A vákuum megszűntével, a légköri nyomás juttatja a lakkot a belső üregekbe.

Az impregnálás folyamata pontosan hogy történik? Magában a vákuumkamrában kellene a trafónak a lakkban úszkálnia? Vagy elég csak szabad levegőn belemeríteni és utána betenni a vákuumkamrába, bár ebben az esetben nem értem mi is a vákuumkamra szerepe, ha tényleg a légköri nyomás juttatja be akkor elvileg mindenképpen a vákuumkamrában kéne belemeríteni a trafót a lakkba vagy legalább is a bemerítés ideje alatt vákuumnak is kéne lennie. Sőt leginkább úgy tudnám most elképzelni, hogy a trafót bele kell meríteni a lakkba be a vákuumkamrába majd vissza a szabad levegőre és kivenni a belemerített lakkból, vagy rosszul gondolnám?

Az impregnáló anyagnak el kell lepi a trafót.

Üdv!
Vannak fenn videók a módszerről, a merítés zárt edényben történik, légritkított térben.
Házi módszer a jó impregnálásra a folyadékok higroszkópos tulajdonságát kihasználva viszonylag híg a lakk és nagyon lassan történhet a bemártás.
Egyik barátom erre a célra egy menetes szárral, időzítővel (PWM) léptető rendszerrel kívánja megoldani 10-15 óra alatt...
Én bennehagyom simán félórára a tekercset, amíg nem látom a gyöngyözést a lakk tetején és egyenárammal kifűtöm. Kb. 120 Celsius félóra. Vas nélkül szoktam impregnálni... A lakk AC43, kissé higítva.

Először is. Kész trafót nem impregnálnak mert annak az égvilágon semmi értelme nincs, hiszen a primer és szekunder között - feltehetően gondosan elkészített - szigetelés éppen a lényegét akadályozná meg, a primer tekercsbe egyáltalán nem jutna be az anyag.
Az impregnáláshoz a vákuum két dolog miatt kell. Az egyik, hogy a száraz vákuum elvonja a nedvességet az apró üregekből, résekből. A másik, hogy az ismételt folyamatok során a belül lévő levegőbuborékok egy része a vákuum hatására kitágul, majd a vákuum megszűntével a buborék összeesik, a helyét pedig kitölti az impregnáló anyag. Mivel egyetlen alkalommal ez csak részben hatékony, ezért többször kell ismételni, amíg az összes buborék meg nem szűnik.
Ha vágtál már szét impregnált trafót akkor abban látszik hogy a készítője mennyire volt alapos vagy hanyag, mert utóbbi esetben még rengeteg buborék maradt benne.
A házilagos trafókészítés során (meg egyébként se) semmi értelme nincs az impregnálásnak, ha úgy készíted el a primer tekercset ahogy azt kell (régebben már leírtam). A nagyüzemi gyártásnál a primer szakszerű elkészítése macerás, sokkal több idő. Ezért elkészítik inkább szakszerűtlenül, magyarul egymásra hányják az összes primer menetet, majd impregnálják, így igyekezve kiküszöbölni azt, hogy később a használat során a primer menetek között menetzárlat alakulhasson ki.

Igazad van, kevés hálózati trafót tekernek "szabályosan", egymásra vannak hányva a menetek.
Én sorszigeteltem egyébként 0.25-0.4 mm-eset is, mert a hobbi már csak ilyen és impregnáltam is, mert az jót tett a lelkemnek.
A kissé vastagabb dróttal már tudok sorszigetelés nélkül is szabályosan tekerni, ekkor elhagyom a sorszigetelést.

Jut eszembe, mártás előtt is felmelegítem a tekercset. Így, ami bejut lakk, az felmelegszik és hígfolyósabb lesz rövid ideig, ezalatt a levegő nagyja elmegy belőle.

Értem, én is amikor csináltam sorszigetelés és lakk vagy kétkomponensű gyantával kenegettem soronként és nem volt hangjuk vagy minimális.
Most sajnos egy gyári trafóval van bajom, mert eléggé hangos még terheletlenül is. Egy szünetmentes trafója, ha kiveszem és simán elindítom terhelés nélkül akkor is zúg, egy csendes helyen (pl. lakásban) pedig kifejezetten zavaró. Ha még akkus üzemben van is hangja nem érdekelne annyira, mert az úgy is ritkán menne, de akkutöltés közben is olyan zúgó hangja van, hogy az őrületbe kerget. Persze nem annyira hangos azért, de a számítógép ventije nem nyomja el teljesen. Egyébként a trafó biztos ok, mert nem melegszik semennyire.
Van rajta réz árnyékolás a cséve körül és lemezárnyékolás a vasmag körül. Lehet ezek is zizegnek. (Gondolom alapból is eléggé meg van gerjesztve a vasmag, de inkább megpróbálnám elhallgattatni, mintsem csinálni egyet vagy szétszedni.)

