Köszönöm a válaszokat!

Kiegészítések:
- Légkábelen jön be a villany a házba.
- Volt valami felújítás pár éve, amikor egy csomó csövezést megszüntettek, és helyette falkábelek kerültek be (olyan 1,5m magasságban vezetve) a mennyezetet és világítást kivéve (mindenhol 1,5-es vezetékkel)..
A mosógépnek és villanyos radiátor-fűtőbetétnek (törölközőszárító) volt egyedül külön ág húzva.

Mindenképpen kell regiszrált villanyszerelőt hívnom, majd akkor ezt is letutizom.
FI relé mindenképpen tervben van.

Sziasztok

Napelemes rendszer kialakítását tervezzük (4,68 KWp), a céggel a rendszer megtervezése és a szerződéskötés megtörtént. A rendszer kiépítést elvégző személy kért képeket a lakás kiselosztó dobozáról ahová az invertert tudják csatlakoztatni. A kiselosztó doboz nálunk még a régi kialakítású, ezt meg is írták hogy cserélni kell újra ami tartalmaz egy kalapsínt a kismegszakítóknak egy nulla sínt és egy védő földelő sínt a csatlakozásokhoz.

Az inverterhez is szoktak még külön kismegszakítót tenni a hálózatra kötés előtt mert ha igen akkor olyan elosztószekrény veszünk amibe minden elfér. ( Az inverter 3 fázisú lesz)

A védőföldelés nálunk még elvileg a villanyoszlopról jön, ezt szeretném megkérdezni hogy az úgy jó e vagy földelő szondát kellene leütni a villanyóra közelébe. A villanyóra elhelyezkedése lépcső alatt és beton padló van körülötte.

Szia. Pontosabb megfogalmazást a villanyszerelős topikban fogsz szerintem kapni, de ha nincs helyi földelésed, akkor arra mindenképp szükség van ha a rendszerhez hozzá lesz nyúlva.

A védőföldelés megléte már 1980 óta kötelező. Nem az oszlopról kapod, hanem a mérőhelynél kell kialakítani. Egy földelőszondát kell leütni. A jelenlegi helye nem a legszerencsésebb helyen van, valószínűleg utólag lett odaépítve a lépcső. Ilyen mértékű átalakítás esetén a mérőhely szabványosítással együtt mérőhely áthelyezést is célszerű megvalósítani.

Nem vagyok én ebben napi szinten benne, de megnéztem a szolgáltatók honlapját, hátha vasárnap hajnalban megváltozott a helyzet, de nem. Továbbra is egy kétirányú forgalmat mérni képes mérő a napelemes rendszereknél a követelmény a net szerint, ami úgyis mérőhely szabványosítással jár, ami meg nagyon jó alkalmat ad (és egyúttal kötelez is) a földelés kiépítésére.
Vagy ez egy partizán napelemes rendszer lesz, a szolgáltató kihagyásával?

Hálózatba visszatáplálós rendszer lesz kialakítva. A ház 1 éve lett teljesen leszigetelve rombolni nem nagyon szeretnénk.

A mérőhely mellett kívül csak térkövezve lett ha a legszélsőt felvennénk és oda lenne leütve a földelőszonda az úgy mennyire lenne jó úgy olvastam hogy a mérőhelytől maximum 2 méterre lehet elhelyezni itt még bőven 2 méteren belül lenne.
Vagy a mostani villanyóra alá kellene leütni, de itt betont is kellene felverni.

Legjobb, ha a környéken elérhető regisztrált villanyszerelőt kérdezed meg. Szerintem nem úszod meg szabványosítás nélkül, ami azt jelenti, hogy a lépcső alatti mérőszekrényed elkerül onnan. Addig nem érdemes leütni a földelőt. Földelőt (segédföldelőt) lehet tenni az inverter közelébe is. Ugyanúgy kell kiépíteni, mint ami az óra közelébe kerülne. Jó esetben azt is elegendőnek fogadják el.

Ha az ajtót leveszed és egy kicsit távolabbi képet is tudsz készíteni, többet lehet látni.
Ha azt a belső teret, ha lehet növelni, kijjebb hozni az a falat, amin az ajtó van, akkor talán oda elférne az inverter és az akkuk is.

