Sziasztok!

Ha van egy szűk keresztmetszetű cső a lakáselosztótól a fő kötődobozig, és abba több áramkör kialakítása céljából minél több vezetéket szeretnék behúzni, a logikám azt diktálná, hogy védővezetőből elegendő lenne egy, nagyobb keresztmetszetű is, ahol aztán elágazik, és nem minden fázis-nulla pár mellé egy külön levő. A szabvány mit mond erre?

Szerintem nem gond ha mondjuk 1 vagy 5 méterrel arrébb van szétosztva az elosztó után .
De majd a szakemberek úgy is.tudni fogják .

Részemről gond, a lakáselosztó nevében is benne van, hogy ott kell kialakítani külön áramköröket, különben az egész lakás egy kismegszakítón lenne, az pedig egy nem kívánatos eset.

A védővezetőkről volt.szó most meg már az elmenő fázisokat mondod nem egyértelmü akkor mit is akarsz?

Önálló köröket kell szabvány szerint kialakítani (fázis, nulla, föld). Tehát körönként kell a földet is elvinni, közös nyomvonalon. Az előírás érthető, hisz ha a legközelebbi dobozig egyetlen védővezető megy, annak meghibásodása esetén nem csak egyetlen körön szűnik meg a védelem.

Én is elhültem amikor megmutatták a szabványban, hogy már nem kötelező az áramkötönkénti külön védőföld használata. Elég lenne akár 1 vezetéket körbevinni az áramkörök legnagyobb fázisvezetőjének megfelelően. Nem fogom megkeresni a szabványt most

Végül is jobban belegondolva igazad lehet. A szabvány szerint az azonos nyomvonalon vezetett köröknek lehet közös védővezetője, esetünkben pedig erről van szó. Egyébként MSZ HD 60364-5-54

Persze nemigen alkalmazom, 1-2 szer a kényszer rávitt áthuzásnál.

Közös védővezető mindig is lehetséges volt.
Az egyetlen szigorítás manapság, hogy ha más nyomvonalon megy, mint a fázisvezetők, akkor kell áramvédő kapcsoló akkor is, ha amúgy nem kéne.

Én mégis megkérnélek, hogy keresd elő azt a szabványt, ami a lakáson belüli kialakításokkal kapcsolatban ad információkat (vagy ha nem lakás akkor egyéb épület, iroda vagy bármi). Nagyon szeretném ezt tanulmányozni. Akár ha privátban küldesz róla egy fotót már az is nagy segítség ha olvasható.

Ebben részletesen megtalálod : Bővebben: Link

Ez ok is de nem ez.volt.a kérdés !
Olvassatok vissza és érzelmezzétek a kérdést!

Mi az.hogy meghibásodik a védővezető ?
Na és mi van akkor ha a szondától jövö vezeték sérül arra mit ir a szabvány ?

Az alábbi linken megtalálható az értelmezése:
Bővebben: MSZ HD 60364-5-54:2012 - Földelőberendezések és védővezetők I.
Bővebben: MSZ HD 60364-5-54:2012 - Földelőberendezések és védővezetők II.

Ebben egyértelmüen leirja lehet akár.egy szál védővezető is de lehet több is !
Ennyi nincs tovább ezen agyalni!

Félreértettél. Nem akarok semmilyen irodalmat vásárolni. Beletekintenék a szabvány egy másolt/lefotózott példányába.
A jelen esettől függetlenül, a Hobbielektronika fórumtémáiban több alkalommal is hivatkoztak már szabványokra. Talán csak a véletlen fura egybeesése, de még kivételesen sem tudta senki megmutatni nekem az éppen említett szabványt. Ezért -teljesen önkényesen- azt gondolom, a szabványra hivatkozók csak nyomatékot akartak adni az éppen tárgyalt gondolatuknak, de ezt nem sikerült valójában alátámasztani semmilyen hivatalos ajánlással.

A szabványokat megvásárolni lehet, és jogszerűtlen másolni őket. Aki hivatkozik rá, az vagy a szabvány részleteiről olvasott kiadványokban, vagy megvásárolta, de nem akar kellemetlenségeket a másolásával. (Mellesleg a fórum sem támogatja a jogszerűtlen másolgatásokat...)
Szerintem csak ennyi van ebben...
Szabványbolt

Elkanyarodunk a témától.
Sok időt töltök szabványok tanulmányozásával, elég jól ismerem az ide vonatkozó előírásokat.
Ezzel együtt, továbbra is fenntartom, hogy a szabványra hivatkozók többsége csak a mondandójának próbál nyomatékot adni ennek a szónak az említésével.
De ha már szóba hoztad a téma hivatalos részét, ez is megérne néhány keresetlen gondolatot. Az általam látott szabványok zöme kis túlzással használhatatlan. Még a legkézenfekvőbb dolgokat is igyekeznek elbonyolítani, és a viszonylag összetett kérdéseket pedig kitárgyalás helyett szinte átugorják.
Nem szokás kimondani, de nem árt tudni a szabványokkal kapcsolatban, hogy azok követése senki számára sem kötelezőek. Amit kötelező betartani az a törvény/jogszabály, illetve a helyi hatóságok előírása.
Pl. egy hatóság előírhatja, hogy csak akkor ad ki egy engedélyt, ha ilyen-olyan szabványokban rögzített paraméterek megvalósulnak. De itt sem a szabvány a kötelező, hanem a rá hivatkozó szabályozás.
Rendszeresen kérem a nemzeti szabványtár állásfoglalását konkrét témákkal kapcsolatban elérhető szabványokról. Egyáltalán nem ritka mikor egymástól eltérő szabványok is elérhetőek ugyanarról, és szintén gyakori válasz a témához tartozó szabványok létezésének hiánya.
Végül számomra határozott dilemmát okoz a szabványok hozzáférési módja, és ára. Ha mindenkinek jobb lenne egy bizonyos szempont szerinti előírások követése, akkor miért nem lehet ezeket minden sarkon, elektronikusan, nyomtatva szórólapon, és akár kérésre postázva elérni. A törvényeket bezzeg akárhol elérhetjük, legyen az akár büntetőjogi, polgárjogi, vállalati, vagy akármilyen más irányultságú.

