Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » Labortápegység készítése
Ha figyelmesebben olvasol ezt írtam: "LPSU-ban pl. az nagyon nem tetszik nekem, hogy pont a kikapcsoláskor van a FET magára hagyva". Tehát az LPSU nevű tápban van ez a nekem nem tetsző dolog, nem abban a rajzban amit csatoltál. Abban nincs semmi ami kiürítse a FET gate töltését csak az a 2k2, így romlik a szabályozás sebességének azon fele.
Ha nincsenek komoly igényeid, és fontosabb az egyszerűség valamint a könnyed variálhatóság, akkor nézd meg ezt is. EM-1-nek neveztem el, ez sem tökéletes, de úgy 90V-ig megépíthető anélkül hogy bármilyen segédtáp kellene hozzá (ez mondjuk az LPSU-ra is igaz), és úgy 350V-ig elmehetsz vele anélkül hogy a nyákon bármit kellene módosítani, ekkor kell egy 15-20VDC körüli külső segédtáp. Tovább csak azért nem lehet elmenni vele feszültségben, mert a 400V-osnál nagyobb elkó már nem fér bele, meg már az SMD ellenállások 200V körüli feszültségtűrése is képbe kerül. Közel 10 példány működik már belőle gond nélkül, nekem 2db 90V-os van bedobozolva, meg most készül a 350V-os változat. Az áteresztő nem IRFP hanem 3db STW20NK50Z, azért ez mert ebből van sok, és szemérmetlenül olcsón jutottam hozzá.
Ide teszem a rajzot is hogy ne privátban kelljen linkeket küldözgetni. Egy régi elektoros rajz egy az egyben, apró módosításokkal. Van egy finom szabályozó poti is a feszültség állításához, egy 1M ellenállás az áramszabályozó poti tönkremenetele esetére, meg a zéneres feszültségcsökkentés a stab IC-nek, hogy ne csak 35V-ig legyen használható.
A kívánt végfeszültséghez csak az R3 és R6 ellenállások értékét kell nagyobbra vagy kisebbre cserélni, ezek a panelen 2-2db soros SMD ellenállásból vannak, illetve a zénerek értékét kell módosítani, vagy elhagyni, illetve 90V felett külső segédtápot használni. A nyákterven a 90V-hoz tartozó értékek vannak, a rajzon 60V-hoz. Nagyobb feszültség (pl. 300V vagy afelett) esetén a nyákon a 2 átkötés helyére is ellenállás (huzallábas) kerül, így a visszacsatoló tagok (R3-R6) már 3-3db soros ellenállásból állnak, ezeket a láncokat illik párba válogatni, tehát nem az értékük tűrése a lényeg, hanem hogy egyformák legyenek, ugyanúgy ahogy R2 és R25 is. A valóságban még változó terhelésre (dinamikus viselkedés) is pontosan ugyanolyan teszteredményeket produkál az oszcilloszkópon mint a szimulátor tranziens analízisében. Erről is csatoltam régebben szkópábrákat. A hibái ennek is ugyanúgy látszanak a rajzon mint bármelyik másik labortápnak, pl. hogy az árama csak adott értékig tekerhető le, nulláig nem, ez a felépítés (kapcsolás) sajátossága, következménye, amihez az is hozzájárul hogy nincs külön söntje, a fetek source ellenállása egyben az áramszabályozás söntje is.
Ha hasonlót építenék, akkor biztosan nem raknék 3 különböző féle műszert a dobozba, egyrészt szerintem nem néz ki jól, (csiricsáré, gagyi kinézetet ad, mint régen a leddel telirakott "hangfalak"), másrészt ahány műszer, annyiféle szórás, és annyiféle értéket mutat. Ha több műszert építenék be, akkor az 3 egyforma típus lenne. Így értelmesen megfigyelhető lenne pl. a toroid hatásfoka. Gondolj bele, különböző műszerek esetén lehet, hogy a mérés szerint a toroid szekunderéből nagyobb teljesítmény jön majd ki, mint ami bement a primeren .
A sajátomra eredetileg egyenirányított kimenetet is szerettem volna, de az már egyszerűen nem fért el a dobozban, így egy külön dobozba építettem egyenirányítót, pufferrel, meg lágyindítóval, amit szükség esetén egy villásdugóval be tudok csatlakoztatni. Ebbe spec. lágyindító került ami 24....300VAC között képes működni (6db NTC + TNY255 + kéttranyós időzítő + relé + ledes visszajelzés).
1. A műszerek pontatlansága - nos, ez benne van a pakliban. Ha úgy alakul majd "korrigálom" valahogy.
2. Csiricsáré ? Lehetséges, de mint írtam bemutatónak szánom elsősorban, oktatási célzattal. És mint tudjuk: az ember vizuális lény. Bár az is igaz, aki akarja megérti a lényeget 4 műszer nélkül is. Ami meg a műszer "megbontását" illeti még megkeresnélek a későbbiekben - csak jöjjön meg előbb.