Sajnos ez a sorrend nem biztos, hogy szerencsés döntés.
A helyi kiválasztott regisztrált villanyszerelő többet tud mondani helyszíni szemle után.

A villanyóránál a külső fal nem olyan vastag 10mm szigetelés van rajta, mozdítani nem lehet.
Az inverter fentre a bejárati ajtó mellé kerülne fölülre a kismegszakító mellé. Akkumulátor nem lesz hozzá.

Megnézessük a helyi villanyszerelővel is.

Sziasztok!

Korábban kaptam tőletek tanácsot azzal kapcsolatban, hogy a mostani villanyórámtól 30m-re szeretnék kialakítani egy kapcsolószekrényt. Azt javasoltátok, hogy 4X16 alu földkábellel menjek tovább, és egy földelőszondával oldjam meg a védőföldelést. Sokan olvasgattam azóta a témában és vannak kérdéseim, nehogy rosszul kössek be valamit.

Ha jól olvastam a szakirodalomban a PEN vezetőt először a föld sínre kötjük be, majd onnan átkötjük a nulla sínre. Így amíg van nulla, addig a védőföld is biztosan üzemképes. ha jól értem ez csak a két sín közötti szakaszra érvényes. Ha a védőföld sínről leszakad a földelőszonda akkor már nem. Az első kérdésem, hogy ez jól gondolom-e, hogy ugyanúgy lesz nulla, csak épp védőföld nem? Tehetünk-e ez ellen valamit?

Második: nézegettem a mostani bekötést. A villanyóra mögé nem látok be, hogy ott mit kötöttek össze, de minden bizonnyal ott történt meg a nulla és a védőföld összekötése. Amit látok, egy, a villanyóra alatt lévő kötődobozban, hogy a villanyórából már külön jön ki a nulla és külön a védőföld. A földelőszonda itt került rákötésre a védőföld sínre is. Ez így megfelelő? Ha az első kérdésnél tényleg elengedhetetlen, hogy a PEN vezető előbb a védőföldre legyen kötve, hogyan tudom ellenőrízni, hogy tényleg így történt-e a villanyóra szekrényben?

Harmadik: a földkábelem bekötése során, a fázisokat bekötöm, az rendben, a PEN vezetőt hova kössem, a villanyóra alatti kapcsolódoboz védőföld sínjére, vagy a nullára? Vagy csak és kizárólag plombabontás után lehet ezt szakszerűen bekötni?

Az újonnan kialakított kapcsolószekrényben is ugyanez a kérdés. A PEN vezető megy a védőföld sínre, és onnan kerül átkötésre az N sínre? Az ottani földelőszonda értelem szerűen a védőföld sínre kerül bekötésre.?

A földelőszonda megfelelőségét, hogyan tudom mérni, vizsgálni? Mik a határértékek, tudtok-e küldeni erről egy leírást?

köszi:

Peti

Nekem egyszer azt mondta egy "öreg szaki", hogy a földelést úgy tudom ellenőrizni, hogy a fázist összeérintem a földeléssel és ha levágja az automatát, akkor tuti jó.

Miért nem 5 eres kábelt használsz?

A PEN-t nem összekötjük, hanem szétválasszuk PE (védővezető)) és N (Nulla ) vezetőre.
A szétválasztott vezetőket utána már nem szabad ismét összekötni.
Ha 4 eres földkábelt használsz a PEN vezetőt kell továbbvinni és ott szétválasztani.
A rajz segít ebben.
Csak 1 épületet rajzoltam, de ez lehet több is, többfelé ágaztatva.

Az indok egyszerű :5x6 mm2 NYY-J Réz földkábel 1000 Ft / m és 4x16 mm2 NAYY-J Aluminium földkábel 450 Ft/m ár körül.
Gondolj bele egy kisebb üdülőtelep egymástól 30 méterre 10 épület, helyi földelés meg így is kell a távolság miatt is.

Igen, szerintem a lépcső alatti térben megoldható, ott ahol a seprű támaszkodik, annak a tövében leüthető a földelőszonda és a mérőhelyhez vezethető. Így nem kell nagy rombolást végezni. Csak a védőföldelés összekötő doboz helyét kell ügyesen kialakítani kívül, de belül vezetve, átfúrva, hogy szép és jó is legyen.

