Nyugodtan írjad, nekem ez nem fárasztás mert az elsődleges cél, hogy tanuljak. A suliban kapok segítséget ezzel kapcsolatban, de nem szeretném non-stop őket zaklatni a bajaimmal

De nem egészen tiszta egy-két dolog. Pl. ha én építek egy kapcsolást (mint a szabályozható fesz-es rész) akkor nekem azon nem kell áramerősséget állítanom? Vagyis a hozzáillesztett kapcsolásom veszi fel azt a teljesítményt amire szüksége van, max 150mA-ig? ( egyszerű dolgokról van szó: LED, fényérzékelés diódával vizszintérzékelő ilyenek)

A későbbiekben szélesebb körben szeretném majd használni ezért lenne szükségem ilyenekre.

Ha valami olvasmányod van ilyenekkel kapcsolatban aért hálás lennék. Gondolok itt ilyenekre, hogy: pdf-ek, magazinok, könyvek, weboldalak stb.

Köszönöm a válaszod

Az alapoknál kell kezdeni, tele vele az internet. Pl. egy diódával nem lehet vízszintet érzékelni, kivéve ha nagyon extrém módon fordítva ülsz a lóra.

Van ezzel foglalkozó topik, ahol PC tápokat alakítunk labortáppá. Kerítesz egy rossz PC tápot amiben 494 a vezérlő, megkérsz a közeledben valakit aki ért hozzá és megcsinálja. Van ott több rajz, többféle megoldás. Állítható és szabályozott mind a feszültsége mind az árama. Persze vannak korlátai, de egész jól használható, pláne ahhoz képest hogy majdnem ingyen van.

Egy vessző kimaradt.
( egyszerű dolgokról van szó: LED, fényérzékelés diódával, vízszintérzékelő ilyenek)*

Köszönöm a válaszokat!

Sziasztok!
Van egy 0,7 és egy 1kW-os transzformátorom.
Van 3db ilyen modulom:
darlington
Szeretnék belőlük egy 80-100A-es tápot anodizáláshoz, közben az áramfelvételt korlátozni, ugyanis az elektrolit nem ad fix ellenállásértéket, hőmérséklet, anód-katód táv, az anódméret a katód anyaga stb mind befolyásolja.
14V feszültség kell
Úgy gondolom ezekkel az eszközökkel meg lehetne valósítani.
Másik kör lesz még a feszültség és áram mérése, ehhez van egy 0R32 söntellenállásom, mely 100A-t kibír.
Tudnátok segíteni ötletelni, hogy hogyan tudnám ezt megvalósítani?

Szerintem más utat kellene választani. Vagy szekunder oldalra szabályozható egyenirányító hidat kellene tenned tirisztorokból és diódákból építeni, vagy a szekunder oldalra csak nagy áramú diódahidat, és primer oldalról szabályozni triakkal.

Mi lenne ezzel a gond?
Az a baj hogy triakos és egyéb AC szabályzással hogy semmi tapasztalatom benne.

Nem akarod elhinni, hogy a legegyszerűbb és legolcsóbb "bolondbiztos" megoldás a hegesztőtrafód lenne. Áramgenerátoros, még a zárlat ellen is bizonyos mértékben védve van. A 12-14V 80 A-nél ráadásul olyan kis fokozatra kell tekerni, hogy talán még a tartós összezárást is bírná.
Miközben továbbra is megmarad az eredeti funkciója.

Hát lehet raszánom magam. De a hegesztő a rövidrezárást meddig bírja? Mert ő csak úgy korlátoz mintha rövidrezárnék egy szekundert. Vagy nem tudom hogyan müködik.

Az 0R32 ellenálláson 100A-nél 32V esik, a teljesítményét le sem írom, biztos jó ez így?

Elírás bocsi, 0.032. De első körben a szabályzast kellene kitalálni amin nem jutok dülőre.

Akkor csak 320 W-tal fog fűteni 100 A mellett...

Méréshez esetleg valami hasonló kellene: Bővebben: Link, főleg ha primer oldalon szeretnél szabályozni, mivel a digitális jeleket egyszerűbb leválasztani. Ha nem, esetleg érdemes lehet megnézni a multi fázisos buck konvertereket (mint a prociknál).

