Államkötvényre egy milla után kapsz évi 20 000ft-ot . Akkor 600 000 után 12 000ft . Valamit nem jól számoltál ki!

Szia!
Nyolc évvel ezelőtt tettem fel a tetőre egy 30 tagú, vákuumcsöves napkollektort, kb. 260 ezer forintért. Azóta fűti a 200 literes bojlert márciustól október végéig.
Ez a fele beruházási költség ahhoz képest amit leírtál.

Nálam egy ennél jóval egyszerűbb megoldás is kínálkozott. Amikor beköltöztem a lakásomba, ott volt a már beszerelt gázbojler, tehát nem kellett befektetni semennyit. Kb. 12 év alatt kellett benne cserélni egy hőelemet meg egy membránt, 1-2ezer Ft-os tétel mindkettő. És közel harmadáron csinálta nekem a meleg vizet, mintha villanybojler melegítette volna.
Ez a napelemmel villanybojlert dolog hasonlóan "elmés" megközelítés mint a fűtési rendszerek "korszerűsítése". Ahelyett hogy a fűtésre fordítandó energiaigényt csökkentenék (azaz spórolnának), inkább több milliós beruházásokat javasolnak (napelemek, hőszivattyú, stb.) hogy az majd milyen jó lesz, mert majd ekkor meg akkor megtérül... Persze. Ha csinálsz rendes szigetelést (vagy még inkább eleve úgy építed a házat), hogy ne a légkört fűtsd hanem valóban csak a lakóteret, akkor a korszerűtlen fűtéssel is harmada-negyede annyi lesz a fűtésköltség.

Műszakilag sem jó az elgondolásod, kell egy step-down konverter ami a megfelelő munkapontban tarja a napelemet (MPPT), mihelyt nem ideálisak a fény vagy hőmérséklet viszonyok azonnal drasztikus teljesítménycsökkenés következik be, a másik meg a hőfokszabályzó kapcsolója sem alkalmas egyenáram megszakítására.

A banki kamat 0.2%. Keszpenzfelveteli dij 0.65%.
A bank a penzt 10-40% kamatra adja ki. Ugy tunik mindegy mit veszel, csak bankba ne rakj penzt es banktol ne kerj penzt...

Mint írtam ne bonyolódj bele mert akkor nincs vége és nem olvastad el figyelmesen: " A bojler hőfokszabályzója meg tehermentes lesz mert csak a mágneskapcsoló váltóáramú behúzótekercsének áramát kell csak kapcsolnia"
Az pedig, hogy milyen drasztikusan csökken a teljesítmény minden napelemnek megvan a műszaki paramétere. De kb közel egyformák.

Természetesen igazad van.......De Én odaírtam, ......"hogy aki napelemre _vágyik".......És a rengeteg ajánlatok meg megoldás közül ez a legegyszerűbb, legolcsóbb ezáltal ez térül meg a leghamarabb. A legolcsóbb visszatáplálós 2kW-os rendszer tokkal vonóval másfél milla vagy több.
Nem beszélve a napkollektoros megoldásról a rengeteg tömítés, fagyálló folyadék, keringtető szivattyú, hőcserélő, csapok, külön tartály stb. stb..................

Nem tudom mikor nézted utoljára az árakat, de amikor én néztem akkor több ajánlatot is találtam 400ezer/kW körül, és ebben már minden benne volt, az engedélyek is. Mondjuk engem annyiért sem hozott lázba, mert a legnagyobb költség egy háztartásban a fűtés, azon meg mint írtam ésszerűbb szigeteléssel segíteni. A meleg víz ehhez képest aprópénz.

3,5 éve raktam fel a sajátomat, 1,15 M-ba került 3,25 kWp. Következő éven 3,280 kWp került 950e.-be A következő 6,5 kWp, 2,45 M.-.

Mi van akkor, ha valamiért nem fürdik ki a meleg vizet? Talán a bojler biztonsági szelepje kinyit (ha van).
Tisztán meleg víz készítésre a napkollektor talán egyszerűbb, főleg ha egyszerű kivitelű. Görögországban (és onnan délebbre) szinte minden ház tetején van ilyen.

Ha az áramszolgáltató ezt észreveszi, súlyos büntetésre számíthatsz.

Inkább az a helyzet, hogy a bojlerben lévő hőkapcsoló döntése alapján nem kér több áramot a napelemektől... Az meg luxus, hogy a drága napelemek üresjáratban menjenek, gondoskodni kell, a megtermelődő áram helyes felhasználásáról, ami további herkenytyűzést kíván.
De luxus az is, hogy a viszonylag rossz hatásfokú és még mindig drága napelemekkel melegvizet gyártunk...

