Mindját meg nézem hogy lefényképeztem e a régi kondit.
Ha igen akkor teszek fel egy előtte utána képet. De most 1 kávé mert leesek a székről

AJ még valami. Nem tudjátok hogy Budapesten a Kertész utca 39 ben Bitzó Géza trafókészítő dolgozik még?

Sajna nem csináltam előtte képet. De itt s kész nyolcas, frissen kátrányozva a teteje.
És a többi... A mási 6 mikrós az fólia kondi. az betyárosan nézett ki. szétfeszítette az összeforrasztott vas dobozát. És végül a trafó.

A trafó egy kicsit furán buci az egyik oldalon.

Mivel ott az összes kivezetés... A szigetelőcsövek benyúlnak a menetrétegek közé, jelentősen megvastagítva a tekercselést azon az oldalon.

Bocs, hogy beleszólok, de Radiofan kolléga Tesla Bohémiáját végül is én hoztam rendbe. A közép hullámú mod. tekercsét valaki csúnyán összebarmolta, el is törte, ezért kellett gyártani, tekercselni egy újat. És a ferrit ant. is kapott egy tekercset. Meglepően érzékeny lett, szépen szól, de ez a hiba valószínűleg nem kompatibilis a Terta 1004-es hibájával.

Helyesbítek. Látom kicsit elírtam. A másik nem hatos nem nyolcas hanem kétszer négyes, közös test ponttal.

Most nézem. Az igaz hogy ott vannak a szig. csövek, de az is tuti hogy a szimmetrikus anód táp tekercsei nem igazán szimmetrikusak. Az még rendben lenne ha 1-2 volt eltérés van. Na de hogy közel 70-80 az már egy kicsit (nem kicsit) gyanús.

Mindenféle klasszikus,nem toroid trafót készitek,sajnos én Letenyei vagyok,nem fővárosi.

Sziasztok! Valakinek nincs jobb szerviz leírása vagy valami dokumentációja a
Standard szuper 33 rádióról? Nekem csak ez az egy kapcs rajzom van róla.
Találtam a sasszén egy E14-es foglalatot. És nem igazán tudom hogy mi kéne oda. Lehet hogy valamiféle mérőpont lenne? Mert nem hiszem hogy oda egy izzólámpa kerülne. Viszont találtam a rajzon egy jelölést amit nem tudok mire vélni. Pirossal bekarikáztam.

Az egy glim, bár annak nem szokott polaritása lenni.

Legyen inkább fotocella, mint glimm:

Rádióban fotocella?
Inkább a korai, parázsfényes hangolásjelzőre tippelek, az volt a varázsszem elődje. És így a polaritásra is van magyarázat, mert ebben az esetben fontos a helyes bekötés, mert a hosszú katódpálcát kell a negatívra kötni.

Itt egy oldal, ahol szó esik a hangolásjelző glimmekről: MagicEyeTubes
Valószínűleg a tiedben is az volt, ahogy a linkelt oldalon látszik, volt csavaros, egyszerűbb kivitelű is.

Erre nem gondoltam. Csak az a fura hogy a dobozon nem látok furatot neki. Viszont a foglalat a sasszénak majdnem a közepén van. Bár ettől még lehet az pl: beméréshez, aztán amikor készen volt a rádió kivették és jött a következőnek a behangolása.

Azt nem mondtad, hogy merre van. Én azt hittem, látható helyen.
De ezek a hangolásjelzők nem a gyári beállításhoz vannak, hanem hogy a rádióhasználó tudjon könnyebben állomást beállítani. Ugyanúgy, mint a varázsszemek.
Akkor lehet, hogy feszültségstabilizáló cső volt? Annak nem kell látható helyen lennie. Viszont ugyanúgy glimm-féle és a polaritása is lényeges (a katód van ellátva emittáló réteggel, ez határozza meg a gyújtást és az égést), de nem a világítás a szerepe.

Szerintem is stab. cső, az előkör (első cső) rács előfeszültségét állítja be, és szerintem, valami féle AFC szabályzást is csinál. Ki lehet kapcsolni, a balra levő kis kapcsolóval, akkor a rács stabil feszt kap az osztóról.

