Fórum témák

» Több friss téma
Fórum » Kábeli zűrzavar, avagy a drótok, alkatrészek hatása a hangra
A téma átmenetileg fagyasztva lett, hozzászólni nem tudsz!
Lapozás: OK   70 / 79
(#) Ge Lee válasza mek-elek hozzászólására (») Jún 18, 2019
Idézet:
„Azonban megjegyzem ezeknek a dolgoknak nincs a hangra gyakorolt hatásuk.”
Mármint minek nincs? A jelölésnek magának biztos nincs. De ha a jelölés a fólia kezdetét vagy végét jelöli, ahogy általában fóliakondiknál ez szokás egy csíkkal jelölni, akkor (meg egyébként is) a beültetésnek biztos van, ugyanis nem mindegy hogy melyik vége hol van, mert változnak a szórt kapacitás és induktivitás értékek, ami akár nagy eséllyel szól bele a hangzásba.
Ugyanúgy mint a villásdugó forgatás, azokat is hülyének nézték akik ilyet mertek mondani, aztán józan paraszti ésszel belegondolva, majd megmérve is kiderül, hogy az egyik esetben fele kapacitása van a hálózati trafó szigetelése, meg a primer kezdete vagy vége között. Az egyik esetben ezért is világít a fázisceruza a szekunderen, míg a másik esetben (fordított villásdugónál) pedig nem. Meg talán árnyékoló hatása is van, bár erre nem vennék mérget. Tehát pl. egy toroid esetén, ha a primer végére (külső réteg) kapcsolódik a fázis, akkor azt közvetlenül látja a szekunder. Ha viszont a kezdetére (alsó sor), akkor a külső soron a nulla van.
(#) mek-elek válasza Ge Lee hozzászólására (») Jún 18, 2019
Kedves Gee Lee, soraid biztos segítenek a tájékozatlan olvasóknak.
Valóban a jelölt oldal a kisebb ellenállású föld oldalra kötendő (zajcsökkentés).
A többivel sem tudnék vitatkozni.
Azonban a kondihoz hozzátartozik, hogy a Jantzen ezeket duplán tekeri, így elhanyagolható az induktivitása. Érdekes még, hogy azt mondják, hogy ez a típus hasonlít hozzám, gyenge a memóriája, de míg nálam hátrányos ez a tulajdonság, a kondenzátoroknál előnyösnek számít.
(#) Bartos77 válasza tothbela hozzászólására (») Jún 18, 2019
Ugyan már kedves Béla!

Most komolyan azt hiszed, hogy ez nekem, meg sokaknak másoknak még nem jutott az eszébe, nem vizsgáltuk meg ezeket a kérdéseket?

De én is, meg rengetegen mások is utána jártunk ezeknek, meg még sok olyasminek is, ami hiányzik a felsorolásodból. Sőt, még egy pár lépéssel előre is mentek sokan ezügyben, pl a diyaudio.com-on és megmérték, vagy kiszámolták ezeket a feltételezett ellenállás/kondi, stb torzításokat.

Ezek a magyarázatok nagyon gyenge lábakon állnak, csak elméletek és csúnyán meg is buknak a gyakorlatban. Gondolj bele, hogy mekkora a linearitás hibája egy mai SMD, vagy fémréteg ellenállásnak. Vagy a hőfokfüggésük. Ezek az adatok szerepelnek az adatlapokon is. Annyira kicsi THD-t okoz egy MKP kondenzátor, vagy SMD ellenállás, hogy azt képtelenség megmérni. Elveszik a zajban.

Egy erősítő torzítását spektrális különbség képzéssel meg lehet mérni 1 százezred százalék pontosan! Konkrétan egy TPA alapú IC erősítő torzítását egy másik fórumon megmért egy mzperx nevű tag egy jó külső hangkártyával és a 0.0001% alatti THD, IMD, TIM DIM értékeket megmérte és publikálta ez előtt 10 évvel otthon az asztalon valódi erősítőn.

Na most ilyen mérési módszerekkel nem lehet kimutatni egy normálisabb kondenzátor , vagy ellenállás nemlinearitás hibáit. (ilyen méréseket is csinált pl mzperx) Tehát marad az elméleti számolgatás például a dielektrikum nemlinearitásából. És kijönnek olyan értékek, hogy a membránkitérés maximuma, amit a bevitt torzítás okoz, nem éri el a hidrogénatom átmérőjének az egy tizedét, meg elveszik egy 10 centis rézdrót termikus zajában, hasonlók.

