Megcseréltem a vezetékeket. Tökéletesen működik!
Nagyon köszönöm! A tudásotok és a segítőkészségetek igazán tiszteletre méltó!

Sziasztok,
Nagy segítségre lenne szükségem! Nem nagyon vagyok jártas a váltakozó motorokban ezért most vakarom a fejem. Adott egy mobilklíma, aminek valamilyen okból kifolyólag egy doboz parfüm megállította a befújó ventillátorát. Annyit kilogikáztam, h pic vezérelheti a fő panelről az alacsony, közepes és magas fordulatszámot választását, ami 3 relén keresztül megy a ventillátorhoz. Viszont látszólag mind a három relé a fázisra van kötve simán, így nem értem, h mitől változna a fordulatszám. A relék egy ULN2003-ason keresztül vannak vezérelve. A ventilátort kipróbáltam a legnagyobb fordulatszámú vezetékre adott direkt fázissal, ami szépen forog szóval túlélte az esetet. A kérdésem az lenne, h szerintetek mi adhatta meg magát, valamint hol történik a fordulatszám szabályozás, mert nem nagyon bírom kilogikázni. A gyors segítséget hűvös sörökkel jutalmaznám, mert most itt ahol élek, elég meleg lett és jól jönne a működő klíma. A panelről mellékelek egy képet, nem egy bonyolult szerkezet. A gép típusa egyébként Homebase 9000BTU

Frissítés! A kondi volt a bűnös!

A motor tekercselése 3 sebességet tud, a relék csak a megfelelő kivezetést kapcsolják.

Sziasztok. Mosógépmotor teljesítmény-fordulatszám szabályzását szeretném megoldani PWM-el. Univerzális a motor, 230v 330W. Találtam egy kapcsolást 24V-os motorhoz. Mit kellene változtatnom a rajzon, hogy 320V egyenáramról működjön. Gondolom a FET-et akkorára kell cserélni, hogy bírja a motor áramát-feszültségét. A 320V-ot bírná a motor, ha maximum 5%-os lenne a kitöltés?

Szia!
A fet meghajtását biztosan át kellene alakítani. Valószínűleg célszerű lenne egy kisebb kb. 15-18V-os segédtápegységet építeni neki.
Nem teljesen világos, ha maximun 5%-os kitöltést szeretnél, ami 16Vdc középértéknek felel meg, miért ezt az utat választod.
A motor szempontjából fontosabb kérdés a pwm vivő frekvenciája, mint a kitöltési tényező, mert ez jobban meghatározza a kialakuló áram hullámosságát, amire a leginkább érzékenyek a kommutátoros motorok.

Persze, bírná, csak nem forogna. Mennyire ismered a soros gerjesztésű motorok áram-nyomaték és nyomaték-fordulatszám karakterisztikáit? Mit akarsz valójában szabályozni? Tudod-e, hogy mi a különbség szabályzás és vezérlés közt?

Vagy leegyszerűsítve: mit akarsz hajtani vele?

Mire gondolsz? Miért lennének különösen érzékenyek a kommutátoros motorok az áramhullámosságra?

Ha nem lennének, akkor valószínűleg nem 16 2/3Hz lenne tőlünk nyugatabbra, sok országban a vasúton a munkavezetékben...
De nem értek hozzá

A 16 2/3 Hz, az váltóáram, tehát univerzális motor esete, a hullámos áram, az egyenáram, mint pl a V43 esetében. De ott is használnak fojtót az egyenáram simogatására. A hullámos áram nagyobb hőterhelést jelent a motor számára, intenzívebb hűtést, szellőzést kell alkalmazni.
Ez a problémája a fordulatszám "szabályzott" motoroknak is, ha egy közönséges motornál nagyon leszabályzod a fordulatszámot, a forgórészen levő saját ventilátora nem biztosítja a szükséges szellőzést.
Pafi: Rossz hagyomány szerint szabályzást mondunk, pedig a legtöbb esetben pusztán vezérlésről van szó, a szó szoros értelmében.