Hát, ami az első (bár éppen számozatlan) kérdésedet illeti, bocs, nem hatoltál még elég mélyre abban a szakirodalomban.
Ha PEN van, akkor az érintésvédelem módja a nullázás (TN). Annak meg a lényege az, hogy a földpotenciálon tartott hálózati vezető van tulajdonképpen kikötve a készülék testére, csak
- egyrészt vékony vezetőknél már külön vezetőt alkalmazunk erre a célra (de ahogy mész a tápirány felé, látod, hogy ez bizony a hálózat nullapontjáig egyben van) is, és külön vezetőt az energiaellátásban szükséges nullavezető céljára is
- másrészt attól a ponttól, amikor külön vezetőt alkalmazunk, van még egy földelés, mondhatnám, hogy pótkötél gyanánt
Így aztán, ha a földelőszonda eltűnik, ha minden más jó, nem nagyon történik semmi (volt időszak, mikor egyfázisú, kis áramú vételezési helyeknél nem is volt kötelező). A helyi földelés megerősítő hatása tűnik el, de mivel a PEN vezető a transzformátor csillagpontjáig jó esetben 150 helyen van leföldelve...
Persze, onnan kezdve vannak a bajok, hogy a laikus kifejezést (védőföld, védővezető helyett) használod, de szakemberként akarod értelmezni. Neked nem védőföld jön a villanyórától (Ferraris-rendszerű fogyasztásmérő ), hanem védővezető. Ami egyébként az előzők szerint földelt.
Na, az egészen más, ha megszakad a PEN, akkor bizony súlyosan kell a helyi földelés.
De ez már a következő fejezet.

Köszönöm mindenkinek a választ, és a felvilágosításokat is. Nagyon hasznosak. A lényeg azonban még mindig nem világos számomra, ezért lefényképeztem azt a bizonyos villanyóra alatti kapcsolószekrényt, mellékelem.

A középen felülről bejövő vezetékek a fogyasztásmérőtől jönnek, az plombált terület, oda nem tudtam bekukkantani. A PE és az N szétválasztása biztosan ott történt meg.

A kérdésem: jól értelmezem-e, hogy a jobb oldali sín a védővezető, és ide beköthetem a földkábelem PEN vezetékét? Vagy mindenképpen plombabontás után köthető csak be szakszerűen?

További infó a képhez: jobb fent bejövő zöld sárga, az alul balról első bejövő almérő védővezetője. Alul balról a második a ház betáp földkábele. Alul jobb oldalt a meglévő földelőszonda kábele látható.

A PEN vezető kötése nem véletlenül van plombált helyen, azt jobb ha regisztrált szerelő végzi el szakszerűen, pláne 3 fázis esetén. Kötéslazulás, szakadás esetén nagy problémát tud okozni.

A regisztrált szerelő + az újraplombálás költsége akkor kb ki is egyenlítette az öt réz vezeték vs négy alu + szonda költséget.

Azt akarnád mondani, hogy a mérőtől ide jön a vezeték, megszakítatlanul? Az nagyon gáz lenne...
A józan és és a szabvány azt mondja, hogy:
Mért fővezeték: a mért fogyasztói hálózat részét képező vezeték, amely a fogyasztásmérő
berendezést köti össze a fogyasztói főelosztótáblával.

Ez a fogyasztói főelosztótábla. Fölötte van egy vele összeszerelt szekrényben a fogyasztásmérő.

Bocs, ez nem az, mert:
1.4.2.3. Fogyasztói főelosztótábla: a mért fogyasztói hálózat részét képező, ennek a fogyasztásmérő berendezés utáni első elosztására és az egyes áramkörökbe iktatott túláramvédelmi készülékek elhelyezésére szolgáló elosztótábla.

