Kiütni biztos hogy nem lehet. Kifúrkálni ki lehet, de a fóliát nem fogja elengedni szóval az csak a szigeteléssel együtt fog onnan kijönni. Ha ezzel egybe van öntve az alján lévő öntött tányér akkor az még annál is nagyobb probléma. Nagy szerencse kell hozzá hogy csak a szigetelés sérüljön, nagyobb rá az esély hogy a külső huzalréteg is fog.
Ami rajta van az értelmes feszültség, van 230V-ra és 115V-ra is egy leválasztó trafód. Az más kérdés hogy ahhoz feleslegesen nagy, nem lehet csak úgy ki-be kapcsolgatni csak lágy indítással. Erre a célra jobb egy EI magos trafó mert azt ekkora teljesítmény mellett is lehet.
Hogy 1T-val lenne gerjesztve egy 500VA-es toroid azt nem gondolnám. Ha mégis akkor attól jobb megválni mintsem használatba venni. Egy ekkora toroidnál az 50mA-es áramfelvétel kicsit sok, valahol 25-35mA-nél lenne a normális 1,8T gerjesztés mellett is. Én is vettem a múlt héten egy ilyet, azt hiszem tovább is adom valakinek...
Volt egy olasz gyártmányú 450VA-es toroidom, a gerjesztésére nem emlékszem de valahol 1,6-1,8T között volt, az áramfelvétele pedig 11mA volt a hálózatból. A már régebben emlegetett cégnél egyszer fogadásból csináltak a gyártósoron egy olyan 500VA-es toroidot ahol a gyártás minden részletére különös figyelmet fordítottak. A végeredmény 9mA üresjárati áramfelvétel a névleges gerjesztés mellett.
Ennél a nagynál azt kellene inkább megnézni hogy a teljes szekunder hozzáférhető-e a szigetelés alatt, ránézésre igen. Ekkor a szekunder közép kivezetésétől elindulva szinte bármilyen kettős feszültséget le tudsz róla venni a tekercs adott pontokon történő megbontásával. Ha a műszerzsinór végére teszel egy tűt azzal tudsz feszültséget mérni bármelyik meneten a szigetelés megbontása nélkül is, mert a tűvel át tudod bökni a fóliát is és a zománcréteget is.

Köszönöm a tanácsokat.
Nem tudom egyértelmű e a képekről, hogy az alsó műgyantás 10mm-es rész is a középső kiöntéshez tartozik. Ha kifúrtam akkor ütve csak simán leszakad majd a külső szigetelésfóliával együtt ez a vastag talp rész?
Másik kérdésem, hogy ha 12V-ot szeretnék és 80A-t akkor egy extrémebb 5A/mm² áramsűrűséggel számolva is 16mm² keresztmetszetű vezetékre lenne szükségem.
Ezt érdemesebb lenne 3db 6-os vezetékből rátekerni, a kérdés hogy lehet ilyet kapni és kézzel fel tudom e tekerni?
Bár a feladat okán nem gond ha igénytelen lesz a kivitel max én szégyenlem magam, és megtekerhetem 3x6 mkh-val is?

6 -os tömör réz vezetéket? Szerintem azt felejtsd el, azt nem tudod rátekerni ilyen kis sugárban.
Sőt szerintem még a 4 -essel is felesleges próbálkozni...

Aha értem. Na van végül is egy nagy, azt hiszem M magos trafóm majd megnézem annak a teljesitmenyét és kínzom azt a feladatra.
Ezt a kW-osat meg félreteszem.
Hogyan tudom kiszámolni a gerjesztését az 500W-os toroidnak?
Egyelőre azt tudjuk, hogy 50mA az Iü (236V-tal) és szekunder oldalon 4x39V van 1.3-mas huzallal.
Amúgy mist csinaltattam ezt az 500as toroidot lehet vissza kellene küldenem?

