Szerintem pedig igen. Általában minden villanytan egyenirányítós fejezetében megtalálod ezt a kapcsolást. A kimenő áram összetevőinek felírása egyenáramú komponens nélkül nem lehetséges, ettől lesz éppen egyenirányító.
A trafó látja, hiszen csak az egyik félperiódusban folyik áram, a mágnesezési görbe csak az egyik irányba van kihasználva, a hiányzó félperiódusnyi áram nem viszi el a másik irányba a szimmetrikus kihasználást biztosító munkapontba.
A szolgáltatónál is háromfázisú transzformátorok vannak, de ebből a szempontból mindegy, hiszen a háromfázisú transzformátor értelmezhető három egyfázisú transzformátorként. A lényeg, hogy valamelyik fázis terhelő áramában egyenáramú összetevő van. Ebből a szempontból szerintem pont ugyan az az eset.

Rendben.

Kicsit elgondolkodtam ...
Az indukált feszültség nagysága a fluxus változás sebességétől függ.
Trafó primer oldal, szinusz hullám teteje ... fluxus változás nulla ... tehát a szekunder oldalon a feszültség is nulla! Majd egyre meredekebben kezd csökkenni a primer feszültség - csökken a fluxus, tehát nő a szekunder feszültség, egészen a primer nulla átmenetig, ahol a legnagyobb a változás sebessége, itt lesz a legnagyobb a szekunder feszültség. A primer negatív hullám elején kezd el csökkenni a szekunder feszültség... tehát 90 fokos fáziskésése van a szekunder feszültségnek a primerhez képest. Ebből én arra következtetnék, hogy a primer oldalról nézve nem a pozitív, vagy negatív félhullám van terhelve, hanem a szinusz hullám lefutó, vagy felfutó éle.
Sántít valahol a logikám?

Sok igazság van abban, hogy a trafók nem örülnek.
De azért az egyes rákapcsolódó fogyasztók asszimetrikus terhelése elég nagy átlagban kegyenlítődik. Én például teljes lelki nyugalommal kötök sorba a fényfüzérrel diódát, és még nem égett le karácsonykor az utca végén a trafó.

A primer és a szekunder tekercsben (ha a szórástól eltekintünk) ugyanaz a fluxusváltozás zajlik, ezért a menetszám áttételnek megfelelő azonos fázishelyzetű a feszültségük.

Nem.

Már mi nem?
Ha a soros tagokat, a szórás és a tekercs ellenállást kivesszük, akkor mi okozna fáziseltérést?

Átfolyós 5 l-es vízmelegítővel zuhanyoztunk a hőskorban. Veszélyes, kockázatos. A bimetált kell alacsony értékre állítani. A diódás felezés nem korrekt, de egy fázishasogatás lehet hosszútávú megoldás.

A linkelt dokumentum második oldala, első árája szerint a feszültségek fázisban vannak.

Miért veszélyes, kockázatos? Mihez képest?

Azon a trafón sehol nincs ilyen terhelés. A trafó után egyenirányítás történik, az milyen zavart kelt? Ma már minden háztartás fogyasztásának min. 20% - a egyenirányítva van (LED, TV, rádió, DVD, PC, stb.). Akkor biztonságos bármelyik megoldás, ha megfelelő érintésvédelemmel van ellátva.

Szerintem pedig feleződik. Akkor negyedelődne, ha feszültség feleződne. De ebben az esetben a feszültség és áram pillanatnyi értéke nem változik semmit, hanem az történik, hogy ugyanezt a feszültséget csak az idő felében "kapcsoljuk rá a fogyasztóra". Az pedig fele teljesítményt ad.

A 230 V-os hálózati feszültségről volt szó, egyetlen soros diódával, rezisztív terheléssel.

Sziasztok... 10 centis led szallag számára kellene 12 v ot varázsoljak... helyem nagyon kevés van, 1 ... max 2 db 18650 es cellát tudok berakni... mit javasoltok?