Rengeteg ember foglalkozott ezekkel a kérdésekkel. Olyan kaliberű emberek is, akik a szilícium völgyben fejlesztő mérnökök. Ők se, meg senki sem talált ezekre a jelenségekre mai napig kielégítő választ, magyarázatot. Elméletek vannak, ezrével. Az a baj, hogy ezek erőltetett, irracionális magyarázatok, mint az ellenállások, kondik, fél méteres rézdrótok torzítása, stb.

Olyannal még senki soha nem tudott előállni, hogy kérem szépen, megtaláltam az okokat, és ha így tervezünk, ezen szempontok szerint...... akkor jó lesz a szubjektív hang.

Helyette van gyártva egy csomó ilyen irracionális, a valóságban nem működő agymenés magyarázat, amiknek nem gondolt rendesen utána a kitalálójuk....
A hozzászólás módosítva: Jún 18, 2019
(#) Bartos77 hozzászólása Jún 18, 2019
Mielőtt kitörne a patália, hogy 0,00005% THD-t valóságban nem lehet megmérni egy erősítőn, azelőtt szólnék, hogy pár éve már ezt eljátszottuk. Megkerestem mzperx publikus méréseit, ahol részletesen leírta, hogyan lehetséges ezt megmérni, meg ő hogyan mérte meg. Be is linkeltem. Sajnos azóta ez az oldal (decemberben) megszűnt. Úgyhogy most nem tudok linkelni.

Ismételten felhívom a figyelmet, hogy őt tessék megtámadni ez ügyben, ne engem én csak hivatkoztam rá és a méréseire... (A félreértések elkerülése végett ezt még meg kellett említenem.)

(Ezt ő megmérte állítása szerint, még a spektrális eloszlás is ott virított és a diagramon a 0,00005% valóságban mért THD volt olvasható a tetején... Voltak kondi és ellenállás torzítás mérései is.)
A hozzászólás módosítva: Jún 18, 2019
(#) mek-elek hozzászólása Jún 18, 2019
Anziksz délután az Alumennel.

Mivel megint döcögősre fordult, rám jött a kíváncsiság. Így fogtam a pákát, és se szó, se beszéd ráforrasztottam az Alument a Silmicre. Torzó volt idáig is, mit számít, ha jobban alapon.
Régen a VF3-as erősítőben is Elna Silmic 2,2µF-os volt, de hiányzott az élet belőle.
Hát elsőre nem részesített a kegyeibe. Csípett, rúgott, harapott, de nem olyan volt mint előtte. Azonban kb egy óra múlva már hallatta, amit írtak róla. Gondolom ez még változni fog, de a lényeg megállapítható, lehet belőle az, amit gondoltam.
Valamikor régen, amikor még meg volt a Király utcai túrka, onnan kifelé jövet a villamos megálló felé, egy beszélgető partnerem (hifista) győzködött arról, hogy a 2,2µF mért kell egy pufferbe, és ez úgy bennem maradt. Így most nem 1, hanem a 2,2µF-os értéket választottam paralelre az APEX-be a középhan-gok tekintetében. És most mondanám, hallgasd meg, mielőtt vitatnád.
Átmeneti kis torzómon értelemszerűen nem kérem számon a gyengéit, de amit az Alumen hozzátett az igen érdekes. Hogy hallható a középhangok mélysége a térben? Ki Kell próbálni, mert nehéz megfelelő szavakkal azt ábrázolni. Talán legjobban a térhatás javulása, ami szembetűnő. Plasztikusabbak a hangok ezzel a készülékkel is, amiben a bemeneten csupán wimák, és valami T34-es szénpoti van, és nem látott OCC silver vezetéket sem. Szinte kérdezi a hangja: nem akarod a függönyöket elhúzni?
Hát ennyit az Alumenről, délután.
(#) tothbela válasza Bartos77 hozzászólására (») Jún 18, 2019
Dehogy hiszem azt hogy nem jutott eszébe senkinek. Mindössze ha valóban megtalálta valaki a megoldást (mer hát léteznek jó erősítők), akkor azokban nem hiszem hogy pici keresztre feszített démonokat csavaroztak hangzásjavítás céljából. Nekem ez az ezotériás valami nem fekszik. Nagyon nehezemre esik elfogadni olyan magyarázatot, ami a csillagok állásával hozza összefüggésbe a hangzást.