Hello!

Egy kb 700W L lemezes trafó esetén normális, hogy a primeren üresjáratban kb 350mA folyik?

Lehet, ha gyengébb minőség a lemez (vagy hézagosan van összerakva), vagy túl van méretezve. Ha nem melegszik (nagyon; ~40 C°), leadja a megfelelő feszültsége(ke)t, akkor ilyen.

Értem, köszi a választ!

Ha négyszögjellel van neki hangja az normális, a szünetmentesben négyszögjelről megy. Ha szinusszal is van hangja, és zúg, az meg a vas miatt van, azon vagy segít az impregnálás vagy nem.

Akkutöltés esetén is van hangja az pedig szinuszos. Ha csak sima mártogatós technikát alkalmazok az segít rajta vagy mindenképpen valahogy vákuum impregnálni kéne?

Nem tudom. Gondolom az az összedugdosgatott majd lelakkozott féle vasmag lehet benne. Nekem ezek sosem tetszettek, sokkal jobbak azok ahol van az E pakk meg külön az I pakk, rendesen összeragasztva vagy összeimpregnálva, az illesztésnél pedig síkba vannak köszörülve. Ezek akkor sem fognak zizegni ha földhöz vágod, és kisebb az eredő légrése is. Annyi bajuk van csak hogy a gyártók nem gondolnak ránk, így nem vacakolnak külön szerelvénnyel hanem nemes egyszerűséggel összehegesztik a két pakkot. Ritka az amikor nem, és csak ragasztva vannak meg esetleg összehúzva egy lemezzel.
Azt még megpróbálhatod ha vannak kisméretű szorítóid, hogy lécek között összehúzod a magot, hogy csökken-e a zúgás. Ha igen akkor megpróbálhatod mártogatni, de hogy el fog-e csendesedni az meg nem mondom.

Igen az összepakolós EI vagy állandóan váltogatva és az van impregnálva. Amúgy a vasmag elég jól egybe van. Az árnyékolólemezt le lehet húzni egybe. Egy vékony késsel alápiszkáltam és sikerült leszedni, de a vasmag eléggé egybe van. Ami viszont annyira nem tetszik az a tekercs. Egyáltalán nem látszik, hogy anno el lett volna árasztva lakkal.
Azt meg lehet valahogy különböztetni, ha a tekercs zizeg nem a vasmag? (Bár ha a tekercs zizeg az elég gáz). Mindegy megpróbálom mártogatni, jobbat úgy se tudok. Vákuumkamrával nem kínlódok max hűtőgép kompresszorral tudnék vákuumot csinálni, na de otthoni körülmények között ezzel kínlódni elég hülyeség.
Ha meg nem jön össze megmérgeskedek és vagy szétkapom vagy vannak hipersil vasmagjaim és inkább megcsinálom abból.

Megkellene nézned,hogy a vasmag teljessen kitölti-e a tekercs csévetestjét,mert elképzelhető
nem szorossan vannak összelemezelve.Én ilyen esetben textilbakelit csíkot ütök be a cséve és a
vasmag közé,majd lakkot csurgatok be ecsettel a rések közé.Ez a megoldás általában segíteni szokott a bajon.
Üdv:Laci

Máshogyan zúg a mag mint a tekercs, de van hogy a tekercset meg sem hallani mert nagyon halkan morgó, vibráló hangja van. Ha a primer menet mozog akkor azon már nem fogsz tudni segíteni, a menetzárlat majd "megoldja" a problémát.

Udv.
Ez mi celt szolgalhat? Egy tekercset fedeztem fel csak rajta.

Úgynevezett fojtótrafó. Tulajtonképpen egy soros tekercs azt hiszem a HGLI lámpákhoz...

Jó oldalról fényképezve, még a légrés is látszana. Hálózati trafónak jó a lemeze (persze 2 irányból rakva, rés nélkül).

Sziasztok!

Trafót mivel szoktatok impregnálni? Mártogatni akarnám a korábban tárgyalt szünetmentes trafóját, csakhogy nem találtam itthon egykomponensű lakkot. Valami nem túl drága cucc kéne, kétkomponensű alapból kiesett mert ugye mártogatáshoz kicsit pocséklás. Próbáltam kétkomponensű műgyantával csorgatni amerre tudtam valamit halkult is, de idővel megint hangosabban zúg, talán nem annyira mint előtte, de épp elég zavaró. AC 43-at találtam a neten, de kicsit húzós az ára, valami olcsóbb megoldást tud valaki?