Köszönöm Ge Lee! Most már értem a 2k2-t... Köszönöm az EM-1-t, könnyen áttekinthető és világos.
Mellékelem saját, két hónapnyi elmeszüleményeim elejét (2) és végét (8_M), ahol szintén drain a kimenet. A cél az volt, hogyha valaki benyúl a fiókba, talál egy akármilyen trafót, ráteszi és kész a táp. Nyilván nem tudja túllépni a trafó szekunder feszültségét, és a "8_M" R1 és R14 ellenállásait is megfelelő értékűre kell cserélni. Nagyjából 10-15 mA folyjon rajtuk. Az R8-R9-et megfelelő osztásarányúra kell változtatni az elvárt kimeneti feszültségnek megfelelően úgy, hogy R8-on teljesen nyitott Q1 esetén se essen 10 V-nál nagyobb feszültség. Ellenkező esetben az U2 IC "-" bemenete "örökre" negatívabb marad a "+" bemenetnél, bárhogyan állítjuk is P_UKI potit, az IC kimenete "felmegy", zárja a Q2 kimenetét. Az "M" azt jelzi, hogy beépítettem az EM-1 kapcsolásodban található relét is. Szomorú az eredmény... Lehet, hogy a 8_M-be beültetett sok műszer okozza, de (nálam) minden beállításváltoztatásnál újra kell indítani a szimulációt, hogy normális értékeket mutassanak. Régebben a gyakorlatban végeztem néhány mérést az MC33072-vel, ami (szinte) megegyezik 2 x MC33071-el. Ube 1,7...2,4 mV-tól már működik, így az R11 kis értéke ellenére P_IKI-vel 6 mA-ig, illetve P_UKI-vel 4 mV-ig le lehet szabályozni az áramot ill. a feszültséget. Az R10 és R13 hivatott a poti kh esetén megakadályozni a kimenet megfutását, mivel azonnal leszabályoznak. A különböző potenciálú táplálás különtokozott IC-ket kívánt. Azért gondolkodtam másfelé, mert nem tudtam megoldani az előszabályzást, így maradt a FOK-GYEM koppintás. Találkoztál-e olyan megoldással, hogy szintén a drain a kimenet, és van előszabályozás: Köszönöm! A hozzászólás módosítva: Nov 15, 2018
PONTOSÍTVA: Ha az R8-R9 osztásarányát úgy választjuk meg, hogy az UKI kimeneti feszültség lényegesen kisebb legyen, mit a V1 bemenőfeszültség (pl az R9 70 kOhm-t 40 kOhm-ra cseréljük), akkor az R8-on 12 V-nál nagyobb is lehet a feszültségesés, ami U2 kimenetét "lehúzza". Ettől a Q2 kinyit, és (szinte) bárhová is állítjuk a P_UKI potenciométert nyitva is marad, gyakorlatilag a teljes V1-et a kimenetre juttatja Q3-Q4 és Q1 segítségével.
Mellékelem kapcsolásokat grafikusan is, műszererdő nélkül. Mindenesetre ez inkább kidolgozható elv, mint egy az egyben megvalósítandó kapcsolás. Például a "8_" 40 V 10 A-es beállításnál Q1 450 W-al fűtene, ehelyett azonban szinte azonnal tönkremenne... Lehet persze így is használni, de az áramot jelentősen korlátozni kell. A hozzászólás módosítva: Nov 16, 2018
Csak kérdezem, esetleg valamilyen mikrokontrolleres dologban nem gondolkozol? Nekem is idegen világ volt sokáig, de szerintem könnyen elsajátítható, lehet akár kész programokat lemásolni, kicsit átírni.
Egy arduino és egy 2x16 Lcd nem kerül sokba. Az lcdre minimum 4 mérési eredmény kifér. Szoftverből pedig lehet korrigálni a mérést
Majd jobban átnézem ha lesz időm, így első körben az látszik hogy ohmos terhelésen szépen működik a fesz és az áramszabályozás is, de amint rákapcsolgatok a 10k terhelés mellé egy 1Mohmot, amit észre sem vehetne, elkezd fűrészelni a feszültség, de nem is a kapcsolgatás ütemében mert az 10Hz, hanem kb. 500Hz-el ami vagy valami hiba, vagy gerjed a szabályozás vagy fene tudja, mert az sem segít rajta ha teszek kondit az IC be és kimenete közé.