Nem értem. Nyugaton kommutátoros motorok hajtják a vonatokat, keleten meg nem? Vagy hogyan lehet értelmet adni ennek az úgynevezett érvelésnek amit amúgy egy nem neked feltett kérdésre válaszoltál?

A kérdés a Fórumnak szól, Bárki válaszolhat (aki úgy érzi , nem Akárki)...

Ez logikusnak tűnik, hogy plusz melegedést okoz az áramhullámosság, de mitől lenne ez kommutátoros motorra jellemző specialitás, és miért lenne "leginkább" erre érzékeny?

Viszont ha konkrétan a soros gerjesztésű motor négyzetes áram-nyomaték karakterisztikáját is figyelembe vesszük, akkor rájöhetünk, hogy adott fordulatszám mellett a nyomaték és a tekercselés soros vesztesége egyaránt négyzetesen függ az áramtól, így a hatásfok lényegében konstans, tehát független az áramhullámosságtól. Egyedül az örvényáramú veszteség nő, de az nem az áram, hanem a feszültség hullámosságával arányos, ami viszont nem függ a PWM frekvenciától. (Ami a kiinduló állítás része volt.)

Több oka is van, ami miatt a hullámos áramot csökkentik. Amire utaltam, az a kommutációval kapcsolatos. Csak röviden: a kommutáció minősége elsősorban attól függ, hogy a kefék mennyire a semleges zónában lévő kommutátor szeleteken futnak (különben egyre inkább szikráznak). A semleges zóna pedig a forgórész és az álló rész fluxus képének alakulásától függ. Ha az árammeredekség relatíve nagy, akkor a forgórészben és állórészben lévő mágneses körök fluxus képe nem feltétlenül egyszerre változik, ami a semleges zóna időleges eltolódásához vezet. A különleges motorokhoz képest ez még inkább jelentkezik az olyan DC motoroknál, aminél a mágneses körök még többféle vasból (pl.: tömör vastestű ház, tömör főpólus, lemezelt segédpólus) épülnek fel, és ezért a fluxus még kevésbé követi le az áram változását. Éppen ezért a motoroknál a gyártók általában megadják a megengedett áramhullámosságot adott frekvencián, vagy a megengedett árammeredekséget. A tirisztoros áramirányítókról üzemeltetett motoroknál ezért is lehet látni gyakran DC köri simító fojtót.

A kérdésem kifejezetten egy konkrét ember gondolatára vonatkozott, nem pedig tetszőleges emberek személyeskedésére és szabad asszociációira. Idézem az elejét:

Persze minden gondolatolvasó releváns válaszát is szívesen veszem. Főleg ha hajlandó elmagyarázni.

Ez a 16,2/3 Hz szerintem csak az ősi fejlesztések eredménye, ami az előrehaladott kiépítés miatt maradt meg... Valószínűleg - frekvenciaváltó nélkül - nem tudtak volna alacsony fordulatszámú motort gyártani észszerű méretek mellett.
Ezért volt világrengető Kandó megoldása, ami végülis vas-réz frekvenciaváltó
Nem kellett külön átalakító alállomásokat létrehozni, hanem az erőművi 50Hz-es hálózatból vehető a vontatási feszültség.

A 16 2/3 azért maradt meg (egyébként ma már 16,7 Hz) mert a korszerű inverteres hajtásoknak édesmindegy, hogy milyen áramnemet kapnak, és még meglehetősen sok univerzális motorral hajtott mozdony működik. Az átállás sem hozna semmi további előnyt. A frekvencia is azért változott némileg, mert ma már nem forgógéppel állítják elő a 16,7 Hz -et.
Kandó forgógépes eljárása jó volt, csak túl bonyolult a kivitelezés. De a 30 -as években más nem volt.

Köszönöm a választ!

A semleges zóna helye fontos, valóban. Az egyetemen úgy tanultuk, hogy az armatúraáram által keltett, a fő fluxusra merőleges komponens fordítja el a semleges zóna szögét, ezért korlátozott a nagy motorok maximális árama. (A "nagy motor" fontos kitétel, kis motoroknál általában megengedett a zárlati üzem is.)

De hogy az áramhullámosság hogyan növelné a semleges zóna szögelfordulását, azt nem értem.



