Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » Labortápegység készítése
Mekkora a bemenő feszültség? Ha 2N3055 az áteresztő, és kb. 40 V a bemenő, akkor tranzisztoronként max. 0,5-1 A, tehát 7 Ampernél legalább nyolc tranzisztor, és megfelelő hűtés.
Lehet ennél jobban feszíteni, de nem érdemes. 250 Ft egy tranzisztor, egyszerűbb előre betenni néhánnyal többet, mint utólag javítgatni a tápegységet, nem beszélve a rövidzárba égett áteresztő által a mért készülékben okozott esetleges károkról.
Igen kb oda tervezem 40v környékére!
Amit most biztosan tudok legnagyobb igénybevételt az 24 Volt 6.6 Amper! Akkor ezek szerint hogy legyen tartalékon és késöbb is biztos megfeleljen érdemes 8-10tranzisztort felpakolni egy csinos hűtőbordára azt pedig hűteni! A hozzászólás módosítva: Máj 30, 2017
Ha a fent linkelt kapcsoláshoz , a már meglévő modon teszek még 6 tranzisztort és az R4-R5 között ugy bevezetem mint ahogy a többi van az elegendő ?
Sajnos ilyen téren kicsit hiányos az ismeretem!
Valameddig lehet a húrt feszíteni, de az értelmes határ jóval a tervezett alatt van. 100-150W feletti hőmennyiséget szinte már képtelenség kezelni. Ilyenkor kikerülhetetlen az előszabályozás valamilyen formája, amivel pl. Attila86 50V/10A-t kínál az SMPS-II-vel.
A tranzisztorok számának növelésével nem csökken a keletkezett hő, csak szerencsés esetben többfelé oszlik el. De az összes hőmennyiség iszonyatosan sok lesz.
Nem, nem érdemes! Mi az az eszköz ami 24V-on 6,6A áramot vesz fel, és egy labortáp szükséges a tápellátására? A labortáp arra való, hogy meggyőződjön az ember egy épített vagy javított elektronika működéséről, amihez általában még 1A sem kell. Aztán ha működik, akkor vissza van téve a helyére, vagy van neki építve saját tápellátás.
Arról nem beszélve, hogy attól hogy párhuzamosan kötsz 10db tranzisztort lehet hogy nem sokat fog javulni a helyzet, ha akkora eltérés van köztük hogy mondjuk a disszipáció felét 1-2db tranzisztor viszi, mert akkor az meg fog sülni, hiába van mellette még néhány, nem egyenlően oszlik el rajtuk a hőleadás. Meg annak a rengeteg tranyónak a meghajtásához már bázisáram is kell. Ha nagy áramra vagy teljesítményre van szükség valahova akkor nem ilyet kell építeni hanem kapcsolóüzeműt, és azzal lesz akár 50-100A áramod is. Az analóg áteresztő elé kapcsolóüzemű szabályozót tenni a disszipáció kordában tartására én eretnekségnek tartom, éppen azt az egyetlen tulajdonságát rontja el az analógnak ami egy kapcsolóüzeműhöz képest az előnye (zajok, zavarok stb.).
Több módon is lehet a lineáris tápegység disszipációját csökkenteni.
Az egyik legegyszerűbb megoldás a bemenő feszültség felosztása tartományokra, pl. a transzformátor szekunder tekercsének megcsapolásával. Ha nem követelmény pl. a 0...30 V fokozatmentes állíthatósága egy átfogással, akkor töredékére csökkenthető az áteresztőtranzisztorok igénybevétele pl. egy 0-12/12-24/24-30 V felosztással. Lehet előszabályozót alkalmazni, pl. tirisztorral, több régi magyar labortáp is így működik. A tirisztor ki-bekapcsolgatása jóval kisebb "zajkeltéssel" jár, mint egy "igazi" kapcsolóüzemű előfokozat. Vannak lehetőségek, de azt én is tartom, hogy 5-6 Amper fölött inkább a kapcsolóüzemű tápegység a praktikus (és hatékony, mind anyag-, mind energia-felhasználás tekintetében). Végül: ha van egy adott alkalmazásod, ahol a 24 Volt 6,6 Amper a követelmény, és a feszültséget nem kell széles tartományban állítgatni, célszerű lehet egy dedikált tápegység készítése a célra.