Nem tudom milyen előszabályozást szeretnél, de műszaki szemmel nézve sem jó dolog, esetleg valami relés átkapcsoló, vagy az általam favorizált kétszerező kontra graetz egyenirányítás. Egyetlen kapcsoló az egész, és duplájára tudod venni a névleges bemenő feszültséget, tehát nem igaz amit írtál, hogy nem tudjuk túllépni a trafó szekunder feszültségét. Dehogynem, sőt, máris van egy úgymond "előszabályozód" akarom mondani átkapcsolód. Anélkül hogy bármit kellett volna építeni, vagy a trafóhoz hozzá kellett volna nyúlni. Analóg táp esetén én (szerintem teljesen logikusan) úgy gondolkodom, hogy sima, zavaroktól és zajoktól mentes feszültséget szeretnék a kimenetén, tehát elvből sem teszek elé semmilyen kapcsolóüzemű vagy tirisztoros szabályozást, mert az mind zavarforrás, ami akárhogy is, de meg fog jelenni a kimeneten. Tehát az analóg táp az valóban legyen analóg. Ha meg ez nem szükséges, és elfogadunk valamekkora zajt, akkor meg teljesen jó egy kapcsolóüzemű szabályozó, felesleges az analóg nyűgjeivel foglalkozni, és legyen kapcsolóüzemű az egész táp, annak minden előnyével együtt, tehát hagyjuk el a nagy, drága és nehéz hálózati trafót, nagyméretű puffert és a brutális disszipációt.
Én úgy kezdeném, hogy a D6-ot kapásból kidobnám, és tennék oda valami nagyobb feszültségű és áramú, valamint gyorsabb diódát, pl. UF5404, vagy valami hasonlóan gyors és nagyobb áramút az SF vagy a HR sorozatból. Aztán beültetnék mindent, és a C10 puffer és a tranyók kollektora közé tennék valami áramkorlátot (izzó, 5W-os ellenállás akármi) és megnézném hogy rendben működik-e a táp, állítható-e a feszültség és az áram. Ha igen, akkor kivenném az áramkorlátot és használnám.
Oké, köszi.
A C8 56pF-os kondi helyett rakhatok eltérő értéket, ha igen mekkorát? Vagy az kritikus, és nem jó helyette más?
Oda nagyobbat tennék, 68pF és 680pF között bármekkorát.
Sziasztok!
Egy ismerősöm egy olyan kérdéssel talált meg, hogy szeretne egy labortápot csinálni. Amire kell neki oda elég egy 0-15V és max 5A vagy 10A maximális kimenet. Az egyik dolog amire használná, az a mély merült telefon akkumulátorok visszahozása, amihez kell a tápra egy áramkorlát, és folyamatos áramerősség mérés is. Leegyszerűsítve: 1 csatorna bőven elég Kimenő max áram 5A vagy 10A és a kimenő max fesz 15V (azért méreteztem így, mert ha esetleg másra is szeretné használni, akkor legyen rá lehetősége) Áramkorlát és feszültségszabályzás Folyamatos kijelzés ahol látja a feszültséget és a fogyasztó által felvett áramot Mivel nekem vannak ehhez minimális alapjaim így engem kért meg erre, viszont kapcsolási rajzot és nyáktervet még sose készítettem Arra szeretnélek titeket kérni, hogy tudnátok esetleg valami előre elkészített kapcsolást és nyáktervet küldeni? Ha a max áram kisebb/nagyobb vagy a max. feszültség akkor nem lesz abból gond, viszont a minimum ami kellene a 15V és 5A. A trafótekercseltetés / vásárlás jönne utána, először csak szükségem lenne egy biztos alapra. Előre is köszönöm mindenkinek!
A BY-t tenném mert az gyors is, a másik kettő mezei dióda. El azért ne vágd a nyákot, tedd akkor a táp és a trafó közé, vagy ha még nem ültetted be akkor drótozd ki addig a graetz-et és a puffert. Vagy tedd a biztosíték helyére, de akkor nem ártana a puffert kivenni és addig valami kisebbel (pl. 470uF) helyettesíteni, hogy a benne tárolt töltés ne ölje meg a félvezetőket ha gond van. Arra az is elég hogy megnézd működik-e a fesszabályozás, meg úgy 0,5A értékig az áramszabályozás ellenőrzésére is elég, bár akkor már az áramkorlátozó akármin is nagyobb feszültség fog esni.
Ha szétnézel a topikban elég bő a lehetőségek tárháza, tranyósban a 723-ast javaslom, fetesben pedig vagy az EM-1-et vagy az LPSU-t. Mindhárom illeszthető a kívánt feszültség és áramértékekhez némi módosítással.
Köszi szépen!