Én úgy tudom, a szabványok bizonyos könyvtárakban megtalálhatóak. Talán kikölcsönözni nem lehet, de másolni, lefényképezni szabad. A nagyobb könyvtárakban érdemes rákérdezni! Pont ezért nem értem, miért ne lehetne lemásolni egy-két szabványt?

Ellenkeznem kell. A szabványt hivatalosan nem szabad másolni, és nyilvánosan sem szabad sehol megjeleníteni. Csak a jelölésére való hivatkozás legális, illetve néhány termékkel kapcsolatban növeli a vásárlók bizalmát ha a gyártó állítja, hogy betart bizonyos szabványokat.
A termékek forgalomba hozatali engedélyének kiadásakor is vizsgálnak néhány megfelelést.

A minimális keresztmetszet is meg van határozva ebben az esetben.

Idézet:
„hogy azok követése senki számára sem kötelezőek. Amit kötelező betartani az a törvény/jogszabály, illetve a helyi hatóságok előírása.”

Ahogy a következő mondatodban írod is, nem kötelező, de ha nem tartod be nem kapsz engedélyt, eljárás indulhat stb, tehát végső soron kötelező. Ez egy láncolat, (törvény, rendelet, végrehajtási utasítás, szabvány, műszaki előírás) A felsőbb szintű jogszabályokban csak hivatkozások, jobb esetben linkek.
Aki az adott szakmát űzi, annak ismernie kell az egész láncolatot. (azt nem állítom, hogy a láncolat minden esetben konzekvens, aminek lehet oka a sok törvény módosítás, hatáskörök áthelyezése, stb.
Végül mégse lehet egy rövid hozzászólásban egy egész famíliát felsorakoztatni.

Idézem magam:
2017 okt 08 hozzászólás

Idézet:
„Jogilag a szabványok alkalmazása Magyarországon nem kötelező. (úgy tudom az EU-ban sem). Bármely probléma esetén viszont neked kell bizonyítanod, hogy az általad alkalmazott módszer műszakilag egyenértékű, vagy jobb megoldás, mint amit a vonatkozó szabvány előír. (ez persze lássuk be nem egyszerű feladat). Tehát nem kötelező, de nem azt jelenti, hogy össze b....-uk és jól van az úgy, mert igenis felelősséggel tartozunk az adott megoldásért.
Viszont csak a villamos szabványokra vonatkozóan:
A „BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról” leánykori nevén OTSZ most már tvsz, egy laza mozdulattal a villamos szabványok kb 90%-át a kötelezően betartandó előírások közé emeli. Tehát összefoglalva. A szabványok alkalmazása nem kötelező csak ajánlott, viszont a villamos szabványoknál az érintésvédelmi szabványokat és a tűzvédelmi szabványokat kötelezően előírja a BM.”

Annyi kiegészítés, hogy OTSZ és TVMI párjuzamosan él

( Rég néztem ide.. )
Mivel magyarázzák ilyen esetben az ÁVK szükségességét?

Úgy látom mások már megtették.

Pontosan. Csak az nem mai szigorítás, az mindig is meg volt határozva.

A hurokimpedancia jóval nagyobb ilyen esetben, amit követni nehézkes lenne, az ÁVK-t meg ennyi változás (nem százszorosára változik, de mondjuk a hasraütéses tájékozódás miatt, hogy max kétszeresére) még marhára nem érdekel. Már persze, ha a hatvanas évektől szokásos 500 mA és ennél kisebb névleges hibaáramúakat nézzük.

azok követése senki számára sem kötelező
Azért ez annyira nem igaz. Például, ha nézzük a szabvány egyik alapelőírását, a kiegészítő védelem max 30 mA-es ÁVK-val passzust, az a szabvány definíciójából következőleg
- elsődlegesen azt az üzenetet közvetíti, hogy a fejlett világ szakértőinek közös megegyezése az, hogy ha fellépne 20 mA környékénél nagyobb rázás, akkor az töredékmásodperc alatt szűnjön meg, mert életveszélyes. És akkor ebben számodra az a mozgástér van, hogy megfelelő számú állat- és emberkísérlettel bizonyítod, hogy az emberiség általában többet kibír;
- a másodlagos üzenet az, hogy ezt a feladatot az ÁVK el tudja látni, ebben meg az a mozgástered van, hogy más módszerrel biztosítod. Hát vagy megakadályozod, hogy készülék burkolata valaha eltörjön, vezetéke valaha sérüljön, stb.

Tehát nem kötelező.

De van mikor kötelező! Pl. gázkészülékek esetében.

Ő is pontosan azt írta, csak ironikusan...
Az írásának a lényege, hogy papíron nem kötelező, de ha van eszed, és nem akarsz kockáztatni, nem akarsz bevizsgáltatni berendezéseket, nem akarod bebizonyítani, hogy sok ezer szakértő hülye, akkor alkalmazod a szabványt, "oszt csókolom".

Itt érthetően le van írva.