Az árammeredekség értéke egy induktív körben a PWM feszültségtől függ, nem a frekvenciájától. Kis frekvencián az áram hullámossága nagy, a meredeksége viszont semmivel sem nagyobb, mint nagy frekin, sőt egy picivel kisebb az ohmos feszültségesés miatt. Szóval ezt a hullámosság/meredekség kérdést jó lenne tisztázni.

Nem tudom hogy mit értesz különleges motor alatt és milyen logikai összefüggésben van a kiinduló témával.

A tömör főpólusú és lemezelt segédpólusú DC motorokban valóban a gerjesztőáram áramlüktetése a gerjesztő fluxus szögeltolódását eredményezi, bár hogy ez az eredő (armatúrafluxussal együtt mért) fluxusban is észrevehető szögeltérést jelentene, azt némileg kétlem. (Ha kéred, indoklom.) Viszont a mosógép motor nem DC motor.



Valóban így lehet, a daruval emelhető kategóriában. De azért légy szíves, mutass ilyen gyári specifikációt!

(Ettől függetlenül az 1 adott frekvencián megengedhető áramhullámosság limit nem támasztja alá a kapcsolófrekvenciára való érzékenységet, az árammeredekségben definiált határ pedig kifejezetten valószínűtlenné teszi.)

Ezzel tisztában vagyok, kérdés hogy a kérdést feltevő is tisztában van vele, és mit szeretne valójában. Mert míg egy állandó mágneses DC motor esetében sima vezérléssel is be lehet állítani egy nagyjából konstans fordulatszámot, addig egy soros motor a terhelő nyomaték változására egy nagyságrenddel nagyobb fordulatszám változással reagál, így rengeteg feladatra alkalmatlan visszacsatolás (szabályzás) nélkül.

Visszautalok az első hozzászólásodra, maximálisan egyetértve:

"kala1982a":
Nagyon finom szabályozással sincs értelme 330 V DC-ről max 5 % kitöltéssel hajtani azt a motort. Üresben mégcsak forogna valamennyire, de terhelve?

A másik... - teszteld le a motorodat, hogy a kívánt teljesítményt hány volt DC-ről tudja leadni, utána ezt számold át a 330 V DC megfelelő százalékára és megkapod a max pwm kitöltést.
Ez után jönne még a max pwm freki tesztelése és a meghajtó áramköröd átalakítása, hogy mégis meredek gate vezérlést tudjál biztosítani. Ezzel az optóval már gyenge.

Nézd, én nem jártam egyetemre, ezért a megfogalmazásom lehet hogy neked pongyola vagy érthetetlen.
A di/dt problémáról olvashatsz többek között Halász Sándor Villamos hajtások jegyzetében az 56. oldaltól, az ő megfogalmazása talán érthetőbb lesz neked.
Az ezzel összefüggő áramhullámosság problémáját a jegyzet több pontján is érinti, legrészletesebben a 145. oldaltól.
Különleges motornak, vagy univerzális motornak is szokták nevezni az én ismeretségi körömben a váltakozó feszültséggel működő kommutátoros gépeket. Úgy van összefüggésben, hogy ilyen gépet akar használni Kala1982a mint DC motor.
Az említett jegyzet 57. oldalán is találsz szokásos értékeket a di/dt korlátozásra vonatkozóan. A lemezelt gépekre, amihez közel áll a mosógép motor, 10-20msec-re teszi ezt a névleges áramra vonatkozóan.
Lehet azért is pontatlan a megfogalmazásom, mert a méretezést a hullámos áramra szoktuk elvégezni, mert általában ez a szigorúbb előírás. A pwm frekvenciája pedig adott armatúra köri induktivitással megszabja a kialakuló áramhullámosságot. A méretezés során pedig a fojtót választjuk meg, amivel az áram meredekségét befolyásoljuk, ami a hullámossággal együtt változik.
Végül azt szeretném meg leírni, hogy eredetileg Kala1982a pwm-es motorszabályzójához szerettem volna néhány segítő szándákú megjegyzést tenni, többek között azt, hogy a motor szempontjából nem az 5%-os kitöltési tényező a fontosabb, hanem, hogy mekkora vivő frekvenciát választ. Az indoklás lehet nem volt elég percíz, de remélhetőleg nem volt hibás műszaki megoldásra vivő észrevétel.