Így megtekerve már sehogy, mert kellene tudni hozzá a vasmag keresztmetszetét. Irányadónak tudok mondani kettőt, egy 300VA-esé 8,1cm², és egy 400VA-esé 9,45cm². Az 500-asé valahol 10,5 és 11,5 között lehet, azzal lehet számolni. A voltonkénti menetszámot pedig meg tudod mérni, megszámolod hány menet adja ki azt a 39V-ot. Vagy rátekersz vékony huzalból 10-12 menetet és megméred a feszültségét.
Ennél az 500VA-esnél ami nálam van ez 3m/V mert 12 menet kereken 4V-ot ad.

A fényképed szerint ez 1000 VA-es, nem pedig 500. Az általad számolt 3*6-os rézvezeték átmérőben ~2,8 mm. 3-assal sokszor dolgoztam régebben. Jól kezelhető normál tekercsen, toroidon kissé nehezebb. 3 mm-es az 7 mm2 keresztmetszetű. Nem számolgatnod kellene a gerjesztését, hanem rátekersz néhány menetet, megméred a feszültséget és visszaszámolod a voltonkénti menetszámot. Szerintem 1 vagy akár kevesebb is lehet.
Amekkora lyuk van a közepén, azt a 12 menetet műanyag szigetelésű 25 mm2-es hajlékony kábelből is belefűzögetheted.

Két toroidról van most szó. Egy 500as amit a héten tekertek nekem de Gee Lee szerint pocsékul sikerült mert 50mA az üresjarati áramfelvét.
És ezzel együtt az 1kW-osról is beszélünk mert annak meg a szétszedhetőségét áttekerését vázolták nekem (illetve megbeszéltük, hogy ez egy kész leválasztó trafó de a szekunder csak 200V így ezt nem ertem). Az mkh -val történő áttekerésre én is gondoltam. De szétkalapálás előtt megvizslatom a nagy lemezes trafóm, megnézzük mekkora teljesitményű lehet.

Lenne régi szünetmentes tápból egy trafó 4*12V-os aksikat töltött.
3000VA van a dobozra (nem a trafóra) írva.
A vasmag hegesztve van.
Nekem 12V és 24V AC kéne.
Szerintetek használható?

Nem biztos, hogy ez a trafó töltötte. Meg kellene mérni a szekunder feszültsége(ke)t. Általában több szekunderes kistrafók szoktak lenni a szünetmentesekben vagy kapcsolóüzemű táp.

Mutatom a lehetséges jelöltet (ne vagyok túl bizakodó).
Kérdés a tejesitménye.
Magméret:
47mm×60mm.

Az 500W-os toroid üresjarati áramai pedig:
Hálózat 237V -> 50mA
hálózat 233V -> 40mA
hálózat 227V -> 30mA
Ennyit ing a hálózat.
A menetenkénti feszültség pedig:
230V esetén
10 menetet tekertem rá azzal 4,1 VAC-t mértem. Tehát 0.41V 1menet. Akkor ha 38.2VAC 1 szekunder a 4 ugyanilyenből akkor 93.2 menet egy szekunder. Vagyis 93.2×230/38.2=561.15 menet a primer.
Mérete:
50mm×35mm kb a vaskeresztmetszet amúgy huzallal 130mm az átmérő és 55mm a magasság

A lemezelt trafóból akár egy kisebb hegesztőt is ki lehetne hozni. Normál trafóként felhasználástól függően 500-630 VA. Nyugodtan rátekerheted a 12 V 80 A-es szekundert. Nem írtad még a felhasználás célját.
A toroidnál tévesen becsülöd a vasmagot. 50 mm-nél alacsonyabb lesz. Többet foglal a tekercselés és a szigetelés, nem fér bele az 55 mm-be. Valószínűleg a szélesség is kisebb lesz.
Jók azok az üresjárati áramok. Az érték függ a vasanyag minőségétől is.

Hali!

Én tekercseltem egy olyan trafót ami neked van (a nagydarab lemezest)
Nekem kb 29cm² volt a vas keresztmetszet.
Így sikerült belőle kihozni kb olyan 720W-ot 1T gerjesztéssel, 2,5A/mm².

Igaz hogy leírtam az egyenirányítás topicba, de lehet hogy inkább ide illene!