Igen teljesen igauatok van!
Csak egy perverz ötlet volt hogy hátha.... de nem.... Amugy egy akupakktöltő. De valószinű hogy akkor igen kapno fog az egy fix ( na jo ... lehet hogy egy picit állitható) tápegységet! A labortápot meg hasznalom arra amire kitalálták!
Sziasztok!
Gondoltam megosztom veletek az éppen aktuális helyzetet Annyi kérdésem lenne hogy az áram választót és nem használom, hanem a maximális áramot szeretném, akkor azt hagyjam üresen?
Hello! Ne hagyd üresen. Egyébként is ha már van egy áramkorlát, akkor azt ki kell használni, még ha maximumon is van. Tegyél a két szélső sorkapocsba egy 1kohm-os ellenállást a poti helyett. A bal és középső kapcsot pedig zárd rövidre. (Mint ha a poti maximumra lenne csavarva.)
A 2A/5A kapcsolóra gondoltam ami lenne rajta, az áramkorlátot persze fogom használni.
Beállítod az 1k-val, hogy 5A legyen az áram,majd a kapcsolóval párhuzamosan kapcsolsz vele egy másik ellenállást, hogy 2A legyen.. (Belinkelhetted volna a kapcsolást, mert nehezen, de előkerestem. Mert a kép alapján kell kitalálni, hol is van.)
Sziasztok. Megépítettem alkotó labortápját, 35V-ra és 5A-re, saját nyák tervvel.
A tápegység része(graetz, puffer, -5V-os táprész külön panelen kapott helyet, de azzal nincs is probléma. Viszont akárhányszor bekapcsolom a tápegységet, a feszültséget tudom szabályozni szépen 0-35V között, viszont amikor rövidzárat produkálok a kimenetén, és tekerem feljebb az áramkorlátot, a 2N3055-k azonnal tönkremennek. A söntölést 4db 0,22ohmos ellenállással oldottam meg, hogy akár 10A -re is tudjam használni a tápot, ha még 3db tranzisztort rákötök (ez így 0,22ohm 40W). Készítettem egy képet arról a pillanatról, amikor a tranzisztorok tönkremennek, szkóppal. 1-es csat: 2n3055 kollektor 2-es csat: 2n3055 bázis 3-as csat: 2n3055 emiter 4-es csat: BD244 bázis És természetesen nagy hűtőbordán, jól hővezetőpasztázva vannak a tranzisztorok, de idejük sincs felmelegedni. Valamint felteszem a nyáktervet és a kapcsolási rajzot, ha valakinek lenne ötlete mi a hiba megköszönném A hozzászólás módosítva: Jún 10, 2017
Persze!
A képeken már annyi módosulás látszik, hogy próbálgattam több alkatrészértékkel a meghajtó BD244 tájékán, de ezek a változtatások sem váltak be. (az előző és következő verzióból pl R4 cseréje 39K-ra, R35 100R elhagyása, ezzel jött a vezetősáv egy darabja is ez látszik a képen). Plusz vezetékek vannak beforrasztva, de azok még üresek, a további 3db 2n3055-nek. A lazább vezetékek töve melegragasztóval oda van ragasztva, hogy ne törjenek ki. Az IC tápfeszültségei rendben vannak. Idézet: „amikor rövidzárat produkálok a kimenetén, és tekerem feljebb az áramkorlátot, a 2N3055-k azonnal tönkremennek” Milyen beszerzésűek ezek a 2N3055-ök? Elég sok hamisítvány kereng. Érdemes lenne egy hibásat kinyitni, és megnézni a belsejét. Idézet: „természetesen nagy hűtőbordán, jól hővezetőpasztázva vannak a tranzisztorok, de idejük sincs felmelegedni” A nagy hűtőborda az lenne, amit a fenti képen látunk? A középső rész, ahová a tranzisztorok vannak szerelve, túl vékony, illetve nagyon közel van egymáshoz a három tok. A hirtelen hőterheléseket nem tudja majd a borda elnyelni/elvezetni, illetve összességében kevésnek tűnik, hacsak nem kap egy ventillátort.
