ez eddig rendben is van, de te, már ha jól értem, magáról a befecskendező rendszerről írsz folyamatosan.
(#) nagym6 válasza elf333 hozzászólására (») Jún 5, 2017
Idézet:
„Ugyan már miért kéne nekem bármiféle megoldást mutatnom?”
Hiszel benne, de honnan, miből? Ezt kérdezzük.
(#) elf333 válasza Bakman hozzászólására (») Jún 5, 2017
Nem jól érted. Én csak egyetlen egy említést tettem. Ti lovagoltok ezen.
(#) elf333 válasza nagym6 hozzászólására (») Jún 5, 2017
Két hsz-el feljebb már válaszoltam. Ott a link. Tessék olvasgatni, megnézni a mérési eredményeket...
(#) elf333 hozzászólása Jún 5, 2017
mzperx az illetékes a dologban. Őt zaklathatjátok. Én már nem emlékszem, milyen hangkártyát és szoftvert használt. Nekem csak gagyibb van. De nekem az is jó. Onnantól fogva, hogy az erősítőnek 0,05% alatt van a torzítása, nem érdekel a pontos értéke, ezért nem is szereztem be komolyabb eszközöket.

Szóval én csak említettem a dolgot. A spektrum kivonásos elvet is ő említette valahol, meg azt, hogy ezzel a hangkártya 0,01% torzításával is még meg lehet mérni ezen elv miatt a 0,0001% THD-jú kütyüket.

Mondjuk a 0,0000XX%-os torzításokat nyilván nem egy 0,01% torzítású integrált hangkártyával méri, hanem egy drágább játékszerrel...

Ja és nem írtam el a nullák számát...
A hozzászólás módosítva: Jún 5, 2017
(#) Massawa válasza elf333 hozzászólására (») Jún 5, 2017
Te hiszel is ilyesminek, vagy csak a szot szaporitod....

IMG_2507.PNG
    
(#) elf333 hozzászólása Jún 5, 2017
mzperx fejlesztőmérnök/főmérnök. Persze, hogy hiszek neki. Nem a fagylaltosember a szomszédból, aki hobbi szinten foglalkozik elektronikával....
(#) didyman válasza elf333 hozzászólására (») Jún 5, 2017
Annyit hagy' kérjünk, hogy ne az anonim proxi egyedi címét tedd be nekünk, hanem az eredeti oldalét!
(#) elf333 válasza didyman hozzászólására (») Jún 5, 2017
(#) elf333 hozzászólása Jún 5, 2017
Valami ARTA nevű progit használ. 14. és 17 oldal...

(Ezek a -150dB-ek már tényleg csúnya értékek egy spektrumon. )
A hozzászólás módosítva: Jún 5, 2017
(#) Massawa válasza elf333 hozzászólására (») Jún 5, 2017
És ugyanolyan nagy marhaságok is.
Volt egy neves müszergyárto cég (por hamvaira), ahol ugy mérték a zajszintet ( és osztották hozzá világszerte az észt), hogy az mindig egyenlö volt a jelszinttel. Azaz ha 70 dBuV jelet mért, akkor 70 dB volt az SNR, ha 100 dBuV-t akkor 100 volt az SNR is. Szerencsére a müszer 120 dB-nél abbahagyta a mérecsgélést... ( a müszer alapzaja 20-30 dBuV tartományban volt).

(#) elf333 válasza Massawa hozzászólására (») Jún 5, 2017
Persze, te már csak tudod.

mzperx egy komoly szakember. Miért tenne fel kamu méréseket?

(Meg ezt az ARTA-t is biztos hülyék csinálták vacak féldisznóért vett MIT-s doktori diplomával rendelkezhetnek mindössze. Szóval ilyen amatőrök lehetnek, akik csak annyira vitték a féltudásukkal, hogy mondjuk a NASA-nak dolgoznak, meg ilyenek...)

Bezzeg a zseni amatőr hobbista fagylaltosemberek, meg TV szerelők megmondják a tutit. Mi hülyeség, mi nem. Igen, ez már csak így szokott menni kishazánkban...

Na jó, én itt begfejeztem.
A hozzászólás módosítva: Jún 5, 2017
Következő: »»   48 / 79
Bejelentkezés

Belépés

Hirdetés
XDT.hu
Az oldalon sütiket használunk a helyes működéshez. Bővebb információt az adatvédelmi szabályzatban olvashatsz. Megértettem