Ilyen téren hiányosak az ismereteim, ugyhogy mértem mindent, és inkább kérdezek!

Bontottam 3 trafót! ( Nem hibas cuccból, csak feleslegesek voltak)

A méréseket "terhelés nélkül" csináltam puffer kondinak meg 25v 2200µF és 63 v 1000µF volt fent... egyszer az egyik egyszer a másik! Az egyenirányító ismeretlen értékű PB112E 6E jelzésű Sony....

Első trafó:YL 41-0901200B
Primer 230v 333Ohm
Secunder 1.4 ohm AC10.7v DC 14.6v

Második trafó: 1-447-661-12 GGWY
Primer 230v 308 Ohm
1secunder 8.2 Ohm AC 21.8v DC 65.3v
2secunder 49 Ohm AC 38.2v DC 111.5v
3secunder 4.8 Ohm AC 3.7v DC 10.3v

Harmadik trafó: 1-447-897-11 GDWY
Primer 230v 65 Ohm
1 Secunder 4.5 Ohm AC 29.7v DC 40.2v
2 Secunder 3.1 Ohm AC 30.7v DC 41.2v
3 secunder 4 Ohm AC 5.8 v DC 7.7GDWY

A második trafónál nekem nagyon nagynak tűnik a különbség a váltó és az egyenirányított fesz között ( pedig 2 szer is átmértem) ezek lehetnek valósak?

Illetve a teljesítményüket hogy lehet megtudni (kiszámolni, mérni) hogy hány Ampert tudnak?

Köszönöm

Nem egy nagy csoda az a mag, elég régi, de ebben a méretben fel lehet vinni 1,2 T-re a gerjesztését. Igaz, az üresjárati árama nem 50 mA lesz, de még elfogadható.
Minden a felhasználás körülményeitől függ, amit a legjobban igyekeznek titkolni a kérdezők.
Pedig azzal kellene kezdeni ahhoz, hogy korrekt tanácsot tudjunk adni.

A cél eloxálás lenne. Tehát teljesgázon is mehet a trafó nem gond a szórás. Azt nem tudom még hogyan oldjam meg az áramkorlátozást de ez már egy másik téma.
Az 500W-os toroid:
A méretei tekercsestől 130mm átmérő és 55mm magasság illetve 43mm széles a mag tekercsekkel együtt.
Ja és még valami. Fekete szalagot amivel a gyari trafókat leht látni betekrve erősítőkbe, olyat hol leht venni vagy mivel lehet heyettesiteni. A szigszalag undormány az ne játszik.

Áramkorlátozás: Készítesz egy többfokozatú fojtót, amit a primer oldal elé kapcsolsz. Minimális veszteség, a fázishasításos szabályzáshoz képest "trafóbarát". Egyszerűbb módszer a pólusok távolítása a folyadékban. Csak összekoccantani nem célszerű.
Elég neked a 12 V az eloxáláshoz?

Még 10 sőt 8V-tal is sikerült!
Nekem a trisós fözéssel van bajom, van amikor megmarja az alut.
Fojtót még nem készitettem. Hogyan működne ez és miből lehetne megcsinálni?

Kisebb vasmagon (kb 1/4) egy tekercs a primerrel egyező vagy akár ~10%-kal vékonyabb huzalból néhány megcsapolással. Tele lehet tekerni a teret. Ha kisebb a kívánt szabályzási tartomány, még kisebb vasmag is elég.

Sajnos elég finoman kell szabályozni. Ugyanis már jártam ugy, higy a fesz leesett az áram meg felment a francba és csak azt vettem eszre hogy füstöl a 1.5-es vezeték.
Persze a folytó ezt megakadályozná de elég pontosan, minimum fél amperenként kellene a szabályzás. Az meg 160 leágazás lenne.

Veszel egy kisebb szabályzó toroidot és nem trafónak, hanem fojtónak kötöd be. Ahány menet, annyi fokozat. Megfelel a 110 vagy 127 V-os is. Az áramterhelhetősége legyen annyi, mint a primer max. Ahhoz talán olcsóbban hozzá lehet jutni, hiszen nem nagyon tudnak vele mit kezdeni Európában.
Kicsit keresgéltem. Úgy látszik, már nem divat.