Az nem ugyanaz, mert ott kétutas egyenirányítás van. Egyszerű kétutas egyenirányításból a trafó szinte semmit nem venne észre, és ha sima ohmos terhelés lenne rajta, akkor nem lenne egyenáramú összetevője az áramnak. A kapcsolóüzemű tápokban szintén kétutas egyenirányítás van, egyenáramú összetevője ennek sincs. Viszont a pufferkondenzátorok miatt egyáltalán nem szinuszos az áram, szimmetrikus, de impulzusszerű. Ez már nem annyira jó a hálózatnak, de ez "csak" a hálózati feszültség csúcsának belapulását okozza.

Ez így nagyon kevés info. Körülírnád kicsit alaposabban?

Ilyen rövid hosszon lehet elgondolkodnék, megoldható-e a ledekhez menő vezetékek/fóliák elvágása, és átkábelezni őket párhuzamos kötésre(előtét ellenállással)

Vagy rendelsz valami ilyesmit (ha van időd várni rá egy-két hónapot), vagy építesz magadnak, sokkal drágábban, de sokkal gyorsabban.

Lemaradt a másik fele.... de potolom itt.
Köszönöm a tippet... gondolkodtam enis az átvagáson de szerintem maradni fogok megis egy dc dc boosternél.
Ez amugy egy asztali disz lenne.. a 10 centis led egy plexilapot világit meg...
És itt jön a másik fele a kérdésnek... valami nagyon nagyon egyszerű időzítőt (picit)... mit javasolnátok? Nem kell se pontosnak, se preciznek lennie.

A dolga annyi lenne hogy gombnyomás után a led világítson mondjuk 30 percig.
Ha az a 30 perc egyszer 27 maskor meg 32 a kutya nem foglalkozik vele!

Nekem egy kislábszamu PIC belső orajelről ami eszembe jutott!

Esetleg PR4401, ha nem kell nagy áram? Bővebben: Link
Tegyél egy kontrollert, ami FDC6324-en keresztül kikapcsolja a saját tápját.
Ha már led, és kontroller, akkor tehetnél ws2812-t

Valaki figyel és olvas.

Ha két sorbakötött cella elfér, akkor megoldás lehet egy-egy LED rövidrezárása is, ilyenkor kisebb lesz ugyan a fényerő, de nem kell feszültségemelés.

Sziasztok!
Egy rettentő nagy(nekem nagy) problémám lenne, épitettem egy 555 astabil villogót egy modellbe, most breadboardon újra építettem, de pont ellenkezőleg villog, sokáig világít, és csak egy pillanatra alszik ki a led fénye. Nkem pedig pont fordítva volt, sokáig nem világított, és 3másodpercenként villant fel egy pillanatra. akkor működött, de nem jövök rá sehogysem mi lehet a baj, pedig "elvileg" mindent ugyan úgy építettem össze.
R1 200KOhm
R2 2KOhm
C133uF
Vcc:5V
aki segít annak köszönöm!

https://www.petervis.com/GCSE_Design_and_Technology_Electronic_Prod...r.html

Köszönöm a fenti link segített! mégis a polaritással volt a probléma! Köszönöm!

A LED-et és az ellenállást a kimenet és az 5 V közé kösd, ne a kimenet és a GND közé. Előbbi eseben a LED katódja (negatív fele) az 555 -ös IC felé nézzen.

Köszönöm mégegyszer! Szerinted az a petervis féle kapcsolás, amit belinkeltem valóban működhet így, mint egysorompó?

Felváltva, hol az egyik, hol a másik LED világít. Ha a tápfeszültség fix 5 V, akkor a LED-ekhez tartozó ellenállások lehetnek 330 Ohm-osak, az 1 kOhm sok lesz, halványan fognak csak világítani.

Segítség a számoláshoz, itt: Bővebben: Link.

T1 ideje alatt az alsó, T2 időtartamban pedig a felső LED világít. R1 és/vagy R2 lehetőleg ne legyen nagyobb 20 - 30 kOhm-nál, bizonytalanná válhat a működése.

Van pár induktivitásom ami akkora mint egy víz csepp. Több méretben van. Olyan táblázatot vagy kalkulátort keresek ami megmondja mekkora. Két szín van rajta: barna és zöld pötty. A többit most nem néztem.

Kereső találata:
Alkatrészek színkódolása

Az oldalán van egy fekete, a tetején barna és zöld, a másik szélén arany. Na ez annyi mint...