Te egy úr vagy! Kevés ilyen van itt a fórumon!
Viszont Killbill, ilyent ne írjál, hogy badarság, mert az az igazság, hogy két diódát nem lehet párhuzamosan kapcsolni, hogy nagyobb árammal "terhelhessük". Pontosan úgy lehet párhuzamosan kapcsolni, ha biztosítjuk a megfelelő áramelosztást. Ami csak valamilyen árambefolyásoló alkatrésszel lehet, ami sorban lesz a diódákkal, tehát a két dióda nem lesz párhuzamosan, mert ugye mindegyikkel ott van sorban egy ellenállás.
A másik, ha egy félvezetőt a határadatai közelébe akarsz működtetni, az ugyan kibírja nagy valószínűséggel, de az élettartama eléggé le fog rövidülni. Szerintem azért írta Ronin75, hogy nem fogja kibírni, mert a mai félvezetők zöme Távolkeleten (legfőképpen Kínában) készül, és eléggé alá vannak méretezve így arra sincs garancia, hogy a megadott értékeket (áram-feszültség-teljesítmény-kapcsolási idő)biztosan tartósan kibírják.
De ez a fórum nem erről szól, szerintem ne is kötekedjünk ezeken a dolgokon, sokkal jobban előreviszi az oldalt a pozitív hozzáállás! További jó elektronikázást kívánok mindegyikőtöknek!

Érdekesnek találtam a párhuzamosan kapcsolt dióda témakört, és utána olvastam. Bővebben: Link Az ST dokumentumaiban megbízok, jókat írnak. A lényeg, hogy az áram meg fog a két dióda között oszlani, nem tökéletesen egyforma arányban természetesen, az egyik dióda több áramot fog vinni, mint a másik, de mivel az ilyenkor jobban fűt (és a másik dióda termikus kapcsolatban van vele, mint pl. a dual dióda egy TO-220-as tokban), így a másik dióda is melegebb lesz, neki is csökkenni kezd a nyitófeszültsége. Így az áram különbsége nem tud bármilyen nagy lenni. Ezeket a TO220-as diódákat pedig a gyártó elég hasonlóra gyártja egy tokon belül. Pl. én MBR20100-at terveztem a 15A-es műterhelésbe, így tokonként 7.5A-nek kellene folynia, adatlap szerint 10A is folyhat maximum, így van 2.5A-nyi tartalék, amit a nyitófeszültség miatt kialakuló áramkülönbség kihasználhat.
Idézem a cikk végét:
- a nagyobb feszültségű diódák (600V) nyitófeszültségénél nagyobb a szórás, mint a kisebb feszültségű diódánál (200V). Ugyanez érvényes a 200V vs. 100V, és 100V vs. 45V diódákra. Tehát a 45V alatti diódák nyitófesz. szórása a legkisebb.
- gyors diódák nyitófesz. szórása kisebb, mint a lassúaké
- gyakorlatilag az egy tokban levő közös anódos diódák minden probléma nélkül köthetők párhuzamosan, mert azonos hordozón vannak, és a maximális nyitófesz. szórás kicsi.
- alacsony feszültségű (<60V) diódák szintén köthetőek párhuzamosan, csak ügyelni kell, hogy köztük megfelelő legyen a termikus kapcsolat (nyák kialakítása, SMD alkatrész használata közös PAD-del, mint a PC tápoknál a diódák egy lába egy pici bordához van forrasztva, stb).
- ajánlott gyakorlari érték: maximális nyitófeszültség eltérés: 40mV. Ezzel garantálva lesz az áram megfelelő elosztása.

Nem azért írtam ezt le, hogy a saját igazam bizonygassam! Érdekelt a téma, mivel én is használok egy dual diódát nagy áramon, és ha ez ténylegesen a dióda tönkremenetelével jár, akkor változtatnom kell a kialakításon. Nem muszáj mindenkinek egyetértenie vele.
Üdv.

Üdv! Ebbe a témába azért nem szóltam bele, mert ezt a módszert használom a gyakorlatban évtizedek óta, de akkora vehemenciával bizonygattátok a nem helyességét, gondoltam lapítok. Néha volt vele problémám csak, mert sok volt a párhuzamos dióda és becsúszott valami gikszer. Mióta bontásból kitermelhető kettős diódákhoz hozzáférek, párhuzamosítom is őket. Nem üzemszerűen az egy dióda áramának duplájára, mint inkább a pillanatnyi túlterhelés okozta veszély elhárításra. A közös hűtőborda inkább volt célszerűség, mint megfontoltság.
A mellékelt kép, bár egyedenként 15 A-es diódákat mutatja, a 4 db dióda (2 db tok) azért van párhuzamosan, mert elfér, van és 66000 µF -nyi kondenzátorra van kötve. Direkt kipróbáltam zárlatban. Csak a műszerzsinórom vége bánta.
Terhelés megosztással más alkatrészeket is kötöttem párhuzamosan. Meglepő módon MOSFET nél nem igazán jött be.