Nekem is vannak természetfeletti elképzeléseim, de nem tudom összeegyeztetni a fizikával. Lehet hogy nem szabadna ennyire földhöz ragadtam gondolkodnom, de ha van odaát valami amit mi emberek nem ismerhetünk (és kihat az erősítő működésére), valahogy üzenek az itt maradottaknak halálom után, megsúgva a nagy titkot.
(#) Bartos77 válasza tothbela hozzászólására (») Jún 18, 2019
Pont az a baj, hogy olyat nem talált senki. Pedig pl a diyaudio.com-on elég sok kísérlet volt ilyesmikkel elég sok embertől. Meg úgy a világon az elmúlt 50 évben pár tízezer mérnök megpróbálkozott ám ezeknek a jelenségeknek a kimérésével, felderítésével.

Csak senkinek sem sikerült...

Elméleti okoskodás, okfejtés az persze született 6000 féle.

Talán ezért, talán azért....talán...talán....talán...

Csak mért, detektált, konkrét és működő okokat nem talált még senki.
(#) mek-elek válasza tothbela hozzászólására (») Jún 18, 2019
Van aki a részletekkel nem foglalkozik, és szerencséről, meg pechről beszél. Van aki beássa magát, mások meg nem értik. A lényegnek a hangot tartom, nem a vitákat, és tagadásokat tartom fontosnak e témában, mert mindenben lehet valami, és néha egy egész kis dolog lehet a meghatározó, ha mérhető, ha nem. Mondhatnám ettől szép a dolog, pedig a zenétől az.
(#) Bartos77 válasza tothbela hozzászólására (») Jún 18, 2019
Hát tudod az a fizika igen nagy paradigmaváltás(ok) előtt áll, nagyon nem egy kiforrott tudomány még.

Kettő, nincs paranormális magyarázat. Egyelőre csak az van, hogy nincs magyarázat.

Az viszont nagyon határozottan fennál, hogy ezek a tapasztalatokat nagyon nem tudjuk megmagyarázni a klasszikus elektronikás/fizikás szemléletmóddal. (Mert ha lehete, akkor meg tudnánk.:laugh

(Ha valaki ezt nem így gondolja, akkor magyarázza csak szépen meg racionálisan, ésszerűen ezeket. Szerintem nem csak én várom kíváncsian.)

Ezotériás/mágiás/metafizikás magyarázat meg nincsen, mert az ezotériában/metafizikában meg a mágiában hát még sokkal kevésbé vagyunk tájékozottak, mint a fizikában. Aztán még abba se. Nem csak mi, azok se, akik művelik a saját bevallásuk szerint.

A fizika csúcsát művelők meg már teljesen elmennek metafizikába. Egyre bátrabbak ilyen téren (szerencsére).

Ilyen videokat is csinálnak pl, meg olyanokat mondanak, hogy az nagyon nem azt a fizikát sugallja, amit neked a tanár bácsi 40-50 éve lenyomott a középsuliba, meg általánosban.

Hát minden változik idővel. Még a fizika is...
A hozzászólás módosítva: Jún 18, 2019
(#) Bartos77 válasza mek-elek hozzászólására (») Jún 18, 2019
Na látod én meg veled ellentétben nagyon is jónak tartom az ilyen beszámolókat, meg vitákat.

(Aki nem élvezi, miért olvassa egyébként ? )

Nagyon érdekes dolgok, jelenségek ezek (annak, akit érdekelnek ).

Egyrészt megnyugtató mindenkinek, hogy akkor nem is annyira 'skizó', nem is ő haluzza ezeket, mások is hallják a jelenségeket.

Meg itt kézzel fogható az ezotéria. Megmagyarázhatatlan, teljesen rejtélyes ez az egész.... Borsózik az ember háta, ha csak belegondol. És saját maga tapasztalja a megmagyarázhatatlant, a misztikumot a hifi berendezésén. Ez egy élmény, ámulatba ejti az embert, amikor az 1µF-os MKT kondi a 10.000µF-os elkóval párhuzamba kötve átírja a hangot. Külön varázsa van az ilyen tapasztalatnak.