Nitró lakk.

Kösz, már meg is feledkeztem a nitró lakkokról, be is szerzek 1l-t.

Nagy valószínűséggel higanygőz fojtótrafó.Teljesítménye 250W vagy 400W lehet.Ha 400W-os
akkor3,25A-t tud elviselni.A fojtótekercs feladata az áramkorlátozás-ez a szerkezet az eredeti
feladatán kivül ,általam fellett még használva rövidrezárt forgórészű motor indítási próbájánál,
mert ezzel csökkent a motorra jútó feszültség,a motor indítási árama és bekapcsoláskor a hálózati áramlökés nagysága is.Ugyanakkor csökken az indítási nyomaték.Bekapcsoláskor nagy áramot felvett trafók esetében is használtam ezt a módszert.
Ebből a fojtótrafóból csak jelentős mechanikai munka árán lehetne hálózati transzformátort ké-
szíteni-én személyszerint nem javasolnám!Ennek a vasmagja ugyanis nem EI lemezekből,hanem
UT_ből áll.A légrés a cséve miatt nem látható.

Én már a lemez anyaga miatt sem szavazok bizalmat ezeknek a fojtóknak.
A régi, zöldre festett, kézzel csokrot köthető állagú lemezre gondolok...

Szia Józsi!
A fentebb látható fojtótrafó lemezeit én sem használtam(nekem olyanok vannak még a bir-
tokomban,amelyek fehér festékkel vannak lefestve-lemártva).Eszembe sem jutott,hogy ebből
hálózati trafót készítsek,több okból.
Az1980-as években ,amikor a közvilágítás fojtóit cserélték le ,ezekből sikerült viszonylag ked-
vező áron vásárolnom sáját cégemtől.125-,250-,400W-os példányokhoz papirbakelitből készítet-
tem átszabott csévetesteket.Nagyon jól működtek mint hálózati trafók-akkumulátortöltőkbe,de
még TDA2020 IC erősítő tápegységébe is szép számmal lett tekerve.A "rendes"vasnál nagyobb
pakettvastagsággal kellett számolni a viszonylag kicsi ablakméret miatt.
Legutóbb a havernak tekertem a 125W-os lemezek felhasználásával egy labortápegységbe
való trafót-kiválóan müködik:nem zizeg ,nem zörög.Szóval nekem "bejött"a régi EI lemezelésű
fojtó vasanyaga.
Üdv:Laci

Szervusz Laci!
Nekem eddig szerncsém volt, került biztató minőségű vas, így nem próbáltam ki a lágyvas fojtókat.
Annyi előnyük van, hogy egykamrás cséve van rajta és bizonyára lehet eredményt elérni, főleg, ha ingyen sikerül beszerezni, vagy ehhez hasonló árban.

Szia Józsi!
1985 körüli évekről szól a "dal".Amiről elözőekben irtam 2Ft -ba került kilója és ezek sziliciumos lemezek voltak.A csévetestek akkumulátortöltők esetében osztottan készültek ,az erősítők esetében pedig simán (egykamrás), de a tekercsek között megerősített szigeteléssel,sorok
között prespánnal ,celoxin lakkal lekenve minden sor.Szép idők voltak.

Sziasztok! Kérdésem lenne. A képen látható módon kivehetek -e két fajta feszültséget egy trafóból? a trafó 0.1 KVA teljesítményű. Birni fogja a pár száz mA terhelést. A primér 220V , a szekunderen kellene 9V , és 12V egyenfeszültségek.Az eredeti szekunder fesz 14V. Ezt akarom megcsapolni a megfelelő helyen,mert nem akarok tekercselni. A rajz csak egy vázlat szerű,mert a MOSFET gejt-et egy 555-ös kapcsolgatná,ami a 9V-os tekercsről működne,de a D-S ágban lévő izzó már a 12V-os tekercsre lenne kapcsolva,mert az izzó 12V-os. Az 555-öt nem akarom 12Voltrol működtetni.

Nem értem miért nem. Szerintem csak bonyolítod. Az IC is mehet nyugodtan 12V -ról.
De ha mindenképp a 9V -hoz ragaszkodsz, akkor csak tegyél be egy állítható feszstabilizátort a 12V -os ágba. Persze előtte legyen pufferkondi.

Magyarul egy diódahíd a trafóra, után pufferkondi, utána kétfelé osztor a pozitív szálat (a test közös),
az egyikre egy 12V -os stabilizátor megy, a másikra egy 9V -os stabilizátor megy.
Ezek után szintén egy kissebb pufferkondi, és 100nF zavarszűrésnek, és kész vagy...