Közben úgy tűnik, megfejtettem a glimm szerepét.

Nem hangolásjelző (mert nem látszik, nincs neki ablak), hanem a "silent tuning" biztosítása, azaz az állomások közti zaj elnyomása. Amikor állomásra hangolták a rádiót, akkor a glimm begyújtott és engedélyezte a jel bejutását. A katódjára menő vezetéken levő kapcsolóval lehetett engedélyezni vagy tiltani - pl. egy gyengébb adó megkeresésénél fontos lehetett, mert esetleg azt már kiszűrte volna.

Aha értem. Na először is ki kéne bontanom a trafót. Egy trafós azt mondta nekem hogy próbáljam meg azt hogy megterhelem mind a két ágat, és úgy mérjek. Majd meglátom. Tegnap akartam vacakolni vele, de sajna el kellett mennem vásárolni mert üres volt a hűtő.
Bár minden esetre kicsit furcsállom azokat a kijövő feszültségeket.főleg úgy hogy az első puffer kondin 500 volt felett mértem. Ez még terheletlenül is sok egy kicsit. Főleg úgy hogy ezeknek a csöveknek az adatai szerint max 200 volt lehet az anódjukon. (még jó hogy nem durrant el az új kondi ami 400 voltos és kapott egy 500 feletti feszkót úgy hogy a diódacső katódja még fel sem izzott.

Én utánanéznék, hogy a feszultségváltó jó-e. Ahogy kivettem az eddigiekből, a feszültségek durván kétszer akkorák, mint a tervezett.

Teljesen veszélyesen csinálod.
Ha túlfeszültség-gyanús a készülék, semmiképpen sem szabad a rádió többi részét rákapcsolva hagyni! Csak a trafó menjen és azt vizsgáld! Aztán lépésről-lépésre tovább!
Amíg nem izzott fel a katód és ott a feszültség, az valami zárlatra is utalhat... Vedd ki az egyenirányítót mindenképpen és addig vissza se tedd, amíg minden hibát ki nem javítottál. És az egyencsövet is vizsgáld le zárlatra.

Viszont azt sem gondollnám hogy 1933 ban ennyire sacc/kb tekerték volna a trafókat hogy a szimmetrikus kimenetei között legalább 70 voltos eltérés van, illetve hogy a max 2x300 voltos diódacsőnek adtak volna egyszer 330 voltot és a másik ágra meg adtak volna közel 400at.
De talán a hétvégén ki tudom venni a trafót. Vagy van még egy ötletem. Mivel ezt a rádiót már javítgatták, lehet egyszer lefüstölt a tápja, és beletettek valamit hogy szóljon, aztán az ügyfél meg örülhet. Ja hogy lehet nem belevaló a táptrafó? Az már az ügyfél baja.
Kókány szakikból nem csak ma van sok, hanem akkor is volt.

Kicsit más, de kókány. Nekem márkaszerviz töketlenkedése miatt kellett hengerfejeznem az autómat. Nem a belevaló vízpumpát szerelték be. Folyamatosan melegebb volt a motor mint kéne. Következmény: átégette a hengerfej tömítésemet. Pedig hivatalos és elismert Alfa Romeo szerviz volt.

Annak idején még hazánkban nem volt célirányos rádióelektronikai oktatás, még a villamosmérnököknek sem. Az újságcikkeket is gépészmérnökök írták, akik magukat képezték a szakmában (rádióamatőrködtek). Még kevesebb volt a szervizszakember. A rádióműszerész szakma ismeretlen volt, a "szakirányú" besorolás a "villamfelszerelő, műszerész- és látszerész ipar" kategóriába történt, ezen iparűző csoport volt kijelölve a rádiók javítására, mint illetékesek. Villanyszerelő, meg látszerész, a műszerészbe meg gondolom belefért az írógépjavítgató mester is... Voltak is gondok bőven.
A korabeli, illetékesnek kinevezett ipartestület hozzáállása meg minden szakmaiságot nélkülözött, csak sértett vagdalkozás történt részükről. Szerintük minden rendben, a szakmaiság magas foka tapasztalható... A rádióelőfizetők és a tönkrement rádiókat valóban hozzáértően javító rádióamatőrök viszont nem ezt látták...
Tehát, amit te tapasztalt, az akkor krónikus probléma volt.
Lásd, mellékelt cikk az 1938-as Rádiótechnikából.