Fogalmazhatnék úgy is, hogy mikor az ember azt hiszi, hogy ő már mindent ért, az ilyen jelenségek a fülébe súgják, hogy nem, nem tudsz te semmiről semmit kicsihuszár... a világ sokkal bonyolultabb és érdekesebb és rejtélyesebb...
A hozzászólás módosítva: Jún 18, 2019
(#) Bartos77 hozzászólása Jún 18, 2019
Offolok kicsit: A figyelmembe ajánlottak olyan konyhaasztalon elvégezhető kísérletet, amit a mai fizika nem tud megmagyarázni:

Idézet:
„Egy kisérletet tudnék mondani: esztergálsz két tömör hengert, mindkettö mondjuk 8cm átméröjü, 5cm magas, az egyik ólom, a másik alu. Átfúrod a forgástengely mentén egy 1-es fúróval mindkettöt.
Lerakod egy asztalra, a szembe lévö falra meg felragasztasz egy mm beosztású vonalzót. Pontosan ugyanabból a pozícióból átnézve az 1mm-es lyukon, a falon nem ugyanakkora nagyságú területet fog be az ólom és az alu hengeren történt átnézés.
Ez nem pszichológiai hatás, hanem fizikai, és ismert az oka is. Na valami hasonló lehet szerintem a hanggal is. Ezek olyan hatások amik a klasszikus fizikával abszolút nem magyarázhatók, kvantumfizikai effektek.”


Állítólag lézerrel is működik. Más lesz a sugár szóródása ha az ólom lyukon megy át, vagy az alun...
(#) Kovidivi válasza Bartos77 hozzászólására (») Jún 18, 2019
Természetesen nem írták, hogy melyik a kisebb, mert ez előre nem lehet meghatározni (hacsak nem az anyagminőség befolyásolja).

A valóságban nem tudsz ugyanakkora átmérőjű furatot készíteni, az egyik kisebb vagy nagyobb lesz, akár néhány századdal is. Ez normális. A fúrószár tud hajlani, ha nem hajlana/görbülne, eltörne. Amint megérinti az anyagot a fúrószár, elkezdik oldalirányba feszíteni az erők. Ezért lesz az 1mm-es furat a valóságban mondjuk 1.03mm, plusz a kimeneti és a bemeneti nyílás is különböző átmérőjű lesz.

Nem kell itt a szellemeket keresni, csak meg kell érteni, hogyan működnek a dolgok.
(#) Bartos77 válasza Kovidivi hozzászólására (») Jún 18, 2019
Szerintem a BME-n tudtak elég pontos lyukat fúrni egy alumínium, meg olómdarabba... A lézeres szórakozást ott próbálták állítólag...

Másrészt a lyukátmérő mérhető, az abból adódó szóródási hiba tök egyszerűen kiszámolható...

Ez egy olyan dolog, amit ki kell próbálni, utána kell megmagyarázgatni...
A hozzászólás módosítva: Jún 18, 2019
(#) mek-elek válasza Bartos77 hozzászólására (») Jún 18, 2019
Érdekes, ahogy lükére akarjátok venni e témát, a sok nem idevaló dologgal, a szürke mellőzésével.
Nem ártana e topic olvasónak alázácskázásának a befejezése a kvantomosdival, meg fúrásocskázással. Mondjuk csinálhatnátok egy külön témát magatoknak ez ügyben, úgy jobban kiderülne az erre igényt tartók száma. Ne képzeljétek, hogy itt a Ti okoskodásotokra néznek ide be annyian, amit a számláló mutat.
(#) tothbela válasza Bartos77 hozzászólására (») Jún 18, 2019
Nem biztos hogy off, csak példabeszéd. De itt egy másik:

Fogunk két darab gitárhangszedőt. Mind a kettő ugyan úgy néz ki, csak az "A" (nevezzük most így) jelűt egy nagy gyárban, a "B" jelűt meg valami mexikói vénasszony csinálta. Ez utóbbi ugyanúgy valós személy, mint a gyár. Maga a munkadarab nem bonyolult, durván egy darab mágnes, rajta drót feltekerve. A gyárban év tizedek óta szigorú szabályok szerint gyártanak, az öregasszony meg valami sufnigépen kézzel vezetve a huzalt. Az öregasszonyé mégis egyformább, mert nem szigorú menetszámokat követ, hanem túltekeri a csévét, majd addig bontogatja vissza, amíg a rezonanciája kellemes lesz szerinte. Nem műszerrel mér, hanem abszolút hallására hagyatkozik. A vénasszony hangszedői jobban szólnak.