Milyen az a mágneses rezonancia töltés? Meg a másik? Mert én úgy gondolom, hogy a vezeték nélküli töltés az indukciós töltés. Találtam egy oldalt, ahol érthetetlenül magyarázzák el, valaki leírná magyarul? http://hu.wifismartdevices-es.com/info/types-and-advantages-and-dis...6.html

Az első csőrészhez tettél katód ellenállást vagy fojtót? Mekkora volt a rács feszültség?

Sziasztok,
Vezetéken folyó váltóáramot szeretnék kijelezni LED-el.
Adott egy fázisvezeték amit nem lehet megbontani (tehát árammérő tekercset nem tudok ráhúzni), ezen kellene kijelezni, hogy folyik-e áram aminek nem érdekel az értéke csak a jelenléte. A LED működtetéséhez 5 Volt rendelkezésre áll.
Biztos van rá valami mód csak nem ugrik be semmi ötlet. Valaki esetleg tud tippet adni, merre induljak el?

Mekkora a feszültség és mekkora az a minimális áram, amire jelezni akarsz?

Jogos a kérdés, 230Volt/0,5A min.

Szia,

Esetleg olyan megoldás, mint a "lakatfogós" árammérőknél, ahol nyitható a vasmag?

Egyszerűen két fél vasmagot kell elképzelni. Az egyiken ott a megfelelő menetszámú tekercs, ami a LED-es áramkörhöz kell.

Ezt szerintem a google fordítóprogramtól kellene megkérdezni... Külön-külön minden szónak van értelme, de a fogalom nem is bizos, hogy létezik. Az egész honlap nagyon gagyin van magyarra forítva...

Igen, ilyesmi érzékelő kellene, aztán a tekercsről vett jelet erősíteni kellene, majd egy komparátor után a LED-et kapcsoló áramkör. Én ellőnék erre egy attiny-t, de proli007 simán megoldja ezt 2 tranyóval, 3 ellenállással és egy kondival, ami ugyanazt tudja

Maga a mérőfej lehet DIY: Bővebben: Link
Vagy épp lehet valami nagyon olcsó kínai lakatfogós játékból is kiindulni: Bővebben: Link

Az első linkre: ilyen nagy csipeszem nekem is van itthon, már csak a többit kell összehozni.

Most akkor nagyom várom proli007 jelentkezését.

Én a magyar szöveget bevágtam google translate-be, gondolom azzal készült, szóval visszafelé is menni kellene neki. Így "magnetic resonance wireless charging" jött ki, amit google-be írva ezt találtam: Bővebben: Link.

Mélyebben nem foglalkoztat a téma, szóval itt megálltam

Megnéztem a videót, tetszik a megoldás, ha jól sejtem akkor egy műveleti erősitő után rakott 555 IC meg is oldaná a problémámat. Vagy nem?

Fogalmam sincs, én nem néztem meg a videót. (Mármint most, mert valamikor régebben szembejött már, de már elfelejtettem.) Viszont törpöltem egy kicsit, csatolva.

Szóval az első opamp csinál egy erősítést a mérőfejről vett jelen. Aztán a dióda ezen ejt 0,6-0,7 Voltot, a maradék feszültséggel tölti a kondit. Úgy kell az erősítést belőni, hogy az általad kizárt tartományt a didóda "megfogja". A második opamp komparátorként működik, ha a kondi feszültsége meghaladja a feszültségosztóval beállított szintet, akkor meghajtja a LED-et.

Ez nem egy kidolgozott kapcsolás, csak egy ötlet, de kapcs. rajzként talán érthetőbb, mint csak elmesélve. És lehet nem ártana a kondival párhuzamosan egy ellenállás ami kisüti a kondit, sőt, szerintem kellene is. És valszeg lesz egy olyan tartomány, ahol a LED villogni fog valamekkora kitöltéssel, nem tökéletes a cucc.

De az első lépés a "mérőfej" elkészítése és kimérése, utána lehet elkezdeni matekozni.

Kösz az ötleteket, holnap nekiállok valamit összedobni. Az 555-re azért gondoltam mert azt lehet billenteni, ezáltal határozott jel lesz a LED-hez. Persze ez is csak fejben jön össze nekem, ki kell próbálnom. DE van már elinduláshoz alap és ez jó.

A SZIGMA-ban volt.

Én a helyedben azzal kezdeném, hogy keresnék egy kis EI magos hálózati trafót. Mondjuk egy régi nem kapcsolóüzemű telentöltőt, vagy hasonlót. Szekunder feszültsége mindegy. A középső oszlop külső élénél elfűrészelném a vasmagot minkét végén, így leesik egy "U" darab, és kaptál egy "láncszem" vasmagos trafót, aminek az egyik oldala fele keresztmetszetű, de ez lényegtelen. Ezek után befűrészelném a külső oldalt a szekunder tekercs két végének magasságában. A kieső rész nem kell, eldobható. Így kaptál egy "C" alakú vasmagot. Ezután szépen be tudod fűrészelni a szekunder tekercset, és óvatosan le lehet vakarni a tekercset. A huzalt el lehet dobni. Következő lépésként, a másik oldalból megmaradt "U" vasmagdarabból kifűrészelsz egy "passzentos" darabot, mert amit kivágtál az két fűrésznyommal rövidebb, légrést pedig nem akarunk.