Miért büntetné? Ha nem a vezérelt fázist babrálja, a szolgáltatónak semmi köze hozzá.

Ma láttam ajánlatban 3kW 1,5MFt. De a lényeg, hogy többféle megoldás van erre a problémára. Nekem is kollektor van inkább és nem bánom.

Olvasd el figyelmesen a bojler ha eléri a beállított hőfokot kikapcsol...........

Akkor használjunk SSR-t.

Nem olvastad el figyelmesen. A hőfokszabályzó az egyenáramú mágneskapcsoló váltóáramú behúzó tekercsét kapcsolja...

Tehát csak lazán: megveszed, összekötöd, 30 évig van meleg vized 600 ezerért ne görcsölj élvezd.......... gond nélkül

Legtöbb SSR tirisztort vagy triakot tartalmaz, de megoldható IGBT vel DC re is de oda már megint csak elektronika kell.

Neked van ilyen rendszered, vagy tudsz mutatni valami hivatkozást, fényképet bármit, vagy csak a fejedből pattant ki, én nem találom rossz ötletnek csak ez nem ilyen egyszerűen működik ahogy elképzeled.

Szívesen elolvasom miért nem ilyen egyszerű......De hidd el nem a képzelet szüleménye...........

Jól hangzik, de ne feledkezz meg az anód és fűtőszálcserékről sem időnként, mert a vízkő nem tréfál. Villanybojlernél ezek sem költségcsökkentő tényezők. Ha kicsit előre gondolkodsz, akkor pedig elektromos vízkőmentesítő - mint nálam. De az sem ingyen van. Mivel nem táplálsz vissza a hálózatra ezért vissza sem nyersz pénzt, azaz a megtérülési mutatód rendesen csökken. Ha a napkollektort kombinálod napelemes táplálású szivattyúval az rentábilisebb lehet, de téli időszakban az is bukta. A napkollektor (legalábbis a vákumcsöves), télen is előfűt rendesen. Nekem márciustól októberig (szinte)ingyen van a melegvíz, de téli időszakban is legalább 35 fokig felmelegszik. Szinte alig kell kiegészítő fűtést alkalmaznom.

Már írtam miért nem tud elektronika nélkül a napelem ohmos fogyasztóra teljesítményt -felhasználható hatásfok mellett- leadni.

De elolvastam, nem is egyszer. Mindenesetre én nem mágneskapcsolóznék.

A legtöbb, de én egyenáramút használnék.

Háá... Szerencsére nem görcsölök, mert nincs 600e erre, de másra se. Így könnyű az életem. Az hogy évente 12x +-ban felmegy a vérnyomásom, és nem kell ebéd után kávét innom, külön nyereség.
Ha lenne elég pénzem, sajátkezűleg vágnám le a bejövő kábelt plusz dobnám ki a villanyórát, aki meg jönne reklamálni ez miatt, azt meg felpofoznám két köteg Deákkal...

Majd te is megtanulod. Akinek van elég pénze, inkább kihasználja a drót és villanyóra nyújtotta kényelmet. Jobb esetben fogalma sincs róla, mi az, ami számára a kényelmet nyújtja, minthogy azon görcsöljön, hogyan szabaduljon meg tőle.

Most látom hogy az index fórumon már megválaszolták miért nem de ebből sem értesz:

"Semmit, áramgenerátoros. A zárlati árama sem sokkal magasabb a termelésinél.
Ettől függetlenül érdemes lenne a feszültséget is olyan szinten tartani, hogy a teljesítménye (feszültség*áramerősség) minél magasabb legyen. Ehhez ideális esetben egy mppt (maximális teljesítmény pont keresés) elektronika kellene, mert e nélkül sokkal kevesebbet termelnek a panelek, mivel nincs minden nap folyamatos 100% felhőmentes napsütés.
Az egyenáramot kendácsoló fórumtársnak ajánlom, hogy gondolkodjon el az egyenáramú ívről. A bojler vésztermosztátja nem erre van méretezve.
Tavaly próbából én is rákötöttem egy 7 paneles rendszerre egy elektromos radiátort. Működött is szépen, de amikor ki akartam kapcsolni a kapcsolójával, hiába billent át a kapcsoló, attól még gyönyörűen működött tovább a kapcsolónál extra ívfénnyel... Ki kellett vennem a dc oldali olvadóbiztosítékot..."

Az Óbudai Hajógyárban már akkor ~50 évesek voltak az egyenáramú 110 és 220 V-os egyenáramú darumotorok, mikor ott tanulni kezdtem ('68-70). Megoldották. Pedig nem 8 A-t kapcsoltak.

Idézet:
„az index fórumon már megválaszolták”

Ott is akadnak nehéz emberek.