Egyesek szerint a hallószerv csiga alakú szervének csillói nem csak úgy saccra vannak bekötve az agyba, hanem bizonyos tartományai kiemelt feldolgozó részleget kaptak. Nem egyforma hatást kelt minden frekvencia, vannak semleges, és vannak ingerlőbb frekvenciák. Hasonlóan, mint ahogy nem mindegy melyik részen csiklandozzuk a kedvesünk testét. A feje búbjára csak a frissen mosott haja miatt haragszik, de ...
Szóval bizonyos hangok élvezetet keltenek, mások pedig idegesítőek. Ha jó a rezonancia, akkor a húr rezgésének azon harmonikusai kerülnek előtérbe, amiről beindul a nyálelválasztás. Ezt szó szerint értem.

Ma már több kisszériás hangszedő készítő ismeri a titkot, így többen is tudnak jó hangszedőt készíteni.

Nem mindenki keresi a megoldást, ismertem valakit aki bár magas szinten képzett villamos mérnök volt, egy kapavágást nem tett volna a hifiért. Véleménye szerint a levegő nem elég homogén, a hangsugárzók impulzus válasza csapnivaló, a lehallgatási tér meg sose lesz olyan mint kellene. Ezzel el is intézte az ebben az irányban feltett kérdéseimre a választ. Egyébként ez mind igaz, da bízom benne hogy meg fog születni a helyes válasz.

Na most ennek se eleje, se vége nem volt. De nem is olyan céllal írtam hogy legyen.
(#) sandor1632 válasza Ge Lee hozzászólására (») Jún 18, 2019
Leírom ismét: MEGHAJTÁS TÁPJÁBAN történt az ellenállás cserélgetés.
A meghajtó fokozatban kísérleteztem, a fet-es áteresztő stabilizátor után, nem pedig a végcsövek előtt. A végcsövek táprészében nincs ellenállás, feleslegesen nem növeltem a táp belső ellenállását.
Katód ellenállás is át van kötve, csak nyugalmi áram beállítása miatt került beépítésre, mély átvitelbe kőkeményen beleszól a végcső katód ellenállás minősége, nélküle sokkal erőteljesebben szólal meg a basszus.
(#) Karesz 50 hozzászólása Jún 18, 2019
Ezeket az ezo-dolgokat mindenki megtapasztalta már valamilyen formában aki az audiofülek közé sorolja magát. De az alkatrész csere-bere dolgokkal én sem tudok megbarátkozni és inkább homokba dugom a fejem. Egyszerűen lusta vagyok letesztelni hat különböző gyártótól származó ellenállást. Hogy kicseréljek a végfok visszacsatolásában valamit, az nekem fél napos munka. Mert össze van rakva. Millió csavart kellene kitekerni, betekerni. Ha mondjuk kölcsönadom valakinek meghallgatni a végfokot és visszahozza x idő múlva, utána napokig nem úgy szól, mint mielőtt elvitte. Ezért nem is mozgatok soha semmit, nem húzgálok, nem dugdosok, mert most együtt vannak. Be van állva minden. Legalább egy éve nem piszkáltam bele semmibe. Csak bekapcsolom és hallgatom. Mindig ugyanúgy szól. Nem hangulat, nem napszak, nem időjárás, nem évszak függő.
Ha valami újat csinálok, a műhelyben van erre külön hangdoboz és külön CD játszó, amiknek szintén ismerem a hangját.
Nem vágyom sem jobb előerősítőre, sem végfokra, sem hangdobozra. És akik itt jártak nálam, az első szám után megértették miért nem. (Legalább húsz ilyen embert tudok (be-)mutatni.)