Sziasztok! A következő lenne a kérdésem. Új házba költöztünk, ahol hamarosan fel lesz újítva a vezeték rendszer. Adott egy Vaillant kondenzációs kazán, ami földelt konnektorba van bedugva, viszont az alatta lévő 5 bemenő cső "látszólag" nincs bekötve az EPH-ba. (Használati melegvíz be ki gáz és fűtés előremenő és visszatérő) Viszont a villanyórától megy egy 10mm2-es kábel a gázóra felé. Kérdésem az lenne, hogy így elfogadható az EPH vagy mindenképpen húzassak ki vezetéket külön a kazánhoz is? Multiméterrel szakadásvizsgálóval a konnektor föld és a csaptelep folytonosságot jelez, akkor is ha a kazán kivan húzva. Illetve a kád és zuhanytálca akril. A zuhanytálcánál nem jelent gondot, de a kád be van építve és nincs szerelő nyílás, kérdés az, hogy ezeket is be kell kötni az EPH-ba megfelelő közdarabbal? Azért kérdem mert nem szeretném ha a szerelő úgy menne el, hogy azt mondja ez nem szükséges, nem kell. Illetve adott egy 2 méteres horganyzott kereszt földelő, amit nem kizárt hogy nekem kell majd leverni. Ezt hogy érdemes? Áshatok neki gödröt és indíthatom onnan?

A kazánnál így kellene kinézni :

A védőföldelésnek meg a mérőhelynél van a helye:
Ez is egy 2 m keresztföldelő, de a teteje 0,5 m mélyen van, tehát 2,5 m mélyen.
Természetesen a védőföldelés össze van kötve a kazánnál levő EPH csomóponttal.

Sziasztok!

Kb. 8 hónappal a beköltözés után (nagyjából 2 hete) elkezdett rázni a tusoló (zuhanyrózsa és csaptelep) és a mosdó csaptelepe. Ez csak akkor jelentkezik ha egy pár másodpercig már folyik a víz a lefolyóba.
Egyenként lekapcsolgattam a kismegszakítókat és néztem hogy még mindig tapasztalható e a csipkedés, de bármelyiket kapcsoltam le, fennállt a probléma. Sőt, lekapcsoltam a villanyóra szekrényben is a (nem tudom mi a neve) "fő" kismegszakítót, akkor is rázott a csap, tusoló. A villanybojler nincs 1 éves és fi-relén van, ami működik a teszt gomb megnyomására.
Valahol olvastam hogy akkor is előállhat hasonló probléma ha a lefolyóba valami szennyeződés kerül. Öntöttem bele lefolyótisztítót, leöblítettem, de még mindig ráz.
A csövek amik a lefolyó után vannak azok műanyagok.
Az elmaradt EPH a vízcsöveken okozhat -e ilyet, illetve a csipkedésen kívül lehet -e nagyobb a baj?

Szia!

Családi ház, vagy társasházi lakás? Ha lakás akkor valószínűleg a szomszédban/lakáson kívül van a bibi. Mivel lehet életveszélyes is, ezért jobb, ha hívsz egy villanyszerelőt.

A hiányzó EPH nem igazán jó, arra is visszavezethető.

Családi, ahogy már írtam. Azt értem hogy nem jó ha nincs EPH, de az enyhe rázáson, csipkedésen felül lehet ez életveszélyes is?
Sajnos egyik napról a másikra nem tudom szétdúrni a fürdőszobát hogy meglegyen az EPH.

Rossz, vagy hiányzik a földelés . A nullavezető és a tényleges földpotenciál között előfordulhat
feszültségkülönbség. Ha nullával egyesített földelés van nálad kialakítva, fokozottan jelentkezhet a hiba. Mindenképpen hívj villanyszerelőt, főleg, hogy még garancia is kell legyen a kivitelező részéről. Szinte biztos, hogy nincs földelés, mert a kapcsolóüzemű tápegységek (számítógép stb.)
zavarszűrő kondenzátorai a földelésre vannak vezetve, (1-2nF kondi) ha rossz a földelés akkor bizony csípkedhet minden.
Tehát vagy földelés rossz, vagy a hálózati (elmű) nullavezetője messze van földelve és több volt különbség van a te házad "talaja" és a nulla között Ehez szakember kell.
Egyébként az ÉV relét nem csak a bojlerbe kell kötni,hanem az összes áramkörnek ezen kell keresztül mennie.
üdv. Foxi