Majd megadod a borda pontos méreteit és átszámolhatjuk - így a fényképról olyan 100mm magasnak nézem, 120 szélesnek, és a bordák lehetnek kb. 22-25 mm magasak. Egy ilyen méretű hűtőborda valahol 1,8...1,9 K/W termikus ellenállású lehet. Ventilátor nélkül 20W-nál többet nem bíznék rá, még a legjobb pasztával/micával sem.
Nem 2N3055-el, hanem MJ 15022-23 párraj jártam ugyan igy... felbontás után lehetett látni a hamis gyártást.. 1X1mm csipp.. én is megnézném mit rejt a tokozat...
A hozzászólás módosítva: Jún 10, 2017
A hűtőborda 145mm hosszú, 160mm széles és 60mm ,,vastag" . A TO3 tokok alatt az anyag 7mm vastag, és a borda természetesen aktív terhelésre majd fog kapni 2 db panaflo ventillátort, percenként 0,8m3 légszállítással.
A tranzisztorokra én is gyanakszom, mert pár hete innen a H...RE-ból rendeltem 10db-ot elvileg ST gyártmány, most pedig az elektronikai boltban vettem másik 10-et ez meg számomra ismeretlen EAST gyártmány, felnyitottam azt is meg ezt is és eggyik sem győzőtt meg sajnos... Az bevezető szálak mindkét esetben a fűrészelés során szakadtak le. de ettől maga a chip mérete is kiábránditó. Idézet: „A hűtőborda 145mm hosszú, 160mm széles és 60mm ,,vastag" . A TO3 tokok alatt az anyag 7mm vastag, és a borda természetesen aktív terhelésre majd fog kapni 2 db panaflo ventillátort, percenként 0,8m3 légszállítással.” A kép (meg a szemem) ezek szerint ennyit csal. A megadott méretekkel jobb a helyzet, de még így is csak 1,3 K/W az érték, szóval mindenképpen kell a ventillátor. A 7 mm vastagság viszont biztató. Idézet: „maga a chip mérete is kiábránditó.” Köszönjük a képeket, tanulságos. Nagyon úgy néz ki, mindkettő hamisítvány, sajnos az ST is . (EAST nevű gyártót nem sikerült fellelnem.)
A tranzisztor felfogása bizonytalannak látszik. Vannak akik nem értenek egyet velem, de én nem bízok a szigetelő gyűrűkben. Akármilyen jónak is látszik, mégis egy bizonytalanul "rugalmas" elem a felfogó erő útjában.
Próbáltam rajzoli néhány jó lehetőséget, és itt látszik a gyakorlatban hogyan valósul ez meg. Valóban nem mindegy milyen forrásból van a tranzisztor. A lapka is lehet sokkal kisebb, és az egész felépítés is lehet silány.
Ez mondjuk igaz, de még a forrasztás előtt, a felszereléskor mértem ellenállást a tokozás, és a borda között, és minden rendben volt. Azonfelül a borda kap egy hővédelmet ami olyan 80fok körül letilt, így hiába hőre lágyuló műanyag, de nem éri el azt a fokot ahol meglágyuljon.
Mindenesetre én más problémát nem találtam a kapcsolásban, így majd beszerzek valahonnan eredeti 2n3055-t és megpróbálom azzal. Vagy valami más tranyóval. Csak már így is 4700Ft-om bánta ezt a történetet
Szerintem inkább keresd meg az áramkorlát áramkör hibáját s csak utána próbálkozz másik tranzisztorokkal.Én arra gyanakszom,hogy csak egy bizonyos pontig működik az az áramkorlát,utána mintha megszaladna.
A szigetelőgyűrű nem lágyul a hőre, még a pákáéra sem, tettem fel erről videót régebben nézd meg. Persze van olyan is ami lágyul, de azt nem kell megvenni. Nincs ezzel a szigetelőgyűrűs megoldással semmi baj, ha lenne, nem működtek volna vele eszközök 30-40 éven keresztül...