Viszont vannak ezoterikus kísérleteim amik mások ötletei. A kávéscsésze a hangdobozok sarkain, az olajjal töltött unicumos üvegek a szekrény sarkain. És a legújabb a címke a magas sugárzón. Ezt le is fényképezem mindjárt. Nem olvasta el senki azt a Dragonweeed hsz-t amiről valamelyik nap írtam. Ha elolvasta volna valaki, lenne visszhangja... de nincs. Na, ez volt a legutóbbi legdöbbenetesebb "vudu" varázslás amit megtapasztaltam.
Dragonweed-nek eszébe jutottak a régi Hifi Magazinos korszakbéli, egyszerűen csak Beltezésnek
keresztelt kísérletek. Ezekből is "pöttyözés". Elkezdett mindenféle ábrákat ragasztgatni a szoba és a hifi különböző pontjaira. A részleteket Ő is mellőzte és csak a "végeredményt" adta közre az AVX-en. Ez egy 15x8mm-es "kép" ami egy Japán felirat. Azt állította, hogy ettől megnő a tér és kitisztul, zeneivé válik a hangkép, megjönnek az igazi mély hangok.... stb. Valahogy ez hozzám közelebb áll, mint a 10000µF áthidalása 2µF-dal, mert ez nekem sokkal hihetőbb, akkora marhaság. Az asszony elment a boltba (nálunk ez egy órás program minimum). Annyira bátor nem voltam, hogy a szeme láttára megcsináljam ezt a vuduzást. Gyorsan kinyomtattam néhány címkét és felragasztottam a egyet-egyet a magassugárzókra, ahogy illik. Előtte már órák óta szólt a háttérben a zene. Éppen az Alborada volt fent. Pause, ragasztás, tétovázás, morfondírozás azon, hogy ugye, hogy nem vagyok hülye, nem vagyok hülye.... play.... Megállt bennem az ütő. Nem kicsit szólt másként. A pánsípok hátra mentek és dőlt belőlük a levegő. A férfi énekes ide állt elém és csak nekem énekelt. A női kórus hátrébb húzódott és elkezdte a szólistát kísérni. Döbbenetes volt. Minden zenével ezt csinálta. Haza jött az asszony. Mondom neki, üljön ide mellém. Még soha nem hallgatott meg a "sztereószékből" (ami heverő, vagy kanapé, vagy mi) két számnál többet. Most legalább egy órán át ott hallgattuk és nem érdekelt bennünket, hogy mitől vudu a vudu. Eközben azért ragasztgattam rendületlenül és volt ahol rontott, volt ahol tovább javított. A legvégére öt címke maradt fent itt-ott-amott.

Ezeket persze nem kell elhinni. Bandi barátom sem hitte el amikor egyszer idejött (vesztére, mert megint bevontam a vuduba). Azt mondta, Ő ilyen dolgokban nem hisz és nem hallja meg és nem fogja soha és hülyeség. Akkor még csak unicumos üveg volt és kávéscsésze. Meghallgattunk három számot, majd kivittem az üvegeket és a csészéket. Visszatettem az utolsó számot. Azt mondta, nem igaz. Valami mást is csináltam közben, csak nem vette észre. Visszahoztam, visszatettem, visszakapcsoltam. Azt mondta, nem igaz. Mi a fenét csinál ez a két üveg és ez a négy csésze? no... ez az... vajon mit?
A hozzászólás módosítva: Jún 18, 2019
(#) ronin75 válasza mek-elek hozzászólására (») Jún 18, 2019
Szerintem senkit nem érdekel mennyit mutat az a számláló. Mindenki nagyfiú már, majd eldönti mi érdekli. Pl. szàmomra sokkal érdekesebbek ezek az íràsok, mint a Kecskés Audiofil Labs blogja. Uff. Vagy off.
(#) sandor1632 válasza Karesz 50 hozzászólására (») Jún 18, 2019
Én ezt a dolgot nyákba ültethető tördelhető tüskesorral oldom meg, az anód feszültségem pedig kikapcsolható, lágy indítással kapcsol vissza, így büntetlenül kísérletezhetek, nem károsodnak a cső fűtőszálak a ki be kapcsolás miatt.