Nekiállok olvasgatni. Hatékonyságban melyik a jobb? A hozzászólás módosítva: Nov 21, 2018
Teljesen mindegy, de nagyobb áramokra üzembiztosabb és olcsóbb ha FET az áteresztő elem. Ha előbb érdeklődtél volna, pár napja vasaltam le és marattam ki 6db-ot abból a nyákból amit az oldal tetején lévő hozzászólásomban látsz, belefért volna egy hetedik is. Mostanában nem fogok csinálni belőle többet.
Még két kérdés mielőtt bekapcsolom:
- Az 5db teljesítmény tranyót elvileg nem kell elszigetelni a hűtőbordán egymástól, mert mindegyik kollektora közös? - A panel szélén a (Ki+) , (Us+) valamint a (Ki-) , (Us-) pontokat össze kell kötni? Vagy mi egyebet kell vele csinálni? Miért van külön kivezetve?
Nem kell, de arra ügyelni kell, hogy a hűtőborda ne kerüljön a szereléskor más potenciálra. Ha ez nem biztosítható mert mondjuk a hűtőborda fémes kapcsolatban van a negatívval, földdel, akármivel, akkor viszont minden egyes félvezetőt szigetelten kell rátenni.
A 4db kimenet azért van, mert a tervező kivezette a feszültségszabályozás viszonyítási pontjait. A gyakorlatban semmi szükség rá, tehát nyugodtan összekötheted, de ha már ott van akkor célszerűbb a kimeneti kapcsokon, tehát a banánhüvelyen összekötni. Az (lenne) a szerepe, hogy ha a beépítés esetén esetleg hosszabb és vékonyabb kábeleket használsz, akkor azokon nagyobb átfolyó áram esetén feszültség esik (mivel ellenállása van), de mivel nincs benne a szabályozó körben, ezért ezt a hibát a szabályozó nem tudja a feszültség szabályozásakor korrigálni. Ha viszont a kimeneti kapcsokon kötöd össze, akkor a kapcsokon lévő feszültséghez képest történik a szabályozás, tehát nem lesz baj ha az odavezető nagyáramú kábelnek netán nagyobb ellenállása van, mert az azon eső feszültséget is kiszabályozza a táp. A gyakorlatban nincs jelentősége, mert a belső kábelezés általában kellően rövid, és kellően nagy átmérőjű ahhoz, hogy azon számottevő feszültség essen. Jóval több fog esni majd a csatlakozó után, a dobozon kívül lévő kábelen a táplálandó eszközig. Szóval ilyen ágyúval verébre dolog.
Pont hogy arra való a 4 vezetékes mérés, hogy a csatlakozó és a fogyasztó közötti fesz. esést is belevonjuk a mérőkörbe, és a táp korrigálni tudja. A két mérővezetéket a két tápvezetékkel ezért célszerű a fogyasztónál közösíteni. (nem a banándugóknál)
Inkább viszek el 2 vastagabb drótot mint 4 vékonyat. És ahol ennek valóban értelme lenne, egy 2-3 méter hosszú érpárnál ott meg vagy működik vagy nem. Mértünk ilyet a cégnél annak idején, és szépen lengett tőle a szabályozás, ha úgy vesszük gerjedt. Akkor van értelme?
Az a régi, szép TTL korszak jut eszembe. A készülékben 20 db Europa kártya tele MSI elemekkel (5V -+0.5V), az 5V -os tápja 125W -os (25A) volt. Két vezetékes táplálásnál nem működött rendesen. A hátlap sín közepéről visszavitt érzékelő vezetékekkel működött.
A hozzászólás módosítva: Nov 21, 2018
Úgy kell megcsinálni a tápot, hogy lengjen, ne gerjedjen. Nekem jó lenne egy ilyen, főleg 5-10-20A-nál már a vastag vezetéken is esik a feszültség rendesen!
Én erről a tápról elég rosszakat olvastam, nem javaslom.
De ha készet keresne a kollega, akkor ajánljunk már készet: AC 230V -> DC 24V 5A , 12,5 USD, Bővebben: Link, vagy egy kallódó 90W-os notitáp, akármi Erre pedig valami kész, kijelzős CC/CV buck, pl. ez: Bővebben: Link Ehhez már csak a kábelezés kell...
Ha jó lenne akkor miért nem csinálsz? A 4 vezetékes megoldást bármelyik táppal meg tudod csinálni, nem csak azzal.
Vajon annak a fogyasztónak, amelyiknek 10A áram kell, mennyit számít az a 20mV feszültségesés a kábelen?
Legutóbb 20A folyt egy másfél méteres kábelen, a keresztmetszet kb. 2mm2-es, és azon nem 10mV esett, hanem 3-4V. Én nem az áramkör és a banándugó közötti 10cm kábelre gondolok, hanem a táp és a táplált áramkör közöttire.
Tervben van egy ilyen táp. 30V 20A már elég lenne pár dologra.
Énis énis énis
|
Bejelentkezés
Hirdetés |