A kérdés az, hogy a meghibásodástól eltekintve egyébként úgy működik a táp ahogy kell? Tehát beállítható a feszültség és az áram értéke, és a táp szabályozza is azokat? Addig nincs értelme a hamis - nem hamis találgatásnak amíg nem tudod hogy a táp megfelelően működik-e vagy sem. Elképzelni sem tudom miért ragaszkodsz a 3055-höz, de mielőtt újabb készletet vennél, tegyél be oda valamilyen másik tranyót, vagy inkább fetet, az szinte biztos hogy nem hamis. Természetesen ilyenkor zárlatban az UxI szorzat ne lépje túl az adott áteresztő disszipációs képességét. Nekem az egyik tápomban az IRFP240 rövid időszakokra (másodpercek) 50-60W-ot is disszipál, gond nélkül, évek óta.
Az az "ST" jelű tranzisztor indiai hamisítvány, én a Lomexben vettem ilyet... A tok maratott felül, ezért nem fényes. A hajszálvékony emitterbevezetés jelzi, hogy ez bizony nem 3055-ös, mert azon a vékony szálon 10A nem megy át, pedig az eredeti 3055-ös tudja, mint határérték.
Én azokban a TO-3-as tokokban nem bíznék, amik azzal a nagy kék bevezetés-szigeteléssel készülnek. A hozzászólás módosítva: Jún 10, 2017
A sok 2n3055 közül csak egynek kellene zárlatosnak lennie, a többinek működnie kellene elvileg. Szerintem is az áramköröd a hibás. Mondjuk azt sem értem, hogy miért nem így tesztelsz egy labortápot: 100mA-re beállítani az áramkorlátot, feszültség 12V-on mondjuk, ráraksz 60 ohm-ot, ezen 200mA szeretne folyni. Ha 100mA folyik, akkor működik az áramkorlátod. Ha 200mA folyik, hiba van, meg kell keresni. Ha az ember logikusan dolgozik, akkor nem rövidzárlattal teszteli az éppen elkészült művét. Jó hogy nem egy 48V-os akkumulátort raksz a kimenetre fordított polaritással, mint első teszt. Vagy egy kondenzátort 50V-ra töltve, fordított polaritással, mint Attila86 De Ő mondjuk tudta is, hogy mit csinál, nem is ment tönkre a labortápja.
Idézet: „Én azokban a TO-3-as tokokban nem bíznék, amik azzal a nagy kék bevezetés-szigeteléssel készülnek.” Ott a pont. A legtöbb ilyen hamisítvány sapkája egy snitzerrel lepattintható, még fűrészelni sem kell. Legutóbb egy LM338K-t szedtem szét, amiben ugyanilyen kék szigetelés és ilyen kis lapka volt. A feliratát kézzel le lehetett dörzsölni. Persze, hogy nem tudta a specifikációt.
Éleszteni valóban nem rövidzárral kell.
De a sikeresen élesztett tápegységet utána tesztelni kell a szélső értékekre, hogy majd ne a használat közben érjen a meglepetés. A rövidzár teljesen életszerű tesztkörülmény - mivel senki sem tudja 100% biztonsággal kizárni a hibalehetőségek közül -, a (jó) labortápegységnek le kell tudnia kezelni. (Ha zárlatos az egyik áteresztő, akkor azon átmegy a bemenő szabályozatlan DC - a többi mintha ott sem lenne. Lehet, hogy azok még "élnek", de a kimeneten ott lesz a max. feszültség.)
Van még belőle bontatlan, ha kérsz, adok belőle, hogy elhiggyed !
Szintén a jellegzetes maratott felületű tokfedél...
Szerintem vagy így gyártják eleve, vagy - amit a maratás sugall - valami mást szereznek be olcsón (selejtesnek, nem jó parméterszórásúnak talált szériát) valamikből és átfeliratozzák. Bár az egyforma, jellegzetes nagy kék szigetelők árulkodóak. Lehet, hogy csak a lapkák az olcsó kategória, a tok már saját. |
Bejelentkezés
Hirdetés |