A visszacsatoló ellenállás tud még nagy változásokat előidézni. Nálam jelenleg 3 különböző gyártó 3 különböző értékű ellenállása van párhuzamba kötve. Olyan felállás nem volt, hogy csak 1 féle és az nagyon jó.. az egyiknek testes a mélye, a másiknak élénk a magasa, a harmadiknak jó a tere, minden más meg mosott egymagában, de itt el kellett játszani az arányokkal, ha mindhárom egyforma értékű volt akkor kész katyvaszt eredményezett.. és itt is ki kell emelnem, hogy nem a legdrágább a legjobb.. pl tantallum ellenállás nincs benne, túl lágy a hangja ebbe a pozícióba.
Azt is kiemelném, hogy ez nem egy mindenre alkalmazható recept, ez a felállás egy adott erősítőben, adott alkatrész készlet mellett áll fent. Más felállásban ugyanez a visszacsatoló ellenállás kombináció lehet, hogy kész katyvaszt csinál a hangzásból.
Csak a csatoló kondi cseréje miatt 4 helyen kellett ellenállást típust váltani, hogy optimalizálni tudjam hozzá.. így megbukott az a feltevés is, hogy "tegyél bele drágább kondit és az biztos jobb is lesz". Jobb lesz, de csak ha szinergiában van az erősítő, valamint a lánc többi elemével is, ellenkező esetben viszont biztos elvesz a részletekből, akármilyen drága is.

Nem elég csak csatoló kondit cserélgetni!
A hozzászólás módosítva: Jún 18, 2019
(#) Kovidivi válasza Bartos77 hozzászólására (») Jún 18, 2019
Nem tudom miért jelentené a BME a tökéletest...
Keményfém fúróval (marószárral) tudsz jobb (!) eredményt elérni, de 1mm átmérőnél az is ki fog oldalra hajlani. Ekkora átmérőnél képtelenség tökéletes 1mm átmérőjű furatot készíteni, ezért vannak a toleranciák! Egy H7-es furatnak az átmérője is század mm-ben van megadva. Egyszerűen képtelenség két ugyanakkora átmérőjű furatot készíteni. A fizikát ne akard megcáfolni. Jó, hogy egy ilyen dologgal akarnak egy másik dolgot megmagyarázni... Már az alap feltétel, kiindulási infó is hamis, rossz feltételezés.
(#) Karesz 50 válasza sandor1632 hozzászólására (») Jún 18, 2019
De akkor sem tudok csatolókondit cserélni ha tüskesort teszek bele, mert nincs csatolókondi
A puffer kondit pedig úgy szoktam méretezni, hogy olyan hosszú sor legyen belőle, mint a hálózati trafók együttes hossza. Ez 3 db 4700µF oldalanként a végfoknál. Így pont belefér a dobozba És még csak nem is viccelek. A típust pedig úgy választom ki, hogy ne a legolcsóbb legyen, de ne is olyan drága, hogy már sajnáljam rá a pénzt.
Szerintem a "nagyok " is így csinálják. Ha nekik bejön, nekem miért ne lenne jó? De a Graetz az mindig Schottky és mindig és dupla. De még soha nem hallgattam meg, milyen, ha nem Schottky. És mégis jól szólnak így együtt. Szinergia?
(#) Karesz 50 válasza Kovidivi hozzászólására (») Jún 18, 2019
Én egy hasonló, de mégis más kísérletet végeztem el. Egy hármas anyát fúrtam át két és feles fúróval és hatos anyát öt és felessel. Ha a hatos anyán keresztül néztem a hármas anyákat, egész mást láttam, mint amikor a hármas anyán keresztül néztem a TV-t.

És még csak most indulok a kocsmába...
A hozzászólás módosítva: Jún 18, 2019
(#) sandor1632 válasza Karesz 50 hozzászólására (») Jún 18, 2019
Táp kondiból és sem a legdrágábbat használom, itt is kipróbáltam pár félét, az maradt amivel jól szólt. Elképzelhető hogy szinergia van a dolog mögött, de gondolj bele, ha pl a visszacsatoló ellenállással még jobbat kitudnál hozni belőle. Szerintem nem nagy meló betenni 2-2 tüskesort és párféle azonos értékű ellenállást kipróbálni. Tud nagy meglepetést okozni, és persze szépen el is lehet vele szúrni a hangzást..
A csatoló kondit csak példának írtam, mert én legutóbb azt cseréltem, és amiatt kellett variálnom a tápon és a visszacsatoláson, hogy az új kondi hangkarakteréhez illeszkedjen minden.

De nem erőszakoskodom, ez az én hülyeségem, hogy hangolgatom az erősítőm, csak mint ötlet, lehetőség vetettem fel.
(#) Bartos77 hozzászólása Jún 18, 2019
Egyébként ha már mindenki csak szellemek, meg démonokban tud gondolkodni (ennyit jelent egyeseknek az ismeretlen fizika, vagy a metafizika mindössze).