Vegyél szabályozható hegesztőtrafót! Készíts középkivezetést a szekunderére! Kétutas egyenirányítással csak 2 nagy dióda kell hozzá. Kisebb a veszteséged, mintha híddal egyenirányítanád és tetszés szerint finoman szabályozhatod az áramot. Ráadásul az eredeti funkciója is megmaradhat. A 80 A-t a kétutas egyenirányítással folyamatosan bírni fogja.

Van egy hegesztőm itthon de mivel apumtól örököltem nem piszkálnám szét. Az ötleted tetszik amúgy. Gondoliodtam én is azon hogy hogyan lehetne a hegesztővel de a fent emlitett ok miatt elvetettem. Vannak nagyáramú fetjeim még az is lehet hogy áteresztőfokozatosra készítem. Nagy veszteség nem lenne a majdnem pontos feszültség miatt

Milyen a hegesztő? Mert ha van tekerő az elején. nyert ügyed van.
Áteresztő FET-es helyett akkor már inkább PWM-es szabályzóval, áramkorláttal. Akkor talán a csattanást is kibírná.

Budget bvt1504. Van az elején tekerő igen. Nem inverteres.
Bővebben: Link
Nagyon bele kell nyúlni? Fojtónak használnám a hegesztőt?
Azt nem értem amit a csattanásról irsz. Most egy alkotós labortáppal csinálom az birja a folyamatos 5A-t 8-10V-on is 1-2orán keresztül simán. Persze venti kell.

Előbb pontosan leírtam a módosítás menetét. Utána továbbra is használható hegesztőnek is. Szabályozható fojtónak nem igazán jó, bár ki lehet próbálni.

Ja.. Jó világos már mert abban az üzenetben elöbb fojtóról volt szó.
Nah átrágom magam a témán. Köszi a párbeszédet.

Fekete szalagot amivel a gyari trafókat leht látni betekerve erősítőkbe, olyat hol leht venni vagy mivel lehet heyettesiteni. A szigszalag undormány az nem játszik.
Példa lent a képen

Annak a feketének nem tudom mi a neve, de mostanában már a kapton szalagot használják ilyesmire...

Sziasztok!

Egy érdekes jelenséget tapasztaltam ma. Van egy APC smart szünetmentes tápegységem, alapból van egy kis búgó hangja a trafónak, de ma valami egész érdekes dolog történt. Épp a számítógépen dolgoztam miközben valaki a családból épp hajat szárított ráadásul a nagyobbik fokozaton. A hajszárító bekapcsolásával egy időben a szünetmentes trafója elég hangosan kezdett búgni egészem addig amíg ment a hajszárító, majd visszaállt az alap búgásra. Az alap búgást kb a gép ventije elnyomja, de a hajszárítós esetnél sokkal erősebb volt a hangja még akkus üzemben sincs ilyen erős. Kíváncsiságból amíg ment a hajszárító át is kapcsoltam akkus üzembe mert úgy jobban elviselhetőbb volt.
Miért erősödött jelentősen a szünetmentes trafójának búgása a hajszáríró bekapcsolásával? Számomra ez rejtély. Esetleg a hálózat terhelésével van összefüggésben? Majd kipróbálom egy másik konnektorról is.

Üdv!
Okozhatta, hogy a hajszárító kisebb fokozaton ment, ilyenkor 1 diódán keresztül, félhullámú egyenirányítással fűt. Ilyenkor elbillen a hálózati feszültség és ezzel egyik félhullám nagyobb lesz a másiknál, ezzel a trafó enyhe DC feszültséget "lát", amitől a gerjesztés asszimetrikussá válik. A ventillátor motor ugyanígy megy kisebb sebességről, ő is csak egyik félhullámból táplálkozik.

Gondolom ő a ventillatorra gondolt te pedig a fütöszálra.
Felteszem nem a ventillator nehány tíz Wattja tekeri el.
Csak hogy vilagos legyen mindenkinek