Induktív körben di/dt=u/L. (Ez nyilván most egy egyszerűsítés, nincs benne a mozgási indukció sem, a könnyebb átláthatóság érdekében.) Vagyis nem a frekvenciától hanem a feszültségtől függ, ahogy előzőleg írtam. Tehát ha di/dt-vel arányos problémákra gondolsz, akkor azok nem a PWM frekvenciától függnek (vagy csak extrém esetekben, némileg).

Nem tudom, hogy hová tettem a Villamos hajtások jegyzetemet (valószínűleg anyukám lakásában vannak még), így az oldalszámokkal most nem tudok mit kezdeni. De ha te találsz benne olyat, ami közvetlenül a te állításodat alátámasztja, akkor légy szíves idézd!

Az áramhullámosság okoz némi problémát, ez nem vitás, csak az, hogy ez a PWM frekvenciától dominánsan függne, és hogy ez kommutátoros motorra specifikus jelenség lenne.

A 10-20 ms egyszerűen az 50 Hz-re méretezett lemezelés örvényáramából adódik, de ez PWM jelre vonatkozóan nem eredményez számottevő frekvenciafüggést, mivel nem az áram konstans, hanem a feszültség.



Ismét felhívom a figyelmedet rá, hogy az árammeredekség (di/dt) és a hullámosság (delta I) bár összefügg, de két különböző mennyiség, egyik a másiknak deriváltja, a hullámosság fordítottan arányos a frekvenciával, a meredekség pedig alapvetően független tőle!



Ha lenne a körben fojtó, akkor lehetne ezt is méretezni, de a felmerült kérdésben nem volt.



Tökéletesen értem. Csak nem értek vele egyet. Mármint fontos a freki, azért, hogy ne legyen hallható zaj és a szigetelést károsító rezgés, de hogy ezen kívül, ezt netán felülíró frekvenciabeli előírás lenne a kommutátoros motorra speciálisan, azt nem sikerült belátni.

A hanghatás kiküszöbölésére legalább 15 kHz freki kellene, ami az áramhullámosságot eleve igen alacsony szintre korlátozza, így még ha van is megkötés az áramhullámosságra, ez enyhébb követelmény, mint a hallható zaj korlátozása általi követelmény.

Használható konkrét műszaki megoldások nemigen merültek fel, még szerencse, mert követelményspecifikáció nélkül eléggé értelmetlen lenne.

Szia! Talán ez a kapcsolás jó lehet.

Izzóhoz legfeljebb. Motorhoz semmiképp, mivel a kikapcsoláskor tovább folyó induktív áram forralja a FET-et.

Ehhez a max 5%-os pwm-hez semmiképp. Az optó t-on és t-off ideje bőven nagyságrenden belül lenne az impulzusok idejéhez képest és még ezért is izzadna a fet.
Valami fél-színusz, trapéz féle Ugs lenne és a gate kapacitást is csak a 22k sütné ki.

Itt megtalálod a jegyzetet:
Bővebben: Link

Köszönöm.

Az 57. oldalon segédpólusos DC motor szabályzott hajtásáról van szó, így háromszorosan nem vonatkozik az itt felmerült mosógép motorra. Meg a PWM frekire sem. És még a fenti eseteken belül is csak néha jelent ez korlátot. És ahogy írja, csak nagy fordulatszámon kell figyelembe venni.

A 145. oldalon rövid említés szerepel csak az áramhullámosságól, triviális általánosság erejéig, a melegedéssel kapcsolatban.

Sínes kapuhoz szeretném a motort használni, nem akarok nagy fogaskerekes áttételt hely miatt beépíteni. AVR-ről menne a PWM. Frekvenciát így elég tág értékek között lehet választani. Ennek a motornak mekkora lenne az ideális?

Akkor inkább mégis egy nagyobb áttétel, vagy akár dupla, és egy kapcsolóüzemű tápegység 100-150 V-ra?