Akkor ki is deríthetjük egy egyszerű kísérlettel, hogy ezeknek a dolgoknak fizikai okai vannak, vagy valami "természetfeletti" mágikus, ezoterikus valami?

A pontos okot ugyan nem tudjuk kideríteni, de azt, hogy az ok eredete a sima fizika mögött van, vagy valami más van a háttérben, azt viszont ki lehetne könnyen deríteni.

Ezt pont el lehet dönteni egy egyszerű kísérlettel, amiben teljesen kizárjuk a fizikai vissza hatásokat.
A hozzászólás módosítva: Jún 18, 2019
(#) Bartos77 válasza Kovidivi hozzászólására (») Jún 18, 2019
Jó, offoljunk még ezzel is. Nem én végeztem a kísérletet, nem is próbáltam, de már többször szembe jött velem ez az állítólagos kísérlet. A BME optikai laborjában állítólag lézerrel megcsinálták. Ott a lézer hozzá sem ért a furat falához elvileg, szóval tök mindegy, mennyire pontos a furatátmérő.

A másik, hogy hiába 1.03 az egyik furat, a másik meg 0.97. Ezt az eltérést még szemmel nem látod. Ez arányos a látószöggel. Gondolom ha a látószögben ilyen nagy eltérés van, akkor a furatátmérőkben is ilyen nagy eltérésnek kéne lennie hozzá, gondolom én...
(#) Kovidivi válasza Bartos77 hozzászólására (») Jún 18, 2019
Nem csak én offolok, hanem te is!
Így offolj nyugodtan tovább...
(#) Bartos77 válasza Kovidivi hozzászólására (») Jún 18, 2019
Többes számban mondtam, ha nem tűnt volna fel. Az offoljunk != az offoljál szóval...
(#) Bartos77 válasza Karesz 50 hozzászólására (») Jún 18, 2019
Én elhiszem Karesz.

Egyébként nincs is annál szebb, amikor az ember szkeptikus barátja eljön ilyen hifis találkozóra (olyan, aki rendszeresen szokott gúnyolódni ezeken a hifis dolgokon) és először életében vesz részt szkeptikus barátunk ilyenen.

Mindjárt pont kábel összehasonlítást tartanak fülre. Barátunk ettől már majdnem becsinál a röhögéstől, nem tudja eltitkolni. Az arcát takarja a kezével, úgy röhög, stb....

Szól a zene, aztán akkor cseréljük ki az összekötő kábelt egy másikra (0,5-1m közötti kégyó két pár RCA csatival, semmi extra). Megszólal a zene ismét...

Barátunk arcáról az első másodpercben eltűnik a röhögés 3 másodperc után átmegy valami olyanba, mintha démon jelent volna meg előtte, vagy valami kísértet, aztán jön a sápadság és átmegy ilyen vörösbe. Majdnem kitépi a haját. Közben azt ismételgeti, hogy ilyen nincs, ilyen nem létezik, mégis hallom, cseréljétek vissza!

(Akkor már más valakik csinálnak be majdnem a röhögéstől és nem ő....)

Na ezt nem kellett volna mondani... Egyszer kétszer eljátszatja oda-vissza. Aztán kimegy, leül. Látszik rajta, hogy ennek a feldolgozása több napba fog telni nála. Szilánkokban a világképe. Agyi összeomlás, ilyen önkívületi állapot stb. Vannak ám ilyen mókás esetek néha...
A hozzászólás módosítva: Jún 18, 2019
(#) Karesz 50 válasza Bartos77 hozzászólására (») Jún 18, 2019
De még mindig nem olvastad el az AVX-et. Nem fogod kipróbálni ezt a címkés izét sem.
Vannak olyan érdekesek, mint a pufferkondi áthidalás.
De ne uffoljunk.
(#) Bartos77 válasza Karesz 50 hozzászólására (») Jún 18, 2019
Hát, ha dobsz egy linket róla... (Az AVX kicsit nagy ahhoz, hogy elolvassam. )
A hozzászólás módosítva: Jún 18, 2019
Következő: »»   70 / 79
Bejelentkezés

Belépés

Hirdetés
XDT.hu
Az oldalon sütiket használunk a helyes működéshez. Bővebb információt az adatvédelmi szabályzatban olvashatsz. Megértettem