Sajnos kár ragozni a trafó dolgot. Ezek a 70-80 éves Standard trafók gyenge szigetelésűek, rendre rosszak. Az elmúlt években vagy 8-10 Standard hoz volt szerencsém, de mindbe rossz volt a hál trafó. Most is csinálok egyet, ebbe is. Nincs mese újra kell tekerni.

Aha. Így már lehet kezd valami körvonalazódni. Akkor ha lesz rá ma időm kiveszem a trafót ma és elkezdem úgy méregetni. De ezek szerint nem csak a szekunderrel lehetnek bajok hanem a primer körrel is. Na akkor lehet hogy mégis csak el kell vigyem a tekercselőhöz. Gondolom hogy a huzalok szigetelése sem volt akkoriban a helyzet magaslatán. Sunyi hibákat tudnak okozni. Mert látszólag akár még jó is lehet.

Ja más. Elolvastam az 1938 as rádiótechnika újság cikkét. Hát elég lehangoló. Ezek szerint találkozhatok még érdekes dolgokkal a készülékben. azon már fel sem akadtam hogy a tertóda helyén pentódát találtam. Bár ha a katalógus adatai saccra egyeznek akár még jót is tehet a kapcsolásnak, hiszen ott a harmadik rács elektróda az üvegcsövön belül van lekötve a katódra. Tehát így akár még működőképes is lehet a helyettesítés, bár nem túl szakszerű, hiszen nem az eredeti alkatrészt alkalmazzák. De ettől függetlenül mondom még működhet.

Én az 50-es években voltam kisinas (ipari tanuló) akkor ezek a készülékek még nem voltak túl öregek, sok helyen napi használatban voltak, sokat javítottunk belőlük, de már akkor is típus-hibának számított a Standard hál. trafók hibája, És azóta eltelt 60 év.....

A tetróda helyett pentóda nem probléma. Valójában a "normál" tetródák, miután nagy csinnadrattával megjelentek, hamar ki is koptak a gyakorlatból (valószínűleg ezért sincs ebben a rádióban már), legfeljebb speciális területeken (adócsövek) maradtak meg, illetve fizikailag átalakultak sugártetródákká.
A szekunderemissziós probléma miatt az alacsony anódfeszültségű munkaponti területeken okoztak kellemetlen gerjedéseket, mert ott a jelleggörbéjük negatív ellenállású szakasszal rendelkezik. Ezt persze ki is lehetett használni, de normál erősítőként használva zavaró volt.

Üdv mindenkinek. Ismét egy szépség felújításáról szeretnék majd írni. Régóta nálam van ez a Standard, azért tetszett meg mert viszonylag szép a doboza. De belül sajnos borzalom. Valaki kicserélte annó a panelját egy átalakított néprádióra, Velence KF-el nagy Orion forgóval, stb. De az is tiszta rozsda, koszos, meg hiányos. Nem is akartam foglalkozni vele, de most a legutóbbi Puskás börzén szert tettem egy eredeti belső részre. Ez is nagyon oda van, de ebből már tudok építeni egy eredeti készüléket.
Majd írok a felújításról, de nem szeretnék vele zavarni senkit, ha valakinek ellenvetése van, mint a múltkor, akkor nem folytatom a leírást.

Janó bácsi, ne törődjön a huhogókkal. Mi, kik szeretjük ezeket a régi dolgokat, szeretettel várjuk a beszámolót

Csatlakoznék én is.
Van valami varázslatos és tisztelni való ezekben a régi rádiókban. Nem tudom hogy mi. Talán az egykori tervezők és gyári munkások iránti tisztelet és csodálat. Hogy ezek mekkora csodát jelentettek anno? Valószínű nagyobbat mint most az SUHD tv ívelt kijelzőpanellel. Ez ma már természetes. De az akkori rádiózás szinte az elektronikus szórakoztatás és műsorszórás csúcsát jelenthették.