A darlington tranzisztoros kapcsoló elemekkel biztosan rosszabb hatásfokkal és sokkal több problémával szembesülnél.
A triakkos/tirisztoros szabályozásnál fázishasítással avatkozunk be, ami tulajdonképpen hálózati frekvenciás pwm-nek is felfogható. A szabályzás általában több körös; feszültség szabályozás alárendelt áramszabályozóval. Ennek kimenete vezérli a gyújtó áramköröket. Ha még nem találkoztál vele, megértem, hogy elsőre bonyolultnak tűnik. Ez ma már réginek mondható technika, normálisan elkészítve szinte elpusztíthatatlan.
Az áram érzékelésére több lehetőséged is van: 100A/60mV-os sönt (ennek ellenállása 0,0006ohm, de így is 6W a névleges teljesítménye), vagy áramváltóval a váltakozó áramú oldalon, vagy hall elemes DC áramváltó, és még nagyon sok más...
Nem ismerem a hegesztők pontos kimeneti jelleggörbéjét, de valószínűleg igazuk van a kollégáknak abban, hogy a legköltséghatékonyabb megoldás az lesz. Mondjuk a tartós igénybevételt nem tudom meddig bírná, illetve elég jelentős RF szórás lesz alaphelyzetben az elektródákon. Az utóbbi megfelelő fojtó tekercsekkel biztosan csillapítható.

Ez micsoda?

Ilyen hegesztőtrafója van. Elég szegényes az adattáblája, de az 1,6-os pálcához írt 40 A-hez már elég hoszú üzemidő tartozik. Szekunder középmegcsapolással kétutas egyenirányítással 80A. A diódák miatt mindenképpen kell ventilátort beszerelni, ami kitolja az üzemidőt. A táblázat elég fura, mert nem a másodperceket szokták megadni, hanem %-okat. Nem túl reális, hogy 40 A-nál ~40 % a bekapcsolási idő, míg 100 A-nál ~11%. Van benne túlmelegedés elleni védelem, majd lekapcsolja.
A hegesztőtrafó eső karakterisztikájú, jobban bírja a rövidrezárást, mint egy normál trafó. Minimumra leszabályozva akár tartósan is. Közvetlenül 50 Hz-ről működik, fázishasítás nélkül mágneses sönttel szabályoz, így semmiféle rádiófrekvenciás zavar nem keletkezhet.
Jobb trafóknál az adattáblán olyan áramérték is szokott szerepelni, amivel 100%-ban, azaz folyamatosan terhelhető.

Félre értettem. Azt gondoltam, hogy azt tanácsoljátok, hogy vegyen egy inverteres hegesztő tápegységet. Ez a trafó nem tudom hol jött be a képbe, mert korábban nem volt róla konkrét információ.
Amit írsz, az jó lehet. Mondjuk ha csak a mágneses sönttel állítja be az áramot, akkor azért a terhelés változásának függvényében változni fog az áram is, de lehet hogy ez a változás nem lesz jelentős.

Ami történik, hogy ha felmelegszik az elektrolit akkor az áram is felszökik, azaz lecsokken az ellenállása. De már kezdem úgy érezni, jobban járok 2 jégakkuval mert nem nagyüzemi szinten csinálom az eloxálást, viszont szerettem volna félprofi szinten felkészülni.

A hegesztőtrafó legfőbb előnye, hogy az elektrolit ellenállásának változására csak minimális mértékben változhat a beállított áram.

Triakos szabályzással (nem hegesztőtrafóval) a primer oldalon, működhetne az áramkorlátozás?
Gondolok itt egyszerűen arra, hogy porszívóból kiépítek egy ilyen triakos szabályzót és elkísérletezek vele...
Igaz az a minimumra nem veszi majd le a teljesítményt...

A trafók primer oldalon nem szeretik a fázishasításos szabályzást. Ki kell próbálni, ha bírja a trafó, szerencséd van.
Nem valószínű, hogy egy egyszerű porszívó szabályzóval megelégszik. Az kefés motorhoz való, a trafó meg induktív terhelés.

A kefés motor meg nem induktív terhelés.