Végül áthúzol a szekunder tekercs helyén egy vezetéket, a kivágott darabbal zárod a mágneskört. Ezután egy ismert terheléssel, mondjuk asztali lámpa, megméred hogy mekkora feszültség indukálódik a primer tekercsen. Bediktálod nekünk a terhelés értékét és a mért feszültség értékét, ami alapján már tudunk konkrét kapcsolást javasolni.

Áramváltót úgyis kell csinálnod. Ráadásul zárt vasmagosat, mert direkt kipróbáltam, nagyon kicsi feszültség keletkezik nyitott mágneskör esetén (10 mV alatt, bőven...).

Várjuk az eredményt, addig szerintem ne is kezdj el az elektronikával foglakozni.

Ez így elég húzós meló de van benne ráció. Viszont ennyi munkára csak valamikor a jövő héten időm. Ha addig nem jutok dűlőre akkor elgondolkodom, hogy nekikezdjek-e.

Hol tudok ilyen trafot venni/gyartatni?
Meretek: 50x42x35; Prim: 230VAC 2-5; Szek: 22VAC 7-12; telj: >7VA;
A netet bujva nem talaltam eleg sokaig...

Ez a fotó alapján 220V primer, manapság 230-at használunk, vagyis ez a trafó kereken 23 Voltot ad ki 230 primerfesz esetén (rendesen terhelve). Nem tudom ami mögötte van az megbírkózik-e 24 Volttal, szerintem bele kellene férnie a tűrésbe. Szerintem 230V->24V vagy 230V->2x12V trafót könnyebben találsz.
A másik út megkérdezni a gyártót, hogy tud-e ilyet szállítani, jó eséllyel ez is olcsóbb lesz, mint gyártatni.
De ha már gyártatás, akkor ezekben valamilyen EI mag van, szóval megfelelő méretűt kell tekertetni, aztán köré valami 3D nyomtatott doboz (vagy egy szétbontott trafóé), kiöntve gyantával, az aljára pedig lehet nyákból megfelelő kivezetést csinálni. Szerintem ez a legdrágább mind közül.

Üdv mindenkinek.

Összeállítottam Ezt a kapcsolást, de a hőmérséklet 29°C és lassan emelkedik.

Az lenne a kérdésem, hogy lehet-e a DS3231 rtc-t rábíni, hagy a valós hőmérsékletet mutassa?

Köszönöm.

A chip a saját, belső hőmérsékletét adja meg, ez nem egy hőmérő IC. Minél gyakrabban kérdezgeted, annál jobban dolgoztatod a chip-et, és melegszik. Ez ilyen. Ha egyszer "beáll" a hőmérséklet, akkor kompenzálhatsz, hogy pl. jellemzően 10 fokkal melegebb, mint a külső hőmérséket, de ez akkor is csak egy becslés lesz.
Tegyél mellé egy DS18B20-at, az hőmérő chip, van rá arduino lib, példakód is rengeteg.

Köszönöm válaszod.

Javaslom a kivágást enyhén ferdére készíteni, úgy könnyebb légrésmentesre és könnyebben összerakhatóra megcsinálni.

Sziasztok! Van egy 12v 2w-os telj.ventilátorom ,hogy tudnám megoldani hogy kikapcsolás után még 1-2 percig működjön?? köszönöm!

Két perccel később kapcsolod ki, mint elöször gondolod. Tudnád részletezni a körülményeket? Egy-két perc viszonylag hosszú idő, akkumulátor lesz a megoldás igaz, annak pedig 12 V kevés. Már ha nem áll rendelkezésre egyéb feszültségforrás.

Köszönöm a választ, bár sajnos nem vagyok előbbre. Eddig működött, tönkrement, gyártó nem elérhető. 22V-os szekunder feszültséget szeretnék kapni ilyen méretű trafóval - sajnos nincs kapcsolatom. Tudtok mondani esetleg?

Itt keresgélj: Bővebben: Link.

A TME oldalon 2 db 22V szekunderű trafó van, az egyik 4 VA, a másik 5 VA, neki minimum 7 VA kellene. Én digikey-t néztem először, de orr se teng túl a 22V szekunder, ezért javasoltam neki, hogy 24V vagy 2x12V trafók között nézelődjön. És teljesítményben is inkább 5VA és 10 VA van, az egyik ugye kicsi, a másikat pedig a névleges 70%-án terheled, tehát a feszültsége annak is nagyobb lesz. Mondjuk ha vesz 24V 10 VA-s trafót akkor még inkább...