Elmegy a trafó triakos előszabályzóval, de terheletlenül ne használd, és mindig minimumra tekerve indítsd. De ez még csak egy vezérlés, ettől még ugyanúgy mászkálni fog az áram, ha a löttyöd ellenállása változik. Szabályozást kell építeni rá.
De, akkor már sokkal jobb lenne egy szekunder köri tirisztoros egyenirányító, akár háromfázisú is, annak simább az árama, kisebb fojtó kell utána.
Ha jobban megy a mechanikai szerelgetés, akkor egy villanymotor tengelyét összeilleszted egy autó generátorral, a generátor gerjesztésével állítod be a kimeneti áramot, pár alkatrészből szabályozást is lehet építeni a gerjesztésre (pár amper szabályozgatásáról van szó). A villanymotornak kellene a 2kW körüli méret 3000RPM (3F-ú, de ekkora még 1F-ú kivitelben is akad). Hatásfoka ugyan nem lesz túl jó, viszont faék egyszerű.

Nem megy jobban a mechanikai szerelés sem, mert nincs sajnos otthon olyan felszerelésem amivel félprofi munkát lehetne csinálni, tákolni meg nem akarok.
Maradok az elektronikai megvalósításnál, de ez is egy remek ötlet és köszönöm!

A hatásfok miatt abszolút nem aggódok, arra az évi néhány alkalomra meg a hobbi üzem miatt egyáltalán nem számít ha elfűtök pár száz wattot, egyébként is hideg van a műhelyben, amúgy is fűtenék villannyal, így legalább nem megy kárba a hő / nyáron általában is kevesebbet használom.

Amúgy igen, a triakos szabályzással az a gond, hogy ott a teljesítménnyel a feszültaségem is csökkenni fog, tehát kiesett ez a módszer.

Marad az előzőekben emlegetett darlingtonos modul, van vagy 3V is a maradékfeszültsége, ha 3 ilyen modult építek be az 75A-nél 25A/modul vagy 25*3=75W*3modul=225W teljesítményt fűtök el. Ez simán vállalható, már csak ki kell gondolni a többit.
Kell egy jó nagy borda ventillátorral...

Veszel egy ilyent:
AC teljesítmény szabályzó
Igaz, szebb lenne hazai dugó+aljzattal, de talán olyant is találni.

Én a helyedben vennék annyi áramgenerátoros üzemet is tudó mini tápegységet, amivel kényelmesen összejön a 100 A. Áramgenerátoros tápegységeket nyugodtan párhuzamosan lehet kötni, többször elkövettem már a dolgot. Sokkal egyszűbb helyzetben lennél, mint ha egy, 100 A-es tápegységet építenél.

Ezek elé már sokkal könnyebben lehet transzormátort, transzformátorokat rakni, egyenirányító híddal és kondenzátorokkal, nem kell túllihegni a dolgot. Ebben az esetben csak egy dolgot kell megoldanod, ne egyszerre induljon el az összes tápgység.

Tudnál linkélni ilyen tápegységet?
Ha áramgenerátoros és szabályozható akkor ez jó lehet.
Bekapcsoláskor is kell a generátoros üzem mert a PC táp leáll, ugyanis hirtelen rövidzárként viselkedik.

Ez pl. 20 A-t ígér: Bővebben: Link.

Sziasztok!

A kérdéssel kezdem: L200 jó lehet ide?

Van (volt) egy speckó töltőtrafóm Li-ion cucchoz amit pótolni kellene. Találtam róla karakterisztika
diagramot (lásd: kép), ami alapján az ideális görbe inkább egy fix értékekkel dolgozó labortápra
hasonlít: 4.0V és 850mA. Mind a feszültség, mind az áram a teljes tartományban +/- 10%-ban eltérhet,
illetve az efölötti tartományban feszültségesés mellett megengedhető nagyobb áram is (1100mA).

Gyanítom hogy az általam készített új töltőnél elég, ha a besatírozott részen belül marad
a kimenő feszültség+áram karakterisztika, nem kell az 1100mA-es részt tudnia.

Amúgy szétszedtem a céleszközt (vaku), mert nem hiszem el hogy 4.0V elég lehet.
Valóban nem, mert egy step-up konverter 4.9V körüli feszkót állít elő, és csak utána jön a töltőáramkör...

Szedd elő az L200 adatlapját (adatlap nézegetése alapvető dolog) találhatsz benne megoldásokat a problémádra. Ráadásul van közvetlen áramérzékelő bemenete is, hozzá számolási képlet.